Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Ez a 2. rész a múzeumban a csodálatos nyomdaipari termékekre, a szép munkákra nyomtatott anyagokra, egyedi könyvekre fókuszál.
Kner Imre egykori lakóházában található a Kner Gyűjtemény. 1970 óta tekinthető meg ez a Magyarországon egyedülálló nyomdaipari és családtörténeti anyag. Az állandó kiállítás bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. “Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” hirdeti a kiállítás címe, s ennek szellemében láthatók a Gyomán készült könyvek, művészi báli meghívók, közigazgatási nyomtatványok, naptárak, levelező lapok, plakátok, részvények és merkantil nyomtatványok.

https://www.gyomaendrod.com/latnivalok/muzeum/kner-nyomdaipari-muzeum

Kner Imre egykori lakóházában található a Kner Gyűjtemény. 1970 óta tekinthető meg ez a Magyarországon egyedülálló nyomdaipari és családtörténeti anyag. Az állandó kiállítás bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. “Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” hirdeti a kiállítás címe, s ennek szellemében láthatók a Gyomán készült könyvek, művészi báli meghívók, közigazgatási nyomtatványok, naptárak, levelező lapok, plakátok, részvények és merkantil nyomtatványok.

https://www.gyomaendrod.com/latnivalok/muzeum/kner-nyomdaipari-muzeum

A zánkai Fő utca 13. szám alatt álló népi jellegű egykori lakóház építtetőjének neve ismeretlen, a szakirodalom építésének évét 1763 körüli évekre teszi, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a XIX. századelőn épült.

Az előkertes, hosszú szalagtelken elhelyezkedő, gazdasági udvarral, két melléképülettel rendelkező, egymenetes, három osztatú tornácos paraszti lakóépület műemléki védettséget élvez. A ház utcai homlokzata kétaxisos, szalagkeretezett, megjelenésében egyszerű, díszítést nélkülöz. A tisztaszoba két utcára nyíló szalagkeretes ablakon át kapja a megvilágítást. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az udvarról közelíthető meg. A főépület fő és oldalsó homlokzatával utca-határon áll, mind az épület, mind pedig a hozzá csatlakozó udvar a főhomlokzat felöl, az utólagosan hozzáépített gádoron keresztül közelíthető meg. Innen nyílik a három részből álló lakótér (tisztaszoba, füstős konyha és kamara), amelyek – a vidék építési hagyományaitól eltérően – külön-külön bejárattal bírnak.
Falazata vert fal, minden alapozás nélkül épült, ebből (is) adódóan a ház alatt pince nincsen. Eredetileg padlózata agyagból volt döngölve, mai kőlap, illetve téglaborítása későbbi eredetű.

A helyiségekre az alacsony belmagasság a jellemző; mestergerendával erősített pórfödémmel- míg a tornác dongaboltozattal fedett. Hajdan kémény nélkül, füstöskonyhás ház volt, később a konyha és a szoba fűtése a két helyiség közé épített kemencével történt. Az épületben helytörténeti és néprajzi kiállítás látható.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/zankai_tajhaz/

Az 1910 körül épült eklektikus stílusban, és a falu legnagyobb büszkesége. A kastély tornyát szinte mindenhonnan látni a faluban, viszont az épületet eltakarják a körülötte lévő park ősi fái. Elsőként ezt lehet észrevenni, s a kaputól egy 30-40 méteres út vezet az impozáns kastély bejáratáig. A parkban örökzöldek, gesztenyefasor vezet körbe. Az épületben jelenleg, somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája, Művészeti iskola működik, ám szívesen látják a vendéget is a toronyban berendezett helytörténeti tárlat megtekintéséhez is, hiszen nyaranta 3- 4 hétig az osztálytermeket és a parkot táborozó gyerekek foglalják el az ország minden részéből. De voltak már perui, vietnámi, amerikai vendégek is.

A történet szerint a kastélynak a torony része jóval később épült fel, mint maga a kstély. A Tallián család akkori tulajdonosa nem tudta elnézni, hogy a cselédei télen-nyáron úgy hordják a vizet az udvarról. Épp ezért emeltette a magas tornyot, s benne egy víztartályt. Ezzel a kastély elveszítette szimmetrikus alaprajzát, viszont egy újabb előnnyel szolgált.

A körteraszáról fantasztikus látványt nyújt egész Osztopánra és a környékére. Még a Balaton, illetve a Badacsony kettős teteje is látszik. Ha elképzeljük, hogy egy évszázada a tó hullámai egészen Somogyvárig benyúltak a Nagyberekbe, s nem volt ennyi országút és adótorony, igazán fenséges lehetett a kilátás már akkoriban is.

A kastély parkja és a régi uradalomhoz kapcsolódó két magtár épület is helyi védettség alatt áll.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=619

A múzeumot az író szülőházában, 1987-ben alapították a magyar parasztság sorsának leghitelesebb ábrázolója tiszteletére. Szabó Pál (1893-1970) Biharugrán született szegényparaszti családban, s itt töltötte gyermek- és ifjúkorát. Legfontosabb, életrajzi fogantatású regényeinek témája a biharugrai táj és népének küzdelmes élete.

http://www.museum.hu/muzeum/194/Szabo_Pal_Irodalmi_Emlekhaz

Biharugráról mindenkinek népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe.
Szabó Pál 1893. április 5-én született Ugrán, az Alsósoron. Az iskolát ugyanúgy járta, mint a többi parasztgyerek, de rengeteget olvasott. Mindent, ami a kezébe akadt. Álmaiban kollégiumba szeretett volna járni, s tudós emberré válni. A valóság azonban más volt. 12 éves korától pásztorkodott és napszámot is vállalt. 1909-ben édesanyja kőműves inasnak adta. Majd jött az I. világháború. Az első sorozáson alkalmatlannak találták, ám azt megbélyegzésként élte meg. Elment hát Pestre dolgozni. Az 1915. október 15-i sorozás után azonban be kellett vonulnia a 37. közös gyalogrendhez. Galíciába, majd innen az olasz frontra került. Megjárta Doberdőt, Isonzót. 1918. november 19-én káplárként tért vissza falujába. Elkapta az akkori idők forradalmi szele, aminek következtében 2 év helyi internálásra ítélték. Azt hogy ennyivel megúszhatta, az jórészt Nagy Imre ugrai református lelkipásztornak is köszönhető. Részt vett az Ifjúsági Kör munkájában, melyet aztán később betiltottak. Többedmagával megalakította az Ifjúsági Önképzőkör Sportegyesületét. Azután írnoknak fogadták a községházára, majd az 1920-as években újra kőművesként dolgozott. 1922. október 22-én feleségül vette Kiss Etelkát, aki élete végéig segítette őt.

https://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro

A történelem, trianon tragédiájának szomorúsága ( borzalma ) ez a település, rövid történet épített környezetünk értékeink mentén.
A faluban és közvetlen környékén 3 kastély kúria is állott egykoron: Fancsikapuszta Schwartz – Fried kúria- ez Zsadányhoz tartozik, talán ez is feléled egyszer Csipkerózsika álmából B. ugra határában, a Sebes – körös mentén.
A faluközpont renovált épülete szépen megbecsülten látható a romantikus Bölönyi – kúria.
Amelyik már nincs közöttünk – ami az ország közepétől, a határ közvetlen közelébe került egykoron hatalmas park közepén állott Szilaspusztán Szilasi – Bölönyi – 32 szobás impozáns kastély, amely Ybl Miklós tervei szerint készült, sajnos az már nincs meg vvvv. – lerombolták. Talán a helyi öregek még tudják, valószínű az ifjúság részére már érdektelen dolog…….
1920 után a határt azon keresztül húzta meg egy gazember francia tiszt és lebontásra került !!!!! Pedig a térség egyik legszebb épülete volt. (köszönettel az archív képet a Wenckheim .hu honlaptól).Fájdalma és érdekes elképzelni az épületeket- teljes szépségükben, valóságukban, kicsit segítenek – segítsenek a megkeveredett képek.

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

A Széchenyi és Simonyi utca sarkán található jellegzetes füzesgyarmati parasztház homlokzatán jól olvasható az építés ideje: 1880. A tájházhoz kamra és kovácsműhely is tartozik. A nádfedeles épület vályogból épült, falvastagsága 50-55 cm.
A konyhába lépve a korhű berendezés régi hangulatot idéz. A sparhelt mellett üstházat alakítottak ki, régen ebben melegítették a vizet. Az üstházat a kemencéből kihúzott parázssal fűtötték. A falusi tiszta szoba mellett a másik szobában időszakos kiállítást tekinthetnek meg az idelátogatók. A tájházban emléket állítottak Hegyesi János füzesgyarmati népi költőnek és Bonyhai Benjamin népi írónak.
A tájházat a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület üzemelteti. Szervezett csoportok részére vállalják népi ételek főzését és kemencés lángos sütését.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/fuzesgyarmati_tajhaz/

Berekböszörmény első temploma a XI. században épült. A XIII. században mellé, kelet-nyugati tájolással, hosszházas templomot építettek, díszes három-oszloptagozatos bélletes főkapuval. Az épület jelenlegi formáját az 1824. évi részleges átépítés után nyerte el, melyhez 1783-84-ben épült torony csatlakozik. A műemlék református templom a bihari térség jelenleg ismert legrégibb használatban lévő temploma.

http://refbboszormeny.hu/

Alátámasztja a település Körös-közi ispánsághoz, mint királyi birtokhoz tartozása épp úgy, mint az 1997-ben végzett régészeti feltárás, mely felszínre hozta a XI. században épült rotunda, (körtemplom) nemcsak alapjait, de felmenő falainak egy részét is, mely faragott kváderkövekből készült. A szakirodalom egyértelműen megállapítja, hogy „nemes építőanyagból” ebben az időben templomok, az esetek túlnyomó többségében, csak királyi alapítással épültek. Írásban először, ahogyan fentebb már utalás történt rá, 1291-1294. között jegyzi fel Benedek váradi püspök Bezermen (Berekböszörmény) nevét. A 100 kéve püspöki tized, gazdaságilag erős egyházra, közösségre utal. A XIII. század első harmadában a körtemplom mellé, annak déli oldala elbontása után egy új templom épült, melynek hossza 25 méter, szélessége 8,7 méter és eredeti magassága legalább 8 méter volt. Nyugati főkapuja, három oszloppal, leveles oszlopfejezetekkel tagolt román stílusban kialakított bejárat. A kapu szintén az 1997-ben végzett feltárások során került elő. Jelenlegi ismeret szerint Hajdú-Bihar megyében hozzá hasonló korú és művészi kivitelű építészeti emlék nem található.

http://refbboszormeny.hu/?page_id=13