A zánkai Fő utca 13. szám alatt álló népi jellegű egykori lakóház építtetőjének neve ismeretlen, a szakirodalom építésének évét 1763 körüli évekre teszi, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a XIX. századelőn épült.
Az előkertes, hosszú szalagtelken elhelyezkedő, gazdasági udvarral, két melléképülettel rendelkező, egymenetes, három osztatú tornácos paraszti lakóépület műemléki védettséget élvez. A ház utcai homlokzata kétaxisos, szalagkeretezett, megjelenésében egyszerű, díszítést nélkülöz. A tisztaszoba két utcára nyíló szalagkeretes ablakon át kapja a megvilágítást. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az udvarról közelíthető meg. A főépület fő és oldalsó homlokzatával utca-határon áll, mind az épület, mind pedig a hozzá csatlakozó udvar a főhomlokzat felöl, az utólagosan hozzáépített gádoron keresztül közelíthető meg. Innen nyílik a három részből álló lakótér (tisztaszoba, füstős konyha és kamara), amelyek – a vidék építési hagyományaitól eltérően – külön-külön bejárattal bírnak.
Falazata vert fal, minden alapozás nélkül épült, ebből (is) adódóan a ház alatt pince nincsen. Eredetileg padlózata agyagból volt döngölve, mai kőlap, illetve téglaborítása későbbi eredetű.
A helyiségekre az alacsony belmagasság a jellemző; mestergerendával erősített pórfödémmel- míg a tornác dongaboltozattal fedett. Hajdan kémény nélkül, füstöskonyhás ház volt, később a konyha és a szoba fűtése a két helyiség közé épített kemencével történt. Az épületben helytörténeti és néprajzi kiállítás látható.