Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Római kor, gótika, reneszánsz, barokk stílus az óváros, az egykori városfalakkal védett belváros jellemzője. Templomok, szép polgárházak és főúri paloták, kis üzletek között kanyarognak a keskeny utcácskák.
Sopron a “ Leghűségesebb városunk” két meghatározó műemléke, az egykori Vármegye háza amely korábban épült klasszicista épület és a Városháza, amely a historizmust képviseli eklektikus stílusával.
A város központjában a Tűztorony tövében, a stornó ház mellet épültek. Három szintes, szépen letisztult a középkort követő impozáns látnivalók. A városháza amely szinte a római és középkori épületalapokra épült rá, avatási átadási időpontja: 1896. A díszterem alatti árkádok íveiből a város megmentője Sopronyi Thurner Mihály városvezető bronzszobra figyeli a látogató turistákat. (Kutas László alkotása)
Az egykori Megyeháza tervezője és építési ideje: Hild Vencel , 1829-34. Jelenleg hivatalok és levéltár működik benne. L. alakú homlokzatán korinthoszi oszlopok – timpanon városcímerrel és nyitott erkély található.
A Fő tér közepét a barokk – csavart Szentháromság-szobor az 1695-ös soproni pestisjárvány idejétől díszíti. A kötelező települési úti célt szinte minden vendég felkeresi (van még itt bőven látnivaló múzeum) legtöbbször egy jó kávé, egy üdítő-sör, vagy fagyi zárja a programot Sopronban.

Bagyinszki Zoltán

Köszöntjük a Kumánia Gyógy- és Strandfürdő oldalán. Intézményünk 2012-ben nyitotta meg kapuit. A fürdő mellett szálloda, ifjúsági szálláshely, kemping és gyógyászat is működik, így vendégeinknek komplett szolgáltatásokat nyújtunk. A gyerekeket kül- és beltéri gyerekmedencékkel, csúszdákkal, vízi játékokkal várjuk, míg szüleik gyógyvizes medencék, pezsgőmedence és többféle szauna közül választhatnak. A fürdőzés mellett egész évben számos programot kínálunk vendégeinknek – szaunaprogramokat, gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeket, gyermekfoglalkozásokat.

Medencéinket Kisújszállás város olyan határrészei után neveztük el kun nyelvi eredetű szavainkkal, amelyeket valaha vagy napjainkban is víz határol. A strand területén lévő sportpályáink többféle sportolási lehetőséget kínálnak, pl.: strandröplabda, lábtenisz, strandfoci (szabványos strandfocipályánk van!), tollaslabda, sakk.
Csónakázó tavunkon lehetőség nyílik csónak és vízibicikli kölcsönzésre is.

http://www.kumania.hu/gyogy-strandfurdo

A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója.

A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.Nincs jelentős mellékvize.
Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. Torkolatnál az átlagos vízhozama 8–10 m3/s. A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jellegzetes szecessziós, alföldi szecessziós épület a kultúra, szórakoztatás területéről. Egyenlőre a szerző – tervező ismeretlen…… a nagy háborút megelőzően épül, az 1910 es években készült el.

Bagyinszki Zoltán

2015. szeptember 25-én az ünnepélyes megnyitóval új történet kezdődött a Vigadóban. A patinás és többfunkciós kulturális központ megnyitja kapuit Kisújszállás, és remélhetőleg a környező települések lakossága előtt. 15 év kihagyás után a VIGADÓ története folytatódik, reményeink szerint izgalmas, fordulatos, vidám, felemelő vagy akár megható pillanatokkal.
Mi, a művelődési központ munkatársai valljuk, hogy szép kihívás előtt állunk, de a célunk nem lehet más, mint eddig. Élettel, értékekkel megtölteni azokat a közművelődési színtereket, amelyeket működtetünk, így most már a Vigadót is. Nem mehet ez másképp, csak az Önök segítségével, úgy, mint eddig. A Vigadó Kisújszállásé, a kisújszállásiaké. Használják ki a kulturális központ kínálta lehetőségeket. Tervezzenek velünk, jöjjenek el hozzánk ötleteikkel.
október 6-án keddtől, állandó nyitva tartással, már a VIGADÓBAN várjuk kedves vendégeinket, városunk apraját-nagyját.
De a mi világunk nem csak a Vigadóról szól. Az Arany János Városi Könyvtárban, a művelődési házban, a Néprajzi Kiállítóteremben, a Papi Lajos Alkotóházban, a Bocskai-házban, a Tájházban, a Nagykun klubban továbbra is zajlik az értékteremtő munka, amellyel élményhez szeretnénk juttatni a látogatókat. Történjen ez egy népművészeti kiállításon, egy író-olvasó találkozón, vagy egy könnyűzenei koncerten.

http://vigadokisuj.hu/rolunk/

Épitő Ipar, 1911. március 19, 122. oldal
VERSENYTÁRGYALÁSOK.
Kisújszállás polgármesteri hivatala: színház-vigadó építése
(158104-27 k.).

Magyar Lakatos Mesterek Lapja, 1911 március 12. 6.oldal
Versenytárgyalási hírek.
Kisújszállás. Színház és vigadó építése. Előirányzat 158,104 korona.
Bánatpénz 5%. Határidő március 27. Ajánlatok a városházán nyújtandók be, ahol a föltételek is megtekinthetők.

Magyar Színművészeti Lexikon (Budapest, 1929)Kisújszállási színészet – címszó alatt:
E nagyközségben 1871 május havában Dalmay Artúr az igazgató.
A kisújszállási színházat 1912 október 7-én dr. Márffy Károly avatta fel országos ünnepség keretében.
Színre került Katona „Bánk bán”-ja, Beregi Oszkárral a címszerepben. A színházban elfér 418 ember.
Tervezte_ Pfaff és Schneider gyulai építész cég.
A színidény 4—8 hétig tart. A színügyi bizottság – elnöke: dr. Herczegh Béla, ügyvéd. 1913 szeptember közepén dr. Márffy Károly, 1914 június 9-től Mariházy Miklós kapott játszási engedélyt. 1929-ben Halmi Jenő itt a színigazgató.

Bálint Imre

 

A csendes “hosszú tó” Békésben.
Őszi fotós vízitúra motoros ladikkal.

Egy konkrét cél, feladat birtokában szervezetem meg a mai programot – október elején. Jövőbeni népszerű ismeretterjesztés a diákok részére.
Kettős, Hármas és a Sebes – Körös területe, kb. 25 – 30 km volt ma a motoros ladikunkban és 2 kisebb igazi vadregényes csatorna / elágazás is .
Karcsival, Andrással a kapitánnyal nagyon különleges élmény, a természet csodája- igazi szín kavalkád volt számunkra. Köröstarcsa kikötőjéből indulva egy biztonságos lélekvesztőben utaztunk a csend birodalmában.
A duzzasztott víz, tiszta folyóvíz olyan lassan mozgott , hogy ez a fogalom tökéletes rá – tőlem szakavatottabb vízitúrázó szájából hangzott el…….
Kértem a lassúbb mozgást a panoráma felvétele kapcsán. A motor berregése leállt – a nagy hármas találkozásánál a Sebes beágazásnál: egy “sarok”szilencium, tapasztalat a csendes vízről (ott látszódik a hatalmas vízi-tér). A különleges élményt felvezette a sokszínű őszi természet, a legnagyobb alkotóművész a színek mestere. A Sebes- Körösből kiágazó , romantikus vadregényes egykori keskeny és kanyargós ősvíz volt talán a legszebb része a túrának.
Amelynek végén vízmérce, a Folyáséri gátőrház és szivornyatelep – továbbá egy külső holtág kezdete – folytatása volt található. Kikötöttünk. ( a gépházban 100 éves békekebeli működőképes átemelő szivattyút fotózhattam ) A biztonságos szárazföldről visszatérve a ladikba,a ladikkal a Hármas- Körösre lefelé vettük az irányt, méghozzá látványos nagy gázzal hasítottuk a vizet.
Érdemi volt a változás, a folyó, a Körös – vidék meghatározó természeti jelensége az alföldi tájnak. Most szép és nyugodt , de mi tudjuk nem mindig ilyen – viszont ilyennek szeretjük, szeretnénk mindig látni. Elértük a majdnem végállomásunkat: Félhalom , bevezető csatorna, lásd a büfé feliratot a víz közepén. A csatorna hatalmas lombkoronával fedett, a hódoktól járatos (helyi horgászok nem hivatalos információja) megrágott gyökerű hatalmas fák által fedett kijárat volt.
Ismét biztos föld a lábunk alatt, a délutáni kávé elfogyasztása után visszatértünk a vízi járművünkbe és a nagyvízre kiérve, felfelé vettük az irányt. Ez kicsit hosszabb időt vett igénybe számunkra, akkorra akklimatizálódva biztonságban éreztük magunkat.
Az út folyamán a legtöbbet hangoztatott jelző: a csodálatos, nagyon szép, fantasztikus volt. Megérkezve tarcsára Karcsi rövid településlátogatás vezetésével zártuk a napot.
Köszönjük a víznek és a kapitánynak a hazaérkezés biztonságát. Sokan nem is gondolják micsoda élményt – valódi szépséget kikapcsolódást kínálnak Békés megye helyi értékei. Több horgászhajót, horgász sporikat láttunk hódolva
szenvedélyüknek.

Bagyinszki Zoltán

A Bódva völgyében fekvő, mintegy 2300 lelkes falu, Boldva központjában lévő téren áll a szép arányú, háromhajós református templom, s mellette fölfalazva látszanak a templomhoz egykor északról csatlakozó bencés kolostor falmaradványai. A templomtól délkeletre pillanthatjuk meg a körtemplom (rotunda) föltárt alapfalait is.
Becses nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódexnek egy 1203-as bejegyzése említi először a bencés kolostort, amely ennél korábban épült. A kolostor templomával egy időben (1175-1180 körül) emelték hazánk legnagyobb méretű (átmérője 12 m) körtemplomát, amely a világi hívek lelki gondozását szolgálta (tégláit az 1770-es években hordták el építkezésekhez).
A bencés kolostor nem volt hosszú életű. A második tatárjárás (1285) időszakában fölégették, s az apátság végleg megszűnt, viszont a helyreállított kolostortemplom ettől kezdve a falu plébániatemploma lett. A 16. század közepe óta a reformátusok birtoka lett. 1755-ben tűzvész pusztította a templomot és a falut is. A sérült északi tornyot ezután visszabontották, és csak a délit állították helyre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Radnóti Miklós szobra Győr határában, az Abda felé vezető út mentén jelzi azt a helyet, ahol a költőt tömegsírba lőtték a második világháború végén. Az egész alakos gránit szobor Melocco Miklós műve, a lepelbe öltözött költőt lehajtott fejjel ábrázolja.
Radnótit 1944-ben lőtték agyon Győr határában, zsebében megtalálták a költő utolsó verseit tartalmazó Bori noteszt, többek között az ‘Erőltetett menet’ című híres versével.

https://www.kozterkep.hu/~/7790/Radnoti_Miklos_Abda_1980.html