Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest – Budafoki-óriáshordó

Budapest

Tizennyolc tonna súlyú, több mint hat méter széles, és tölgyfából készült harminc éve. A világ legnagyobb boroshordója egy budafoki pincében áll, 120 ezer liter fehérborral teletöltve.

A budafoki borospincék teljes hosszát senki sem ismeri. Akár több tíz kilométernyi ismeretlen járat is húzódhat a föld alatt.

– Abban a csaknem 100 kilométer hosszú, kanyargós pincerendszerben, amelyet több mint 350 éve ma is használnak, a teljes magyarországi fehérborkészlet körülbelül tíz százalékát tárolják – avat be a hihetetlen számokba Bognár Jenő, a pincerendszert és a hozzá tartozó éttermeket üzemeltető Palace Catering üzletvezetője.

A világ legnagyobb boroshordója is itt van. Csodájára járnak magyar és külföldi turisták egyaránt. Szélessége 6,14 méter, abroncsa 4 tonna súlyú. Az óriás tölgyfa hordó üresen 18 tonnát nyom. Ahhoz, hogy beférjen, ki kellett mélyíteni a sziklába vájt barlang egyik ágát. A terem falát évtizedek óta nemespenész borítja.

– A hordót 1974-ben készítették Csepelen. Igaz ugyan, hogy a világon van ennél nagyobb is, azt azonban nem használják, csak dísz. Ez a hordó viszont él”. Most is fel van töltve borral: 120 ezer liter rizling van benne – magyarázza Bognár Jenő. Nem is állhat üresen, az tönkretenné a fát.

A hordó előlapján hatalmas dombormű mutatja be a borkészítés fázisait a kötözéstől a szüretig. A hatalmas faragványt a Kossuth-díjas Szabó István készítette, aki magát is megörökítette a bort préselő munkások között.

A budafoki borászatot még Mária Terézia korában honosították meg az ide települő svábok. Aztán egy járvány elpusztította az összes szőlőt, a pincerendszer azonban megmaradt. Többször keresett és talált itt menedéket a polgári lakosság a háborúk idején. Mivel a mészkőbe vájt alagútrendszer egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, ma is bor tárolására és gombaszaporításra használják. Etyeki és balatoni borokat tárolnak itt, aztán palackozzák, és innen kerül a boltokba. Pezsgőt is készítenek az itt tárolt nedűkből.

Forrás: blikk.hu

Fotó : Bagyinszki Zoltán junior

Kápolnapusztai – bivalyrezervátum

Határon belül - 93.000 km2

Itt él hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják. Téli időszakban a bivalyok az istállóban és az akörüli karámban vannak, közelről megfigyelhetők. Az egész évben nyitva tartó rezervátumon kitáblázott sétaút vezet végig, a kicsiket játszótér és állatsimogató várja. Az istállóban régi fotográfiák és a hagyományos bivalytartás eszközei tekinthetők meg. A fogadóépületben berendezett tárlat a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be.

https://www.bfnp.hu/hu/kapolnapusztai-bivalyrezervatum-kis-balaton

Székesfehérvár – Palotavárosi Skanzen-kalapkészítő műhely

Határon belül - 93.000 km2

A Palotavárosi Skanzenben a Rác utca 11. számú házban 1988-ban “Palotavárosi emlékek, Székesfehérvár- Palotaváros története és néprajza” című állandó kiállítást nyitottunk .
A kiállítás bemutatja, hogy a lebontott Palotaváros a 18. század óta milyen szerepet játszott
Székesfehérvár életében. Az épület belső berendezését, bútorait, szentképeit az utolsó tulajdonostól, Csikós Danicától már a kutatás során, 1981-ben megvásároltuk a Szent István Király Múzeum számára. Az épületet 1986-ban az Ikarus székesfehérvári gyára a korábbi felmérések, fényképek alapján újjáépítette, majd átadta a múzeumnak. Újjáépítésekor megbizonyosodhattunk róla, hogy hátsó végfala vastag, tölgyfa talpgerendára épült.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/palotavarosi_skanzen_szekesfehervar/

Budapest – Zala György műteremvillája

Budapest

1899-ben Zala György szobrászművész műteremházának épült ez a villa.

Tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos (Lechner Ödön eredeti tervei után)

A kerítés oszlopainak eozinos, virág alakú záródísze, a kapubejárat, az Ajtósi Dürer sor felőli oldalon az ablakok keretezése, a homlokzat terrakotta betétei, valamint Zala György 1900-ban mintázott, nagyméretű, színes mázú kerámia féldomborműve – Vénusz ünneplése az olümposzon – a Zsolnay-gyárak terméke, a magyar szecessziós épületplasztika egyik legszebb alkotása.

Az egykori műteremház sajnos nem középület, pedig szívem szerint belülről is megnéztem volna. Kívülről is egy csoda, kár, hogy a körülötte növő fák miatt nem tudtam jól lefényképezni a ház díszeit, pedig van rajta bőven a kerítéstől egészen a tornyának csúcsáig Zsolnay.

https://multmento.blog.hu/2012/08/21/zala_gyorgy_muteremhaza

Kalocsa – Asztrik érsek 1000 éves földi maradványai

Határon belül - 93.000 km2

A mostani felfedezés után már biztos, hogy Kalocsán, első székesegyházunkban temették el, a vörösmárvány szarkofág az első érsek csontmaradványait őrzi, amit még 1911-ben találtak meg. A kutatók szerint „a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában található, XII-XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Győr nembeli Saul (1193-1202 közötti időben) volt kalocsai érsek csontmaradványa, mint eddig azt feltételezték”.
A felfedezés szénizotópos kormeghatározásnak (AMS) köszönhető: a csontmaradványból vett két ujjcsont szénizotópos vizsgálatával jutottak erre az eredményre. A számítások alapján a leletek 1001–1030 körüli időpontból valók, ami csak Asztrik érsekre utalhat.
Így a kalocsai Katona István-házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei, érseki ezüstkehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű Kalocsa I. érsekének, Asztrik érseknek a főpapi emlékei, nem a Győr nembeli Saul érsek érseki jelvényei.

https://index.hu/tudomany/tortenelem/2014/04/16/megtalaltak_asztrik_ersek_sirjat/

Kiskunmajsa 56-os kirándulás: Pongrácz Gergely emlékkápolna

Határon belül - 93.000 km2


Képriport: Bagyinszki Zoltán

Szervező: Október 23. Alapítvány.

Történelmi előadás: M. Szabó András 56-os polgármester.

Támogató segítség: Gyula Város Önkormányzata és az Idesüss pékség

A Csete György építész által megálmodott kápolnával szemben található az egykori iskolaépület amely egy látogatásra érdemes történelmi kiállítást rejt magában.
Erre a külső szabadtéri tárlat tárgyai: invitáló tankok és ágyúk hívják fel a figyelmet.

Bagyinszki Zoltán

Geszt – Tisza kastély és mauzóleum – 100 éve gyilkolták meg gr. Tisza István miniszterelnököt.

Határon belül - 93.000 km2

Reményik Sándor költeménye a mártír miniszterelnök Tisza István ravatalára:

Magányos cipruság
1918 Mindenszentek estéjén

Nem szánlak, jó Vitéz, mert jó Ne-ked,
Neked már jó.
Sok rémség elől elfedte szemed
Az orgyilkos golyó.
Rövid a kín, hosszú a síri álom,
De ezt a népet szánom és útálom.

Hogy letört életednek drága gátja,
Rajt’ dül át a tömeg,
Ezer közül nagyságod egy ha látja,
S az sem érdemli meg;
A nemzedékek sodra tovatart,
S nem ád az Isten több ilyen magyart.
Míg éltél, értünk drága két karod
Munkált erőd felett,
S a halál, mikor szíven ragadott,
Szóltál: “Ez így kellett”.

Néztél merőn, Kálvin kemény ma-gyarja,
A puskacsőbe: ahogy Isten akarja.

Egy szörnyű korszak minden bűneit
Hordta fenkölt fejed,
Szeretted édes magyar véreid,
S tested megtöretett,
Új tagja mártírok nagy seregének,
Néróknál haj! hóhérabbak a népek!

A becsületen folt, csorba ne essék,
Nem volt más jelszavad,
Hitted, hogy nem ábránd, mi köteles-ség.
Arany-Szent-György-lovag,
Köveden rövid lesz a felirat:
Egy igaz férfi, sok hitvány miatt!

 

Reményik Sándor

 

 

Sopron, annó a középkori Fehér ló vendégfogadó épülete

Határon belül - 93.000 km2

A mai Várkerület 55-ös számú ház története egészen 1644-ig nyúlik vissza, amikor Zrínyi Miklós szállt meg itt és a fogadóban a tiszteletére hatalmas lakomát csaptak, amin Steiner Jakab polgármester is részt vett. A ház történetében a következő jelentős dátum 1650, amikoris a Líceum diákjai első színdarabjukat itt mutatták be.
1672 és 1843 között a Stark család tulajdona volt az épület, ami aztán 1843-ban leégett. A Stark- családhoz és a házhoz köthető érdekesség, hogy Wohlmuth János (1643-1724) evangélikus orgonista 1689- ben külön a Stark-fiú részére állított össze egy virginálkönyvet, ami a legrégibb magyarországi hangszeriskola, amely rendes kottaírással készült.
Az 1843-as tűzvész utáni következő ismert dátum a ház életében az 1866-os év, amikor lókórház működött itt az osztrák-porosz háború idején. Később ismét fogadó volt, majd a háborúban súlyosan megsérült,ekkor kerültek elő a ház gótikus elemei és a loggiák.
Az épületen, melyet az OFOTÉRT saját költségén 1991-ben állíttatott helyre, Zrínyi Miklós látogatására emlékező emléktábla található a következő szöveggel: “Ebben a Fehérló fogadóban fogadta és vendégelte meg 1644. évi aug.22-én Steiner Jakab polgármester és a soproni városi tanács gróf Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért, aki akkor 800 főnyi hadával vonult át a városon.”

https://sopronanno.hu/bejegyzes/az-egykori-feher-lo-fogado

Mosonmagyaróvár – öregedő mega-malom

Határon belül - 93.000 km2

Kenderes – Horthy-kastély

Határon belül - 93.000 km2

A köznemesi származású Horthy család, a 19. század közepén került a Szabolcs megyei Ramocsaházáról Kenderesre. 1857. október 30-án Horthy István (a későbbi kormányzó, Horthy Miklós édesapja) (1830–1904), feleségül vette Halasy József kenderesi birtokos lányát: dévaványai Halasy Paulát, és édesanyjának, Puky Amáliának örökségére, a négyszáz katasztrális hold szántóból, valamint ötven hold rétből álló kakati birtokra költözött.

Az eredetileg földszintes kastélyt az 1800-as évek első harmadában Halasy Károly, építtette fel, késő barokk stílusban. Győry Lajos, Kenderes néhai tudós lelkipásztora szerint azonban a 18. század derekán a Károlyi grófok udvarháza állt ezen a helyen, és a kúriát Halasy alispán csak kibővíttette.

A kastély építészeti érdekessége, hogy a késő barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhető, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörű barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kenderes történelmi jelképe a két világháború között kialakult Horthy rezidencia.
A neobarokk u alaprajzú épület középső része 2 szintes, az oldalszárnyak egy szintben emelet nélkül készültek. azok elejét 4-4 oszlop díszíti. A kocsifelhajtó felett hatalmas családi címer is látható.
Jelenleg az épület kollégiumként üzemel- bejelentkezés után látogatható- a társalgóban a folyosón néhány régi fotó utal az egykori tulajdonosok életére, a kastély berendezésének szépségére.
Az első udvar közepén a Kormányzó úr bronz mellszobra látható. A városka temetője szélén található a családi mauzóleum. A szépen gondosan kezet épület is érdemes a látogatásra, egy kis történelmi tűnődésre.Honlapomon arról is található képsorozat.
A park valamikor gondosan kezelt terület volt – sajnos ez ma nem követi az egykori csodás környezet szépségét, az épület és a park i s nagyobb odafigyelést érdemelne…….Néhány impozáns faegyed főleg az első bejárat melletti 2 nagy – öreg tölgy meghatározó kép jó fotótéma a kastély együttest látogatók számára. Érdemes körbejárni és bekopogni – hátha a váratlan látogató is bebocsátást nyer.

Bagyinszki Zoltán