Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Budapest – Árkád Bazár
A fotográfus Bálint Imre barátjával Mikulás után Karácsony előtt stílszerűen az Árkád Bazár épületének kicsit eldugott, Európa egykori legnagyobb játék áruházának képeit mutatja be a honlapon. Bizony több mint 100 éve ilyen is volt Budapesten. Alul áruház, felül bérlakások okosan kitalálták.
Az egykori Metró Klub épülete (de volt párt és szakszervezeti székház autójavító és galéria is.) kiváló alkotás amely a magyar szecessziós építészet egyik remeke. Alkotójuk a közismert szecessziós mesterek: Vágó László és Vágó József. Homlokzatán értékes Zsolnay majolikából készült cégfelirat látható. 1908- boldog békeidőkben készült. Sajnos-egyenlőre a kiváló kovácsoltvas művészek neveit nem találtam meg. Még keresem, várom az információt hozzá.
Érdekes visszatérni a korabeli fotós életem helyszíneire, 15 -16 évvel ezelőtt több kiállításom és könyvbemutatóm volt a a szemben Libriben- köszönettel Kégl Miklós barátomnak. A könyváruház vezetőinek, munkatársainak a hangulatos könyves –művészeti programokat.
Az első emeleti kiállítótér és a cukrászda ablakaiból-közelről láttam a “Bazárt”, de akkor még nem értékeltem eléggé a szecessziós épületeinket.
Az árkád Bazár udvari homlokzatát- udvarbelsőt újították fel és az erkélyrácsokat is. Ezekről küldök képeket. A különleges egyedi korlátok figuráiból több is látható a vendégfotókon.
A lépcsőház még kicsit romos állapotban, arról, az ott levő lépcsőrácsról is egy képet. Az előcsarnokban több gyermekkép – azt sem újították fel még, de jobban bírja magát- dacol az idővel.
archív:
A korabeli képeken látható, a tetőn hajókorlát, alatta dekoratív sorozat volt hasonló játékos jelenetekkel. Ezek a Magyar Építőművészet, 1909, 7 évfolyam, 10 számából másolva – még az OSZK könyvtárból.BI.
Kreatív különleges képi élmény: A szürke 5. emeleti csúnya díszítés nélküli homlokzatrész összevethető az archív kép csodálatos részleteivel, amely a II. világháborús bombázások áldozatává vált.
Budapest még mindig értékes és vonzó látnivaló , gondoljunk bele az ostrom és 56- harcai micsoda értékes szépségekkel csökkentették a városképet a műemlékeink számát.
Bagyinszki Zoltán
Pocsaj – Tájház és kukorica góré
Pocsajban először a 70-es évek közepén kezdtek lelkes helyi tanítók, pedagógusok a hagyományos paraszti életmód, valamint a település és lakóinak történetét bemutató tárgyi eszközök gyűjtésébe.
A 80-as évek elejére már közel 300 darabos gyűjtemény gyűlt össze, mely jórészt néprajzi emlék volt: paraszti gazdálkodás eszközei, bútorok, mindennapi használati tárgyak, szakrális kisemlékek. E gyűjteményből időszakosan a Művelődési Ház 1988-ig tematikus kiállítást rendezett.
A vertfalú, csonkakontyos, nádfedeles, hagyományosan háromosztatú ház nyári konyhájával, góréjával 2009-ben nyerte el végleges alakját, melyben a XX. század elejének életmódját mutatják be.A ház tisztaszobája a korábban betelepített görög-katolikus vallású román lakosság szobaberendezését tükrözi. Az épület mögötti nyári konyhában a kenderfeldolgozás, valamint az állattartás és gazdálkodás eszközeit láthatjuk.
http://debrecen.imami.hu/allando-programok/pocsaj-latnivaloi
Pécs – Püspökvár és a középkori városfalak
A Székesegyház nyugati oldalán álló terület már a XII. században kiépült a püspökség központjaként. A Püspökvárnak is nevezett komplexum külön várfalat kapott, az évszázadok folyamán több átalakításon is átesett, a középkori jellegre leginkább az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája emlékeztet.
A középkori eredet látható formáit a későbbi átépítések szinte teljesen eltüntették. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították és kibővítették, a XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépítette, egységes barokk homlokzatot kaptak az épületek.
A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából 1838-52 között végezték el az utolsó nagyobb átalakítást, ekkor építették át a tér felé néző homlokzatot neoreneszánsz stílusúvá.
A jelenleg is a Pécsi Püspökség központjaként, a püspök úr rezidenciájaként és munkahelyeként funkcionáló épületegyüttes egy részét 2015-ben nyitották meg az érdeklődők előtt.
http://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecsi-puspoki-palota
Cserkeszőlő – Gyógyfürdő
1942-ben történt, hogy a Cserkeszőlő határában olajat kerestek, de helyette 92 Celsius fokos hévíz tört föl a mélyből, melyet akkor le is zártak, mondván, hogy értéktelen és motorban nem használható folyadék. Az itt lakók fantáziáját azonban erősen ösztökélte a forró víz jelenléte – ami az ország legmelegebb hévize volt sokáig-, így a kutat kinyitották 1948-ban, de visszazárni már nem tudták.
A kútfej olyan szőlőterület és gyümölcsfák közepén helyezkedett el, ahol a forró víz kipusztította volna a kultúrnövényeket, így a gazdák hetekig ástak egy árkot, ahol a vizet elvezették a szőlő és gyümölcsfás területekről.
Az árkot folyamatosan ásók között sok olyan ember akadt, akiknek fájt a lába, a dereka, reuma, vagy izületi betegség kínozta. Néhány dolgos nap után, – amit a kiömlő vizes sárban töltöttek-, azt tapasztalták, hogy megszűntek a fájdalmaik. Az első megfigyelések arról, hogy gyógyvíz folyhat itt ki, ezek voltak.
Később a fő meder mentén, illetve kanális mellett kis teknőket ástak a földbe, amibe beleengedték a vizet, majd mikor kihűlt, beleültek és így váltak ők az első fürdőzőkké.
A „cserkei” víz gyorsan népszerű lett az emberek között. Széles körből érkeztek egyre többen pihenni, kirándulni, gyógyulni. Később felfigyeltek a környező településeken arra, hogy Cserkeszőlőre milyen sokan látogatnak – a nagyszerű adottságú és tartalmú gyógyvíz miatt. Az akkori Szolnok Megyei Tanács segítségével 1955. május 1-jén 3 medencével, valamint női-férfi vállfás öltözővel, az akkori időknek megfelelő elvárási szinten megnyitották a cserkeszőlői Fürdőt.
A rendszerváltást követően a cserkeszőlői fürdő 1992-ben Önkormányzat tulajdonába került. A lepusztult medencék, öltözők felújítására 1998-ig nemigen fordítottak gondot.
1998 őszén azonban az önkormányzat a kor kihívásainak megfelelő fürdő építéséről döntött és nagy tervekkel vágott bele a fürdő és a turizmus fejlesztésébe. Ennek eredménye ma már a több hektáros, gondozott park, a kb 20 medence, élményelem, és a folyamatosan bővülő wellness- és gyógykínálat, minden korosztály számára!
https://www.cserkeszoloapartman.hu/A-furdo-tortenete-aloldal-4.html
Szentes – Kálvária temető kápolnája
Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt tett a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifjú Bene István szentesi építész nyerte.
A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el. A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.
https://szentes.utisugo.hu/latnivalok/szecesszios-temetokapolna-szentes-87141.html
A régóta esedékes rekonstrukció a végénél tart- lásd a fotósorozatot.
Rögtön kész a szentesi szecessziós ékszerdoboz a faszobrokkal, amely kívül belül megszépült.
A város ékessége építészeti értéke sajnos “szinte társasjátékként-eldugva nagyon kell akarni megtalálni” megnézni a város szélén, de érdemes. Keressék Önök is, Én megtaláltam.
Bagyinszki Zoltán
Nagyatádi Gyógyfürdő
Nagyatádon a Széchényi tér parkjában található termál- és gyógyfürdő a gyógyulni vágyók ezreit csalogatja a parkok, szobrok és fürdők városába, ahol a kellemes, nyugodt kisvárosi környezet megfelelő légkört biztosít a kikapcsolódni és felépülni vágyóknak.
A város központjában működő fürdő 1906-ban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A 410 méteres mélységből feltörő gyógyvíz, fürdő- illetve ivókúrára egyaránt alkalmas. A város szívében található gyógyfürdő vize Magyarország egyik legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik. Főleg reumatikus panaszok enyhítésére, csonttörések utókezelésére, ízületi panaszok gyógyítására és nőgyógyászati betegségek kezelésére javasolják a fürdő használatát, de az ivókúrát gyomorbántalmakkal küszködőknek valamint mindennapos fogyasztásra is ajánlják.
2007-ben a fürdő elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet.
A létesítmény a környezet védelméhez is hozzájárul: egy közeljövőbeli fejlesztés révén ugyanis az elfolyó termálvizének hőjével fogják fűteni a nagyatádi városházát, a helyi kulturális központot, a turisztikai központot, a Baross Irodaházat és magának a gyógyfürdőnek az épületeit is.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalocsa – Érseki palota és a könyvtár II.
A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.
A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.
Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.
Kalocsa – Érseki palota és a könyvtár I.
A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.
A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.
Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.
Szentes – Református imaház
Az egyházi és társasági élet élénkítésére, valamint a műveltségi szint emelésére Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész társaskör alakítását kezdeményezte. Az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. Az 1902 januárjában elkészült alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya. Vasárnaponként a város különböző részein fölolvasó esteket szerveztek, melyek rövid idő alatt népszerűekké váltak. A felsőpárti vegyes iskola egyik termét könyvtári olvasóteremmé alakították, ahol a kör tagjai könyvek és folyóiratok olvasásával tölthették szabadidejüket.
Az egyházi és társasági élet élénkítésére, valamint a műveltségi szint emelésére Futó Zoltán (1863– 1921) református lelkész társaskör alakítását kezdeményezte.
Az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. Az 1902 januárjában elkészült alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya.
Vasárnaponként a város különböző részein fölolvasó esteket szerveztek, melyek rövid idő alatt népszerűekké váltak. A felsőpárti vegyes iskola egyik termét könyvtári olvasóteremmé alakították, ahol a kör tagjai könyvek és folyóiratok olvasásával tölthették szabadidejüket.
Bzoli: Bagyinszki Zoltán Gerle János könyvéből, Alföldi szecesszió Tórh kiadó: A földszintes szép szecessziós épület az Alföld egyik értékes legtisztább arányos-tornyos, kisvárosi református közösségi építménye.
Vakolat és téglaarchitektúra jellemzi, 1906- ban épült Borsos József alkotásaként. Pályája sorsa az Alföldhöz köti az építészt. A Református Kör épülete középrizalitjának hármas ablaka jelzi a mintát. Hódmezővásárhely-kaszinója.
Az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. Az 1902 januárjában elkészült alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya.
Vasárnaponként a város különböző részein fölolvasó esteket szerveztek, melyek rövid idő alatt népszerűekké váltak. A felsőpárti vegyes iskola egyik termét könyvtári olvasóteremmé alakították, ahol a kör tagjai könyvek és folyóiratok olvasásával tölthették szabadidejüket.
Bzoli: Bagyinszki Zoltán Gerle János könyvéből, Alföldi szecesszió Tórh kiadó: A földszintes szép szecessziós épület az Alföld egyik értékes legtisztább arányos-tornyos, kisvárosi református közösségi építménye.
Vakolat és téglaarchitektúra jellemzi, 1906- ban épült Borsos József alkotásaként. Pályája sorsa az Alföldhöz köti az építészt. A Református Kör épülete középrizalitjának hármas ablaka jelzi a mintát. Hódmezővásárhely-kaszinója.
Bagyinszki Zoltán