Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Budapest – Miniátorok és a Budai Corvina könyvtár / kódexek – OSZK . I.
A Corvinák kiállítás ritka és értékes darabjai kerültek – talán véletlen, talán tudatosan a honlapom értékei közé. Elérve ezzel a jubileumi 50.000. kép – fotográfia bemutatását.
A kódexek csodálatos fejedelmi ajándékok voltak, bőr vagy bársony csattos külsővel – művészi színes “festményeivel” miniatúráival, szépen formált betűivel és tartalmas, értékes belsőkkel (történelmi kultúrtörténeti vallási stb. témakörökkel) Ezek ma a könyvtárak és magángyűjtemények féltett, óvott kincsei.
Több mint 500 éve bizonyítékai a rangos magyar kultúra európaiságának, értékének, jelenlétének.
Több mint 2000 kódex készült a középkorban, ebből kb. 200 maradt az utókorra, amelyből 50 körüli jelenleg is Magyarországon található.
Több mint 50.000 fotó a bagyinszki.eu honlapon reprezentálja a nagyvilág felé is a magyar értékeket, látnivalókat, történelmi értékeinket, épített és természeti környezetünket.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire.
A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. A tárlaton számos darab látható a nekik készült kódexek közül. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállították: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.
Budapest – Az (új) Miniszterelnöki rezidencia
Végre, elkészült Budán a Várnegyedben, a visszafogott XXI. századi épületegyüttes. Sorban látjuk életre kelni a rekonstruált régi, szép magyar hatalmi és kormányzati épületeinket.
Az egykori Carmelita kolostorban, a (volt Várszínház épületében) került kialakításra a megújuló várnegyed történelmi épületeinek sorában.
Szép, fotós szemmel is vonzó, jó színvilágú igazán impozáns az épület. Az időjárás, a fények lehettek volna kedvezőbbek is…… A turizmus szempontjából is fontos ( látványos) kívül, belül méltó épülettel gazdagodott a főváros.
Tisztelettel gratulálok az alkotó tervező művészek és a kivitelezők csapatának. Jó volna – talán lesz rá mód belülről is megtekintve- pár szép felvétellel teljessé tenni e rövid kis sorozatot.
Az előtérben lévő Gróf Bethlen István miniszterelnöki szobor azonnali megtisztítást igényel- méltatlan dolog….az állapota, Én a technika segítségével igyekeztem megtisztítani.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Budapest – Királyi Palota-Habsburg Nádori kripta
A Nádori Kriptát az 1769-ben befejezett új Szent Zsigmond templom (Vártemplom) alatt alakították ki. Bejárat a sírboltba csak a királyi palotából volt, bár eredetileg a kórus alatti részről induló keskeny lépcsővel tervezték a lejáratot, mégsem az valósult meg. A kriptába a palotából a Szent Jobb-kápolna mellett a szögletes belső udvaron át, vagy kívülről az oroszlános udvarról ugyancsak a belső udvaron át lehetett bejutni. A plébánia első fennállásának idején, 1777-ig 10 anyakönyvi bejegyzés történt a halottak rovatába. A sírbolt első lakója egy gyermek, Affolter Péternek, a palota felügyelőjének csecsemő lánya, a második Hoffmann János, az új királyi palota Bécsből küldött kapusa volt. Utána Pitroff Károly következett, a második plébános, majd Affolter Péter első felesége. Őt követte Pfiszterer udvari tisztviselő húszéves fia, végül az új kapus, Kubesch Mátyás négy piciny gyermeke. A gyermekeket a kripta aljába ásták be, a felnőtteket oldalüregekbe falazták el. A kripta 1777-től újra használaton kívül állott.
A „nádori sírbolt” első lakója József nádor és harmadik felesége Mária Dorottya főhercegnő első gyermeke az 1820. augusztus 23-án 23 napos korában elhunyt Erzsébet Karolina főhercegnő volt. 1837. november 12-én hunyt el a nádor 13 éves fia, Sándor Lipót főherceg. Őt is a Zsigmond-kápolna alatti kriptában temették el a nyilvánosság teljes kizárásával.József nádor e két temetés után határozott a családi sírbolt kialakításáról. Engedélyt kért Ferdinánd császártól, hogy az udvari szokásoktól eltérően a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. A beleegyező választ után József nádor megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével.
Az átépítés során 1838. március 23-án a korábban itt eltemetett közrendű halottakat a földbe ásták, és nevüket a két belső terem közötti átjáró falába süllyesztett réztáblára írták fel.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szatmárcsekei temető, Magyar Kultúra Napja Gyulán
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tállya – Rákóczi kúria
Utca vonalon fésűs beépítésű, téglalap alaprajzú, kétszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Nyugati, udvari oldala előtt külső, árkádos, fedett lépcsőfeljárat. Utcai homlokzatát meghoszszabbítva L alakban toldalék épült hozzá, déli, udvari végéhez pedig földszintes gazdasági épület. Utcai, északi homlokzatának régebbi szakaszán alul három fekvő kőkeretes pinceablak, illetve két szegmensíves keretű vakablak. Fölöttük három tagozatos, kőkeretes szobaablak, ezektől nyugatra a toldalékszakaszon egy ugyanilyen. A nyugati udvari homlokzatán kis reneszánsz ablak, a belsőben az emeleten két későreneszánsz kőkeretes ajtó.
XVII. századi kúria, későreneszánsz-korabarokk részletekkel. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint fiú utódaiknak adományozta a mezővárost. A regéci uradalom 1688-as inventáriumában már említik a kúriát. 1701-ben részletes leírás is készült róla, mely szerint a viszonylag nagy funduson a zsindelyfedelezésű épületben két szobát, egy kamrát, egy boltíves szobát, majd egy, a nagy előcsarnokból nyíló tágas termet szemléltek meg. Az egyes szobák, termek falait nagy boltíves nyílások törték meg. Feltételezések szerint a földszintet terményraktárnak használták. A ház ajtaja előtti porticusról nyílik a pince egyik lejárata. Az előcsarnokból lépcső vezetett a tágas emeleti előcsarnokba, ahonnan egy kandallós- és egy zöld kályhás szobára nyiltak ajtók. Ez utóbbi szobához árnyékszék is tartozott. Az előcsarnokból nyílt egy harmadik ajtó egy zsindelyfedelezésű szobába. A felső szintre az udvarból is fel lehetett jutni egy orsós folyosó fagrádicsán. A kőfallal és sövénnyel kerített funduson voltak a gazdasági épületek, istálló, magtárak, csűr, kocsiszín, innen nyílt a templom alá benyúló pince. Az épületet 1720 után többször átalakították.
http://www.tokajivilagorokseg.hu/hu/muemlek/kuria/rakoczi-kuria
Kilincsek 2019.
A kilincsek vonzó világa.
Cseh, osztrák, izraeli, felvidéki erdélyi és magyar kilincsek néhány extra kopogtatóval kiegészítve.
Érdekes különleges –állandó fotótéma a nyitott szemű fotósok számára a bejutás eszköze. Hihetetlen gazdag formavilág jellemzi őket, főleg a régi épületekre vonatkozóan
– anno adtak még erre is. Az első találkozás a belépés előtt ahová bejutni szeretnénk, ahová a meghívást kaptuk. Valóban sok minden kiolvasható egy kilincs külleméből.
Egy egy iparművészeti csoda, műalkotás, vagy kovácsmesteri remekmű is látható a szellemes küllem és forma mellett.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Nagykőrösi polgárházak, szecessziós megújulás 100 év távlatában
Szeretek és van lehetőségem Gyuláról – Nagykőrösön sétálgatni. Arany János irodalmi pedagógiai munkássága, református főiskolája mellett talán a szecessziós építészet sok sok alkotása ami extra a városban.
Ezt valóban kevesen tudják, talán segít a honlapom /eddigi könyveim, könyveink is a változtatásban. Érdemes felkeresni a várost, sétálgatni a a központban- kellemes hangulatos település amit ajánlok Önöknek.
Érződik sok mindenben Kecskemét közelsége, ebben is- köztudott Kecskemét az Alföld meghatározó szecessziós városa. Szerintem Nagykőrös is az – másképpen.
A Postapalota, a Gaál- kúria, a zsinagóga mellett a sok, legalább 15-20 nagyobb polgárház – villaépület fotózható séta közben, viszonylag kis helyen sűrűn egymáshoz közel.
Sok épületet renováltak, vonzóak szépek a részleteik. Ablakok, homlokzat díszek, kapuk, ajtók, változatos formaviláguk, élénk színeik az egykori tehetősebb és igényes református és zsidó polgárok építészeti kultúráját dicsérik.
A város a magyaros szecesszió – az Alföldi szecesszió egyik központja.
Ugyanakkor fájdalmas nézni a ma még leromlott, omladozó szecessziós házak homlokzatát- amit nem szívesen fotózik az ember. Lelki fájdalom találkozni ezekkel.
Most kivételt tettem. “Egyiknek sikerül, a másiknak nem.” (remélem még nem ! és mielőbb) Ma találtam 2 épületet aminek a tervezője, a mestere biztosan ugyan az lehetett. Előbb a leromlott épület vonzotta autóm kerekeit a hidegben.
Az öreg ház még így is lenyűgözött-a kapu sem akármi…… akkor még nem tudtam a rekonstruált párjáról. Mentem tovább 2 –3 utcával beljebb bepillantok, nem hiszek a szememnek. Ugyan az a kicsi testvér
abban a stílusban, díszítéssel, részletekkel szép sárga köntösben világít a szikrázó napsütésben. A hideg szél sem számított, kiugrottam a kocsiból és készítettem pár felvételt hogy az értékes esztétikus ellentétpárt megoszthassam Önökkel.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Budapest – Művészetek Palotája
Budapest és Magyarország vezető kulturális intézménye, a Müpa megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes előkép nélküli a 20. századi magyar építészetben.
A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit – a fejlesztő Trigránit Zrt., a generálkivitelező Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda – az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban, az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.
A 28 hónap alatt felépített komplexum három fő egysége a Duna felőli oldalon, önálló intézményként a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem valamint a keleti szárnyban a Fesztivál Színház, de az épületben találhatók a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is.
Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. Jelentőségét mindenek előtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a hazai és nemzetközi építészetben egyaránt kiemelkedő alkotássá avatja. Ezért is nyerte el az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence 2006” kitüntetést az úgynevezett „specialized” kategóriában, amelyben a nagyközönségnek termékeket és szolgáltatásokat kínáló épületeket – oktatási és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, repülőtereket, stb. – díjazzák. A publikum is tetszéssel fogadta ezt az egyedinek számító kulturális komplexumot, amely 2007-ben a FIABCI közönségdíját is elnyerte.
Budapest – Állatbarát család-ZOO café
Luca napon egy extra téma – extra képsor és extra gyerkőcök számára, de nekem is nagyon tetszett a dolog.
Félszegen bátortalanul indult az ismerkedés, aztán nem győztük félbehagyni a testközeli barátkozást a 10 féle különleges állattal.
De a torta és a tea is nagyon finom volt.
Érdekes volt ahogyan a a süti és az ital között “felszolgálták az állatokat” közben folyamatosan. Az különösen élmény volt ahogyan mászkáltak rajtunk.
Fotósélmény számomra: a kígyó, ami csak óriáskígyó még fiatal változatban ahogyan a száját nekem egy pillanatra kitárta, nem semmi….. vagy a végén megnyugodva Nimród fején megpihent szépen a kaméleon. A sok mosolygós gyermekarc –a kicsit/ nagyon sötét helyiségben, sajnos vakuzni nem volt lehetőség.
Igazi kellemes gyerekprogram keretében szórakoztunk a hétvégén Budapesten.
A résztvevő közreműködő csapat tagjai, neveik szerint:
– szakállas agáma
– görög teknős
– királypiton
– kaméleon
– tengeri malac
– törpenyúl
– fehérhasú sün
– kakadu
– óriás macskák….
– tarantella pók , csak üveg mögül.
És egyéb gyíkféle szépségek az állatok világából.
Bagyinszki Zoltán