Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Az első zsidók a XVIII. század 80-as éveiben költöztek a városba. A legkorábbi írásos emlék 1794-ből való. 1846-47-ben 49, 1851-ben 840, 1941-ben 470 a zsidó lakosok száma.
Ma is működik a hitközség, fenntartja templomát, imaházát, hitközségi létesítményeit, rendezett temetőjét.

Zsinagóga (Rákóczi u. 21.). Molnár Lajos tervei alapján készült 1925-ben. Mellette áll a hitközség háza és az egykori zsidó iskola, melynek falán a gettó emlékére állított tábla látható. A Rákóczi és Patay utca sarkán álló eklektikus épület több építészeti stílus ízléses felhasználásával készült. A főhomlokzat jellegzetessége a hármas tagolás, az erős kiülésűn pártázatos főpárkány, a főbejárat feletti szamárhátíves mélyített faltükör és kétoldalt az emeleti karzatra vezetőlépcsőházak sztalaktit motívumos díszítése. Az utcával párhuzamos oldalhomlokzaton szamárhátíves falmezőben két szinten három-három ablak és sztalaktit díszítésű bejáratok. A tetőzet csúcsán tetődísz. A templombelső hagyományos kialakításún igényes kivitelezésű.

http://www.zsido.hu/synagogue/nagykoros.htm

A magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította azon 32/2018. (XI. 27.) OGY határozatával, amelyet II. Rákóczi Ferenc Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választása 315. évfordulója alkalmából Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének kezdeményezésére egyhangúlag meghozott, és a Magyar Közlöny 2018. évi 186. számában közzétett.

„Több határon túli magyar közösség szempontjából is különös jelentőségű lehet, ha Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánítják 2019-et – mondta a PestiSrácok.hu-nak idősebb Lomnici Zoltán, nem sokkal azelőtt, hogy az Országgyűlés meglepő egységben, minden frakció támogatásával ma elfogadta az előterjesztést.”

A II. Rákóczi Ferenc emlékév szerves folytatása azon II. Rákóczi Ferenc emléknapnak, amellyel az Országgyűlés határozata alapján a Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelme 1676. március 27-i születésnapjáról a magyar nemzet 2015-től évről évre megemlékezik.

2019-ben az ünnep íve az emléknaptól az emlékévhez, II. Rákóczi Ferenc 1704. július 8-án erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója méltó megemlékezéséhez emel, s az ünnepi eseménysor egészen 2020. szeptember 17-ig tart, Erdélyország és Magyarország vezérlő fejedelemmé választásának 315. évfordulójához vezet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rippl-Rónai József festményei, múzeumként berendezett lakóháza, műterme, lakberendezési tárgyai, bútorai, relikviái, dokumentum fotói. Rippl-Rónai legjelentősebb kultuszhelyeként nemzetközi hírnévre tett szert.

Rippl-Rónai József (1861-1927) a magyar festészet legelső modern művésze. A 19. század végén Párizsban előbb Munkácsy Mihály tanítványa volt, majd a francia Nabis-csoport művészei körében vált neves stílusújító festő- és iparművésszé. Közeli barátja Aristide Maillol, a későbbi híres szobrász, megismerkedett Paul Gauguin-nel, Toulouse Lautrec-kel és Paul Cezanne-nal. Budapesti ismertségét az Andrássy Tivadar gróf számára készített ebédlő berendezése hozta, amely a magyar iparművészet első, egységes szecessziós stílusú bútoregyüttese.

Rippl-Rónai 1902-ben tért vissza szülővárosába, Kaposvárra, hogy ideális otthont és műtermet teremtsen magának. 1906-ban a Könyves Kálmán Műkiadónál rendezett kiállítása nyomán olyan sikert aratott, amely lehetővé tette számára egy kisebb birtok megvásárlását. A “Róma-villa” nevet viselő épület- és parkegyüttes a művész haláláig, 1927-ig a magyar festészet egyik legjelentősebb művészeti központja. Az antik bútorokkal berendezett szobák, a park, a családtagok, barátok, kedvenc állatok mind ihletadó forrássá váltak a művész számára. Új környezetében születtek 1910-körül mozaikszerű, dekoratív színerejű alkotásai, a “kukoricás képek”, amely a francia Fauves-stílus egyéni változata. A villa minden részlete őrzi az eredeti, Rippl-Rónai korabeli állapotot. A személyes vonatkozású tárgyakkal, gazdag festményanyaggal hitelesen berendezett emlékmúzeum ma a Látogató központ épületével is kiegészült.

A Róma Villa épülete a művész csaknem száz festményével betekintést enged Rippl-Rónai munkásságába. A földszinti szobákban az indulás és a párizsi 13 év változatos kísérleteit láthatjuk. Az emeleti előtérben a dél-franciaországi Banyulsban festett tájképei vannak. Az emeleti középső szoba a kukoricás képek bemutatására szolgál, míg az oldalsó szobákban családtagokról, barátokról festett pasztell arcképek láthatók. Vitrinek őrzik a művész kitüntetéseit, iparművészeti alkotásait, személyes tárgyait, munkásságának dokumentumait. A különálló műteremben Rippl-Rónai festőállványa, festőfelszerelései, pasztelljei, s a falakon sok dokumentum-fényképen követhetjük nyomon a művész életének pillanatait. A parkban felépült új Látogató központ egyik szobájában Rippl-Rónai egyetlen iparművészeti műegyüttesének, az Andrássy ebédlőnek a rekonstrukciója is megtekinthető.

A fákkal, rózsákkal és több ezer nárcisszal benépesített gyönyörű park egész évben sok látogatónak nyújt kellemes programot. Kiemelkedő népszerűséggel bír az április eleji tavaszi virágzás idején megrendezett Nárciszünnep.

http://ripplronaiemlekhaz.smmi.hu/

Magyarország életében a z Esterházy família, e történelmi család mindig is jelentős szereppel bírt.
Az arisztokraták impozáns rezidenciákban éltek. – az ország vezetők, politikusok, katonák, főpapok fontosnak tartották a nívós környezet kialakítását, a parkok létrehozását, a művészek támogatását.
A csodás hatalmas épületek, a kastélyok úri lakok paloták hirdették a család a történelmi személyiségek meghatározó jelenlétét.
A történelmi Magyarországon, főleg a Dunántúl területén és a fővárosokban épültek a pazar módon berendezett kastélyok és paloták amelyek ma már jelentős részben múzeumként, intézményként funkcionálnak.
A legtöbb a hazai művészetek tárháza is egyben, Réde ma már csak a kapuzattal utal a múltra a fertődi , a kismartoni vagy a bécsi paloták a legjelentősebbek közé tartoznak. Cseklész vagy Galánta a Felvidék fájdalmas látványelemeként funkcionál.
a bennük lévő Esterházy kincsek – gyűjtemények évszázadokon át gyarapodó képtárak kultúránk részét képezik. E sok száz km-es virtuális kastélytúrával is szeretném felhívni a figyelmet értékeinkre, történelmi vonzerőinkre.
A közelmúltban Egerben a felsőfokú oktatási intézmény Eszterházy Károly nevével működik tovább. A név Közép – Európai márkaként van jelen mindennapi életünkben is.
Több mint 30 éve, mindig szívesen térek vissza megtekinteni a közben szépen rekonstruált kisebb nagyobb védett műemlékeinket-ezek egy része sajnos ma nem Magyarország területén találhatóak.

Bagyinszki Zoltán

Immár száz éve hunyt el Thék Endre / 1842-1919 bizonyosan a legnagyobb hazai műasztalos, bútorgyáros szakember, a magyar műipar állócsillaga.
VÉGRE MÉLTÓ THÉK EMLÉKTÁBLA KÉSZÜLT A SZÜLŐVÁROSBAN – OROSHÁZÁN AZ EVANGÉLIKUS LELKÉSZHÁZ HOMLOKZATÁN.
Három lelkes és szecessziós szimpatizáns akaratából, munkájával megszületett a Gyulai szecessziós térkép 34. épület – objektum bemutatásával ( Szecessziós Magazin, bagyinszki.eu ) mint helyi szomszédvár a
a 100. évi jubileumán a halálához kapcsolódva – oda is invitálja az érdeklődő nézőket egy kis koszorú elhelyezésére BZ a fotográfus.
A méltó és míves emléktábla tisztelgő látogatókat vár. A mester a király stílusára inkább a historizmus volt jellemtő néhány kiemelkedő munkája volt a szecesszió stílusában is.
A legnagyobb és leghíresebb arisztokrata családok számára tervezte különleges bútorait díszítette szépítette a paloták kastélyok belső tereit, lépcsőházait, könyvtárait. De a Kúria, a Parlament, a Budai Királyi palota belsőit, bútorait is Ő készítette.
Több hazai és nemzetközi elismerést tudhat maga mögött, a Párizsi Világkiállításokon többször is megcsodálhatták bútorait, alkotásait.
A nagy hármas tagjaként- Róth, Jungfer, Thék emlegetjük őket mint szecessziós-századfordulós alkotók é s extra magyar iparművészek. Mindhárman nagyobb odafigyelést, elismerést érdemelnek.
Az életművet és az alkotó embert bemutató tartalmas könyv is megjelent róla – köszönjük a helytörténész Thék Endre kutató Verasztó Antal munkáját.

tisztelettel Gyuláról Bagyinszki Zoltán fotográfus

A tájházban minden kedves látogató betekintést kaphat a parasztember életéről, a lakásbelső és a melléképületek, valamint a berendezések az életmódról, a társadalmi hovatartozásról árulkodnak.A régi parasztemberek mindent maguk állítottak elő, a mindennapi ételt, a ruhát, a lakást, a gazdasági épületeket. Tudták, hogy csak magukra számíthatnak, ezért nagyon sok mindent megtanultak. A föld művelésével biztosították, maguk a család és a jószágok számára az élelmet. A munkájuk jó és szakszerű elvégzése után, valamint a jó Isten segedelmére számítva bízhattak abban, hogy elegendő termést hoz a föld, így az újig nem kell éhezniük. Ez az életmód megkívánta a körülöttük levő élővilág pontos ismeretét, tiszteletét. Ennek eredményeként összhangban éltek a természettel. A természet élővilága biztosította az életben maradást. A földművelés a jószágtartás mellett a halászat, vadászat is beletartozott a minden napi életükbe. Sok mindent szájhagyomány útján adtak át egymásnak, Ennek a tapasztalatnak az átadásakor igazat kellett mondani, mert a megfigyelésekből, csak így tudtak pontos következtetést levonni. Reméljük az idelátogatók választ kaptak a bennük felmerült kérdésekre a tájház látogatása során. Ebben a rohanó világban egy kicsit megállt az idő, volt arra lehetőség, hogy eltöprengjen mi igazán fontos az életben.
A falumúzeum épületegyüttese egy gazdacsalád lakóházából és annak gazdasági melléképületeiből áll, melyek a lakóházzal egy sorban húzódnak. Az utca felől először a lakóházat tekintheti meg a látogató, majd az egy fedél alá épült kamrát és istállót, végül pedig a szekérszínt, a baromfiólat és az ólasgórét. A gazdasági épületek enteriőr-kiállításai az állattartás, a földművelés, és a szőlőművelés eszközeit mutatják be. A szabadpitar, a nagyház és a gazdasági épületbelsők kiállításai a 20. század eleji, hagyományos paraszti lakáskultúrát és életmódot mutatják be.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/hosszupalyi/bodi-istvan-falumuzeum-es-tajhaz-20478