Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

12►

A bugaci puszta közepén álló Pásztormúzeum a kiskunsági szárazmalmok stílusában épült. Az épület mellett álló idős tölgyfák a valamikori homoki tölgyesek hírmondói.
A Pásztormúzeumban a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit, és a környék természeti értékeit mutatja be.
A Pásztormúzeum mellett emelték a nemzeti park 30. évfordulóján,
2005-ben a nemzeti parkot alapító erdőmérnökök, Dr. Tóth Károly és Kontra László tiszteletére emelt emlékhelyet. A Balanyi Zoltán szobrászművész által készített emlékmű anyaga az ezen a tájon jellegzetes réti mészkő.
A Pásztormúzeum környékén még ma is a régihez hasonló élet zajlik. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója.
A hűvösölőt, az isztrongát, a karámokat, vagy a kontyos kunyhót ma már főleg a kirándulók használják.
A múzeum mellett kezdődik az Ősborókás, ahová túrautakon be lehet sétálni.
Tavasztól október végéig naponta lovabemutatón ismerhetik meg a látogatók a kiskunsági csikósok ügyességét, játékait, és a pünkősdi király választás feladatait.
A Pásztormúzeum a Karikás csárdától lovas kocsival és gyalogosan is megközelíthető.
A Pásztormúzeum május 1. – október 31-ig 10-18 óráig van nyitva.
A Karikás csárdánál váltott belépőjeggyel a Pásztormúzeum, a lovasbemutató és az Ősborókás is megtekinthető.

http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1466

12►

Vizsoly már az Árpád-kortól fontos településnek számított, román kori, kőfallal övezett, gótikus stílusban kibővített temploma országunk egyik legbecsesebb műemléke. Belsejét értékes, 13.-15. századi freskók díszítik.
Az épület kis hajójához kisebb dongaboltozatos szentélytér és kórus kapcsolódik, ehhez pedig egy még keskenyebb, negyed gömb boltozattal fedett, félkörös apszis. A 14. században építették át, szélesebb hajóval és egy toronnyal egészítették ki. Ezekből áll össze a lépcsőzetesen tagolt, gyönyörű épületegyüttes. Vaskos tornyát lőrések és gótikus ablakok tagolják, falain csúcsíves ablakok nyílnak, az apszis külső felét fülkék teszik mozgalmasabbá.
Az apszis belső falán Krisztus születése és a három király látható, a régebbi hajó boltos süvegeibe szentképeket festettek, az oldalfalon Krisztus szenvedése jelenik meg. A Szent László legenda, a Kálvária-jelenet, az angyali üdvözlet, és Mária és Erzsébet találkozása is látható a 15. századból származó freskókon. A diadalív egyik oldalán Szent Kristóf, míg a másik oldalán Szent György és a sárkány látható. Sajnos több helyen elég rossz állapotban vannak már a falfestmények.
A barokk, díszes fa koronájú szószék 1792-ből való. A templomban a kiállított Biblia mellett rövid kiállítást is láthatunk a nevezetes bibliafordítás történetéről.
A templomot idegenvezetés keretében látogathatjuk, a csoportok a 2013-ban megnyitott Református Betlehem nevű látogatóközpontból indulnak. Az épület a falu hajdani általános iskolájaként működött, a fogadóközpontban egy jól felszerelt, igen gazdag választékú Könyvesházat is kialakítottak.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/vizsoly-reformatus-templom

123►

Miklós Csabinál jártunk, visszatérünk.
Mór sok értékkel, látnivalóval rendelkező kisváros Székesfehérvár és Győr közötti terülten a Gerecse nyugati lábánál. A finom és nagy múltú fehér bor, az Ezerjó hazája.
Borvidék, pince, szőlő és szüret kapcsán sokfelé jártam már több alkalommal is, de itt csak egyszer fordultam meg – sietve több mint 10 évvel ezelőtt a pincéket keresve, amiket nem igazán sikerült akkor megtalálni.
(bocsi egyszer még jártam itt közben Móron a Lamberg szép barokk kastély fotózása kapcsán, külön felhívnám a figyelmet a környéken sok értékes kastély található.)
Most a vonzerőt növelte a Miklós Csabi pincéje ill. az esti pincepörköltös – bemutatóval, kóstolóval szerzett program. Többféle helyi finom bor ízlelgetését követően jött a kellemes hagyományos vacsora – majd a sztárbor az ezerjó.
A pince mélyén kis társaságunk részére a szimpatikus tulajdonos szakember élményei és borszakértői információi biztosították a maradandó kóstolói élményt számunkra.
Másnap délelőtt fotós pincesétára indultunk a csendes kisváros pincesorát keresve és megtalálva. Közben megtapasztaltuk szüreti programot végző helyi pincészetek, szorgos boros gazdák és családtagok szombati szabadidős közösségi munkáját is.
Bizony a meredek lejtők és dombok próbára tették a a “szőlőszállító munkások” energiáját. Délre mindenki kellemesen elfáradt, biztosan jól esett számukra a gazda által biztosított bőséges ebéd.

Közben végre megérkeztünk a szerencsére átalakítást nem szenvedett megmaradt pincesor – értékes képi élményt biztosító pincéihez, présházaihoz. Itt még látható az egymás mellé épült hasonló formájú földszintes védett épületsor, sajnos már ez is csak foghíjas formában.
A jellegzetes móri forma az egy szintes, középen díszes kapuval rendelkező bajárat, 2 oldalt szélen kisebb ablakkal, alul “szőlő beöntő nyílással” épült présházak nagyobb méretű belső feldolgozó résszel – tároló kapacitással készültek amelyből középen nyílik a a 20-30 – 50 m hosszú
legtöbbször másfélszáz éves boltíves pince. Némelyik még ettől is idősebb présház, van nagyon szépen karban tartott, rekonstruált és bizony igen elhanyagolt épület – van amelyiket éppen most építenek teljesen ujjá.
boltíves pince. Bejárva hazánk valamennyi borvidékét szomorúan látom sok helyen az egykori egységes pincesort átalakítják, beépítik lakóházakkal vagy átalakítják a pincét, netán emeletet húznak rá, sajnos jellegtelen “barmolások” is tapasztalhatóak.
Kár értük, miért hagyják hogy a szépséges műemlék sor ilyen károkat szenvedjen – nagyon kár értük.
A móri pincesor következő II. részében ilyen szépségekkel találkozhatunk majd.

Bagyinszki Zoltán

A Mór közelében álló fa tekintélyes méreteivel lenyűgözi az embert. 9,1 méteres törzskerületével a faj legnagyobb ismert példánya az országban, magassága 18 méter, kora 150 és 300 év között lehet. A fa közelében fekvő lakott települést Vajal-pusztának hívták, amely ma már Mór része, történetéről, ha tudna, az öreg nyár bizonyára sok érdekességet mesélne.

A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből létrejött hibrid faj, a hullámtértől a száraz homokig sokféle élőhelyen előfordul, de legjobban a jó vízellátású talajokat kedveli. A vajali szürke nyár nem egyedül állt itt, egykor fajtársai és füzek sokasága vette körül, az idők folyamán azonban, hol a szükség, hol a fokozódó földéhség miatt, egyre kevesebben lettek. A fa élőhelyét jelentő, a Vajal-forrás által táplált, vizenyős, ingoványos terület mérete mára egy hektárnál is kisebbre zsugorodott a művelt földek, szőlőskertek, gyümölcsösök, hétvégi házak gyűrűjében, épp ezért Mór önkormányzata a Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány kezdeményezésére helyi védettség alá vonta a területet.

https://utirany.hu/vertes.vajaliszurkanyarfa.htm

Kallósd a zalai várhoz tartozó királyi birtok volt egykor, csak 1203 után adta az uralkodó a komári Orosz fiainak. Az ő unokája, Karacs fia Miklós építtette a plébániatemplomot 1260 körül. 1263-ban már Nagykalos falu Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomaként említik. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. századi török támadások miatt a lakosok a templomot is elhagyták, a falu 1711-től induló ismételt benépesülése után azonban kiszabadították a bozótból és 1740-ben Békási Imre kapornaki apát újjáépíttette. Kupolaszerű tetőszerkezetét az 1800-as években építették. A falu népességének növekedése miatt az 1800-as években előcsarnokkal bővítették, ezt azonban az 1989–1993 közötti műemléki felújítás során elbontották, hogy hangsúlyosabbá tegyék a kerektemplom formát. Előzőleg 1938-ban is helyreállították.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Egyemeletes barokk épület a 18. századból. Homlokzatát a 19. századvégi átépítések elrontották. A patika a ház földszinti részét foglalja el. Vörös márvány bejárata és kirakata finom füzérdísszel a késő eklektika korából való. Az 1688 óta működő városi gyógyszertárat 1745-ben 1200 Ft-ért vásárolták meg a jezsuiták a volt patikus, Johann Mehler örököseitől. A patika 1748-tól az épülő rendházban kapott helyet. 1758 folyamán készítette el a jezsuita asztalosműhely a patika bútorzatát. A helytartótanács 1774-ben árverésre bocsátotta a patikát, amelyet felszerelésével együtt Walter Ferenc vásárolt meg, 8160 Ft összegért. Ekkor költözött jelenlegi helyére a gyógyszertár. A műemlék patika 1971-ig működött. Ekkor helyreállítva eredeti barokk szépségét, 1973 óta múzeumként tekinthető meg. A patika csaknem négyzet alakú officinájának boltozatos mennyezetén a helyreállítás során egyszerű barokk mennyezetfestés került elő. A gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútorzat három részre tagozódó polcos állványzatból áll. Két ajtónyílás között 1-1 kissé kiugró padon álló alul fiókos sorokkal, felül nyitott polcokkal tagolt állvány helyezkedik el. Az egykori barokk kiszolgálóasztal sajnos nem maradt fenn. A mai empire stílusú patkó alakú pult, a 19. sz. első harmadában került a középső állványzat elé. Néhány üvegedény a jezsuiták címerével ékes, ezek a patika legkorábbi készletéből valók. Talán az ő idejükből származnak a szépen festett fatégelyek is, s ezek későbbi átfestéseinek a hosszú sorozatát az állványzaton kísérheti figyelemmel a látogató. Már 1774 után készültek a kétfejű sassal díszített kenőcsös tégelyek. Az egykori jezsuita patika felszereléséből maradt ránk a szép márvány prés, egyik oldalán “Apotheca J. Alba Regalensis”, a másikon “Anno 1752” felírással, a préshez tartozó rézmozsárral együtt.

https://turizmus.szekesfehervar.hu/latnivalok/fekete-sas-patikamuzeum

12►

Kicsit jubileum, kicsit nosztalgia számomra.

Iregszemcsén Dél – Dunántúl szép angolparkos kastélya. A Viczay – Kornfeld főúri családhoz + még másokhoz is köthető. Alapból klasszicista, de átalakítva, több mint 100 éve nyerte el mai romantikus formáját a 2 szintes táglány alaprajzú épület. Elöl hátul erkély és kocsifelhajtó is található. Nem látogatható oktatási intézmény, amelyet a zárt díszes, kovácsoltvas főkapu is bizonyít.
Pont 20 éve jártam ott, akkor diaképek készültek a ma már múzeuminak számító PENTAX gépemmel a Tóth Kiadóval készítettük a 3. Bagyinszki kastélykönyv anyagát.(három nyelvű keménytáblás fotóalbum, 100 magyar kastély címmel, a történelmi Magyarország területéről válogatva.)
Jó volt elővenni, megnézegetni a régi fotókat a könyvet fellapozni a bemutatott 100 kastély rövid történetével. A könyv előszavát Batthyany Bálint írta, akinek köszönöm a szimpatikus barátságát.
Régi és új fotók összevetése is érdekes az elején, a park az intézmény dicséretesen szép és hangulatos a diákok számára – gratulálok hozzá. Látszik értő gazdája van az egykori rezidenciának. A különleges és értékes növények, a hatalmas faegyedek talán a legszebbek közül valóak a Dél-Dunántúl természetvédelmi területeire vonatkozóan.

Bagyinszki Zoltán

12►

Körmenden, a Batthyány-kastély mellett terül el a Várkert, Magyarország legnagyobb kiterjedésű összefüggő kastélyparkja, amely Körmend és vonzáskörzete lakossága számára örök élmények helyszíne. Köszönhető ez elsősorban a park déli részén található juharlevelű platánfának is amelynek kerülete 7,8 m, magassága 35 m, koronaátmérője 45 m. A fát az 1820-as években ültették. Túlélte kortársait, az évszázadok során megfürdött több rábai árvízben, tanúja volt a gát építésének, a Batthyány-család körmendi tevékenységének, valamint megszámolhatatlan helyi rendezvények. A körmendiek csak „Nagy Platánnak” hívják, sokan idevonulnak a hétköznapok problémái elől, de terebélyes lombkoronájának köszönhető hűsítő árnya a nyári hétvégi piknikek miatt is közkedvelt helyszín. A fa ültetőjéről nincsenek adatok (valószínűleg egy Batthyány-család alkalmazásában álló kertésznek köszönhetjük), azonban a helyi hagyomány szerint e platánfa előtti területen történt 1664.augusztus 10-én – a győztes körmendi és szentgotthárdi csaták után – Reininger Simon császári megbízott és Köprili Ahmed nagyvezér között a szégyenletes vasvári békekötést megelőző első tárgyalás. Szinte minden civil szervezet vagy intézmény köthet valami emléket ehhez a Nagy Platánhoz: ilyen a sportolók számára az alapozáskor megszokott monoton futást megtörő lélegzetvételnyi szünet, a művészek számára új alkotások ihlető forrása, az iskolásoknak pedig rengeteg kirándulás és iskolai vetélkedő helyszíne.

https://evfaja.okotars.hu/fa/2017/200-eves-kormendi-juharlevelu-platan

1234►

A nagy forróságban kitűnő-hűtött képriport. Egy jól sikerült, gyönyörű idővel megsegített családi kirándulás volt János tesó segítségével a a közeli Dobogókő környéki havas völgyeiben.
A hideg napsütés a legjobb a téli túra kapcsán. Mindenki remekül érezte magát kisebb nagyobb nagyobb esések csúszkálás közepette,a közben az aprónép szánkózott is a lejtőkön.
A családi találkozó végén finom forralt bor enyhítette a fáradtságot- jövőre is jövünk mivel a hegy, Dobogókő különleges erővel értékkel is bír..

Bagyinszki Zoltán

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá.
A hasonló nevű Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt. Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.
A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából