Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Kiskunhalas – Trianoni emlékmű
Falusi Mihály szobrászművész és Gulyás József kőfaragó alkotását 1935-ben avatták fel, 1949 körül 1919-es mártírok emlékművévé alakították át, majd az 1980-as években lebontották. 2001-ben eredeti fényképek és rajzok alapján Székely Tibor építész, Faragó János kőszobrász és Horváth Gyula közreműködésével újra felépítették.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápiószele – Blaskovich köznemesi kúriamúzeum és parkja I.
A kúriát 1906-ban a tápiószelei Viczián család építette neoklasszicista stílusban.
Az úrilakot 1911-ben Viczián Kálmántól vásárolták meg a Blaskovich fivérek. A kétosztatú kúria két épületrészből áll. A két toronyszobával ellátot főépületből és “konyha házból”. Az elsőben csak a lakószobák voltak: ebédlő, szalon, nappali, háló- és dolgozószoba. Az oldalsó szárnyban találhattuk a konyhát, kamrát, mosókonyhát, cselédszobát stb.
A tápiószelei kúriába lépve különös, barátságos érzés érinti meg a látogatót: az otthon érzése. A fogadó, a nappali, a szalon és a dolgozószoba alapján egy társadalmi réteg sokoldalú érdeklődéséről, egy köznemesi família több nemzedéken keresztül felhalmozott kincseiről alkothatunk képet. Itt minden tárgy a családtagokhoz kötődik és ahol lehetséges volt, ott a lakrészek eredeti berendezését őrizték meg. Végigjárva a termeket felfigyelhetünk az évszázados, jó ízléssel összeválogatott empire és biedermeier bútorokra, festményekre, csillárokra, a vitrinekben elhelyezett ezüst és porcelán tárgyakra, könyvtárra, fegyverekre, régészeti tárgyakra, trófeákra és pipákra.
A múzeumalapító Blaskovich fivérek tápiószelei kúriája már magában őrzi a kitágult látóhatárú, a nemzet jövőjét átformáló feladatokban részt vett nemesség szellemi és tárgyi örökségét. Ez az otthon a monumentális pátosz helyett a bensőség, a visszavonulás meghitt formáit mutatja, a tulajdonosok más szellemű irányultságát villantja fel.
Blaskovich György és János a magyar polgárosult köznemességnek olyan reprezentánsai, akiknek életvitelét, mindennapjait a modern mentalitás jóvoltából már a tudományok, a művészetek, a régmúlt kutatása és tisztelete töltötte ki. Szellemiségük máig ható ereje, a nemzedékeken át megőrzött tárgyi örökségük hallhatatlan bizonyíték erre. A tápiószelei Blaskovich kúriamúzeum olyan gyöngyszeme magyar örökségünknek, amire európai viszonylatban is büszkék lehetünk.
http://blaskovichmuzeum.hu/a-muzeumrol/muzeumepulet
Tápiószelén a Blaskovich Múzeum Baráti Köre szobrot készíttetett a kúria-múzeumot alapító és a Tápió menti régészeti örökséget is megismertető Blaskovich testvérpárnak. Az alkotás témája Blaskovich György (1878-1960) és Blaskovich János (1883-1967), akik a történeti, kulturális értékek megőrzését tartották élethívatásuknak. A Blaskovich fivérek már 1940-tól megnyitották kúriájukat közönség számára.
A szolnoki szobrászművész Pogány Gábor Benő által tervezett 5/4-es zsáner szoborban a fivérek alakja egyszerű kompozícióban jelenik meg.
Doboz – Szanazugi erdő a Holt Fekete–Körössel
A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű laponyok és az alacsonyabb porongok tették lehetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Az állandó vízveszély, a nagy erdőterületek ugyanakkor a megtelepedés feltételeit igen szűkre szabták. Jellemző, hogy 1715-ben Doboz lakosai mindösszesen egy hold földet műveltek, s elsősorban faszerszámok készítéséből és pákászatból éltek. A főleg 1855 és 1857 között végrehajtott szabályozás során, a Fekete-Körös Szanazug és Békési összefolyás (Fekete- és Fehér-Körös) közötti szakaszát levágták, a Fekete- és Fehér-Körös vizét az újonnan ásott Kettős-Körösbe vezették. A Doboz környékén található vadvizek levezetésére csatornákat alakítottak ki. A mai vízrajzot szemléltető térképen jól kivehető, hogy a település határait, öt kilométernyi szakasz kivételével, vízrajzhoz kötődő tájelemek alkotják. Északon a V-2. csatorna, keleten a Fekete-éri-csatorna, a Holt-Fekete-Körös, illetve a Fekete-Körös, délen az Icce-ér, illetve kiegyenesített része, az Icce-éri-csatorna, nyugaton a doboz–gerlai határcsatorna és Sebes-éri-csatorna, néhány száz méteren pedig a Holt-Fekete-Körös, majd egy jelentéktelen csatorna határolja.
Gerla – Óriás platán, az év fája verseny 4. helyezett
Riasztó környezetben, felháborító igénytelen kerítés tövében, egy csodálatos fotogén fa lett az ország egyik legismertebb, legszebb faegyede.
Igazán egészséges csoda az alig ismert kis falu kastélyparkjában található, most ősszel fotózva. Gratulálok.
Gerlán a Pósteleki erdőhöz közel épült a kis csoda úri lak Ybl Miklós építész tervei alapján, a Wenckheim család egykori kastélyparkjában másfél száz éves dendrológiai különlegesség mellett még több impozáns fa található. (az elátkozott arisztokraták micsoda értékeket teremtettek! köszönet érte.)
Azonban felháborító az elhanyagolt park és kastély állapota 6-8 év elburjánzásának köszönhetően- teljes dzsungellé változott- magánterület, pályázik “A valaki” lassan 10 éve sikertelenül és minden megy tönkre, kár érte……
Békéscsaba város értékesítette, de azzal a feltétellel, hogy rekonstruálják – 2014-ig, szomorú dolog, nem szabadna hagyni veszendőbe mennie a műemlék épületnek, hol van a hatóság? a nyomásgyakorlás?– miért lehet idáig eljutni, inkább adják át a normális helyi civilek számára, vagy a Wenckheim Társaság részére hátha tudnak valamit csinálni. Pályázni, Pályázni nem tudni ők is képesek. Miért képes viszont egy budapesti KFT ilyen csúfságot elkövetni – mi pedig miért asszisztálunk hozzá?
A dobogós hely egyébként járna neki, törzsének átmérője 4.5 m és kb 30 m magasra nőtt / még nőhet tovább is.
Bagyinszki Zoltán a kastélyász fotográfus
Kisörspuszta – Temetői harangláb / Ábrahámhegy
Egy csodálatos könyvfeladat részeként jártam itt, e népi műemlék megtekintése-fotózás volt a NAPI PENZUM RÉSZE.
Corvina kiadó: Magyar népi építészet 200 kiemelt műemlékkel látnivalóval, 4 éve már sokadszorra autóztam körbe kis hazánk vármegyéit. Ez a vidék különösen gazdag a vonzó népművészeti értékekben.
Szöveg: Bede Béla – fotó: Bagyinszki Zoltán. A kiránduló , turista értékeket kereső polgárok számára nélkülözhetetlen hsznos útikönyv született, praktikus több mint 400 oldal a népi műemlékeket kedvelők számára, gazdagon nagyméretű fotókkal.
Kisőrspuszta- Ábrahámhegyhez közel egy temetői bejáratnál a z út mellett található. Egykori falu , ma már külső pici település rész a Balaton – felvidéken, alig ismert, látogatott lakótér. Pedig van hangulata a ritka népi műemléknek a temetői Haranglábnak.
Az érdekes ritka szakrális építmény a 19. században készült. Kőből rakott íves záródású átjáróval rendelkezik, 2 szintes, legfelül kereszttel díszítették. A testes fehér sárga szerkezetet széles lábazattal látták el. A nyílásokat szalagkeret övezi. – idézet a könyvből.
Bagyinszki Zoltán
Vácrátót – Világháborúk áldozatainak emlékműve
Fotó: Junior Bagyinszki Zoltán
Szobrász: Böjte Horváth István
Az emlékmű faragott képe sajátosan jeleníti meg a hiányt és a szenvedést, az elesett hőst és a hiányát szenvedő családot. A léggé vált katona jelenléte a tótosan magyaros helyi viseletben ábrázolt családja körében elgondolkoztat történelmünk nehéz éveiről, évtizedeiről. A képen jelen van az élet fája hajtásaival, mutatva a borzalmak nehézségeit túlélők, a község szívós életerejét.
www.vasarnap.hu/2019/08/01/a-manak-szol-megrendito-erovel-egy-vilaghaborus-emlekmu/
