A nagy forróságban kitűnő-hűtött képriport. Egy jól sikerült, gyönyörű idővel megsegített családi kirándulás volt János tesó segítségével a a közeli Dobogókő környéki havas völgyeiben.
A hideg napsütés a legjobb a téli túra kapcsán. Mindenki remekül érezte magát kisebb nagyobb nagyobb esések csúszkálás közepette,a közben az aprónép szánkózott is a lejtőkön.
A családi találkozó végén finom forralt bor enyhítette a fáradtságot- jövőre is jövünk mivel a hegy, Dobogókő különleges erővel értékkel is bír..
Bagyinszki Zoltán
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá.
A hasonló nevű Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt. Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.
A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából