Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Bóly, Budapest, Gyula, Kisnyárád,Tihany,Tata, Vác, Révkomárom, Máriaradna, Selmecbánya, Sorokpolány amely talán a legszebb, legextrább hazai Kálvária. A budapesti Epreskerti szép barokk műemlék is nagyon értékes műemlék.

Országon belül és a hatásainkon túl sok 100 kálvária található. Igazán mívesek művészi értékűek, modernnek, lepusztultak, az egyszerű falusi szépségektől a különleges látványos keresztutakig.
A stációk legtöbbje még tartalmazza a Krisztusi szenvedés állomásainak ábrázolását ( amely nem “kötelező”). Rajzolva, festve,fából, kőből, márványból, bronzból, kerámiából készítve.
Sok helyen kápolna zárja le a végállomást. A kápolnák is nagyon sokfélék, van ahol templom, templomocska a végállomás, lásd Selmecbánya, Kőszeg vagy Vác. E szakrális emlékek több száz éve folyamatosan készültek.
A gyulai kálvária dombon lévő barokk kápolna értékes-művészi faszobrai 1760-ból származnak. A színezett szoborcsoport és Kiss György bronz stációi látogatásra érdemesek Gyulán-2020 év végén rekonstruálták.
A kisnyárádi kálvária egyszerű népi műemlék, az eredeti kerámia képeit sajnos több helyen megrongálták.
A 14 stációból álló kálváriák állítását a Ferences rendi szerzetesek kezdték el. A legszebbnek mondott “-Nagy- hazai” alkotás Selmecbányán található- jellegzetesen, hegyre épülve.
Én teleobjektívvel fotóztam – idő hiányában nem kerestem fel , de pótolni szeretném jövőre. A műalkotás, a szépséges selmeci Kálváriadomb Csontváryt is megihlette.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert Feleségemmel Jeruzsálemben, hozzáértő vezetővel végigjártuk a Krisztusi keresztutat is.

Bagyinszki Zoltán

Kalmár Lajos házát Jeney Ernő építész tervezte 1911-ben. Jeney 1902-től Nagykőrös városi mérnökeként is működött, így – ma már különösnek tűnő módon – az engedélyező építési hatóság nevében is láttamozta a ház terveit. Ennek azonban a városközpont építészeti rendszabályozásának szempontjából volt szerepe. Mivel egységes városrendezési terv ekkoriban Jeney törekvése ellenére nem volt, az építész városi mérnökként minden lehetőséget megragadott, hogy szabályos utcaképet hozzon létre, rendezett telekhatárokkal. Itt, az egykori Técsi-féle telken, Kalmár építkezésével egyidejűleg a szomszédos köz vonalát is meghatározta.
A Kalmár-ház jelentős újításokkal hozott nemcsak a város, de az alföldi régió már hagyományosnak mondható, sajátos parasztpolgári építészetébe. A megszokott L alakú alaprajz helyett – a telekadottságokat is kihasználva – a szárazbejárós nagykapu hátraugrik a homlokzatsíktól, ezzel a poligonális bővítménnyel rendelkező sarokszoba kiemelkedik. Az utcára szalon, ebédlő és háló néz, amelyekhez az udvar felől egy nappali és egy ötszögű szoba kapcsolódik. Az épület stukkódíszítményei valószínűleg Molnár Dániel műhelyében készültek. A nehezen fotózható épülethez kisméretű hátsó udvar kapcsolódik.

Brunner Attila

Budapest, Gyula – 2021. Március 15-e tiszteletére!

Két emblematikus helyszíne- személyisége az 1848-as Magyar Forradalomnak.
Budapest, Nemzeti Múzeum és Gyula, Petőfi tér- a forradalmár költőnk Petőfi Sándor koszorúkkal szépen keretezett szobrával. Emlékezünk, koszorúzunk!

Fotó: Bagyinszki Zoltán és Rusznyák Csaba

Bagyinszki Zoltán

A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben 950 millió forintból felújították. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen komoly- és könnyűzenei koncerteket is tartanak benne.

A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (1854–1944) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.

A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tegnap remek időnek tűnt, de irtózatosan hideg volt – jó fényekkel persze, fotóscsalogató időben indultam madarakat (vetési lúd és kis lilik rajok) fotózni.
Sajnos még mindig csak jó 400 mm –es objektívvel. Felkészültem , gondoltam mozgás, jó levegő , D vitamin és jó képek is jöhetnek.
Első megálló a kígyósi puszta volt, a tocsogós rét. Már messziről láttam a sűrű barna foltot az út menti övezetben.
Kiszálltam a kocsiból, lassan lehajolva elindultam a kézi állványommal – egylábú a madárkolónia felé, ahol irdatlan sok madár tolongott a sekély belvíz által keletkezett időszaki tóban.
No gondoltam ez az én időm lesz. Közelebb merészkedtem óvatosan, de nem takarásban, sajnos elrepültek, csak ezt a pár képet szinte 1 percen belül készíthettem.
Ez is a lőtávon kívüli lehetőség volt . Azonban jó repülős tömegképek sikerültek. Hihetetlen nagy rajban nyüzsögtek előttem – egy Drón jó lett volna, az egy másik történet lehetne.
Nem panaszkodunk ezt sikerült ott megoldani. A remény megvolt mert indultam tovább Kardoskútra a Fehér – tóhoz. Kár volt, mert ott csak remek felhőkkel és néhány magányos kócsaggal találkoztam.
Majd legközelebb ….. folyt köv.

Bagyinszki Zoltán