Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Mátraverebély – Római katolikus templom

Határon belül - 93.000 km2

Diapozitívról!

A szentélytől északkeletre látszik a harangtorony kő alapfala (maga a középkori toronyszerkezet fából készülhetett). Kívülről a támpillérek, a mérműves gótikus stílusú ablakokat látva jól érzékelhető a középkor hangulata.
A háromhajós (hosszházas és kereszthajós) templomba belépve szembetűnő, hogy a gótikus boltozat helyett barokk csehsüvegboltozatot találunk, amely öt-öt középkori pilléren nyugszik. A középkori boltozat a török időkben ugyanis beszakadt, s azt időlegesen (1709-ben említik) famennyezettel pótolták. A középkori keresztboltozatból csak a gyámkövek és a bordaindítások maradtak meg.
A szentélyben (a helyreállítás óta) síkmennyezetet találunk.
A sekrestyét középkori kápolnából alakították ki. A karzat dongaboltozatos, középkori eredetű csigalépcső vezet föl rá. A templom nem kevés középkori eredetű művészeti emléket mutathat föl. Építtetőjének, Verebi Péter erdélyi alvajdának (+1403) a sírköve, a szentélyben a kisebb kora gótikus, és jóval pompásabb kegyúri kettős ülőfülke, a késő reneszánsz- kora barokk kő-szószék is figyelmet érdemel. A főoltár neogótikus.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Magyar Nemzeti Bank épülete

Budapest

Budapesten a Szabadság téri épületek talán legszebbike – de mindenképpen a legdíszesebb historizáló épülete, amely a leggazdagabb belső művészeti értékkel bír!
Évekkel ezelőtt fotóztam egy Banképítészet könyv kapcsán. Nem is értem ez a muzeális szépség eddig miért bujkált a gépemben?
Az épület Alpár Ignác tervei szerint épült, 1905-ben készült el. Érdekes újítás volt a föld alól, a pincéből először hozták föl a trezorokat a földszintre.
A belső különleges szecessziós részleteket Maróti Gézának köszönhetjük, a hatalmas üvegablakokat Róth Miksa készítette.
Az impozáns épület belső udvarral rendelkezik, a homlokzatán Róna József, Senyei Károly és Markup Béla szobrászművészek fríze látható.

A Bank építőművészet Magyarországon c. könyvből idézve.

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Kaposvár – Rippl-Rónai Múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Rippl-Rónai Múzeum Somogy megye és az ország egyik legjelentősebb múzeuma, Kaposváron a Fő utca 10. (a Megyeháza épületében) és a Fő utca 101. szám alatt található.
A Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat 1877-ben alakult. Régészeti és történeti anyagot gyűjtött, amelyből Gönczi Ferenc (1861–1948) néprajzkutató formált múzeumi egyesületi anyagot 1909-ben. Az anyag néprajzi anyagon túl képzőművészeti anyaggal is gyarapodott – ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték, amely 976 festményt is magába foglalt. Az egyesület anyagát 1936-ban nyilvánították közgyűjteménynek Gróf Széchenyi István Múzeum néven. Az intézmény igazgatója 1948-ban bekövetkezett haláláig Gönczi Ferenc volt.

1951-ben nevezték el a múzeumot Rippl-Rónai József kaposvári festőművészről. Egy időben 39 intézménye volt megyeszerte, amelyekből a rendszerváltás után 13 maradt meg. A gyűjteménynek sokáig a volt Vármegyeháza klasszicista épülete adott otthont, amely 1828 – 1832 között Török Ferenc tervei alapján épült, ám amikor 2011 végén a megye önkormányzata visszaköltözött az egykori Vármegyeházba, a múzeum egy része áttelepült a Fő utca 101-be.

2017. december 29-től 2018. január 21-ig a Seuso-kincseket bemutató, az Anker-házban elhelyezett vándorkiállítást több mint 22 300-an tekintették meg, ami rekordot jelent a múzeum történetében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Debreceni Egyetem – Mádi Bor Akadémia, Borsay kastély

Határon belül - 93.000 km2

Lillafüred téli vízesése.

Határon belül - 93.000 km2

Siklós – Malkocs bej dzsámija

Határon belül - 93.000 km2

A dzsámi építtetője Evlija Cselebi 17. századi beszámolója szerint Malkocs bég, a kilisi (klisszai) szandzsákbég lehetett, valamikor 1543 és 1565 között. Siklós 1686. évi visszafoglalásakor még épségben állt a mecset, de az elkövetkezendő évszázadokban minaretje és előcsarnoka (szahn) elpusztult, az épület pedig többszöri átalakításon esett át. Török építészeti jellegét a piactér és fogadók szomszédságában álló alsóvárosi épület a 19. század derekára jórészt elveszítette. Ebből az időből ismert Rohbock Lajos metszete, amelyen a négyzet alaprajzú épületet sátortetővel fedett kupola koronázza, a nyolcszögű kupoladobot pedig egy-egy újabb kialakítású ablaknyílás törte át. A lakóházként használt épület a 19. század második felében további átalakításokon esett át, az eredeti ablaknyílások részben eltűntek, 1901-ben pedig – amikor több szomszédos házzal összeépítették – kupoláját és falainak egy részét is lebontották.

Az akkor a siklósi művelődési ház udvarán álló, gyakorlatilag elpusztultnak hitt dzsámi régészeti és műemléki feltárása 1969-ben indult meg Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A műemléki helyreállításra az 1990-es évek első felében került sor, s bár a munkálatok csak 1994-re fejeződtek be, az épület 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat. A belső tér rekonstrukciójához nagy segítséget kaptak a szervezők az Ankarai Néprajzi Múzeumtól, amely korabeli szakrális tárgyakat bocsátott a siklósi dzsámi rendelkezésére. Napjainkban a helyreállított, rekonstruált belső terű épület belépőjegy ellenében látogatható, illetve a délszláv háború éveiben Siklóson és környékén letelepedett kisszámú iszlám közösség imahelye.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagymágocs – Károlyi kastély

Határon belül - 93.000 km2

A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

Károlyi Zsófia 1896-ban másod unokatestvérével Károlyi György gróf unokájával , Károlyi Imrével kötött házasságot. A házaspár röviddel az esküvő után, 1896 és 1897-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek gróf Károlyi III. Lajos máltai lovag visszaemlékezése szerint “B” betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. Ekkor Szelecz János, a grófi család inasa Budapestről egy darabon együtt utazott a tervezővel, de a nevére már ő sem emlékezett. Felmerült ,hogy 1891 januárjában elhunyt Ybl Miklós tervezte az épületet, de ezt a feltételezés.

A kastély felépítése után a belsőépítészeti munkálatok elhúzódtak, a könyvtárterem kandallójának fa felsőrésze, amelynek készítője Damjanovics László budapesti műbútorasztalos a belevésett dátum szerint 1902. április 24-én készült el, és a rezidencia falikútjait és csapjait Knuth Károly készítette el.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén a magyar gyakorlatban egyedülálló módon, kápolnává alakíttatta át, mivel elsőszülött fiukat, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni.

A kastélyparkban több szobrot, és szoborcsoportot helyeztek el. A szobrok közül a legnagyobb a “Szabin nők elrablása” szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. Az udvari részen a “Kisfiú hallal” szökőkút kapott helyet, és a park ezen részén található a “Négy évszak” szoborcsoport is, amelynek talapzatára az 1771-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek az egykor koszorút tartó kezét mára letörték. A parkban azonban volt egy hatodik szobor is, amely “Nimród” alakját mintázta meg. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú filagória közepén is volt egykor szobor. A szobrot 1945-ben összetörték. A parkban 1966-ban egy új szobrot is elhelyeztek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hajós – Érseki kastély

Határon belül - 93.000 km2

Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben a hajósi kastély első változatát és melléképületeit.
A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok.
Többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. 1907-ben Haynald Lajos bíborérsek gyermekotthont alapított a kastélyban ami 1998-ig működött.
A kastély teljes felújítása 2009-2010-ben valósult meg.

Állandó kiállítások a kastélyépületben:
Vadászat az Alföldön (19. század)
Hajósi szentbúcsú sokszínűsége
Szőlő és borkultúra a Homokhátságon
Főúri életformát bemutató kiállítóterek-szalonok, háló- és dolgozószoba.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Szevera-ház

Budapest


A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.

Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!

Beremendi Megbékélés ökomenikus kápolna – Csete György alkotásaként, 1998.

Határon belül - 93.000 km2