Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Téglaépítészetünk II.

Határon belül - 93.000 km2

Tégla mindenhol, Tégla mindenkor….

A közelmúltban már válogattam a magyar téglaépítészet remekeiből, olyan sok érdekesség és impozáns épület készült Magyarországon – hogy megosztottam a múlt-század forduló – értékei kerültek fel akkor a honlapomra Téglaépítészet c. Most a román kortól napjaink kortárs építészeti remekei zárják a válogatást- A bőség indokolta a 2 részletben – mappában történő bemutatásukat. (megnevezve a várost és az épület nevét- funkcióját is).
A változatos sokszínű építőanyag, csodálatos szépségeket eredményezett a történelmi Magyarországon. E két részben ismét templomok, középületek, várak, erődítmények, hidak, tornyok, pincék reprezentálják a változatosságot és az élettartamot. A hatalmas szakirodalom, itt az interneten is ad bőséges olvasnivalót, én most is a képekkel szeretném az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlani a témát.
Persze ez egy szubjektív válogatás, de igyekeztem valamennyi kort megjeleníteni és a funkciók is nagyon változatosak / tudjuk leginkább az agyag- ill. a téglagyári közelség segítette a téglaépületek – a tégla alkalmazását.
Fotós körútjaimon sokszor álltam meg egy egy hatalmas téglakémény alatt – megcsodálva a technikai bravúrt, amellyel a mesterek anno kézzel-technikai eszközök nélkül rakták a kisméretű téglát, folyamatosan szűkülő körben professzionális módon. Hiszen még mindig biztosan áll ellen a viharoknak, a gravitációnak a sok téglakémény. Ha megtekintjük a Herendi modern téglaépület művészi formavilágát, láthatjuk még ma is esztétikus és népszerű eleme az építészetnek. Régebben egy logós-téglagyűjtő gyűjteményét tettem fel a honlapomra, azt is érdemes megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

Téglaépítészetünk I.

Határon belül - 93.000 km2

Tégla mindenhol, Tégla mindenkor….

A közelmúltban már válogattam a magyar téglaépítészet remekeiből, olyan sok érdekesség és impozáns épület készült Magyarországon – hogy megosztottam a múlt-század forduló – értékei kerültek fel akkor a honlapomra Téglaépítészet c. Most a román kortól napjaink kortárs építészeti remekei zárják a válogatást- A bőség indokolta a 2 részletben – mappában történő bemutatásukat. (megnevezve a várost és az épület nevét- funkcióját is).
A változatos sokszínű építőanyag, csodálatos szépségeket eredményezett a történelmi Magyarországon. E két részben ismét templomok, középületek, várak, erődítmények, hidak, tornyok, pincék reprezentálják a változatosságot és az élettartamot. A hatalmas szakirodalom, itt az interneten is ad bőséges olvasnivalót, én most is a képekkel szeretném az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlani a témát.
Persze ez egy szubjektív válogatás, de igyekeztem valamennyi kort megjeleníteni és a funkciók is nagyon változatosak / tudjuk leginkább az agyag- ill. a téglagyári közelség segítette a téglaépületek – a tégla alkalmazását.
Fotós körútjaimon sokszor álltam meg egy egy hatalmas téglakémény alatt – megcsodálva a technikai bravúrt, amellyel a mesterek anno kézzel-technikai eszközök nélkül rakták a kisméretű téglát, folyamatosan szűkülő körben professzionális módon. Hiszen még mindig biztosan áll ellen a viharoknak, a gravitációnak a sok téglakémény. Ha megtekintjük a Herendi modern téglaépület művészi formavilágát, láthatjuk még ma is esztétikus és népszerű eleme az építészetnek. Régebben egy logós-téglagyűjtő gyűjteményét tettem fel a honlapomra, azt is érdemes megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Wenckheim palota, Jungfer Gyula művészi kapujával

Budapest

Téglaépítészet – művészet II.

Határon belül - 93.000 km2

Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.

Bagyinszki Zoltán

Téglaépítészet – művészet I.

Határon belül - 93.000 km2


Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.

Bagyinszki Zoltán

Szigetvár – Vigadó Kulturális Központ

Határon belül - 93.000 km2

Ez a munka nagy élvezet volt számomra, nem csak azért, mert a művelődési házba besűrítettem mindent, amit a szakmában tanultam, hanem azért is, mert a terv feldolgozása közben tele voltunk nagy reményekkel, a tervet egy egész sereg ember rajzolta, és benne volt a tervben az egész társaság jó hangulata.
A fejlődést úgy képzeltük el, hogy a városmagban sikerül egy bonyolult térösszefüggést létrehozni, sikerül a tönkretett zsinagóga eredeti formáját visszaadni, az értékes belvárosi foghíjakat beépíteni, a tönkretett szabad területeket rehabilitálni, hogy elindul egy pezsgés. Ez a ház szakmai tevékenységemnek egyik csúcsa, mindazok az elemek, amelyekre valaha is rátaláltam, itt szerepelnek, sőt, még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is.
A három egymásba hatoló kupola, amely megidézi az első Goetheanumot, megzabálja a két oldalsó szárny régi kultúrát jelképező, leromosodó falait, amelyek eldőlnek és eltűnnek az általuk létrehozott, geometriailag egyszerű, tértartalmában azonban rendkívül bonyolult és erős szürreális hatásokkal működő térben.

Makovecz Imre

www.makovecz.hu/utak/epuletek/szigetvar-vigado

Bódva-völgy télen és Szalonna temploma

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Rózsavölgyi Ház és Zeneműbolt

Budapest

A Rózsavölgyi-házat Lajta Béla (1873-1920) , a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze tervezte.

Az 1910-1912 között megvalósult épület tagolása követi a többcélú, tipikusan belvárosi felhasználást. Az üzletház- irodaház- lakóház funkciók az épület homlokzatán is világosan elkülönülnek. A földszinti üzletek nagy üvegportált kaptak, míg az első és a második emeleti irodák külső falát a függőleges tagolás jellemzi. Az elválasztó elemek elliptikus keresztmetszetű oszlopok Zsolnay-féle pirogránit borítással. A fennmaradt első tervváltozatból kitűnik, hogy az építész eredeti elképzelése a lakószinteken hét homlokzati oszlop elhelyezése lett volna, ezek közül háromnak vonalát a földszinti tagolás folytatta volna. Az egész kompozíciót a függőleges vonalak uralták. A megvalósult épületen azonban már jól elválik a lakószintek vízszintes hangsúlyozása az alsóbb szintek függőleges hangsúlyaitól. Az építész az 1910-es évek elején készült más épületein ( pl. a Vas utcai iskolánál) sajtolt téglaborítást alkalmazott, ennek az épületnek a homlokzatán a tégla mindenütt fehér színt kapott, Zsolnay-gyártmányú mázas zománctégla alkalmazásával. Az alsó-, a kereskedelmi szinteket- nem a tégla, hanem az üveg uralja. A Zsolnay-féle pirogránit elemek népművészeti ihletésű, stilizált motívumai Lajta korábbi néprajzi gyűjtésének anyagából indulnak ki. A stilizált motívumok fő témáját a geometrizált virágok adják. A Zsolnay-kerámia a vízszintes síkok hangsúlyozására szolgál, az épület homlokzatán a keresztbe futó frízekbe rendeződik.

F: Millisits Máté / varosvedo.hu /

Budapest – Bud Spencer színészlegenda szobra

Budapest

Nagycenk – Széchenyi kastély. 230 éve született a “Legnagyobb Magyar”.

Határon belül - 93.000 km2

A szépen berendezett kastély ma múzeum ( közlekedési és kortörténeti, bútorművészeti tárgyakkal, dokumentumokkal), egy részében kastélyszálló üzemel. Híres a kastélyhoz csatlakozó lóistálló a lóállománnyal együtt.
A közeli falusi temetőben található a családi mauzóleumban a ” Legnagyobb Magyar “síremléke, AMELY IGAZI ZARÁNDOKHELY HAZÁNKBAN.

Bagyinszki Zoltán