Kategória Archívum: Erdély – Partium

Ákos: falu Romániában, Szatmár megyében. Községközpont, melyhez Krasznamihályfalva, Újnémet és Gánás (Gánáspuszta) tartozik. Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re délre a Kraszna jobb partján fekszik.

Neve az Ákos magyar ősi személynévből ered, amelynek jelentése fehér sólyom. A település nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról Ákosmonostorról kapta.

A református templom (amely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott) a 12. század közepén épült román stílusban. 1642-ben leégett és csak 1732-ben javították ki, ekkor kerültek tornyaira a barokk fedelek. 1896 és 1902 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. A hagyomány szerint lehetetlen bevakolni, szép vörös téglafala monumentális hatást ad.

Forrás: wikipédia

12►

A barlangot 1903-ban tárták fel. A feltárást Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó, Csák Andor és a magyar turizmus atyjaként is emlegetett Czárán Gyula kezdték. A barlangra Handl Károly bukkant rá, miután rájöttek, hogy a révtízfalui patak itt bukkanhat elő a föld mélyéről és berobbantottak egy háromnegyed méter vastag sziklát. A feltárt barlang ünnepélyes felavatására 1905. augusztus 27-én került sor. A cseppkőformációknak a feltárók adtak nevet.

Bihar megye egyik legszebb, ám elfeledett cseppkőbarlangjának feltárását Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó és Czárán Gyula, a magyar turizmus atyja kezdte el. Azóta tudvalevő, hogy a révi sziklaszorosban található barlang 2700 méter hosszú, melyből kb. 680 méter látogatható.

A Zichy-barlang cseppkőbarlang Rév (Körösrév) közelében, a Sebes-Körös völgyében, Románia területén. Nevét a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról kapta. Hossza 2,7 kilométer, ebből 680 méter látogatható. Három fő járata van, az egyikben barlangi medve csontjait találták meg. A barlangból ömlik ki a kijáratnál még kristálytiszta vizű Styx-patak. A barlang klímája csillapítja a köhögést. A Zichy-barlangban rákok, férgek, gombák élnek. A révi szoros és a barlang élővilága 1953 óta (más forrás szerint 1955) védett: a növényvilág gazdagságában csak a Tordai-hasadék múlja felül. A szorosban 80 moha- és 13 orchidea faj él és megtalálható itt a ritka hiúz.

Forrás: wikipédia

Máramaros fatemplomai néven 1999-ben vált a Világörökség részévé 8 Máramaros megyei fatemplom. A 17. – 18. században épült templomok a karcsú tornyaikkal a havasi építészet jellegzetes példáját képviselik. A megye kilencvenhárom műemlékké nyilvánított temploma közül azokat választották, amelyek a legreprezentatívabbak építészeti, építéstechnikai és festészeti szempontból:
* Barcánfalva, Szűz Mária Bemutatása templom – 1720
* Budfalva, Szent Miklós-templom – 1643
* Desze, Szent Piroska-templom – 1770
* Jód, Szűz Mária Születése templom – 18. század közepe
* Nyárfás, Szent Arkangyalok temploma – 1796-1798
* Sajómező,Szent Piroska-templom – 1604
* Rogoz/Magyarlápos, Szent Arkangyalok temploma – 1663
* Dióshalom, Szent Arkangyalok temploma – 1767

A templomok sajátos szintézist képviselnek a kelet- és nyugat-európai fő építészeti stílusok között: a bizánci alaprajzhoz gótikus forma társul. Az építmények fából készültek, hagyományos technikákkal és anyagismerettel.

A Dióshalmon található fatemplom 1766-ban épült, és a “Mihály és Gábor szent arkangyalok” nevet viseli. Az épület belső festése 1783-ban készült el, a szentélyt egy Ştefan nevű, a belső teret egy Stan nevű festő készítette, míg az előteret valószínűleg ez utóbbi tanítványa festette.
A XIX. században az előtér elé egy kétszintes, árkádos, faragott díszítéssel ellátott pitvart építettek a hívők létszámának növekedése miatt.
A templom tornyának magassága eléri az 54 métert, amivel az UNESCO-nál listázott erdélyi fatemplomok között a legmagasabbnak számít. Méreteit csak a Barcánfalvi Kolostor új építésű templomának magassága haladja meg.

Forrás: wikipédia

12►

Nyugati szomszédjától, a Pelágától alig egy méterrel marad le, a Retyezát legmagasabb csúcsától. Robusztus tömege és szinte az egész hegyet beborító kőtengerei egyértelműen tekintélyt parancsolnak.

A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok Retyezát-Godján csoportjának része. Két fontos medence, a Hátszegi és a Petrozsényi veszi közre északon és keleten. Délen a Nyugati-Zsíl határolja, nyugaton a Szárkő-hegység, dél-nyugaton a Godján-hegység, délen a Vulkán-hegység.

A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy-Retyezát. A déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukura-tónál kapcsolódnak össze. A legmagasabb csúcs a Pelága (2509 m), Románia hatodik legmagasabb hegye. Egyéb fontos hegyek: Papusa (2508 m), Zlata (2142 m), Şesele (2278 m), Zsudele (2334 m), Bukura (2433 m), Nagy-csúcs (2463 m). 60 hegy magassága haladja meg a 2200 métert. A térség legjellemzőbb csúcsa és a névadó a Retyezát-csúcs (2482 m).
A Retyezát-hegységben helyezkedik el a legtöbb tengerszem, összesen 82. Románia legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó is itt található; területe 8.5 ha. A legmélyebb tengerszem a Zenóga-tó, mélysége 29 m.
A hegység területén 1935-ben kialakított Retyezát Nemzeti Park 20 100 hektár területével a legnagyobb nemzeti park Romániában. Területe 20 100 ha, közepén helyezkedik el a 3700 ha-s Iker (Gemenele) Tudományos Rezerváció.

Forrás: wikipédia

123►

Erdély erődtemplomos falvai néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu, a 13.-16. századbeli jellegzetes építkezési módszerével:

* Nagybaromlak, Szeben megye
* Berethalom, Szeben megye
* Kelnek, Fehér megye
* Prázsmár, Brassó megye
* Szászfehéregyháza, Brassó megye
* Szászkézd, Maros megye
* Székelyderzs, Hargita megye, magyar falu.

Az erdélyi szász falvak a 13. században jelentek meg, amikor a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Különböző kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló kultúrájuk évszázadokán át fentmaradt. Mivel a vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el. Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták a a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és háborúidőben egyaránt, olyan zár alatt, amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedül. Itt őrizték a lányok kelengyésládáját is. Az éléstárakat hetente kétszer lehetett kinyitni, és a közösség elöljárói felügyelete alatt kivenni a tartalékból.

A templomerődök azonban csak ideiglenes védelmet biztosítottak a támadások ellen, ezért előre látható veszély esetén a falvak lakói a legközelebbi erődített városba menekültek. Nagyszeben a 13. században, Brassó és a többi szász város a 14.-15. században építette meg kőfalát, amelyet folyamatosan erősítettek és bővítettek.

A 18. századra a vártemplomok elvesztették védelmi funkciójukat, de a szász falvak lakossága még a 19.-20. században is sok helyen a toronyban őrizte ünneplő ruháit. Szintén tovább él a „Speckturm”, azaz „szalonnatorony” elnevezés.

Forrás: wikipédia

12►

Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális Világörökség része.

Segesvár városa Erdélyben, a szászok földje északi határán fekszik, egyike az Erdély német nevét adó hét várnak. A városban napjainkig fennmaradtak a középkori német építészet műemlékei.

Nevének eredete

Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.

Története

Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állott itt, majd óbolgár nép lakott a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része.

A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350-ben, de 1428 és 1488 között átépítették. A 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódoltatta meg. 1603-ban Székely Mózes török csapatokkal, 1605-ben Bocskai hadai, 1662-ben Kemény János ostromolta. 1646-ban pestis, 1676-ban tűzvész pusztította.

Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost. 1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el és rombolták le, ekkor pusztult el a 14 bástyából 5 és maradt 9. 1709-ben újra pestis, majd 1788-ban ismét tűzvész pusztít. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide.

1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé. 1910-ben 11 587 lakosából 5486 német, 3031 román és 2687 magyar volt. 1992-ben 34 537 lakosából 25 387 román, 6948 magyar, 1327 szász, 853 cigány, közülük 24 992 ortodox, 3260 református, 2230 római katolikus, 1511 unitárius, 290 görög katolikus.

Látnivalók

Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része.Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.

Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.

Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá.

Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll.

Közelében az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete.

A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét1642-ben építették.

Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg. A kolostort 1886-ban bontották le.

A járványkórházi templom 1575-ben épült késő gótikus stílusban.

A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében áll Petőfi mellszobra.

Forrás: wikipédia

123►

Dr. Szelezsán Annamária: Retyezát-vírus

Beteg lettem. Megfertőzött a Retyezát-vírus. Tavaly ősszel történt, egy kirándulás során. Először nem sejtettem semmit. Néhány nap alatt fejlődött ki a betegség. Aztán szövődmények léptek fel. A betegség hatalmába kerített. Ez már egy súlyosabb kór. Ha elneveznék, a neve lehetne ” túramánia ” is. Azóta ha törik, ha szakad, esőben, sárban, sziklán-láncon, fájdalmakkal, veszéllyel és fizikai korlátaimmal mit sem törődve, mániákusan túrázom. Vannak, akik szerint – minden viccet félretéve – ez tényleg beteges. De nem tudok és nem is akarok küzdeni ellene. Remélem, halálig tartó betegséget kaptam.
Pedig nem vagyok adrenalinfüggő. A siklóernyőzéstől – amit néhány hónapig gyakoroltam – egyenesen a frász tört ki.
Bár a tünetek egyértelműek, az okokat megmagyarázni nem tudom.
Valami a hegyben lehet, mert persze nem tavaly ősszel túráztam először.
A Retyezát büszke hegység. Mint egy rátarti nő, nem hagyja könnyen meghódítani magát. Sokszor ködbe, esőbe burkolózik, elrejti bájait. Mondják, a meghódíthatatlanság szerelmet is szülhet. Lehet, hogy nem is betegség ez, hanem szerelem?  (tovább…)

12►

A gyimesi csángók Moldva és Erdély határán, a Tatros folyó forrásvidékén élnek. Őseik a 17–18. században csíki székely és moldvai magyar falvakból vándoroltak ki. Fő foglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés.

Forrás: wikipédia

12►

A középkori európai keresztény kultúra két központú volt. Róma és Bizánc kulturális arculata már korán eltérő vonásokat öltött, s az 1054-ben bekövetkezett formális egyházszakadás ezt véglegesítette és el is mélyítette.

Magyarországon azonban kezdettől fogva együtt élt a latin és a görög rítusú kereszténység, s ha az előbbi, uralkodó pozícióban lévén, néha erőszakos térítéssel próbálkozott is, az utóbbi nemcsak fennmaradt, hanem északkelet és délkelet felől folyó állandó bevándorlással gyarapodott is, a telepítés érdekei pedig kénytelen-kelletlen gyakorlati türelmet diktáltak vele szemben.

A Tóth Kiadó megbízásából lehetőségem volt bejárni a hatalmas terület legeldugottabb tájait a pici, ismeretlen falusi templomoktól az emblematikus katedrálisokig bezárólag.

Fantasztikusan gazdag és változatos világot ismertem meg a szakrális építészet területén. Külön csemege volt a csak itt található, nem egy Világörökségi címmel bíró vártemplomok, templom erődök világa. Öröm volt látni, tapasztalnia az egykori Magyar műemlékek is lassacskán a megújulás útjára lépnek, léptek.

A vártemplomokkal együtt több mint 100 templomot fotóztam az elmúlt másfél évben, ebből válogattam az alábbi néhány felvételt az Önök számára mintegy étvágygerjesztés gyanánt a készülő Erdélyi templomok c. könyvhöz.

Az épületek többsége a román a gótika és a reneszánsz kort idézik és szinte valamennyi erdélyi vallást leképezik. Az egyházi épületek tornyainak szép részleteit, változatosságát bizonyítják a bemutatott fotók is – jó szórakozást , netán jó utat kívánok felfedezésükhöz. MEGÉRI A FÁRADTSÁGOT!

Bagyinszki Zoltán