Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

A festői helyen, a falu fölötti dombra épített kis kerített templom igazi kalotaszegi gyöngyszem, kazettás mennyezettel, fiatornyokkal, varrottas díszítéssel. A Ferences rendi szerzetesek által 1261-ben épített román stílusú kis kápolnát 1452-ben a Valkai család bővíttette ki oly módon, hogy egy gótikus stílusú, sokszögű záródású, támpilléres szentély építtettek hozzá. A gótikus stílusban készített szép sekrestyebejáró is ekkor épült.  Száz évvel később épül a zömök tornya, amelynek a mostani, zsindelyes, fiatornyos sisakja csak 1774-ben készül el.  A szentély félköríves diadalívének északi oldalához támaszkodik az 1722-ből való faragott, magyar nyelvű feliratú, festett szószék, amely egyes elképzelés szerint a kidei kőfaragó mester, Sipos Dávid munkája.  A kék színben pompázó szentélybelső mennyezetének kazettáit, valamint a szószéket és a keleti karzatot élénk színezésű illusztrációk díszítik, melyek Umling Lőrinc és fia munkái 1745-ből illetve 1778-ból. Különös díszei még a templomnak az orgona, a festett ajtók és a szószék, valamint a padokat, karzatot díszítő varrottas terítők, melyek a frissen konfirmáltaknak állítanak emléket. A templomot körülvevő kőkerítés falában elhelyezkedő “tatárfej” valószínűleg egy keleti szakállas férfifejet ábrázol, akaratlanul is megidézve az egykori tatárdúlás idejét. A templom bejáratától jobbra, a falba építve található római kori kő egy családot ábrázolhat. Védelmi célból Rákóczi György fejedelem a templomot kettős fallal vetette körül. A temetőkertben még fellelhetők a régi temetkezés nyomai. A templom1974-1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte. Egy kis kerített kertben három faragott fejfa állít emléket az elhunytaknak.

http://www.utazzerdelybe.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”8b344296″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarvalkó, Kolozs, Románia{}photo.png{}Magyarvalkó, Kolozs, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A város legfőbb nevezetessége a főtéren található Fekete templom.
Ez a legnagyobb templom Erdélyben, és a legkeletebbre fekvő gótikus templom Európában.
1385-1477 között épült, késő gótikus stílusban. Nevét akkor kapta, mikor a Habsburgok felgyújtották a várost, és a templom falait feketére festette a korom és a füst. A gyújtogatás oka az volt, hogy a szászok ellenezték egy császári őrség felállítását.
A templombelső szintén lenyűgöző látványt nyújt sűrű, magas oszlopaival, gótikus ablakaival. Legkülönlegesebb kincse a több mint száz darabból álló török szöveggyűjtemény, melyet a város kereskedői adományoztak a templomnak.
A jobb oldali hajóból nyíló oldalkápolna bejárati ajtaja fölött látható freskó 1476-ból származik. A festményen Mária és a kis Jézus, Szent Katalin és Szent Borbála képe alatt Mátyás király és felesége, Beatrice címere található.
A templom neogótikus oltára 1866-ban készült. Festett szószékének talapzatán Mózes áll a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákkal. A szószékkel szemközti falon Brassó és Mátyás király címere látható.
A templom másik büszkesége a 4000 sípból álló Buchholz orgona, melyet a XIX. század közepén készítettek.

http://www.szekelyfoldiinfo.ro
[google-map-v3 shortcodeid=”0c7d5e3c” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Brassó, Brassó megye, Románia{}chapel-2.png{}Brassó, Brassó megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A plébániatemplom csarnok rendszerű hajójához keleten sokszögzáródású, a hajónál alacsonyabb, nyújtott szentély csatlakozik, melyet egy-egy kis méretű, szintén sokszögzáródású mellékszentély vesz közre. A magas, többlépcsős támpillérekkel megerősített épület szentélyéhez északon gótikus sekrestye, a hajó északi oldalához neogótikus torony csatlakozik. A templom szentélyét négy boltszakaszból álló keresztboltozat, a háromhajós csarnokrészt gazdagon tagolt pillérkötegekre és falpillérekre terhelő csillagboltozat fedi. A hosszház két oldalfalának falpillérei esetében megfigyelhető szerkezeti különbségek az építkezés különböző periódusára utalhatnak. Az északi mellékhajónak a mellékszentélyt a hajóval összekötő rézsűs falszakaszához kettős csigalépcső csatlakozik, amelynek a mellékhajó felőli falán feltehetően az egykori későgótikus szentélyrekesztő csúcsíves vakárkádja és fölötte egy ajtónyílás figyelhető meg. Az épület leglátványosabb részletei a mérműves ablakai és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kapuzataival rokon megoldást mutató, gazdagon faragott, bélletes kapuzatai, melyek közül a legszínvonalasabbak, úgy az építészeti szerkezet mint a kőfaragómunka tekintetében, a két északi és a déli mellékkapuzat. A plébániatemplom nyugati kapuzatának homlokívét Luxemburgi Zsigmond uralkodásának utolsó éveiben készült címerek és a Gonosszal küzdő Szent Mihály dombormű ékesíti. A kapuzattól délre Mózes könyvéből válogatott bibliai idézetek és a Szent Mihály-dombormű elhelyezésének körülményeit megvilágító, gótikus minuszkulákkal vésett 1444-es latin nyelvű felirat olvashatók.
A templombelső gótikus faragványai közül kiemelkedőek a főszentély levéldíszes valamint fiatornyon dolgozó kőfaragót, kecskepásztoros jelenetet, vadászt, egy gyermeket vesszőfonattal ütlegelő nőt és birkózó férfiakat ábrázoló fejezetei.
http://lexikon.adatbank.ro

2 képen is látható Erdély egyik legszebb reneszánsz sekrestyéje (szürke faragott) ajtókerete 1528 – ból, a 2. alsó részletben a város címere és egy pelikán látható.

Bagyinszki Zoltán

[google-map-v3 shortcodeid=”6d4e9db4″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kolozsvár, Románia{}chapel-2.png{}Kolozsvár, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A Pokolsár természetvédelmi ritkaság, természetes iszapos ásványvíz és széndioxid feltörés, az utóvulkáni működések tanújele. Ma Kovászna szimbóluma.
A Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés utóműködése során keletkezett iszapvulkán, amelyet kezdetben fürdőkúrára használtak. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle, vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára a figyelmet.

http://www.utazzerdelybe.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”ad4c9f82″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Covasna, Romania{}hotspring.png{}Covasna, Romania” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Csíkszereda legrégibb épülete a Mikó-várkastély, amely a köznyelvben “vár”-ként honosodott meg. Építtetője, Hídvégi Mikó Ferenc 1611-től Csíkszék alkapitánya, ám kinevezését a csíki székelyek nem szívesen fogadták. Kifogásuk, amely inkább ürügynek tűnik, az volt, hogy az alkapitány nem rendelkezik helyben sem rezidenciával (lakással), sem jószággal, sem földdel. Az itteniek húzódozásának oka lehetett Mikó unitárius vallása, valamint nem csíki, “külföldi” származása. Az új fejdelem, Bethlen Gábor 1613-ban a fiatal és energikus Mikót, Csíkszék főkapitányává nevezve ki, saját korábbi tisztségére érdemesítette. Fiatal korától a fejedelem feltétlen híve, a középnemesség soraiból emelkedett fel a nagyságos urak közé. 1622-től tanácsúr, kincstárnok, majd udvarmester. Ifjú korában írt krónikája éles szemű megfigyelőre vall. Bethlen Gábor legjártasabb diplomatái közé tartozott, emellett a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége volt. A csíkszeredai Mikó-várat, amelyet akkor Mikó-újvárnak hívtak, 1623. április 26-án kezdte a főkapitány építtetni. Joggal feltételezhető, hogy az óolasz stílusú várkastély építésénél közreműködött az olasz Giacomo Resti, aki 1615-1634 között mint udvari építész Erdélyben dolgozott. A mintegy 75×70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas évében fejezték be. Stílusa alapján az épület leginkább a radnóti, az alvinci és a szárhegyi várkastélyokkal rokonítható.

http://www.csszm.ro

A csoportképek egy kiállításmegnyitón készültek – hiszen a z épület Erdély egyik legnagyszerűbb kulturális intézményeként, kiállítási helyszíneként üzemel Csíkszeredán.
Rengeteg értékes nagy kiállítást rendeztek már falai között ( Munkácsy, Nagybányai festőiskola, Kohán stb.) – Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 shortcodeid=”c1cb506a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csíkszereda, Románia{}castle-2.png{}Csíkszereda, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A sóbánya az 1932-ben történt bezárása után feledésbe merült a második világháború idejéig. Ekkor újra megnyitották bejáratait, s a város lakossága itt keresett menedéket a légi támadások elől. 1950-1992 között a „Ferenc József” galéria első 500 métere sajtfélék tárolására szolgált, mindaddig, amíg a sóbánya megnyílt a nagyközönség előtt, turisztikai objektummá alakulva át.
A tordai Sóbánya napjainkban a sóbányászat történetének valódi múzeuma. A bányászati munkálatok, a sószállítás technikájának kitűnő állapotban való konzerválódásának, valamint a turisztikai objektummá való átalakítását megelőző körültekintő munkálatoknak tulajdoníthatóan a bányában a történelem és a mítosz harmonikusan kapcsolódik össze.
A legtávolabbi földrajzi régiókból érkező turisták számának növekedése a bánya turisztikai és történeti értékének meggyőző bizonyítéka.

“Ferenc József” galéria

Az 1853-1870 között épült vízszintes galéria a felszínre emelés megkönnyítését és költségeinek csökkentését szolgálta. Befejezésekor 780 m hosszú volt, később további 137 méterrel bővült, így teljes hosszúsága 917 méter. Földbe ásott tiszta része 526 méter hosszú, amely egy kb. 40 cm vastagságú kőfallal van megerősítve; bal oldali falába vésve hosszúsága ölben van feltüntetve (1 öl = 1.89 m). A villanyhálózat megépítésére 1910-ben került sor. 1948-1992 között sajtfélék tárolására szolgált, ebben az időszakban lebetonozták, vízvezetékkel és kanalizálással látták el.
A légáramlatoknak tulajdoníthatóan az idők folyamán a falak lecsiszolódtak, a sarkok lekerekedtek, s a felső falakban vájatok keletkeztek. A falakon történt kondenzáció következtében a falak tövében sólerakodások alakultak ki. Nyáron a beáramló meleg levegő hatására történő, sóval túltelített lecsapódás lecsordogál a falak tövébe, ahol lehűl, és kristályt alkot.

”Rudolf” (Szent Miklós) Bánya

1867-ben megnyitott trapéz alakú kitermelő terem. A fejtés közepének hosszúsága 80 m, szélessége kb. 50 m. A bányában 13 emeletet képező fenyőfa lépcsőkön 40 m mélységbe lehet aláereszkedni. Minden emeleten követhető az emelet kiásásának éve. Az évek során, az északi falon sósztalaktitok képződtek a viz beszivárgásának tulajdoníthatóan. A sztalaktitok évente 2 cm-rel növekednek. Amikor a kb. 3 méteres hosszúságot elérik, saját tömegüknek tulajdoníthatóan leszakadnak. A falakon a só kézi, vesővel, fejszével és csákánnyal való kitermelésének nyomai láthatók, a titáni erőfeszítést bizonyítva.

”Terézia” Bánya
Harang alakú bánya, mélysége az erkélytől számítva 90 m, a felszíntől pedig 112 m; közepén egy 4-8 m mélységű, 70 m átmérőjű földalatti tó található, benne egy 5 m magas só-sziget; a tó vize sóval túltelített, lehetővé téve a sókristályok létrejöttét. A bánya északi falán egy „sózuhatag” található, amely a római galériákból beszivárgott sós oldatból lecsapódott só lerakodásából keletkezett; a makulátlan tisztaságú fehér szín és a csiszolatlan sófalak szine közötti kontraszt magára vonja a figyelmet. A karzat végén, a .sózuhatag” fölött kovácsműhely található, ahol megfigyelhető a sódarabokból épült tűzhely. A kupolán látható a két lejtakna, egyik a közlekedés, a másik a szállítás számára. E bányában a kitermelés az 1690-es év táján kezdődött.

Az ”Oltár” es a ”Gazdagok lépcsője”
Az oltár termében történt a munkások névsorolvasása a munka kezdése előtt és befejezése után. Az oltárt sóból faragták, a vallásos szertartások és a váltás kezdete előtti imádkozás idején használták. Hetente egy alkalommal egy lelkész e teremben vallásos szertartást tartott. A szertartáson részt vettek a bánya vezetői, valamint a környékbeli nemesek, akik a bányába szépen díszített falépcsőn ereszkedtek le; a lépcső 1700 körül épült, s a „Gazdagok lépcsője” néven ismerték.
A kiemelő szerkeze
A kiemelő szerkezet fenyőfából készült 1865 táján; a szerkezetnek négy karja van, mindeniket egy vagy két ló forgatta, váltásban; a szerkezet kerékháza köré kenderkötél volt csavarva, amely két alagúton haladt végig a kitermelő terem tetejéig, ahol két acélcsigán volt átvezetve. Miközben a kötél egyik vége emelkedett, a másik ereszkedett, a fel – és a lerakodás párhuzamosan, egy időben történt meg.

http://salinaturda.eu
[google-map-v3 shortcodeid=”8b1bda66″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torda, Románia{}construction.png{}Torda, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

“A vidéki, aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre, a “szűkebb pátriára” lyukad ki: egy falura és legeslegvégül egy udvarra, onnan a konyhán át egy kétablakos szobára, amelyben anyja nyelvét megtanulta. Vagyis öntudatlanul újraéli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett.”

Illyés Gyula
[google-map-v3 shortcodeid=”ba1d9a40″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torockószentgyörgy, Fehér megye, Románia{}flood.png{}Torockószentgyörgy, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

Gyímesközéplok egy Hargita megyei község,amely Csíkszeredától 39 km-re található.
A gyimesi csángók havasi szórványtelepekből álló települése.
A Gyímes völgye sajátos “Patakország” az egykori csíkszék keleti határán, a Tatros folyó felső folyásánál.
A Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítik be: Gyímesfelsőlok, Gyímesközéplok és Gyímesbükk.
A gyímesi néptánccsoportok kitartóan őrzik a régi, hagyományos táncokat és ők képzik a magját a tánctáboroknak is.
A tánckincsek három stílusrétegre oszthatók fel: magyaros, romános erdélyi férfi és páros táncok, illetve balkáni táncok.
Kis mértékben ásványkincsek is fellelhetők a Gyímesben, legismertebb a sötét-pataki borvíz, reumás betegségek kezelésére alkalmas gyógyvíz.
A patak jobb oldalán egy népi fürdőt alakítottak ki, melynek három forrása közül kettőnek a vizét meleg fürdőként hasznosítják, a harmadikat pedig ivóvízként.
A Tatros völgyén tovább haladva még számos forrás jelenik meg, mégpedig a kénes-petróleumos forrás.
A hegyes vidéken az emberek állattenyésztéssel, pásztorkodással, fafeldolgozással, fakereskedelemmel és háziiparral foglalkoznak.
Ezt a vidéket középmagas hegyek, erdők, kaszálók alkotják.
Az étel nem is esik jól egy deci, pálinka nélkül, mondják a helybeliek.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Turisztikai látványosságok Gyímesközéplokon:
Gyímesi hágó
Borospataka
Muhos pataki gyógyfürdő
Sötétpataki borvízforrások
Vízimalom
Pálok szeri lakóház

http://www.szekelyfoldiinfo.ro

[google-map-v3 shortcodeid=”8551c842″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Gyimesközéplok, Hargita, Románia{}home.png{}Gyimesközéplok, Hargita, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

123►

A 99. autós kirándulásom Erdélyben 2009. december közepén.

“Riportszerű írás” Borszék mellől, a Nagy-Bükk-havas 1300 méteres magasságából.

A készülő 4 kötetes Erdély albumának (Tóth Kiadó, Debrecen) utolsó részeit fotózom, sokat hallottam Borszékről, a vízről és a nagy hegyekről, ill. a vendégszerető kedves emberekről – gondoltam ezt a tájat is fel kell keresni, ezt ne hagyjuk ki.
Néhány telefon – a szimpatikus helyi RMDSZ és EKE vezetők szervezők ismét segítettek, nagyon köszönöm az izgalmas kalandot Nagyváradon Tibornak, Borszéken Istvánnak és Aladárnak.
A szállás a program és a külön kért terepjáró, no meg a jó téli fotós idő a rendelkezésemre állt december közepén, Borszéken.

Itthon több mint 20 telefon, ki jön velem Erdélybe ????? Senki!!!!
Az összes barát – partner – család mindenki foglalt volt, vagy talán kényelmetlenségi szempontokból nem vállalta senki az utazást, rosszul tették, mert fantasztikus élmény volt!!!!
Kellemetlen – lebeszélő időjárási előjelekkel egyedül indultam el, mert „Navigare necesse est”.
Előző este pakolás, a térképek előkészítése, a Nikon beélesítése, autó biztonsági ellenőrzése, utolsó telefon Székelyföldre.
Hajnalban a szokásos kedves, de aggódó mondatokkal búcsúzott Tőlem feleségem, Zsóka: Vigyázz Magadra, jó utat!!!

Utólag írom a Teremtő ismét segített, remek száraz útviszonyok és igazi emlékezetes kaland volt: a borszéki hegyi Autós Rally Klub –(Prohun) utasaként fenn a hófehér világban 1308 m magasságban.

Az előző napi 550 km levezetése után másnap délelőtt elindultunk a hegyekbe, még a településen megadta magát a kényelmes 4 személyes úri terepjáró – jó szervezés, gyors autócsere majd átültünk az igazi „fapados” 2 személyes versenyautókba. Beértünk az erdőbe csend gyönyörű havas-csúszós földút, meredek emelkedő, oldalt szakadék (ugye ide nem épült meg a korlát…)
Gondoltam, most kéne kiszállni, még talán lehet, de gyorsan elhessegettem a gondolatot – hiszen ezért jöttem és még jobban kapaszkodtam, tovább szorítottam biztonsági övemen.
A versenyautó gond nélkül haladt fölfelé, egyre szebb lett a táj, jobb lett a kilátás. A feszültségem kicsit oldódott, éreztem biztonságban vagyok, hiszen ez egy profi pilóta, igazi sportember, aki vigyáz rám (ezt Ő utólag bevallotta – óvott, figyelt, vigyázott Rám!).
Az első pihenő 1000 m felett volt, megkönnyebbülve kiszálltam a szűk pilótafülkéből, hihetetlen volt a panoráma, az idő kedvezett nem ült rá a köd a fenyőkre, több km volt a látástávolság, láthattuk a régi patinás üdülőhelyet, Borszék városát.
A közeli fákon vastag zúzmara hófehér lepel díszített mindent, remek fotótéma az alföldi gyerek számára.
Továbbindultunk emelkedő, földút, hatalmas 40-60 cm mély vízfolyás középen a 2 kerék között, természetesen egyszer sem csúszott be az autó ott ment ahová irányították. A következő meredek domb és a hó, ill. a dara megtréfálta kicsit a partnerem, csak 3. nekifutásra küzdöttük le a meredek emelkedőt (a vezetéstechnika, a lendület, a jó gumik és a lóerők átsegítettek minket az akadályokon). Nem hittem, hogy itt autóval fel lehet menni!

A közelben egy hatalmas sas madár ereszkedett alá egy kis tízórai reményében, kicsit messze volt tőlünk így az optikámmal sajnos nem érhettem el. Megcsodáltuk a természet e nemes alkotását és továbbhajtottunk.
A következő megálló, a sport klub bázisa – házikója kb. 1200 m felett található, itt álltunk meg, bevártuk a többieket- melegedtünk és közben megkóstoltuk az egyik sporttárs különlegesen finom helyi főzésű törköly pálinkáját. Ez az ital a Gyulai mustrán is az elsők között végzett volna.
Az összeszokott társaság jó hangulatban indult tovább terepjáró autóikkal, még feljebb a fennsíkszerű, fenyvesekkel tűzdelt hegytetőn.
A csend, a levegő, a látvány, az itt megtapasztalt T É L fenséges volt, a jelzőket nehéz megidézni, az élményt leírni, visszaadni nem is próbálom. Tovább autóztunk, a hatalmas fenyvesek közötti erdei utak következtek. Lejtők, emelkedők 20-25 % felett, oldalra is bedőlve, hatalmas rönkök és kövek előttünk kerülgetni, félretenni, fotózni, ez volt a feladat. A motor hol dorombolt, hol hangosan morgott, a pilóta remekül megoldotta feladatát.

Csodáltam az erdőt, ám közben sokadszor láttam a szörnyű pusztítást az erdőirtást, azt a fajta rendetlen széthagyott fadarabok ágak halmazát, amelyek már a közlekedést is akadályozták. Rossz érzés volt nézni, ahogy az erdők a hatalmas lombhullatók és fenyők csoportjai eltűnnek, látványosan, illegálisan fogyatkoznak Erdélyországban.

A szomorú közeli képek helyett, a panoráma lenyűgöző látványát fényképeztem. Barátaim megmutatták Nekem a híres közeli medve lest, ahonnan tavaly egy spanyol vendégvadász kapitális hímet ejtett.
Kora délutánra teljesen kitisztult a levegő, elláttam a messzi havasokig. Remek idő, sok jó felvétel – élvezhető fotóanyag született a téli természetről a készülő album 4. kötetébe.

Az igazi záró meglepetés azért nem maradt el. Visszafelé autózva egyre közeledtünk egy tájba illeszkedő faházikó-motel felé, leparkoltunk és István csak annyit mondott székely bőbeszédűséggel: itt fogunk ebédelni, készül már a tokány a tegnapi Őzből.
Bementünk a meleg nappaliba, a hely szelleme, a baráti vendéglátás, a kandallóban ropogó tűz, a kellemes hangulat, a finom étel, a jelenlévők által elmesélt anekdoták, farkas és medvekalandok ismét megerősítettek: ez egy nagyszerű világ, csodálatos és értékes magyar emberekkel!

Köszönöm a lehetőséget, köszönöm a jó szervezést, remek nap volt. Hiszem, gondolom, még találkozom Velük.
Sok felvétel született, szerencsésen hazaértem, ismét érdemes volt elindulni Székelyföldre, végül is nem voltam egyedül.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Farkas Aladárnak külön köszönöm segítségét, barátságát, a remek könyveket – kiadványokat és a másnapi borszéki városnézést.

12►

Borszék Románia egyik legszebb fekvésű fürdőhelye, erdős hegyektől övezett széles völgyben fekszik, 900 méterrel a tengerszint fölött, a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál.
A településre a Borszék – Maroshévíz útvonalon ritka szépségű környezetben vezet a kígyózó út, maradandó látványba részesítve az utazót.
A lenyűgöző látvány élményét a kristálytiszta hegyi levegő emeli.
A legutóbbi szakmérések bizonyítják, hogy Románia összes települése közül Borszék levegője a legtisztább.
Borszéken több mint 15 ásványvízforrás van, közülük a nevezetesebbek a Fő – kút, a Curie – Forrás, a Lázár – Forrás, Madonna – Forrás, Köztársaság – Forrás, Kossuth – Forrás, Petőfi – Forrás.
Borszék a nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti.
A világkiállításokon sorozatosan oklevéllel és érmekkel elismert gyógyvizeket még Ferenc József császár nevezte a “borvizek királynőjének”.
Az elismerések sorozata nem kopott meg azóta sem, a borszéki ásványvíz, mint a világ legfinomabb ásványvize 2004-ben az amerikai üdülőparadicsomban, Berkeley Springsben az ivóvizek világbajnokságán aranyérmet nyert.
Az itt található Medve-barlangok tulajdonképpen egy mély sziklarepedés, amibe ösvény vezet.
A helyi hiedelem sokáig medvék tanyájának tartotta, innen ered a neve.
A repedés fölötti szikláról szép kilátás nyílik Alsóborszékre.
A mindössze 40 m hosszú Jeges-barlang, réteges mésztufában, egy repedés mentén alakult ki.
A barlang falain és mennyezetén jeges képződményekben gyönyörködhetünk.
A térség erős vidéki jelleggel bír.
A népviseletek díszítésében is hűen tükröződik a helybéliek tehetsége és leleményessége.

http://www.szekelyfoldiinfo.ro
[google-map-v3 shortcodeid=”304d4dfd” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Borszék, Hargita, Románia{}waterwellpump.png{}Borszék, Hargita, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]