Kategória Archívum: Erdély – Partium

A korabeli dokumentumok tanúsága szerint már a XIII. században temploma volt a településnek.
A templom eredetije román stílusban épült, egyhajós bazilikatemplom volt. A XV. században, amikor sorban erődítették a templomokat, teljesen átépítették. A régi épületegyüttesből csak a nyugati torony alsó emeleti része maradt meg. Az átépítés során a templom gótikus stílust nyert, melyet András, szebeni kőfaragó mester irányításával 1480 és 1490 között tettek meg. Ekkor kapta háromhajós formáját úgy, hogy az oldalhajók is a főhajó magasságában épültek.
A szentély két oldalán kápolna áll, a szentélyben kis, gótikus kőpad található. A kettős, többszögű, tornyokkal tagol várfal 1486 és 1498 között készült.

1658-ban a török seregek ostromolták és foglalták el.

Kereszténysziget középkori, tiszta katolikus lakossága a reformációkor a templommal együtt lutheránus lett.

http://www.karpat-medence.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”13fe9911″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kereszténysziget, Szeben, Románia{}chapel-2.png{}Kereszténysziget, Szeben, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A 19. század második felére Arad város lakosságának gyarapodásával kicsinek bizonyult az 1769-70-ben felépített közös városháza. Azért volt közös a „Torony”-nak is nevezett intézmény, mert korábban külön székháza volt a „német” és külön a „szerb” városnak. Atzél Péter polgármestersége idején a városi tanács megszavazta egy kölcsön felvételét a színház és a városháza új épületére. A városháza tervezésére meghirdetett pályázatot egy szakemberekből álló zsűri bírálta el, a 200 arany értékű első díjat Lechner Ödön (1845-1914) budapesti építész terve nyerte el.

A látványos terv kivitelezésének befejezését 1876 novemberére tervezték, de a színház épületének átadását követően (1874. szept. 21.) kiderült, hogy a felvett pénz (800.000 forint) többségét felemésztették a teátrum építésének költségei. Ezért a városi tanács megbízta Pekár Ferenc helyi műépítészt az eredeti terv módosításával. Pekár lemondott a második emeletről (az csak a torony alatti részen készült el), a többlépcsős impozáns főbejáratról, és nem zárta be a park felőli épületszárnyat. Ennek ellenére, az építkezés elhúzódott, így nyilvánvalóvá vált, hogy az átadás határidejét nem tudják tartani. Id. Andrényi Károly tanácsos javaslatára a városi tanács elhatározta, hogy 1876. május elsején megkezdik a hivatalok átköltöztetését az új épületbe.

Most 135 éve, 1877 januárjában elkészült az épület tanácsterme is. Január 10-én itt tartották a városi tanács évi első közgyűlését. A gyűlésen főispánként vett részt az építkezést kezdeményező Atzél Péter, akit megérkezésekor ovációval fogadtak a tanácsosok. Ő is, a többi felszólaló is Arad város lakosságának áldozatkészségét, türelmét, valamint az 1875-ben megválasztott polgármester, Salacz Gyula (1901-ig volt polgármester) fáradhatatlan munkáját emelte ki. A közgyűlés javaslatára a nevét megörökítették a jegyzőkönyvben. Az Alföld című helyi napilap másnapi száma vezércikkben, illetve a közgyűlésről készített tudósításában számolt be.

Az évfordulóról a helyszínen nem lehetett megemlékezni, ugyanis több mint egy éve nekiláttak az aradi városháza igen elhanyagolt állapotban lévő dísztermének restaurálásához, amelynek falán még mindig a szocialista, fogaskerékkel „díszített” városi címer éktelenkedett. Bognár Levente alpolgármester a munkálatok elhúzódásáról panaszkodott, eddig csak a mennyezet restaurálása készült el. Restaurálása után az épület egyik látványossága lehet.

Ujj János – 2012

Heti Új Szó – Regionális közéleti hetilap
[google-map-v3 shortcodeid=”8eacaf63″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Arad, Románia{}palace-2.png{}Arad, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Keresd várkastélyának legkorábbi része, az eddig végzett régészeti kutatások szerint, a XV. században emelt négyemeletes, vastag falú, kör alaprajzú öregtorony, melynek az első szintjén nyílt a bejárat.Egy évszázad múlva, amikor a főnemesi szállások kialakításában tért nyert a reneszánsz ízlésvilág, készítették a legfelső szintre az alabárdos vitézeket ábrázoló domborműveket. A magas toronyhoz kapcsolódik a tornácos, egyemeletes palotaszárny, a Bethlen család egyik lakóhelye, az ifjú párok mézesheteinek színtere.
A reneszánsz épületekkel szemben hosszú lakószárny nyúlik el, ami a középkorban eredetileg raktárul és gazdasági helyiségekként szolgált. Mindezen részeket fogta körbe egy szabályos négyzet alakú várfal, aminek sarkaira 1675 – 1683 között Bethlen Elek földesúr utasítására egy-egy ó-olaszbástyát emeltek.
A háborús évszázadok elmúltával már nem számítottak védelmi szerepére, ekkor emelték az ÉK-i bástya belsejébe a nyolcszög alaprajzú barokk stílusú tornyot. Mivel mindvégig lakták a keresdi várkastélyt, karbantartották az évszázados falakat és épületeket. Csak a XX. században kezdett romlani az állaga, ezért az 1970-es években helyreállítást végeztek rajta.
2007 júniusában a kastély és a park is visszakerült a Bethlen család birtokába, jelenleg felújítás alatt áll.
2010 június – szeptember időszakban a Pro Castrum Bethlen Egyesület és PONT Csoport szervezésében Keresden zajlott le az öt részből álló táborsorozat, melynek célja a keresdi Bethlen kastély rehabilitációjának megkezdése és a kastély köztudatba való bevezetése.
2014. július 29. – A Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt, ahol az alapítvány képzési és nevelési központját akarják létrehozni. Böjte Csaba ferences atya, az árva és nehéz sorsú gyerekek nevelésével foglalkozó alapítvány elnöke jelentette be pénteken, hogy az általa vezetett alapítványra bízták a Segesvártól 12 kilométerre lévő műemléképületet a nagy múltú történelmi Bethlen család örökösei. A szerzetes közlése szerint ott akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját, 2014. augusztus 10-én, vasárnap 12 órától szentmisén kérik Isten áldását a következő 50 év munkájára.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Bethlen család örökösei közötti megállapodást Bethlen Anikó, a várkastély egyik tulajdonosa is megerősítette az MTI-nek. A nemesi család leszármazottja elmondta, hogy ötven évre bízták az alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant, és közhasznúvá teszik. Bethlen Anikó elmondta, azért bízták a dévai alapítványra a várkastélyt, mert azt akarták, hogy jó kezekbe kerüljön.

A 2007-ben visszaszolgáltatott romos épület felújítása elkezdődött, de eddig töredékét sikerült elvégezni a munkálatoknak.

(forrás: www.kastelyerdelyben.ro, MTI)
[google-map-v3 shortcodeid=”40fe1926″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Keresd, Maros, Románia{}castle-2.png{}Keresd, Maros, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

Torockó egyike azon ritka településeknek melyek megtartották évezredes szokásaikat és kulturájukat, mint ahogy Orbán Balázs is ezt írja róla:

“Toroczkó népe, mint nagyon conservativ természetü, egész körömszakadtáig ragaszkodik ösi szokásaihoz, hagyományaihoz s egyáltalában ujítás az életmód és egyebekben is bajosan tudja köztük magát megfészkelni. E ragaszkodás, ha némely dolgokban (…) hátrányos is, de másrészröl üdvös hatását sem lehet elvitatni, mert régi szokásai, jó sajátságai s nemzeti öltözékéhez való e szívós ragaszkodásnak, a külbefolyások elöli e zárkózottságnak tulajdoníthatjuk, hogy ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette fentartá nemzetiségét, öseinek szebb tulajdonait, jó erkölcseit s festöileg szép nemzeti öltözetét. Ez utóbbi századunk mindent egy kaptára vonó törekvései daczára is oly annyira tartja magát, hogy azt letenni egyértelmü lenne a polgártársaival való meghasonlással, miért akárhány fiatal van, ki tanulási vagy másutt mulatása ideje alatt ujdivatú mezbe búvik, de hazatelepültével azt azonnal a toroczkóiak kegyelt öltözékével cseréli fel.”

Torockón a Nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykötol balra, majd elbújik a Székelyko mögé, és csak késobb emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ezt különös jelenséget az 1130 méteres észak-dél vonulatú Székelyko sajátos alakja okozza. Reggel a Nap a Székelyko Kiskonek nevezett oldala mögül kél, de hamarosan el is bújik, a falut a hegy árnyéka takarja. A második, „igazi” napkelte akkor van, amikor a nap látszólagos útján már a Nagyárok felett jár. A jelenség az Alsó Piacsor és a Kovár utca házainak udvarán figyelheto meg a legjobban.

(forrás: http://www.torocko.eu )
[google-map-v3 shortcodeid=”10c61dbc” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torockó, Fehér megye, Románia{}cloudysunny.png{}Torockó, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

1999-ben Torockó Europa Nostra Díjat nyert:

“138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért, mely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg.”
Az európai kontinens kulturális örökségének megőrzése – az integráció felgyorsulásával párhuzamosan, a politikai és gazdasági kérdések mellett – egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai fórumokon. Az Europa Nostra 1963-as megalakulásával olyan páneurópai, non-profit szervezet jött létre, amelynek célja, hogy a térségben működő műemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó civil szervezetek és szakmai egyesületek ernyőszervezeteként elősegítse az európai identitás megerősítését és az épített és természetes környezet megóvását.
A szervezet 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra-díjat azoknak az építészeknek, tervezőknek, üzemeltetőknek és megrendelőknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához.

Torockó lakósai különösen büszkék ezen díj elnyerésért, mely jelképezi a folytonos odaadásukat hogy megőrizzek Torockó számos irodalmi és történelmi értékét.

(forrás: http://www.torocko.eu )
[google-map-v3 shortcodeid=”6a53135b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torockó, Fehér megye, Románia{}hostel_0star.png{}Torockó, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A Királykő igen korán felkeltette a brassói szász turisták érdeklődését. A XIX. század derekán már nem ment ritkaságszámba a legmagasabb csúcsának (Pásztor-csúcs, 2238 m) megmászása sem. Állítólag Kurz Antal 1842-ben fedezte fel itt a nevezetes visszhangot, melyet Méhely Lajos 1859-es (!) turistakalauza szerint teljes tisztaságában a főoromtól mintegy 43 lépésnyit leereszkedve a nyugati lejtőn, északnyugat felé kiáltva tapasztalhatunk meg.

A nyaktörő leszakadású nyugati oldalon először Filtsch Józsefnek sikerült leereszkednie 1872-ben (a Pásztor-oromtól északra eső negyedik hasadék irányába). A Grind-nyeregből nyugat felé elsőként Friedrich Deubel ereszkedett le 1886 augusztusában két társával (szintén a Pásztor-csúcsról jövet). A rákövetkező évben piros festékkel meg is jelölte a bejárt utat, melyet legnehezebb részein az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület (Siebenbürgische Karpaten Verein) 1904-ben láncos biztosítással látott el. Deubel útja azóta is jelzett turistaútként funkcionál, manapság összesen 9 helyen biztosított szakasszal (innen ered egy másik használatos elnevezése is: „La Lanţuri” – azaz „a láncoknál”).

A szász SKV brassói osztálya a Királykő keleti oldalában lévő Vladuska-nyeregben már 1881-ben menedékházat létesített (napjainkban nem áll: 1921-ben lavina semmisítette meg, s nem építették újjá). A magyar Erdélyi Kárpát Egyesület sem volt rest: a jelenlegi Curmătura menedékháztól valamivel lejjebb, egy korábbi vadászkunyhó helyén 1897-ben felépítette a Bethlen menedékházat. Mára sajnos ennek is csak az alapjai maradtak meg. A román turistaszövetség 1908-1916 között építette első királykői menedékházát a keleti oldalon fekvő Grind-rét felett, nem messze az SKV egykori Vladuska-nyergi létesítményétől. A ház 1953-ban jutott szomszédja sorsára, szerepét manapság a Grind-réti menedék tölti be.

(forrás: http://www.kiralyko.ro )

[google-map-v3 shortcodeid=”eeecd634″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Románia{}mountains.png{}Királykő-hegység, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A Királykő vonulata fordított L betűhöz hasonlít. A kisebbik rész a kelet felé elnyúló 1816 méter magas Kis-Királykő. A nagyobbik vonulat a Nagy-Királykő, amelynek a legmagasabb pontja a 2238 méteres Pásztor-orom. További magasabb hegyek a Nagy-Királykőn: Grind-csúcs (2229 m), Hosszú-orom (2210 m). A Kis-Királykőt és a Nagy-Királykőt a Hasadék-nyereg (1660 méter) választja el egymástól. A Királykő területén 161 barlangot ismerünk, közülük a 367 méter hosszú Medve-barlang és a 629 méter hosszú Dâmbovicoara-barlang a legnagyobb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”1346b1cf” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Románia{}climbing.png{}Királykő-hegység, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

123►

A Királykő-hegység Erdély keleti részén helyezkedik el. A Bucsecs-hegységgel és a Leaota-hegységgel együtt a Déli-Kárpátok legkeletibb részét alkotja. Nyugaton a Fogarasi-havasok és a Jézer-hegység, északon a Fogarasi-havasokhoz tartozó Szág-hegység, keleten a Bucsecs és a Leoata-hegység határolja. A hegység északkeleti lábánál helyezkedik el Zernest település. A hegység egész területe a Királykő Nemzeti Park részét képezi.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 shortcodeid=”88efca24″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Királykő-hegység, Románia{}glacier-2.png{}Királykő-hegység, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A vár a település fölé emelkedő meredek hegy tetején található.
A Maros-völgyében elhaladó fontos útvonal védelmét szolgáló királyi vár feltehetően a XIII. század elején épült.
A XVI. században ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.
Számos birtokosa közül a legjelentősebbek: Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak.
A várat 1580 körül Geszti Ferenc (1545-1595) építette újjá. Az őt követő birtokosok alatt az igen leromlott állapotú erőd köveit széthordták, de az 1817-ben idelátogató I. Ferenc császár utasítást és pénzt adott a vár teljes újjáépítésére.
Az 1848-49-es szabadságharc alatt, valószínűleg hanyagság következtében, a várerődben található lőporraktár felrobbant, és mintegy 150 honvédet maga alá temetett.
Falaiból ma már csak annyi látszik, amennyi megmaradhatott az idő viszontagságaival való szüntelen küzdelem során.
A dévai vár kerek bástyájában fejezte be életét Dávid Ferenc (1510-1579), az egyetlen, kimondottan magyar vallás, az unitárius egyház alapítója. A vár közepén, emléktáblával jelölve, még látható az a cella, amelyben raboskodott.

Élt vala e tájon tizenkét kőműves
Az tizenharmadik Kelemen kőműves
Magos Déva várát, hogy felépítenék
Fél véka ezüstért, fél véka aranyért

Amit reggel raktak, az délre leomlott
Amit délben raktak, estére leomlott
Összetanakodott tizenkét kőműves
Falat megállítni, hogy lesz lehetséges

Kinek felesége hamarább jön ide
Annak gyönge hamvát keverjük a mészbe
A szép fehér hamvát a mészbe keverjük
Magos Déva várát azzal felépítjük

Jó napot, jó napot tizenkét kőműves
Az tizenharmadik Kelemen kőműves
Istenem, istenem, mi lehet az oka
Kétszer is köszöntem senki sem fogadta

Nyakát kettévágták, tűzzel megégették
Az ő gyenge hamvát mész közé keverték
A szép fehér hamvát mész közé keverték
Magos Déva várát azzal építették

Átkozott legyen hát Magos Déva vára
Még a nap se süssön fényesen reája
Átkozott legyen hát!

Kőműves Kelemen balladája – részlet

(forrás: http://www.erdelyiturizmus.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”f87499b6″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Déva, Vajdahunyad, Románia{}castle-2.png{}Déva, Vajdahunyad, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki Csíkország büszkesége, az alig 154 éves Tusnádfürdő, Hargita megye legdélibb fekvésű, az ország egyik legkisebb, világszerte ismert városa, a székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdő és üdülőtelepe. A Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin létesült.
Tusnádfürdő alapítása 1842-ben történt. állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezőnek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid idő alatt eltűntek. A csodás gyógyulás hírére egyre többen keresték fel a beszédmező forráslápját. Az Európa-hírű gyógyfürdő és üdülőtelep 1968-ban emelkedett városi rangra.
Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai – változatos vegyi összetételű borvizek, mofetták, tiszta levegője, a lebilincselő táj – kitűnő gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belső elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedők gyógyításában. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz, a Vártetőhöz, a Sólyomkő-re, a Szent Anna-tóhoz, a Nagy Piliskére.
Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúp alakú vulkanikus hegyek, a tusnádi Olt szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos tőzegláp a ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételű ásványvízforrása (borvíz), mofetta (büdös-gödör) Románia, Erdély, a székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Látogatottságát földrajzi fekvésének és tájképi adottságainak köszönheti. Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike.
Tengerszint feletti magassága 650 m, éghajlata kellemesen mérsékelt, levegője ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdőt leválasztották Nagytusádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen valamint Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. Könnyű megközelíthetősége révén (itt halad át a 400-as vasútvonal és a 12-es országút) rövid időn belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdülőteleppé és gyógyfürdővé alakul.

(forrás: http://www.tusnadfurdo.ro)
[google-map-v3 shortcodeid=”224b4cf3″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Tusnádfürdő, Hargita, Románia{}lake.png{}Tusnádfürdő, Hargita, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]