Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

Viszonylag jó állapotban maradtan ránk a templomfreskó, mint ahogyan a templom melletti családi kripta is amely a megbecsült gr. Kálnoky család nyughelye a településen,
nagyon szép míves a nyughely reneszánsz vasajtója 1685-ből és különös érték még a családi címer is.
Itt található még a székelyföldi arisztokrata egykori kastélya, az úri lak sajnos elég rossz állapotban van, jelenleg talán zajlik a rekonstrukciója – emiatt is maradt ki a megtekintése.
Külön köszönöm a segítőkész fogadtatást és a sok érdekes helyi információt a falu jelenlegi életéről, kultúrájáról. A fotózott festményhez és a képbe rejtett valódi jegy-gyűrűhöz érdekes anekdotát hallottunk. Megtapasztalhattuk, nem könnyű -igazán “küzdős”az élet itt Sepsikőröspatakon.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

123►

Az 1998-ban készült feljavított diapozitívok, a 23 éves 2 felvétel is jelzi a változást, itt látszódnak a felülvilágítós ablakok és az úri lak szép arányai.
Továbbá az unikális összehasonlítást segíti a középrizalit ablakit szegélyező egykori oszlopfőket levakolták. Sajnos a szépséges német ren. cserépkályháról nem készült felvétel.
Nagy örömmel visszatértem ide a történelmi Háromszékre, Zabolára, egykoron a kastélykönyvem /mely 1998-ban készült a Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c., a Mikes Kiadó számára fotóztam az erdélyi rezidenciákat- történelmi értékeket, jó volt látni a szépséges változást, a meghitt családot, az épületeket, a megharcolt igazságot Trianon és a román kommunizmus, mai államiság után.
A parkban egy szép pavilon, favázs udvarház- vadászház és az egykori historizáló barokk főépület 1860-ból különleges homlokzattal, középrizalittal. Itt született Mikó Imre “Erdély Széchenyije”.
Erdélyben – Székelyföldön jártunk, a megjárt, tartalmas utunk egyik szép állomása volt a Zabolai park a szimpatikus fiatal Gróf úrral is találkoztunk, beszélgettünk – visszaperelték sikerrel – küzdelemmel a kastélyt és az erdőik egy résztét, a per folytatódik.
Az érték, a szépség kb 500 km távolságra – Székelyföldön található, a Kárpátok kanyarjában- szépen renoválták persze, a román eltulajdonlás kapcsán tönkrement, lepusztították- gyermekotthon is volt benne.
Ma kastélyszállót üzemeltetnek a történelmi épület falai között-annak egy részében. A park egyedi patakokkal, tavakkal szépen gondozva, angol jellegű természeti őspark- hatalmas 30 m magas impozáns Kárpáti fenyőkkel és különleges lombhullatókkal csodálatos környezet biztosítva az épületegyüttes és lakói számára.
Még szebbek és még nagyobbak lettek a 34 ha területű védett park fái az eltelt 23 év alatt. A fejlesztések az elmúlt századokban főleg gr. Mikes Benedeknek és gr. Mikes Árminnak köszönhető.
A műemlék fő épületet (ren. barokk) és a pavilont –szállodát körül ölelő védett parkban 24 növénycsaládban több mint 60 fás növényfajta található, érdemes egy rövidített séta a dendrológiai ért. között.
A fenyőfélék- tűlevelű fák, akác, ecetfa, juhar, somfélék, kecskerágó, hárs, kőris, tiszafa, májusfa, jázmin, kecskefűz, hóbogyó, szirti gyöngyvessző és a különleges, itthon kevésbé ismert társaik
Innen mentünk aznap tovább Gelencére megtekinteni a Ref. templomot, az 500 éves freskókkal, a világörökségünket. Előtte Eresztevény falucska határában Gábor Áron szellemiségével, emlékművével találkoztunk.
A gazdag képes anyagot örömmel osztom meg a honlapot látogató közönséggel, mert ez egy sikertörténet.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Egy hónapja jártam a szépséges Székelyföld-i magyar városban. Jó benyomásokkal autóztunk, sétáltunk, nézelődtünk a városközpontban.
Lenyűgözött a rekonstruált erődtemplom. Sajnos a Kós Károly- Székely Nemzeti Múzeumát éppen renoválták-szépül a város. Megállni parkolni már itt sem nagyon lehet.
Házi feladatom volt, lehetőleg Kós Károly alkotásokat fotografálni – itt aztán sikerült, 6 épülettel gazdagodtam, erre őszintén nem számoltam./ tudjuk ez nem Marosvásárhely…..
Attila barátom készült a kérésem alapján, több eddig számomra ismeretlen Kós Károly alkotással találkozhattam, benne egy remek iskolaépülettel is.
Két szecessziós épület a múlt század fordulójából. Többek között a napsütötte Keresztes házzal. Közvetlen mellette is szecessziós épület épült.
A Keresztes ház érdekessége még a szép arányos jellegzetes téralkotáson túl, hogy itt is járt Bartók Béla világhírű zeneszerző, zongorista- emlékét emléktábla őrzi.
A védett értékes ( 300 2m-es műemlék éppen “eladósorban van”-kb 1 millió Lei összeget kóstált) igen, hát erre is ráférne az építőipari segítség……

Bagyinszki Zoltán

12►

Szeretem a közismert történelmi kincses városunkat Erdélyben, sok meglepetéssel és értékkel rendelkezik.
Igazán jó ott sétálni, nézelődni, kávézni, fotózni és végre megindult az épületek, a belváros szépítő rekonstrukciója.
A helyi barátaim is mindig felhívják a figyelmemet valami újdonságra értékre. Most megtekintettük a színház felújított látványos épületét, a napokban átadott csodálatos egykori Kaszinó historizáló épültét – remek munka kívül és belül . Rendezvényközpont lett a régi és az új, a modern összhangjával, igényes kivitelezésével a belvárosban közel a Maros parthoz. 150 év művészete 1872-2022. Érdemes felkeresni-remek fotótéma.
Kapcsolódik hozzá a park növényzete / föld alá varázsolt hatalmas felülvilágítós modern rendezvény terem.

Bagyinszki Zoltán

12►

A régi brassói városháza vagy Tanácsház a város egyik legismertebb látványossága, egyben a történelmi Magyarország legrégebbi épségben fennmaradt városháza. A Főtér közepén áll, uralva annak arculatát. Ma a Brassó Megyei Történeti Múzeum fő kiállítóhelye.

A 14. században ezen a helyen őrtorony állt, amely szemmel tartotta a környéket és a tágas téren tartott vásárokat. A torony mellé a szűcsök céhe fedett kőgalériát épített, majd 1420-ban engedélyezte, hogy erre az épületre egy új szintet emeljenek a város tanácsa számára; ez később összeépült az őrtoronnyal, és városházaként (Tanácsház) kezdték használni. Mai formáját az 1776–1778 közötti átépítés során nyerte el. 1876-ban a városvezetés kiköltözött a régi városházából, az épületet egy ideig levéltárként és raktárként használták, majd 1949-ben itt rendezték be a Brassói Állami Múzeumot.

Négyzet alaprajzú épület pincével, földszinttel, emelettel, és kiépített manzárddal. A hétszintes torony a keleti oldalba, az épület legrégibb részébe van beépítve. Bejárata a nyugati homlokzatból nyílik, belső kialakítása szabálytalan, tükrözve a fokozatos bővítés esetlegességeit. Három szintjén, 17 teremben a megyei múzeum kiállítása tekinthető meg, mely gazdagon mutatja be Brassó és a Barcaság történetét.

Tornyában a harang ma is minden órában megszólal, hétvégenként 12 és 18 órakor a torony erkélyéről három trombitás román, magyar, és szász dallamokat ad elő.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egy sikertelen reformkori próbálkozás után az 1850-es évek második fele hozta meg a lehetőséget a Rikánbelőli Kommunitásnak, hogy Háromszéken középiskola létesítését szervezze. Elsősorban a Kommunitás tagjai – a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek –, de főurak, tanítók és hivatalnokok vettek részt a munkában, melynek helyi mozgatója Gödri Ferenc esperes volt. Már 1855-ben felkérték báró Kemény Ferencet és gróf Mikó Imrét, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokait és Bodola Sámuel püspökhelyettest az iskola ügyének pártolására az Egyházkerületi Közgyűlésben.

Gróf Mikó Imre hamar felismerte az iskola alapításának szükségességét és latba vetette befolyását, illetve jelentős pénzadományokkal támogatta az ügyet már kezdetektől fogva.

Több település versengett, hogy otthont adhasson az iskolának. A nemes versengésből a központi fekvésű Sepsiszentgyörgy került ki győztesen, mivel telket és jelentős pénzbeli hozzájárulást ígért. Az iskolaalapítók több pártra szakadtak abban a kérdésben, hogy ipariskola, reáliskola vagy gimnázium létesüljön-e, végül a gimnázium mellett döntöttek, mely értelmiségi pályára készít.

https://szekelymikokollegium.ro/index.php?vm=1

Sajnos a helyi magyaroknak – komoly harcok árán sem volt módja visszaharcolni a méltán híres iskola impozáns épületét.
A román kormány visszaállamosítja az abszolút jogosan őket- a székelyeket illető, egykori magyar Református  intézményt, az ügy ismereteim szerint az EU bíróságán folytatódik.

Bagyinszki Zoltán

1234►

Több alkalommal jártam a Sepsiszentgyörgyi egykori református vártemplom falain belül- de most ünnepként élhettem meg – barátom W. Attila segítségével a belső térbe való bejutást.
Közeledve, már sejthető volt a meglepetés számomra.
A csodásan rekonstruált középkori külső és belső, a barokk torony, a hatalmas falak, a bástya megtekintését már nagyon vártam. Az idő vasfoga, a földrengések nem kímélték e magyar település emlékeit sem.
A helyi mesterek kiváló munkája- a kormányunk támogatásának felfedezése, a szép részletek és az 500 éves történelem-az időutazás megtapasztalásának élménye visszasugárzott a falakról, az értékes belső terekről. Az emlékező kopjafákról és a temető síremlékeiről. Jó volt látni hogy impozáns és látványos-rekonstruált magyar erődtemplomok is vannak Erdélyben, Székelyföldön / a méltán híres Szász műemlékek mellett.
Kulcsot kaptunk, szemeinkkel simogatva jó 2 órát töltöttünk az építményben, mondhatjuk mindent megnéztünk- több szinten körbejártuk a Református erődtemplomot.
A toronyba való feljutás és a panoráma tovább fokozta az augusztusi látogatás élményét. A napsugaras idő is kedvezett a fotográfusnak, sűrűn váltogatva az objektíveket a fényképezőgépen 200 felvétel készült- amiből szeretettel mutatom be e válogatást: a megújult templomot a honlap látogatóinak.
Megtisztelő és öröm volt számomra, hogy a művészeti élmény után pár nappal ismét személyesen is találkozhattam-a régi ismerős Incze Zsolt sepsiszentgyörgyi református esperes úrral.

A Gyulaiak üdvözletét is átadó fotográfus: Bagyinszki Zoltán