Kategória Archívum: Erdély – Partium
Magos Déva vára II.
A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
Déva Erdély történetének fontos tanúja és tükörképe. Ókori erődítmények helyén épült Erdély egyik első királyi vára, a tatárjáráskor megrongálódott várat IV. Béla építtette újjá.
A kezdetektől kettős funkciót látott el, védelmi szerepe mellett főúri rezidencia, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye. A Maros völgye fölé 180 méterre emelkedő sziklára épült, legkorábbi része a hegytetőn állt, az idők folyamán óriási területet olvaszt magába spirálisan kiépített védrendszerével a hegy lábáig leereszkedve. A későbbi királyi birtokot Hunyadi János V. Lászlótól kapta adományként, a környező 56 faluval együtt. A következő évszázadban Szapolyai János és Bocskai István is birtokolja.
Fontos megemlíteni még Dávid Ferencet, az egyetlen kifejezetten magyar vallás, az unitárius egyház alapítóját; itt raboskodva fejezte be életét 1579-ben. Emléktábla jelzi a cellát az udvar közepén, amelybe bezárva volt. A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, egy 1849-es ostrom alatt a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve a 150 fős magyar honvéd helyőrséget is.
A felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a falak erősítése lassan a végéhez közeledik. A belső várat a tervek szerint 2018-ban nyitják meg a látogatók előtt.
Verespatak Világörökség lett!
A világ egyik legnagyobb aranylelőhelye 2000 éves bányászati múlttal- a közeli Verespatakon található – az Aranyos völgye útvonalhoz nem messze- az Érchegységben.
A gyönyörű természeti környezet, a szépséges ódon kisváros- bányásztelepülés és a 15 éves pereskedés a multi ciántechnológia (napjaink aranybányászata) elleni küzdelem közismertté tette a települést.
Örömhír: bejelentették – hogy sikert hozott a józan ész – VILÁGÖRÖKSÉG lett Verespatak. Reméljük a bányászat, a természetrombolás, a környezeti mérgezés soha nem kerül többé napirendre.
Jó 10 éve jártam erre –amikor a képek készültek, de hamarosan megismétlem a fotós programot. A külszíni fejtés rendetlensége, a hegyek eltüntetése, a mérgező hatalmas felhalmozott kőzetdombok szomorú fotótémát jelentettek anno.
Még akkor magyarokkal találkoztam az utcákon, a templomban és a “temetőben is”. Továbbá sok lepusztult épülettel is. Biztosan megindulnak az európai turisták, amely a cím elnyerésének köszönhető.
Sajnos a a római kori tárnák, a bányásztati múzeum megtekintése akkor nem fért a programba- ezt szeretném augusztus hónapban realizálni. Szóval irány Verespatak.
Bagyinszki Zoltán
Nagyvárad – Darvas ház II.
TRIANON 101.
Az elmúl évtizedekben rendszeresen felkerestem a Vágó testvérek csodálatos szecessziós városi villáját, Nagyváradon.
A Darvas ház szerintem a magyar múlt – századforduló kiemelkedő, elsőszámú “lakóháza”. A csodával határos módon megmaradt, belső enteriőrjeivel, bútoraival, belső díszítéseivel. (vagy ajándékoztak még a berendezéshez, vagy hoztak más múzeumból vagy rekonstruálták, netán legyártották őket).
Jó volt körbesétálni ,megcsodálni – valódi időutazásként a szépséges Darvas villát. Hála a médiának ,jönnek a szépet szerető látogatók Magyarországról is. Kedves Barátom, Bálint Imre képei motiváltak engem is a gyors látogatásra – igazán megérte.
A szépség nagy vonzerő. A földszinti kiállítások. A járólapok, a bútorok (+ a konyha)az ajtók – ablakok, a falképek, a mozaikok, a festmények, a stukkók, a csillárok, a szőnyegek, a kandalló, az üvegfestmények, az üvegfalak, a “belső szökőkút”, a korlátok, a kovácsolt vasművesség értékei, a hátsó terasz még Nagyváradon is a szecesszió városában átlagon felüliek – úgy tűnik a városvezetés helyén kezeli ezen magyar épületek értékét, hiszen renoválják, népszerűsítik Őket. Így az értékes alkotó magyar múlt is végre (“ értékeltetik…”) a helyére került.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
A Darvas-ház a Iosif Vulcan utca (egykori Rimanóczy) 11. szám alatt áll és méltán tekinthető a legeredetibb szecessziós stílusú váradi magánháznak, egy európai színvonalú századfordulós épületnek.
Az épület a második villa, amelyet a Vágó-testvérpár Váradon tervezett és egyik utolsó közös alkotásuk is egyben. Stilisztikai szempontból a terv a testvérpár második alkotói periódusához sorolható, melyre jelentős mértékben hatott a bécsi szecesszió geometrikus vonulata s amelyben véglegesen kialakult a Vágó-testvérek sajátos stílusa. Az épület annak a stilisztikailag egységesnek mondható csoportnak része, melyhez a Moskovits-palota, az Árkád Bazár vagy a mára elpusztult budapesti Feld színház (vagy Városligeti Színház) tartoznak és szorosan rokonítható a budapesti Schiffer-villával, melyet mintegy előrevetít. A ház a totális művészet jegyében fogant, mely egy sajátos és egységes környezet megteremtését tűzte ki célul. A Vágó-testvéreknek saját egységes filozófiájuk volt a műalkotásról, az építészeti alkotásról, nem vettek át vagy alkalmaztak már meglévő formanyelvet, rendszereket.
A megrendelő Darvas Imre nagyváradi faipari nagyvállalkozó volt. Cége idővel részvénytársasággá alakult, melyben a főrészvényes ő és egy bázeli bankár, Alfred La Roche voltak. Darvas 1908. május 7-én vette meg Erlich Ignáctól a Rimanóczy utca 11. szám alatti házat 54 ezer koronáért, így az új tulajdonosok Darvas Imre és felesége, Schutz Margit lettek.
Nagyvárad – Darvas ház I.
A Darvas-ház a Iosif Vulcan utca (egykori Rimanóczy) 11. szám alatt áll és méltán tekinthető a legeredetibb szecessziós stílusú váradi magánháznak, egy európai színvonalú századfordulós épületnek.
Az épület a második villa, amelyet a Vágó-testvérpár Váradon tervezett és egyik utolsó közös alkotásuk is egyben. Stilisztikai szempontból a terv a testvérpár második alkotói periódusához sorolható, melyre jelentős mértékben hatott a bécsi szecesszió geometrikus vonulata s amelyben véglegesen kialakult a Vágó-testvérek sajátos stílusa. Az épület annak a stilisztikailag egységesnek mondható csoportnak része, melyhez a Moskovits-palota, az Árkád Bazár vagy a mára elpusztult budapesti Feld színház (vagy Városligeti Színház) tartoznak és szorosan rokonítható a budapesti Schiffer-villával, melyet mintegy előrevetít. A ház a totális művészet jegyében fogant, mely egy sajátos és egységes környezet megteremtését tűzte ki célul. A Vágó-testvéreknek saját egységes filozófiájuk volt a műalkotásról, az építészeti alkotásról, nem vettek át vagy alkalmaztak már meglévő formanyelvet, rendszereket.
A megrendelő Darvas Imre nagyváradi faipari nagyvállalkozó volt. Cége idővel részvénytársasággá alakult, melyben a főrészvényes ő és egy bázeli bankár, Alfred La Roche voltak. Darvas 1908. május 7-én vette meg Erlich Ignáctól a Rimanóczy utca 11. szám alatti házat 54 ezer koronáért, így az új tulajdonosok Darvas Imre és felesége, Schutz Margit lettek.
Zsibó – Wesselényi Miklós kastélya – dia pozitívről másolva
A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. 1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyudvarhely – A 351 éves Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium és a Református templom
Tavaly ünnepelte fennállásának 350 éves évfordulóját a patinás erdélyi református oktatási intézmény, amely újra megerősödve- kiváló tanárokkal, sikeres pedagógiai és hitéleti eredményekkel, örömteli diákélettel büszkélkedhet. A közel 1000 fős diáklétszáma a legkisebbektől az érettségiző fiatalokig terjed.
Ezek az ifjak megállják a helyüket Erdély szerte és sokan eredményes továbbtanulók is egyben. A nagy román tengerben nem könnyű a feltételek megteremtése, a mindennapi élet, küzdelem, a sok sok munka révén jönnek csak az eredmények- nyilatkozta az iskolájára, a történelmi hagyományaira büszke /szimpatikus igazgató.
Sajnos tavaly és az idén is egyenlőre a méltó emlékezést megakadályozta a pandémia. Folyamatosan zajlik az iskola együttes rekonstrukciója , bővítése. Rendezvények-online, könyv megjelentetése igyekszik pótolni az élő találkozókat. Húsz éve egyetlen osztállyal indult az oktatás , ahol nagy hangsúlyt fektetnek a keresztyén nevelésre, az emberi értékekre, a közösségre.
A híres székely iskolát gróf Bethlen János hívta életre 1670-ben, majd Baczkamadarasi Kiss Gergely szervezte meg az oktatás elindítását. (1771—1781 között felépült Ó-Kollégiumban)
Az Ő közbenjárásával épült fel fel a belvárosi református templom és az Ó-Kollégium.
A kollégiumnak nevezett mai főépület 1911-12 között a magyar állam támogatásával épült szecessziós stílusban. Amelyet a román kommunisták 1948-ban kisajátítottak – (jogtalanul elvettek!)
1994-ben indult újra a református oktatás Székelyudvarhelyen, 2002-ben lett független jogi személy az intézmény- akkor vette fel az alapító nevét is.
Őszinte tisztelet és elismerés az iskolavezetés és a pedagógusok felé.
Reformátusok lapja – Berekméri Gabriaella írásából emelte ki e gondolatokat és a
fotókat készítette Bagyinszki Zoltán.
Temesvár – Polgári Menházalap Gyárvárosi Bérháza
Évekkel ezelőtt egy kedves temesvári művészeti íróval, Szekernyés Jánossal volt módon körbejárni és fotózni a temesvári szépséges magyar értékeket, épületeket.
Sétáink közben jókat beszélgetve ismerhettem meg a magyarság helyi kultúráját, aktuális tevékenységét- nehézségeit.
Az építészet, a szobrok, a Béga csatorna, a parkok, a sok sok villaépület, után a Temesvár-Gyárváros i rész következett. A monumentális Ybl Lajos féle Milleniumi templom lenyűgözött, és szomorúvá is tett a rendszeres román misékkel – lassan túlnőve a magyar hívek számát.
A téren a templom mellett emelkedik az egyedi formavilágú Székely László városi főmérnök alkotása, egy szecessziós stílusban készült hatalmas bérház- mit bérház Palota, amelynek földszintjén az üzletek mellett kávézó és étterem is található.
A közeli Béga csatorna a történelmi Magyarország valódi mérnöki remekműve- amelyet egy különleges híd tesz még érdekesebbé.
Szeretném megköszönni Jánosnak az “idegenvezetést” és a pár hónapra rá megszervezett temesvári építészeti témájú kiállításom lehetőségét.
Bagyinszki Zoltán
