Találat a következőre: Radics

123►

Radics László 1950-ben született Debrecenben. Ipari szakmunkásképző intézetben végezte középiskolai tanulmányait, majd 10 éven át orvosi műszerészként dolgozott. A mézeskalácsos mesterséget felesége hozta a házhoz “stafírungként”. Pázmándy Zsuzsanna ugyanis a híres hajdúböszörményi mézeskalácsos dinasztia, a Harsányi és a Pázmándy család leszármazottja, akik az 1890-es évektől űzték a mesterséget. Radics László az 1970-es években vált a család tagjává. 1979-től bizonytalanná vált a műhely sorsa, apósa, Pázmándy László ugyanis egyre többet betegeskedett. Segédei sorra elkerültek Hajdúböszörményből, így félő volt, hogy nem lesz aki tovább vigye a mesterséget. Radics László ekkor döntött úgy, hogy feladja eredeti szakmáját és beletanul a mézeskalácsosságba. Apósa a mesterség minden fortélyára megtanította. Miután orvosi műszerészként is az aprólékos, precíz munkához volt szokva, hamar beletanult a mézeskalácsosság rejtelmeibe. 1979-től már alkalmazottként dolgozott a műhelyben, az inasév 1984-ig tartott. Az idős Pázmándy mester ekkor már nyugodt szívvel vonult nyugdíjba és bátran adta át helyét a vejének. Radics László 1984-ben jogilag is átvette a műhely vezetését, és ettől kezdve önálló mézeskalácsos lett. A régi hajdúböszörményi műhelyben 1988-ig dolgozott. Debrecenben, az Alvinczy utcai családi házban aztán új műhelyt építtetett a mester, ahová átköltöztette a mézes örökséget is: a régi eszközöket, kellékeket, faformákat, a 100-150 éves ütőfákat. És persze a régi mézeskalácsosság minden csínját-bínját is magával hozta a cívis városba, köztük a híres ősök elévülhetetlen receptjeit.
Radics László mára az egyik legkeresettebb mézeskalácsossá vált, nem csak itthon, megájárta már Rómát, Londont és Párizst is. Se szeri, se száma a meghívásoknak. Ha nincs vásár, akkor Hajdú-Bihar kézműveseit képviseli valahol, finomságokkal látja el a Nemzeti Vágta nézőseregét, nyári táborokban ad ízelítőt mesterségéről, vagy beteg gyerekekkel együtt süt mézeskalácsot valamelyik kórház gyermekosztályán.
A mester ma már nem egyedül serénykedik a műhelyben. Kisebbik fia, Zoltán állt be mellé, így már biztos, hogy lesz, aki továbbviszi a lassan másfél évszázados családi hagyományt.

https://www.made-in.hu/partnereink/radics-laszlo-nepi-iparmuvesz/

12►

Gyula és Hajdúszoboszló, Hajdúszoboszló és Gyula az Alföld 2 legismertebb versenyben lévő gyógyfürdői ( egyben gyógyhelyei ).

Az áldásos termálvíz, a gyógyvíz nagy kincs- nagy lehetőség, amit igyekszik is mindkét népszerű település kihasználni.

A fürdők vonzzák a pihenő gyógyulni vágyó vendégeket, a vendégeknek szállás, az igényesebb tehetősebb polgárok részére szállodák szükségesek. Az elmúlt évtizedek jellemző épületei , építészeti alkotásai az Alföld középső részén a hotelek voltak, lásd a képeket a változatos architektúrát amelyek a település központjában találhatóak, ezek döntően gyógyszállók a kapcsolódó fürdőépületekkel együtt.

Az építészeti változatosság önmagáért beszél, talán a szocializmus idején épült Béke szálló mint fontos nagyméretű ” értékes” épület érdemes a kiemelésre a kapcsolódó vasbeton fürdőépületével valóban impozáns látvány.

E válogatás főleg a szocializmus és a kortárs építészet szempontjából kínál betekintést a fürdőváros hangulatába.

Köztudott Gyula a rendezvények, a művészeti programokat tekintve előnyösebb helyzeteben van és több min t 40 országosan védett műemlékkel rendelkezik – amelyek bőven szerepelnek a bagyinszki.eu honlapon (a gyulai válogatásnál a végén)

Bagyinszki Zoltán

Hajdúszoboszló az Alföld legismertebb fürdővárosa – fő vonzereje a híres gyógyfürdőből, a strandból, az Aquaparkból és az Aqua-Palace-ból álló fürdőkomplexum. A fürdőkomplexum szolgáltatásaival egész évben felejthetetlen élményt kínál a gyógy- és üdülő vendégeknek, valamint kis és nagy gyermekes családoknak.

Forrás: hajduszoboszlo.hu

12345►

Hazai természeti értékeink – szerénytelenül: csodáink a természetből 93.000 km területünkön.  Szubjektív Bagyinszki TOP 40 ~ 2023. 01. 09.

Saját , bejárt  értékeim: 40

Aggteleki Nemzeti Park, Baradla cseppkőbarlang

Alcsút, Utat szegélyező platánfa sor – Mária kúria

Bakony, Úrkúti őskarszt

Badacsonyi vulkáni koporsó-hegy

Balaton, a Magyar tenger

Bélmegyer – Fáspuszta, 370 éves Fehér fűz

Biharugra, Körös-Maros Nemzeti Park madárparadicsoma

Budapest gyógyvizei, Széchenyi Gyógyfürdő

Budapest, a Hárosi  – Duna partján, fanyüvő hódokkal / B.János

Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert

Budapest, Pál-völgyi barlang és még + a többi fővárosi barlang

Bükk, Szalajka–völgy, Fátyol-vízesés

Dég, Festetics kastélypark impozáns öreg tölgye

Fertőrákos, Lajtamész-kőfejtő ( egykori  kőbánya ) 50-50%

Gemenci –erdő, Karapancsai Világbajnoki ar. érmes Gímszarvas bika trófeája 1986

Gemenci–erdő, /LN. Fekete nyár, leg-leg faóriásunk törzskerület: 12 m

Gyula, Mályvádi- erdő, Dámszarvas populáció

Hévízi-tó (állandó meleg vizű forrásokkal) Lótuszvirágokkal

Hortobágy II., őshonos szürke marha gulyák

Hortobágyi Nemzeti Park –a csend csodái

Kis-Balaton, Kányavári-sziget

Körmend, Batthyány kastélykert – óriásplatán

Lillafüredi vízesés télen

Mártély, Holt –Tisza patkója és ártere

Mecsek, Jakab-hegyi kőgombák, Babás Szerkövek

Monoszló, Balaton- felvidék, Hegyestű „bazaltemlékmű”

Nógrádszakáli, Páris-patak völgye, Nógrád megye

Nyíregyháza, ZOO Sóstói Állatkert állatvilága

Pilis hegység – Dömös, Rám – szakadék.    Létrás szurdok / B.János

Rudabánya – bányató  50-50 % /LM.  Mo. legmélyebb tava – 60 m.

Sáregres, Rétimajor virágzó Indiai lótusz

Sárospatak, Megyer-hegyi tengerszem, volt malomkőbánya-tó 50-50%

Szabadkígyósi  Wenckheim  kastély park- platánja

Szarvas, Holt  – Körös, Mocsári ciprusok

Szarvasi Arborétum, hegyi mamutfenyő és persze az egész Pepikert növényvilága

Tapolcai–medence tanúhegyek, Szent György hegyi bazaltorgonák

Telkibánya, Zempléni–hegység, „egykori aranyércek-aranygödrök„

Tokaji Aszú (szőlőhegyek, szőlők, pincék)

Vácrátóti Arborétum

2023-ban következnek:

Ipolytarnóci Ősmaradványok – Természetvédelmi  Terület ,  fotók nélkül

Mátraszentimre – Mátra Ásványház, nemesfém ásványok gyűjteménye, fotók nélkül

Somló-Dobai Erdődy kastély extra parkja,dendrológiai értékei 100 ha. ,fotók nélkül

Budapesti  Füvészkert

Kazár, Riolittufa látványos földtani értéke

Füzérradvány, Károlyi  kastély parkja-dendrológiai értékei

Az Országos  Kéktúra sok-sok értéke és km-e. Csak elvi javaslatként…..!

12►

Nyár van: a vizek a csend a horgászat a holtágak vonzzák az embereket.
Békés – Megye gazdag vizeiből kiemelkedik a Hármas – Körös, Gyomaendrőd határában pedig a kedvelt Soczó – zugi bal parti 2 km hosszú holtág csendes halban bővelkedő vize hívogat.
A part menti nádasok a halaknak és a madaraknak is lakóhelyet nyújtanak. A csendes csónakázás a jégmadár villám függőleges vadászatába enged bepillantást.
Élmény odalátogatni felfedezni a kanyarulat érdekességeit. Az átlagos mélysége 2-2.5 m és a szélessége 40 m. A békésebb halakat a süllő és a csuka is dézsmálja.
A gát mögött a hatalmas víz, a nagy körös egyenes szakasza látható.
Feljebb további holtágakat (pl. a Bónom- zugi terület) lehet felfedezni. Még tovább haladva a legnagyobb holtágak egyike található, az ismert Peresi- holtág.
Vissza a város felé, a hídhoz közel szépen kialakított biztonságos strand és sok sok szolgáltatás, bungallókkal várja vendégeit. Itt már a zajosabb életet kedvelők paradicsomával.

Bagyinszki Zoltán

Utca vonalon fésűs beépítésű, téglalap alaprajzú, kétszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Nyugati, udvari oldala előtt külső, árkádos, fedett lépcsőfeljárat. Utcai homlokzatát meghoszszabbítva L alakban toldalék épült hozzá, déli, udvari végéhez pedig földszintes gazdasági épület. Utcai, északi homlokzatának régebbi szakaszán alul három fekvő kőkeretes pinceablak, illetve két szegmensíves keretű vakablak. Fölöttük három tagozatos, kőkeretes szobaablak, ezektől nyugatra a toldalékszakaszon egy ugyanilyen. A nyugati udvari homlokzatán kis reneszánsz ablak, a belsőben az emeleten két későreneszánsz kőkeretes ajtó.
XVII. századi kúria, későreneszánsz-korabarokk részletekkel. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint fiú utódaiknak adományozta a mezővárost. A regéci uradalom 1688-as inventáriumában már említik a kúriát. 1701-ben részletes leírás is készült róla, mely szerint a viszonylag nagy funduson a zsindelyfedelezésű épületben két szobát, egy kamrát, egy boltíves szobát, majd egy, a nagy előcsarnokból nyíló tágas termet szemléltek meg. Az egyes szobák, termek falait nagy boltíves nyílások törték meg. Feltételezések szerint a földszintet terményraktárnak használták. A ház ajtaja előtti porticusról nyílik a pince egyik lejárata. Az előcsarnokból lépcső vezetett a tágas emeleti előcsarnokba, ahonnan egy kandallós- és egy zöld kályhás szobára nyiltak ajtók. Ez utóbbi szobához árnyékszék is tartozott. Az előcsarnokból nyílt egy harmadik ajtó egy zsindelyfedelezésű szobába. A felső szintre az udvarból is fel lehetett jutni egy orsós folyosó fagrádicsán. A kőfallal és sövénnyel kerített funduson voltak a gazdasági épületek, istálló, magtárak, csűr, kocsiszín, innen nyílt a templom alá benyúló pince. Az épületet 1720 után többször átalakították.

http://www.tokajivilagorokseg.hu/hu/muemlek/kuria/rakoczi-kuria