A sóbánya az 1932-ben történt bezárása után feledésbe merült a második világháború idejéig. Ekkor újra megnyitották bejáratait, s a város lakossága itt keresett menedéket a légi támadások elől. 1950-1992 között a „Ferenc József” galéria első 500 métere sajtfélék tárolására szolgált, mindaddig, amíg a sóbánya megnyílt a nagyközönség előtt, turisztikai objektummá alakulva át.
A tordai Sóbánya napjainkban a sóbányászat történetének valódi múzeuma. A bányászati munkálatok, a sószállítás technikájának kitűnő állapotban való konzerválódásának, valamint a turisztikai objektummá való átalakítását megelőző körültekintő munkálatoknak tulajdoníthatóan a bányában a történelem és a mítosz harmonikusan kapcsolódik össze.
A legtávolabbi földrajzi régiókból érkező turisták számának növekedése a bánya turisztikai és történeti értékének meggyőző bizonyítéka.
“Ferenc József” galéria
Az 1853-1870 között épült vízszintes galéria a felszínre emelés megkönnyítését és költségeinek csökkentését szolgálta. Befejezésekor 780 m hosszú volt, később további 137 méterrel bővült, így teljes hosszúsága 917 méter. Földbe ásott tiszta része 526 méter hosszú, amely egy kb. 40 cm vastagságú kőfallal van megerősítve; bal oldali falába vésve hosszúsága ölben van feltüntetve (1 öl = 1.89 m). A villanyhálózat megépítésére 1910-ben került sor. 1948-1992 között sajtfélék tárolására szolgált, ebben az időszakban lebetonozták, vízvezetékkel és kanalizálással látták el.
A légáramlatoknak tulajdoníthatóan az idők folyamán a falak lecsiszolódtak, a sarkok lekerekedtek, s a felső falakban vájatok keletkeztek. A falakon történt kondenzáció következtében a falak tövében sólerakodások alakultak ki. Nyáron a beáramló meleg levegő hatására történő, sóval túltelített lecsapódás lecsordogál a falak tövébe, ahol lehűl, és kristályt alkot.
”Rudolf” (Szent Miklós) Bánya
1867-ben megnyitott trapéz alakú kitermelő terem. A fejtés közepének hosszúsága 80 m, szélessége kb. 50 m. A bányában 13 emeletet képező fenyőfa lépcsőkön 40 m mélységbe lehet aláereszkedni. Minden emeleten követhető az emelet kiásásának éve. Az évek során, az északi falon sósztalaktitok képződtek a viz beszivárgásának tulajdoníthatóan. A sztalaktitok évente 2 cm-rel növekednek. Amikor a kb. 3 méteres hosszúságot elérik, saját tömegüknek tulajdoníthatóan leszakadnak. A falakon a só kézi, vesővel, fejszével és csákánnyal való kitermelésének nyomai láthatók, a titáni erőfeszítést bizonyítva.
”Terézia” Bánya
Harang alakú bánya, mélysége az erkélytől számítva 90 m, a felszíntől pedig 112 m; közepén egy 4-8 m mélységű, 70 m átmérőjű földalatti tó található, benne egy 5 m magas só-sziget; a tó vize sóval túltelített, lehetővé téve a sókristályok létrejöttét. A bánya északi falán egy „sózuhatag” található, amely a római galériákból beszivárgott sós oldatból lecsapódott só lerakodásából keletkezett; a makulátlan tisztaságú fehér szín és a csiszolatlan sófalak szine közötti kontraszt magára vonja a figyelmet. A karzat végén, a .sózuhatag” fölött kovácsműhely található, ahol megfigyelhető a sódarabokból épült tűzhely. A kupolán látható a két lejtakna, egyik a közlekedés, a másik a szállítás számára. E bányában a kitermelés az 1690-es év táján kezdődött.
Az ”Oltár” es a ”Gazdagok lépcsője”
Az oltár termében történt a munkások névsorolvasása a munka kezdése előtt és befejezése után. Az oltárt sóból faragták, a vallásos szertartások és a váltás kezdete előtti imádkozás idején használták. Hetente egy alkalommal egy lelkész e teremben vallásos szertartást tartott. A szertartáson részt vettek a bánya vezetői, valamint a környékbeli nemesek, akik a bányába szépen díszített falépcsőn ereszkedtek le; a lépcső 1700 körül épült, s a „Gazdagok lépcsője” néven ismerték.
A kiemelő szerkeze
A kiemelő szerkezet fenyőfából készült 1865 táján; a szerkezetnek négy karja van, mindeniket egy vagy két ló forgatta, váltásban; a szerkezet kerékháza köré kenderkötél volt csavarva, amely két alagúton haladt végig a kitermelő terem tetejéig, ahol két acélcsigán volt átvezetve. Miközben a kötél egyik vége emelkedett, a másik ereszkedett, a fel – és a lerakodás párhuzamosan, egy időben történt meg.
http://salinaturda.eu
[google-map-v3 shortcodeid=”8b1bda66″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torda, Románia{}construction.png{}Torda, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]
