Havi Archívum: 2014 szeptember 11, csütörtök

Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban.A kutat a következő évben átvette a város, azonban az elhelyezés helyéről nem tudtak dönteni különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt. A művet 18 éven keresztül egy raktárépületben tárolták, végül 1930-ban állították fel az irgalmas rendiek temploma előtti téren. Az négy méter magas eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett “nagyszentmiklósi” aranylelet egyik ivóedényének mintájára készültek. Arra a helyre állították fel a díszkutat, ahol a törökök idején “kádi csorgója” állt. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják. A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: “Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának”.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[google-map-v3 shortcodeid=”045121c9″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Pécs, Magyarország{}drinkingwater.png{}Pécs, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A mohácsi vész utáni esztendőkben a Dunántúlon gyorsan terjedő reformáció 1531-ben hívta életre a Pápai Református Kollégiumot.
1585-től a kollégium már kéttagozatos főiskolaként működött, amelyben gimnáziumi és teológiai oktatás folyt. 1797-től a Dunántúli Református Egyházkerület fenntartásában működött.
1752-ben a pápai egyházközség elveszítette szabad vallásgyakorlatát, és a városból kiűzött híres főiskola a közelben lévő Adásztevelen csak algimnáziumként működhetett tovább II. József türelmi rendeletéig. A kollégium 1783-ban visszatérhetett Pápára. Az 1841/42-es tanévben e falak között tanult nemzeti kultúránk három kiválósága: Petőfi Sándor költő, Jókai Mór író s Orlai Petrich Soma festőművész.
Az iskola a más vallásúak iránt is mindig türelmes volt, a szegénysorsú diákokat alapítványokkal, ösztöndíjakkal karolta fel. A 17. századtól rendszeressé vált a külföldi, elsősorban németországi, hollandiai, svájci, ausztriai, angliai, skóciai és franciaországi egyetemeken való tanulás. 1841-ben a diákság megalapította a Képzőtársaságot. A Kollégiumban 1832-től jogot tanítottak. 1861-től 1884-ig külön Jogakadémia, 1876-tól 1890-ig Tanítóképezde is működött. 1939-ben kereskedelmi középiskolát létesítettek. 1902-től 1945-ig Pápán működött a Dunántúli Református Egyházkerület középfokú nőnevelő-intézete, (a NÁTUS), Három tagozata volt: polgári iskola, líceum és tanítóképző. 1945-től a nagy Kollégium részévé lettek.
1948-ban csak a Teológia és a Gimnázium maradt meg egyházunk kezén. 1951-ben a Teológiai Akadémiát is megszüntették, s 1952-ben a gimnázium is állami tulajdonba került. Csak a tudományos gyűjtemények maradhattak meg egyházi tulajdonában. Gimnáziumunk 1991. szeptember 1-jén újra megnyithatta kapuit. Itt volt a magyarországi református középiskolák országos tanévnyitója Antall József miniszterelnök ünnepi beszédével.
Az újjáalapító igazgató, Bujáky Miklós és utódja, dr. Kálmán Attila vezetésével helyreállították, berendezték az üresen, elhanyagolt állapotban visszakapott főépületet és konviktust, bővítették a leány-, illetve a fiúinternátust, több tanárlakást építettek. 1998 őszén a gimnázium hat évfolyamosra bővült, és hosszú szünet után ismét megkezdte működését a Pápai Református Teológiai Akadémia, amely 2001 őszétől a felújítás alatt álló Nátusba költözött.
1999 szeptemberében a Kollégium negyedik önállóan gazdálkodó intézményként a „Tánc-Lánc” Művészeti Alapiskolával gyarapodott.

oktatas.reformatus.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”70a319f2″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Pápa, Magyarország{}textiles.png{}Pápa, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Hodász település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, Budapesttől 300 kilométerre, Nyírbátor és Mátészalka között. Népessége mintegy 3500 fő, ebből körülbelül 1700 fő a cigány lakosok száma. Anyanyelvük szerint kétfajta cigány lakik a településen: vannak, akik beszélik a rromani, azaz a cigány nyelvet, és vannak, akik már sajnos elfelejtették, akik nem beszélik, azok a magyar cigányok.
Hodász az itt lakó cigányokról vált híressé. 1941-ben a településre érkezett egy görög katolikus fiatal lelkész Sólya Miklós, aki a magyar egyházközösségben szolgált és emellett szabadidejében eljárt a cigánytelepi putrikba, hogy az ott lakókkal Istenről beszélgessen. Később a közösség idősebb tagjai kérésére és adománygyűjtésének köszönhetően közösen megvettek egy vályogházat, amit kápolnává alakítottak, majd cigány nyelvre fordították a liturgiát, hogy anyanyelvükön tarthassák az istentiszteletet. Az idős esperes, akit a közösség raśaj –nak (papnak) szólított közel ötven évig tevékenykedett a településen, papi munkája mellett gyakran szociális feladatokat is ellátva. Ma gyönyörű kápolna áll az egykori vályogházból átalakított kápolna helyén. A kápolna mellett található egy közösségi ház, az idősek otthona, mögötte egy anyaotthon és nemrég épült az óvoda. A falu felekezeti megoszlása gazdag képet mutat, az említett görög katolikus roma kápolnán kívül találhatunk itt egy görög katolikus magyar templomot, egy római katolikus templomot, egy evangélikus templomot és a Golgota Keresztény Kisebbségi Gyülekezet imaházát.
A köznyelven a falu cigány telepnek nevezett részén – korábban Lenin utca, majd Ady Endre utca – a csökkentett értékű házak között található a Roma Tájház épülete. Az épület az 1950-60 –as években épült. Az egyosztatu döngölt sárfalazatú, nyeregtetős ház mellett a portán még két hasonló ház állt, amit a telepfelszámolás idején a csökkentett házak megépítésekor az 1970 -es években lebontattak. Rézműves Mihály Görög és felesége Brága voltak a ház második tulajdonosai. Ők építettek a szobához egy konyhát az 1970 –es években. Az idős házaspár halála után a családtagok eladták a házat egy idősebb házaspárnak, név szerint Rézműves Károly Kakárnak és a felségének. Tőlük vásároltam meg az ingatlant és a hozzátartozó telket igen elhanyagolt állapotban. A helyiek támogatásával 2001 –ben létrehoztunk egy félig földbe ásott putrit a telken, ami a II. világháború időszakának lakhatási körülményeit hivatott bemutatni.
A kétosztatu ház berendezése egy módosabb roma család lakáskultúráját ábrázolja. A szoba berendezése párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben, a két sarokban található a két ágy, közöttük pedig az asztal. A ruhák tárolására szolgáló rúd a famennyezethez van erősítve. Az ajtótól balra található egy láda a vendégek fogadására, mellette pedig egy szekrény, ami a melegebb téli ruhák tárolására szolgált. A konyha fő berendezése a csikóshátú tűzhely és mellette a kredenc. Az ajtótól balra található egy hosszú láda, ami a vendégek fogadására szolgált, mellette a sarokban egy fából készített lavortartó lavorral. Az ajtótól balra a sarokban található az asztal. A putri berendezése szintén párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben a két sarokban található a négy faágason álló deszkalapokból eszkábált fekhely, amit sárral tapasztottak, majd fehérre meszeltek. Tetejére szalma került. A fekhelyet dikónak hívták. A két ágy között található a fából készített asztal, amit szintén sárral tapasztottak és fehérre meszeltek. Az ajtótól jobbra található a sarokban az un. brugó. A négy faágasra vékony fákat tettek keresztbe, amit sárral betapasztottak és a sima felületre bádoglemezből készített egy lyukú szerkezetet tettek, amelynek csöve a falon keresztül vezeti a füstöt a szabadba. A tisztálkodási lehetőséget egy lavor jelentette. Az ajtóba szegeket vertek és arra akasztották a ruháikat vagy a párna alá tették azokat. A párnát durva zsákvászonból varrták, amibe szalmát tettek és egy szoknyát vagy kötényt tettek rá, hogy puhább legyen. Egy több tagú család tagjai ha ne fértek a dikón, akkor estére a földre szórt szalmán és kabátokon aludtak. Sötétedéskor mécsessel világítottak.
A Tájház gyűjteményének gyarapítására jellemzően ezévtől van lehetőségünk. Elsősorban a ház korabeli berendezéseire és használati tárgyaira összpontosítunk. Emellett fontosnak tartjuk bemutatni a hagyományos roma mesterségek szerszámait, eszközeit, használati- és dísztárgyait.

Rézműves Melinda
szakmai vezető – http://www.romatajhaz.hu (részlet)
[google-map-v3 shortcodeid=”a8706340″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Hodász, Magyarország{}cabin-2.png{}Hodász, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Építészet, téralakítás, ikonográfia

A Nagytemplom tervezésének idején a barokk és a copf stílus is elmúlt, de a klasszicizmus még nem alakult ki. Ebben az átmeneti időben Európában a kubizmusra és monotóniára hajlamos empire építészet virágzott. A konzervatív Bécsben posztpalladiánus elő eklektikának definiálható építészeti eszköztárral dolgoztak. Pallaido hatása, a sokszor kiadott építészeti tankönyve nyomán, az általa, az 1500-as évek második felében megteremtett korai klasszicizmusban keresendő. Czigler Antalra hatással volt az 1565-ben épült vicenzai Palazzo Valmorana monoton héttengelyes, két szintet átfogó pilaszteres homlokzata.

1802 körül a gyulai Százéves cukrászdaháznál már szerepel ez az elő klasszicizmus. A Nagytemplomnál a motívumsor nem változik a széleken, mint Gyulán, itt már a feszességet, rendületlenséget és tiszteletet parancsoló empire monotónia győzedelmeskedett. A hosszoldal homlokzata a diadalívek szélső tengelymotívumát a nyílás az a fölötti domborműmező folthatását viszi végig. Az alsó hosszú ablakok vertikális szívó lendületét a fölöttük lévő kis ablakok szelídítik meg. Ez az ablakkiosztás nem felel meg a belső szinteknek.

A kettős karzat kiadta homlokzati ablakosztás, az elnyomatás idejének kényszerű magtárhasználatát idézte volna fel, de a függőleges sávablakok egyértelműen templomképzetet adnak. A jelképi eredetű szerkezeti ellentmondás a belsőben csodálatos fényhatást, könnyedséget és térösszefogást eredményezett. A szinteket átfogó fényszalagok a függőlegesen tagolt gyülekezetet is eggyé forrasztják. A keleti rövid homlokzat oromzatát a lendületes szegmens timpanon koronázza.

A megépült állapot a tervhez képest kiérleltebb, kicsi eltérést mutat. A templom elegánsabb lett volna, ha mindkét vége oromzatos lenne és a torony nem épült volna hozzá, hasonlóan a pesti Deák téri templomhoz.

A torony itt a vallásszabadságot hirdető templom szerves tartozéka lett. A tornyos nyugati homlokzat a hazai barokk katolikus templomok jellegzetes megformálását jeleníti itt meg, hirdeti egyenrangúságát. A tervtől két helyen tér el a mai állapot: a toronysisak kisebb és ez főleg oldalról borítja fel a torony és a hajó egyensúlyát. A másik eltérés az, hogy a bejárat fölé épített négypilaszteres “római templom” motívum timpanonja nem háromszög, hanem körszeletív. Az ok a felirat jobb elhelyezhetőségében és a keleti oromzattal való motívumkapcsolatban kereshető. A timpanon felirata magyarul: “Dicsőség legyen az ég urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek.”
A klasszikus oszloprendek hierarchiájának sorrendje a dór, ajtó és a korinthoszi. A dór itt nem szerepel. Az evangélikus templom külső jelképi szerepével szemben a belső tér tartalmi szerepe az előreválóbb, ezért a külső pilaszterek jón oszlopfőt , a belsők korinthoszit kaptak. A belső tér kétszintes körbefutó karzatával ,de nem átforduló felső oldalkarzat boltozatával , ugyanazt a feszültséget idézi elő , mint a homlokzat és a karzatok harmonikus szerkezeti ellentmondásával már egyszer megteremtett. Ez lehet a titka a templom használóira és látogatóira tett lenyűgöző hatásnak is.

A belső tér eszköztára is az átmeneti kort jellemzi: a karzatok ívei barokk kosárgörbék, de a záróboltozat már a klasszikus félkörívet közelíti meg. A templombelső legattraktívabb az ablakok előtt lebegő csigalépcsők spirális pofafalakkal, hengertörzseikkel. A spirálfalak és a karzatok ívbe ültetett ferde padsorai forrásai lehetnek a mai építészeti absztrakcióknak is.
A körbefutó kétszintes karzat a hazai evangélikus templomok közül két előképre vezethető vissza: az 1783-1784 között épült soproni és az 1786-1788 között emelt szarvasi templomokra. Az eltérés az előbbiek karzatainak faanyagában és ebből adódó, könnyedebb oszlopos szerkezetében van. A kettős karzatos evangélikus templom két archetípusa, Luther 1544-ben felszentelt torgaui várkápolnája és az 1590-ben épült schmalkaldeni várkápolna. Körbefutó és az oltárt is átölelő kétszintes karzattal épült 1623-ban a hugenották charetoni temploma, amelyet sajnos 1685-ben leromboltak.
Fruchtenbach József 1649-ben Ágostában kiadott “Kirchengeäude” c. munkájában elvileg a schmalkaldeni megoldást tartja helyesnek. “A templom keleti oldalán legyenek a fő dolgok, a keresztelőmedence, az oltár és a szószék meg az orgona is.” A szószék és az oltár közelsége, nagy tengelyben való egyesülése az Ige és a szentségek azonos értékűségét szolgálja. A keresztelést is a gyülekezet színe előtt végezték. Az orgonának a kultuszcentrumba való helyezésével az evangélikus istentisztelet hálaáldozat jellegét is hangsúlyozni kívánták. Békéscsabán az orgona, a barokk illuzionisztikus térszervezés nyugati karzati elhelyezését követi, ami összefügghet a nyugati homlokzat „templomszerű” törekvéseivel. Az oltár és a szószék nem minden evangélikus templomban kerül olyan közel egymáshoz, hogy eggyé váljék. A református templomokban az úrasztal igazodik a szószék helyéhez, az evangélikus templomokban a szószék igazodik az oltárasztalhoz. az oltár-szószék a hitbeli evidencián kívül kialakult  a többkarzatos templomok optikai követelményei miatt is. az oltár -szószéken a hívő az embert nem láthatja, hanem  Istenkinyilatkozatásának eszközét. Az ige az oltárra emeltetett. Az evangélikus templom téregységre törekszik, a karzatot a gyülekezet egy test voltát kifejezve átölelik a kultuszcentrumot.

Az első karzat hullámmotívuma sodorja mindenki tekintetét a kultuszcentumra, ellentétben a katolikus templomok vertikális tekintetre való komponáltságával. Az evangélikus templom karzatossága építészetileg is szolgálja azt, hogy a templomi istentisztelet jelképe annak a mennyei istentiszteletnek, amelyben az üdvözültek szerepe dicséri az Istent. A mennyei seregek képzeletbeli helyzete Isten körül fogalmazódik meg a háromdimenziós elhelyezkedésben.
A nagytemplomi oltár-szószéket szigorú ikonográfiai mondanivalóval díszítették fel. A képzőművészet az evangélikus templomban a képpel írt Ige. Közvetlenül az úrasztala fölött találjuk az oltárpredellán Dunaiszky Lőrinc Úrvacsora, más néven Utolsó vacsora domborművét, egyértelmű utalásul a menza rendeltetésére. Az aranyozott figurák klasszikus görög előképeket idéznek. Az apostolok két körben ülnek; a belső kör az asztalnál ül Krisztussal, Júdás is ott ül, de elfordul, János álmos, Péter fogadkozik. A második kör tagoltabb, így lehetősége volt a művésznek a legkülönbözőbb testhelyzetekben való ábrázolásra. Az oltárkép az úrvacsorát követő megváltás, Krisztus kereszthalálát jeleníti meg. A szószék ikonográfiai díszítését az alábbi idézet magyarázza “az apostolok fundamentumán épüljön meg az Isten igéje által, az a lelki hajlék, amelyben Isten Szentlelke lakozást vesz…”
A szószék kosarának előlapján Dunaiszky az “apostolok szétbocsátását” ábrázolja (Máté 10/7) “Menjetek és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa…”. A szószék-kosár oldalain úrvacsora-szimbólumok láthatók; jobbra: kalácsok, paténa, kereszt és fáklya: a kenyér által megvilágosodott hit, balra szőlőlombos fürtök, leveles és terméses babérág, két kereszt: a bor által elnyert üdvösség. A hangvetőn sugarakat kibocsátó galamb képében megjelenő Szentlélek az Ige kinyilatkoztatója, a lelkész szavának irányítója. A hangvető tetején az Ige közvetítőeszközei, a frigyláda, a tízparancsolat és a Szentírás “Isten igéje” felirattal. A pálmaág a vértanúság, a babér a megdicsőülés szimbóluma.
Az oltárépítmény nyitott timpanonja fölött az égi szférákban, a felhők között térdel a Hit és a remény a lángoló szívű szeretett előtt. A Hit kezében táblát tart: “Wer w Krista Jezise”, azaz “Higgy Jézus Krisztusban”, A Remény horgonyt tart, amely az állhatatosságot jelképezi. Figyelemre méltó, hogy itt a Szeretet került a főhelyre. A csúcson nád, káka és sás között felragyogó nap magát Istent szimbolizálja, aki nem ölt testet, a háromszög az ő jele, benne a héber Jehova felirat látható.
Az oltár előtt balra áll Dunaiszky tordas-piszkei tömött mészkőből készült, stilizált kehely formájú keresztelőmedencéje. A keresztvíz, Krisztus oldalsebének vize hasonlóan kelyhet kíván, mint vére, ezért kedvelt a kehely formájú keresztelőmedence. Az oltártól jobbra látjuk az eredeti öntött üvegekkel zárt papi széket.

http://bekescsaba.lutheran.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”206d8bfa” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Békéscsaba, Magyarország{}photo.png{}Békéscsaba, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A Balfon feltörő gyógyforrásokat már a rómaiak is ismerték. Számos lelet bizonyítja, hogy a II. században, Marcus Aurelius császársága korában fejlett fürdőélet volt a településen. A gyógyvizeket nem csak fürdésre használták, hanem fogyasztották is.

A középkortól Sopron polgárai használták fürdésre a balfi gyógyvizet. A város 1342-ben meg is vásárolta Balfot. 1560-ban emelték az első fürdőházat és külön izzasztófürdőt, 1588-ban már 8 fürdőépület működött. Az új fürdőépületek megépítése után sok nemesi és főnemesi család kereste fel rendszeresen a fürdőt. Ebben az időben I. Ferdinánd megengedte, hogy Sopron város a fürdőzőktől díjat szedjen Balfon. Az idény május elejétől november elejéig tartott. A személyzet egy fürdőmesterből és egy csapkezelőből állt. Bécsből egy építészt hívtak meg, hogy találjon ki egy olyan vezetéket, amely megakadályozza a kénes víz elszivárgását.

Scholtz Jeremiás, Sopron város tisztiorvosa 1631-ben megjelentetett egy tanulmányt a balfi vízről. Írásában népszerűsítette a gyógyhelyet és vizét, ami fürdésre is és ivókúrára is alkalmas. Hamarosan csodatevő híre lett Balfnak.

A XVIII. század közepén a kádfürdő és a közös fürdő mellett az ivókúrát is bevezették. A “fürdős” feladata volt a fürdetés, a masszírozás, a piócázás és a köpölyözés. A XIX. század elején a balfiak fapadlóval burkolták földpadlós házaikat, hogy megfelelő színvonalú szobákat biztosítsanak a fürdővendégeknek.

A fürdő XIX. századi hanyatlása után az új tulajdonos – Wosinski István ezredorvos – első rangú fürdőhellyé fejlesztette Balfot. A XX. század elején az öt különböző összetételű forrást egyaránt használták fürdésre és ivókúrára. Wosinski érdeme a korszerűen berendezett hidegvíz gyógyintézet létesítése, ahol villamos fürdőkkel, villamos fényfürdőkkel és a Reitler-féle szárazlevegő-fürdővel kezelték a betegeket. Dr. Wosinski István az epilepsziásoknak gyógyintézetet, a munkásoknak 100 ágyas szanatóriumot, a szegényeknek pedig kollégiumot létesített.

A Balfon található kénes forrásokat 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. Több évszázados tapasztalat és tudományos vizsgálatok alapján a soproni orvosok bebizonyították, hogy a gyógyvízből elsősorban a szulfidkén fejti ki hatását a bőrön, a légutakon és a bél nyálkahártyáján keresztül. A kén a szervezetben a kötőszövet, a porc és a csont felépítésében játszik szerepet. A reumás szervezet kéntartalmát fokozza, az oxidációs folyamatokat elősegíti és a szervezetre élénkítően hat.

A balfi vizet az orvosok mozgásszervi és ortopédiai betegségek, valamint neurológiai megbetegedések kezelésére javasolják. Ivókúra formájában a palackozott ásványvíz rendszeres fogyasztása elősegíti a gyomor, a bél, a vese normális működését, a sejtek regenerációját és erősíti a csontozatot.

A gyógykezelésben felhasználják az ismert, már rómaiak korában is alkalmazott magas kénhidrogén tartalmú gyógyvizet. Az 1975-ben telepített gyógyfürdőkórház elsősorban gyógyvizének köszönhetően alkalmas a mozgásszervi betegségben szenvedők kezelésére és rehabilitációjára, de kedvezően használja ki a Fertő tó által módosított, Sopronra is jellemző klimatikus tényezőket. Napjainkban hatemeletes gyógyszálló és kórházépület áll a fürdő mellett.

A balfi Kastélyszálló az 1700-as évekből származó épület szobáit antik- és stílbútorokkal rendezték be. Ablakukból csodálatos kilátás nyílik a környező parkra. Az ősfás kertet csörgedező patak szeli ketté. Antik szobrok, színes virágágyások, szökőkút fogadja az erre sétálót. Távolban az erdővel borított dombok és a festői táj panorámájában gyönyörködhetünk. A barokk épületben vendégszobák, szalon és étterem állnak a vendégek rendelkezésére. A kastélyszállót üvegfolyosó köti össze a gyógy- és wellness-részleggel.

forrás: http://www.balfikirandulas.hu

[google-map-v3 shortcodeid=”c8a12c8a” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Balf, Magyarország{}lake.png{}Balf, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A román kori épületet az 1357-ből való első írásos említése Máriának szentelt monostornak tartja. A XVIII-XIX. század során egyetlen teremmé alakították át, s három pillérének alapjait csak az 1970-71-es ásatások során találták meg ismét. Az 1978-ra befejezett műemléki helyreállítás során eltávolították az értéktelen ráépítéseket, az új tetőszerkezet pedig az egykori belső tér arányait érzékelteti. Az így kialakult különleges megoldás révén, eredeti és jelzésszerű középkori részletek is megtekinthetők. A templombelsőben gótikus sekrestyeajtó, szentségtartó és faragott keresztelőmedence található. Példásan jó állapotú templom. Bejárata tárva-nyitva, így belül is szétnéztünk: ott is szépen néz ki. A kertje szintén karbantartott, talán csak a harangláb kopottas kissé, egy festés ráférne. A hetvenes évekből származó lámpák viszont nagyon nem illeszkednek az összhatásba, bármit is szimbolizáljanak…
Szépen felújított középkori eredetű templom. A belső térben a bronzlámpák az eredeti háromhajós elrendezés elpusztult oszlopait szimbolizálják (1976-ban restaurálták a templomot).
A kulcs a Mudrányi-kúria kezelőjétől kérhető el.

Már 1100 előttire teszik az építését – komoly és fontos  Árpád kori épület az egyik legelső a sorban.
Ráadásul minta volt,  ennek kapcsán sok hasonló épült az országban később.

forrás: www.muemlekem.hu és Bagyinszki Zoltán
[google-map-v3 shortcodeid=”490bf7f5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szabolcs, Magyarország{}photo.png{}Szabolcs, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]