Debrecen – Déri Múzeum

Határon belül - 93.000 km2

A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.
Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.

Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905-1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912-1929) és Sőregi János történésznek 1936-1950-ig.
A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)[3] adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Öt” magyar” minaret

Határon belül - 93.000 km2

A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony. Formája és felülete lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű, esetleg bordás. A minaret lehet egy-, két-, és háromerkélyes. Az erkélyről (erkélyéből) a müezzin naponta ötször – meghatározott időpontokban – imára szólítja fel a hívőket. Manapság a muszlim országokban ezt több esetben már magnetofonról, hangszórókkal végzik.

Magyarországon a török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban láthatóak. Csupán az egri és a pécsi az épen megmaradt minaretek, az érdi minaretet azonban visszaépítették, a mihrab-fülkével együtt. A szigetvári és esztergomi minaretek csonka minaretek. Az egri és az érdi minaret látogatható, s habár az elmúlt időkig megtekinthető volt még a pécsi is, de állapota miatt ma már nem lehet felmenni.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Felvidéki kastélyok, paloták

Felvidék

TISZTELT LÁTOGATÓK !
FELVIDÉKI KASTÉLYOK, PALOTÁK

SOK SZÉP ÉS JÓ ÁLLAPOTÚ TÖRTÉNELMI ÉPÍTMÉNY LÁTHATÓ A LEGÚJABB FELVIDÉKI KÉPI KASTÉLYTÚRÁM KERETÉBEN.
A VÁRAK ÉS A A KASTÉLYOK SOROZATOK KÉPEIHEZ CSAK A TELEPÜLÉSEK NEVEIT JELÖLTEM, TUDATOSAN.
NINCS TÖBB INFORMÁCIÓ, KICSIT TÖBB KÉPI BARANGOLÁST – INFORMÁLÓDÁST JAVASLOK, KÉSZTETEK HA….
KÉREM- JAVASLOM AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL A KÉPEKHEZ RENDELT INFORMÁCIÓKAT KERESSÉK MEG, KINEK TÖBB- KINEK KEVESEBB SZÜKSÉGES.
A LEGTÖBBRŐL ITT A HONLAPON IS TOVÁBBI KÉPEK SZÖVEGEK OLVASHATÓAK, KÜLÖN KÜLÖN IS.
A FELVIDÉK TALÁN A LEGGAZDAGABB, VONZÓ TÖRTÉNELMI MAGYAR EMLÉKEKBEN, JÓ UTAT HOZZÁ.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Igali Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Az igali fürdő története a múlt század negyvenes éveire vezethető vissza, ekkor kezdődtek ugyanis az első fúrások a régi vásártér területén. A kezdeti feltételezésekkel ellentétben miszerint olaj van a térségben – 651 méter mélységből 81 fokos, azóta már kiemelkedő gyógyhatásáról híressé vált víz tört felszínre. Igal fejlődését egyértelműen ez a feltárás és a hatvanas években megszületett döntés – épüljön gyógyfürdő a településen – alapozta meg.
1962. augusztus 20-án elsőként két medencét adtak át, ezeket három évvel később téliesítettek is, így a fürdő szolgáltatásait már egész évben igénybe lehetett venni. 1967-ben úszómedencét és három gyermekmedencét építettek, majd nyolc esztendővel később újabb medencével bővült az intézmény, amelynek területe időközben nagyobb lett, hiszen a tanács egy jelentős földterületet vásárolt a fürdőt övező domboldalban. Erre szükség is volt, hiszen gyakran több ezer vendég kereste a fel a fürdőt egy-egy forró nyári hétvégén.

http://www.igal.hu/Gyogyfurdo/A-furdo-tortenete

Felvidéki Várak

Felvidék

Gyomaendrőd – Liget Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Békés megye egyik legszebb fürdője a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és kemping, mely a strandkedvelők és a gyógyulni vágyók számára egyaránt igazi paradicsom.
Az Erzsébet liget árnyas fái között megbúvó, 2,4 hektáros fürdő története egészen 1959-ig nyúlik vissza, akkor kezdték építeni.
Több évtizedes működés után, az 1990-es években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre benne, többek között vízforgató berendezéssel is ellátták.
A Liget fürdő életében mérföldkőnek számít a 2002. év, ekkor kezdődött meg ugyanis az a 870 millió forintos beruházás, melyek keretében megújították és kibővítették az intézményt. Az átalakításhoz a város saját ereje (400 millió forint) mellet a “Széchenyi-terv”, valamint egy “PHARE-program” keretében is sikerült pluszforrásokat szerezni. Az ünnepélyes átadást 2004. május 8-án tartották, s azon jelen volt az ország akkori miniszterelnöke, Medgyessy Péter is.
Az épületkomplexum új, impozáns fedett fürdőépületben három medence közül választhatnak a vendégek. A 25 méter hosszú 11 méter széles úszómedence (tanmedence) vízmélysége változó, 90-től 150 centiméterig terjed. Ez a medence 27-29 fokos vizével az iskolai úszásoktatás céljait is szolgálja. A következő medence egy ovális alakú, lazítómedence , melyben öt élményelem közül választhatnak a vendégek: oldalfalmasszázs, nyakzuhany, talpmasszázs, buzgár és jacuzzi. Az itteni, 35-36 fokos víz már részben termálvizet is tartalmaz. A harmadik medence kitűnő szórakozás a kicsiknek ez pedig a pancsoló medence játék elemekkel bővítve.
A fürdő fedett részében a medencéken kívül, szauna és infraszauna valamint büfé is szolgálja a vendégek kényelmét.

http://www.ligetfurdo.hu/liget-gyogyfurdo-es-kemping

Tiszafüred – Nyúzó Gáspár fazekasház

Határon belül - 93.000 km2

A XVIII. század végétől az Alföldön több népi használatra termelő fazekasközpont működött: Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Eger stb. mellett Tiszafüreden is részben céhkereten belül, részben céhen kívüli „kontárként” dolgoztak a fazekasok. A tájház Tiszafüreden az utolsó, műemléki szempontból is értékes, azonosítható fazekasház. Lakói a Nyúzó-fazekasok voltak: Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, Gáspár (1864-1922).

A tájházat 1980-ban nyitották meg. Az épület megvásárlásának és berendezésének az volt a célja, hogy eredeti környezetében mutassák be a félparaszti sorban élő fazekasmesterek élet- és munkakörülményeit, emléket állítva ezzel a híres tiszafüredi fazekasságnak. A lakóház építési idejét 1830 körülre tehetjük. A lakást a Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be. Legrégibb darabja egy 1830 körül készült későbarokk almárium, mely az idősebb Nyúzó Gáspár édesanyjának, Orosz Máriának hozományához tartozott.
A pitvar berendezése igen egyszerű. A bejárati ajtó bal oldalán az almárium, jobb oldalán a korsólóca áll, rajta mázas és mázolatlan korsók. A hátsó falon asztal, két oldalán szék, mellette házi készítésű polc, a stelázsi. Az asztal felett és a kemence nyílásainál a XIX.század végén készült füredi cseréptányérok, tálak.
A műhely berendezése rekonstrukció. Az egyik sarokban fazekaskorong, fazekasszerszámok, mellettük gyúrópad látható. A fölöttük lévő deszkasorokra kerültek a száradó edények. A műhely hátsó részében karoslóca, előtte asztal székekkel. Az asztalon díszítésre előkészített edények, fazekasírókák. A másik sarokban egyszerű ágy, előtte kislóca. Az ágy sarkában tulipános láda, mellette egyajtós kisszekrény.
Az ifjabb Nyúzó Gáspár 1910-ben zárta be műhelyét, kényszerből. De nem volt ezzel egyedül, mert a településen, és az egész Alföldön a 20. század elejére a fazekas mesterség fokozatosan elsorvadt.

http://www.karpatinfo.net/latnivalok/nyuzo-gaspar-fazekas-tajhaz-tiszafured

Felvidék – Gimesi képek, ahol a Gimes zenekar megalakult

Felvidék

Nyitrától 14 km-re, északkeletre található. A Tribecs délkeleti lejtői, valamint a Zsitva-menti dombság határolják. A község a Gímes-patak völgyében fekszik.

1226-ban II. András király a birtokot a Hont-Pázmány nemzetség Nyitra megyei ágához tartozó Ivánkának adja. (F.III-2.93.) Várát Ivánka fia, a Hontpázmány nembeli András koronaőr (1247), főtárnok-mester (1249), a Forgách család őse (ki az 1241-es sajómezei Muhi csatában a menekülő királynak saját lovát átengedte) építtette 1265 táján, a Nyitra és Bars közötti út ellenőrzésére. 1273-ban András és fiai hősiesen megvédték a várat II. Ottokár cseh király ostromától, így a vár a Hont-Pázmány (Hunt-Paznan) nemzetség birtokában maradt. 1295-ben a települést két faluként (Alsó- és Felső-Gímes) említik, melyeket egy erdő választott el egymástól. A szőlőtermesztésnek ekkor már több évszázados hagyományai voltak a vidéken.[forrás?] 1303 után ezt a területet is Csák Máté szerezte meg, akinek Detre nevű megbízottja igazgatta az uradalmat és csak halála után, 1321-ben került királyi kézre a vár.[forrás?] A település 1350-ben piactartási jogot kapott, 1356-tól királynéi birtok. 1386-ban Mária királynő örök adományul Forgách Balázsnak és rokonainak adta. 1430-ban a Forgáchok lecsapoltatták a falu alatti mocsarat és a várat kibővítették.
Az első török támadás 1530-ban érte a települést, amely egy 1570-es feljegyzés szerint már a töröknek fizetett adót. 1576-ban a török mégis megtámadta a falut és a várat is felgyújtotta. 1610-ben lakói fellázadtak az adózási terhek ellen. A Forgáchok 1613-ban kijavíttatták a sérült várat, melynek Nyitra eleste után lett komolyabb szerepe, a 17. század elején épültek külső védművei. 1663-ban Nyitra várának eleste után a török ismét felégette a falut, melynek lakói ezután újra a töröknek adóztak. 1715-ben szőlőkert és 18 adózó háztartás volt a községben. 1722-ben felépült a község temploma. 1726-ban vásártartási jogot kapott a község. 1752-ben 80 család lakta. 1787-ben 138 házában 1023 lakos élt.
A várat 1712-ben és 1755-ben is újjáépítették a Forgáchok és a várban barokk kápolnát alakítottak ki. 1885-ig használták illetve lakták a várat, de mivel nem felelt meg a kor követelményeinek és az átalakítás hatalmas összeget emésztett volna fel, így végleg a faluban álló 18. századi barokk kastélyba költöztek. A vár elhanyagolt állapotba került és pusztulásnak indult.
1828-ban 134 háza volt 939 lakossal. 1833-ban Forgách Károly cukorgyárat alapított itt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Érd – minaret

Határon belül - 93.000 km2

Szulejmán szultán parancsára Hamza székesfehérvári bég a 16. században palánkvárat épített Érd-Ófaluban, a hódoltság korában Hamzsabégnek nevezték. A palánkvár építésének idejéből arra következtettek, hogy a minaret – a hozzá tartozó, azóta már elpusztult, dzsámival együtt – szintén e század végén épült. Az 1960-as években végzett ásatások azonban bebizonyították, hogy a török imahely az erősség 17. századi bővítésekor épült.
A minaret – amely ekkor csonkatoronyként állt – a régészeti feltárások eredményeire támaszkodva Ferenczy Károly építész tervei alapján épült újjá 1970-ben. Az újjáépítéskor szándékosan olyan anyagot használtak – vasbeton – ami élesen elüt az eredeti építőanyagtól első ránézésre is. Ebből fakadóan a minaret vasbeton sisakja is vasbetonból készült, amely anyagát tekintve viszonylag rideg, azonban az időjárás viszontagságainak kiválóan ellenáll. Az eredeti müezzinerkély és a minaret sisakja villámcsapás következtében pusztult el. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az korábban elpusztult, köveit széthordták, így csupán a helyét tudták kijelölni a minaret felújításakor. A dzsámi egykori bejárata minden bizonnyal Mekka felé nézett, a vele szembeni Mihráb fülkét vasbetonból készítették el, a templom sarkait ma lámpák jelölik.
Az érdi imatorony – melyen kívül Egerben és Pécsett található még hasonló torony hazánkban – zömökségével tűnik ki a többi közül. 23 méter magas, törzse szabályos tizenkétszög alapú. A toronyba vezető lépcső a dzsámi belsejéből indult. Az imatorony müezzinerkélyére a torony belsejében levő 53 fokos csigalépcsőn át lehet feljutni, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Ófalura, a Dunára és a Belicza-szigetre.

http://minihungary.eu/makett/erdi-minaret/

Szombati szökőkút

Gyula városa