Budapest – Postatakarékpénztár

Határon belül - 93.000 km2, Szecesszió

110 éve készült el a magyar szecessziós építészet remekműve Budapesten (Hold utca 4. V. kerület).

A rész és egész harmóniája Lechner Ödön és Baumgartner Sándor alkotásán, a Postatakarékpénztár épületén.

A monumentális, különleges, de mégis visszafogottan díszített harmonikus épület a csodálatom tárgya !!!

Több 10.000 magyar épületet végigfotózva a legszebbnek ítélem – azt bizton állíthatom a legnagyobb hatású épület számomra, de mindenképpen a z első 3 helyen található – ez talán már nem is építmény, nem középület, nem ház – több annál… igazi látványos világhírű műalkotás. A magyar építőművészet zászlóshajója.

Fantasztikusak, igényes minőségben készültek a részletek, a belsők, a díszítés az iparművészeti munkák: kovácsoltvas, üvegtechnika, világítótestek, oszlopfők és öntöttvas-, bádogosmunkák, ajtók, ablakok, bútorok és a tető az külön fejezetet érdemel! A tetők tetője (a Földtani Intézet és az Iparművészeti Múzeum is hasonló, kár hogy ezek a járdákról alig láthatóak – ezek csak az ” Isten szemének készültek”! ).

A Zsolnay majolika alkalmazása, a zöld sárga színű tetőzet a középső “kupola” szavakkal nehezen írható le. Csodálatos!

Sajnos a magas épület lenyűgöző főhomlokzata a szűk utcában alig látható – nehezen fotózható… talán a levegőből eredményesebb lehetnék, az a képem még hiányzik.

A népművészet és a magyar történelem, továbbá a takarékosság gazdag motívumai remekül mutatnak az épület külsején (a bikafej a nagyszentmiklósi kincsből, a kaptárak, stb.).

Pár évvel ezelőtt készült sorozatom fotózása igazi élmény volt számomra, akkor az MNB. ÉPÜLETÉBŐL A 4. EMELETRŐL FOTÓZHATTAM A KÖZELI RÉSZLETEKET , AZT KÖVETŐEN SEGÍTSÉGGEL JÁRTAM VÉGIG AZ ÉPÜLETET BELÜLRŐL IS. Tudatosan lassan fogadtam be a látottakat, megmutattak mindent a fényképezőgépem számára.

Köszönöm a lehetőséget, szeretném a látványt most megosztani Önökkel is.

Állítólag japán turisták, a művészet szerelmesei csak ezért ülnek repülőre, jönnek el Budapestre, hogy az épületet – az európai szecesszió remekművét – megtekintsék, lefotózzák! Magam is egyetértek velük, érdemes!

Reményeim szerint, hamarosan összeáll egy, a témára vonatkozó reprezentatív kiállítási képanyag.

A világ legszebb magyar épülete – vélemény Bagyinszki Zoltán fotográfustól.

Budapest – Földtani Intézet

Határon belül - 93.000 km2, Szecesszió

Az ipari, majd tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés társadalmi-politikai légkörében adódott erre lehetőség. A Földmívelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztériumban Magyar Királyi Földtani Osztály létesült 1868-ban. Gorove István miniszter javaslatára pedig I. Ferenc József császár és király 1869. június 18-án jóváhagyta a Földtani Intézet megalapítását.
A térképezés és az őslénytani, ásványtani kutatások előrehaladtával egyre gyarapodott a gyűjtemény, egyre sokasodtak a könyvtár polcain a könyvek, térképek. Az Intézet ötször költözködött, a Magyar Nemzeti Múzeumban, bérelt lakásban, a Minisztérium helyiségeiben kapott helyet. A kutatási anyagok használhatóságának, a gyűjtemény kiállíthatóságának igénye egy állandó székház után kiáltott. Negyedszázados hányattatás után vált reálissá a gondolat megvalósítása, amelyet nagyban előmozdított, hogy az inkább vérbeli tudóst, Hantken Miksát Böckh János, mai szóval élve menedzser-tudós váltotta fel az igazgatói székben, valamint az a nemeslelkű adomány, amit Semsey Andor tett, aki 100 000 koronával az építkezés majd negyedét egymaga állta. Az építési telket a főváros -hosszas közgyűlési csetepaték és lobbi harcok után -a mai Statisztikai Hivatal építési telke és a Stefánia úti telek közül az utóbbit kiválasztván, ingyen bocsátotta az Intézet rendelkezésére. Az ingyenesség mellé azonban kikötéseket is társított. Ezek szerint a telket kizárólag Földtani Intézet létesítésére lehet felhasználni, a gyűjteményeket az Intézet köteles kiállítani és díjtalan látogatást, valamint az iskolák számára az oktatáshoz szükséges kőzetanyagokat biztosítani. Emellett a Kincstár az adókat és közterheket az intézménytől átvállalta. Olvass tovább

Budapest – Belvárosi Takarékpénztár

Határon belül - 93.000 km2, Szecesszió

Az 1892-ben alapított Belvárosi Takarékpénztár Rt. 1906-ban már a főváros akkori áron legdrágábban gazdát cserélt telkével büszkélkekedett. Két klasszicista épület, a Brudern-bazár (sok helyen tévesen máig ilyen néven szerepel a Párizsi-udvar) és a Pyrker-ház helyére – egyiket Pollack, másikat Hild tervezte – kívánták felhúzni a pénzintézet palotáját. 1907-ben le is bontották őket, majd kiírták a tervpályázatot. Az Alpár Ignácot is magában foglaló zsűri véleménye végül semmit sem számított, a bank igazgatótanácsának ugyanis Schmahl Henrik terve nyerte meg a tetszését, így neki adták a megbízást. A hamburgi születésű építész korábban Ybl mellett az Opera építésvezetője volt, de ő tervezte a Nagykörút, az Andrássy út és a Rákóczi út több házát is – ezek közül legismertebb épülete a mór stílusban megépült Uránia Mozi. 1912-ben még zajlott az építkezés, amikor az építészt egy drezdai bélműtét után magával ragadta a halál. Végül az építésvezető Lipták Pál vezetésével készült el az épület, amelyet egyes források az I. vh. előtti időszak utolsó nagy budapesti építkezésnek neveznek.

Az 1909 – 1913-ban épült Takarékpénztár keleties( indiai , iszlám, mór elemek) hangulatú, Zsolnay kerámiával zsúfolt csodálatos palotájának nemcsak a homlokzata különleges, hanem az épület belső is meglepetéssel szolgál, érdemes felfedezni…
Két jelentősebb fedett passzázs (sétáló – járda) – üzletekkel és kávéházzal készült a történelmi Magyarországon: Nagyváradon a Sas- palotában és itt a belvárosban Budapesten.
Az épület közepén végigfutó – Párizsi udvar – passzázs lefedést, a burkolást, az iparművészeti munkát remek mestermunka eredményezte, kiváló anyagokkal dolgoztak, amely máig megőrizte szépségét: mozaikok, fafaragás, a járdán drága kövek, kovácsoltvas, kristályüveg – kupola és burkolat a mennyezeten.
A Schmahl Henrik tervezte egyedi épület passzázsa sajnos ma elhanyagolt, élettelen – zárva van a terület, a szükségszerű rekonstrukció elengedhetetlen. Bagyinszki Zoltán

Forrás: http://varoskepp.blog.hu/2008/11/05/masfel_tonna_zsolnay_porcelan_a_ferenciek_teren_parizsi_udvar_ii_resz

Kiállítás: Zsolnay tetők vonzásában – Pécs

Határon belül - 93.000 km2, Kiállítások, Szecesszió

zsolnay_tetok_vonzasaban_pecs_12 zsolnay_tetok_vonzasaban_pecs_13

2012. április 15., vasárnap 17:00
Hotel Palatinus Pécs
Pécs, Király utca 5.

A megjelenteket köszönti:
Bozóky Anita
Örökség Stratégiai Vezető,
Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.

A kiállítást megnyitja:
Tillai Gábor
történész, kulturális menedzser
Janus Pannonius Múzeum, Pécs

A tárlat megtekinthető:
2012. május 1-ig

Bagyinszki Zoltán fotográfus
szeretettel és tisztelettel várja Önt és barátait a
ZSOLNAY TETŐK VONZÁSÁBAN című
Zsolnay Vilmos születésnapjára készült kiállításának megnyitójára

A program támogatói:
“Budapest Bank Budapestért” Alapítvány
Grand Tours Utazási Iroda, Pécs
A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület Pécsi Klubja

A kiállítás sorozat tervezett, további állomásai: Kazincbarcika, és a Délvidéki Zenta városa.

A képek döntően a Corvina Kiadónál 2012-ben megjelenő Magyar szecessziós építészet útikönyvéből a nemzeti építészetünket reprezentáló fotóanyagból kerültek kiválogatásra.

Fotó: Bagyinszki Zoltánné

Szabadka – a szecesszió városa

Délvidék, Szecesszió

1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Raichle az Európát meghódító új stílusirányzat – az Art Nouveau világába való kirándulást két földszintes bérház építésével kezdi. E házak homlokzata és belső beosztása arra utal, hogy Raichle jól ismerte az európai városokban virágzó új stílust. Raichle már ezt megelőzően, a gimnázium és az Osztrák-Magyar Bank épülete esetében kifejezésre juttatta a bécsi szecesszió iránti érdeklődését, habár ezek az épületek főként barokk koncepcióról tanúskodnak.

Az elkövetkező években épült még jó néhány új stílusú építmény, első helyen a Raichle-palotával. Olvass tovább

Művészi üveg a szecesszió korából – Budapest

Határon belül - 93.000 km2, Szecesszió

Marosvásárhely – a magyar szecesszió városa

Erdély - Partium, Szecesszió

Épületek listája:
Kultúrpalota
Agrárbank
Albina bank
Bérház – Gecse D. u. 8.
Császár ház
Csiky ház
Csonka villa
Fekete Andor bérháza
Felsőkereskedelmi iskola
Jakab ház
Kaszinó
Kereskedelmi és Iparkamara
Kovácsoltvas kapu
Közüzemek irodaháza
Lakóház
Lakóház – Bólyai F. u. 16.
Lakóház – Hunyadi J. u. 4.
Nyugdíjpalota
Református kollégium
Rendőrség
Szecessziós épületegyüttes
Vámosház
Városháza

Óda a marosvásárhelyi szecesszióhoz
- „Mi nem a mának építünk, a mi épületeink az eljövendő századokat, unokáink utódjait is kell szolgálják egykor!” – így érvelt a városépítő polgármester, dr. Bernády György, amikor a földhözragadt provincializmus mindent elkövetett, hogy ne épüljenek fel a Marosvásárhely szimbólumaként emlegetett, az európai, a magyar, az erdélyi szecesszió igazi remekeiként számon tartott épületek: a tornyos Városháza vagy a Közművelődési Palota.

Időbe telik a marosvásárhelyi szecesszió mintegy 150 épületének a puszta felsorolása, hát még a bemutatása! Az az érzésem, hogy Keresztes Gyula minden korábbi könyvét, tanulmányát azért írta meg, hogy elkészülhessen a marosvásárhelyi szecesszióról megálmodott szintézise. A szecesszió egyik sajátossága: vonzódása a legkülönlegesebb, szimbolikus jelentésű, bizarr, nem mindennapi témák iránt. Előtérbe kerülnek a játékos kontúrvonalak, a geometrikus és növényi díszítmények, a természetben nagyon ritkán előforduló színek. Azt is mondhatnánk: az időbeli késéssel Erdélybe is eljutott szecesszió emelte ki Marosvásárhelyt a poros kisvárosok sorából, s kapcsolta be az európai vérkeringésbe.

Keresztes Gyula – úgymond – házról házra járva gyűjtötte és gyűjti az erdélyi, a marosvásárhelyi szecesszióra vonatkozó adatokat, mintegy tálcán kínálva fel a lehetőséget a teljességre törekvő marosvásárhelyi építészeti monográfia megírásához. Úgy maradhatunk „hű európaiak” (Illyés Gyula), ha merjük vállalni önmagunkat, valóban egyetemes értékeinket.

“Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk”. Kodály Zoltán minden korokhoz szóló üzenetének így ad “történelmi hátszelet” Keresztes Gyula kötete…

TÓFALVI ZOLTÁN

Püspöki palota – Sümeg

Határon belül - 93.000 km2

Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben található. A Bakony-hegység délnyugati szárnyán, a keszthelyi-tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Ezek közül építő- és festészeti értékeivel kiemelkedik a hagyományos provinciális barokk stílusú Püspöki Palota.

Az épület keleti szárnya, amely a vár lejtőjére támaszkodik, földszintes, tulajdonképpen a meglevő korábbi épület megtartása és átalakítása révén került beillesztésre (ma ennek a szárnynak a belső rekonstrukciója megvalósult, korabeli bútorokkal és a Sümegi Képtár képeivel díszítve megtekinthető). Olvass tovább

Tanúhegyek, alvó vulkánok a Tapolcai medencében – 2. rész

Táj és természet