Gyulán a Kohánban, Németh József – festőművész kiállítása

Gyula városa

Örök idők címmel nyílt emlékkiállítás a Kohán Képtárban február 16-án, amelyen az alföldi iskola meghatározó művészének,
Német Józsefnek a képeit tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitó a Pöttöm énekegyüttes előadásával kezdődött, majd Durkó Károly, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke és Szilágyi András művészettörténész, művészetíró köszöntötte a vendégeket.

1949-ben a Z. Soós István és Gerő Kázmér által vezetett kaposvári képzőművészeti szabadiskolában végezte tanulmányait. Bortnyik Sándor és Hincz Gyula figyeltek fel rá. 1957-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Papp Gyula, Bán Béla és Szőnyi István voltak. 1957-től Hódmezővásárhelyen élt. 1981-től három éven keresztül volt a titkára a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Dél-Alföldi Területi Szervezetének.

Díjak, elismerések:
1961: Tornyai Plakett,
1966: Koszta József-díj
1967,1970, 1976: Munkácsy-díj
1967: Vaszary-díj 1974: Munkácsy Mihály-emlékérem
1977: Kulturális Min. Nívódíja
1980: érdemes művész
1985: kiváló művész

https://www.gyulaihirlap.hu/112215-egy-lezarult-muveszettorteneti-korszak-festmenyei-

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Pekáry – ház

Budapest

A Király utca 47. – Kis diófa (most Csányi) utca 12-14. saroképület: Pekáry-ház, 1847-48-ban épült, Brein Ferenc tervei szerint,
Pekáry Imre volt városi alkapitány számára. (Alépcsőkorlátok GP betűs díszítése Generális Pekáry-ra utal. A romantika stílusára jellemzően gótikus elemekkel gazdagon díszített homlokzatokkal, amelyek hangsúlya a levágott sarokra került. Három emeletével és stílusával építése idején messze kitűnt földszintes vagy egy-két emeletes, klasszicista környezetéből. Találgatásokra ad okot a kapu feletti díszítések ellentmondásossága: egyrészt az erkélytartó konzolokon lévő Dávid-csillagok, másrészt a falfülkékben álló magyar vitéz szobrok. Az elsőt talán a régi zsidónegyed-beli környezet, az utóbbit a megrendelő személye indokolta. Az építésekor a homlokzat dekorálására használt– akkor még egyeduralkodó – mészkő díszítés az 1870-es évekre hullani kezdett, ekkor újították fel először. Az épület a második világháború alatt jelentős sérüléseket szenvedett, amit csak 1965-re állítottak helyre, de a jellegzetes vörös falfestés néhány évtized alatt tönkre ment. Több részletben elvégzett felújítása az utóbbi években történt.

http://egykor.hu/budapest-vii–kerulet/pekary-haz/2675

Jászárokszállás – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is látható. A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról…
A népművészet jellegzetes darabja a jászsági suba, ami Jászárokszállásról származik. Ennek sajátossága, hogy 12-16 darab fehérített juhbőrből készült, ujjatlan, kerek alapú, palástszerű férfi ruhadarab. A díszítés hangsúlyos részei a válltányérok, ezen kívül díszítették az elejét, a kereszt- és a szálirhát (a bőrök összevarrását letakaró vékony bőrrátétet), valamint az alját makkvirágokkal. A településen még ma is él a nagy múltú hímzéskultúra – toledós hímzés, szőnyegszövés -, de mára már letűnt a virágzó háziipari tevékenység.

http://jaszsag.eu/t7a6d59-jasz-haz.html

 

Budapest – Stefánia Palota

Budapest

A Stefánia Palota egy a 19. század végén neobarokk stílusban épült egykori úri kaszinó Budapest XIV. kerületében, a Stefánia úton. 1947 óta a Magyar Honvédség (illetve a Magyar Néphadsereg) tulajdonában áll a szomszédos Honvéd Kulturális Központtal, amivel Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven egyetlen intézményt alkotnak. 1893–1895 közt épült és eredetileg Park Clubnak hívták. Az épület mai nevét 1993 óta viseli. Egy emeletes, magas és tágas belső térrel, széles erkélyekkel, tágas lépcsőkkel, a kor főúri ízlésének mindenben megfelelő elrendezésben épült meg neobarokk stílusban. Mind külső, mind belső kialakításában törekedtek arra, hogy már ránézésre látható legyen, a legfelsőbb társadalmi osztály kényelmére és szórakozására szánt épületről van szó.

Főhomlokzata a Stefánia útra néz. A manzárd tetős középrészen található a nagyterem, ami arányait tekintve nagyobb, mint a Pesti Vigadó kisterme; hossza huszonegy, szélessége tizenhárom, magassága pedig tizenegy méter. A Stefánia út felől ehhez kapcsolódik a főerkély, amihez három hatalmas ajtós ablakkal kapcsolódik. Az erkély körben végig fut az emelet körül, a palota két szélén tágas kiugrókkal, hogy legyen lehetőség a szabadtéren is időzni anélkül, hogy ehhez le kéne menni a földszintre. A nagyterem másik fele a mai Zichy Géza utca (építésekor még Pálma utca) felé néz, pontosabban a telek ezen részén kialakított télikertre. A kocsibehajtót is erre az oldalra tervezték meg, a Stefánia út felől eredetileg csak gyalogosan lehetett bejutni. Az erkélyre mindkét oldalt széles lépcsősor vezet fel. Az épület jobb szárnyában négy férfi, a bal szárnyában pedig három női öltözködőszobát alakítottak ki. A földszinten a Stefánia út felől egy hat oszlopon nyugvó, félkör alakú nyitott előcsarnok van a nagy erkély alatt. Innét lehet a belső lépcsőcsarnokhoz feljutni. Ezen kívül még öt kisebb terem volt a földszinten, amik fogadó-, ebédlő-, kávézó-, biliárd, illetve olvasótermek (régies szóhasználattal szalonok) voltak. Berendezését tekintve követte a megjelenését; igyekeztek a legteljesebb főúri pompával ellátni mind a bútorokat, mind a falakat. Az összes szobát márvány
borítja és leginkább az ötletgazda Atzél Béla ízlésvilágát (az meg a kor fényűző nagyúri világát) tükrözte, odafigyelve minden részletre a függönyöktől a gobelineken át a szobrokig, asztalokig, székekig és egyéb berendezési tárgyakig. Angol mintára a kiszolgáló személyzetnek díszes melléképületet emeltek, ahol lakhattak. Itt volt a konyha, a borospince lejárata, valamint a többi szükséges helyiség is kialakítva. Az épület eredetileg gőzfűtéses volt és a korban még újdonságnak és így ritkaságnak számító elektromos árammal működő lámpákkal világították be. A hat hektáros telek fennmaradó részén egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval, amit egy mesterséges vízesés táplált. A tó közepén még egy apró sziget is helye kapott. Nyaranta csónakázni is lehetett rajta. A park északi részén egy mesterséges cseppkőbarlangot emeltek, a vízesés is innét hullt alá. Egyéb részein az akkoriban szintén újnak számító tenisz (pontosabban akkoriban „lawn tennis”) számára három pályát alakítottak ki, illetve egy tekepályát valamint egy lövőházat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – USA Nagykövetség épülete

Budapest

Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége az Egyesült Államok magyarországi diplomáciai képviselete, amely Budapesten az V. kerületben, a Szabadság tér 12. szám alatt található.

Az épület, amit Kármán Géza Aladár és Ullman Gyula tervezett, 1900. november 1-jén készült el. Kezdetben a Kereskedelmi Kamara birtokolta az épületet, majd a Magyar Királyi Postatakarékpénztár. A nagykövetség 1935 óta használja ezt az épületet, melyet az amerikai kormány 1946-ban megvásárolt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mezőcsát – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A ház építtetője S. Nagy Tamás, egy 70-80 kh-on gazdálkodó középbirtokos volt. Az épület 1883-ban a család tulajdonában lévő ólaskertre épült, amelyen az építést megelőzően már állt egy istálló és néhány egyéb gazdasági épület. A méretei, az alaprajzi tagolása, az igényes külső formai megjelenítése, a lakószobáinak berendezése a kisnemesi lakóházépítés és lakáshasználat mezőcsáti hagyományait tükrözik.

A lakóházat övező egykori gazdasági épületek mára eltűntek, közülük csak a pince és a gémeskút maradt meg. A telket palánkkerítéssel kerítették, a kerítés mellett a telek minden oldalán akácfák álltak, az udvarra eperfákat ültettek. A nagyméretű telek az állattartás, a gazdálkodás igényeit szolgálta, nem folyt rajta kertművelés. A II. világháború utáni évek politikai kényszerei miatt a családi gazdálkodás leépült, fokozatosan eltűntek a lakóház környezetéből a funkcióikat vesztett gazdasági épületek. A lakóházat a benne lakók hagyománytisztelete és a szűkös anyagi körülményei mentették meg az eltűnéstől. (A 60-as évektől fellendülő építkezési hullám nyomán sorra tűntek el a városból a kisnemesi és paraszti építkezés szép emlékei.) A házat 1972-ben műemléki védelem alá vonták. A 80-as évek végétől az építtető leszármazottainak munkája nyomán megújult, szobáinak berendezése az építés évtizedeit követő állapotoknak megfelelően rekonstruálódott. 1994-re a család az idegenforgalom számára is látogathatóvá tette az épületet. Újságcikkek, rádió- és televízió műsorok, turisztikai kiadványok segítették a bemutatását, 1998-ban egy kiadvány jelent meg róla.

Az eltelt évek alatt sokan látták: diákcsoportok, turistacsoportok, családdal kirándulók, külföldiek. A város és a környék iskolásai rendhagyó honismeret órák keretében, szakköri foglalkozásokon, rajz órákon látogatják. Szakmai segítséget adott főiskolások, egyetemisták diplomamunkáinak elkészítéséhez. A ház múzeumi kínálatát bővíti egy a városban és múzeumok archívumaiban gyűjtött fotó- és írott dokumentum gyűjtemény, amely megidézi a régi Mezőcsát népéletét, településszerkezetét, utcáit, házait.

Az épület legnagyobb belső terű helyiségének, a kamrának eredeti berendezését (nagyméretű gabonahombárok) elbontották, rekonstrukciója nem volt megoldható. A helyiséget kiállítótérré alakították, időszaki kiállítások helyszíne lett. Egy későbbi funkcióbővítéssel ez a helyiség bútorokkal, audiovizuális berendezéssel, kézműves foglakozások eszközeivel felszerelve diákfoglalkozások helyszíne lett. Az átalakítással az épület minden helyisége múzeumi funkciót teljesít, szakmai, kulturális és turisztikai célokat szolgál.

A Nemzeti Kulturális Alap és az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati támogatásaival az épület az utóbbi években megújult, múzeumi kínálata kibővült. 2003-ban muzeális intézményként minisztériumi működési engedélyt kapott, így része lett az országos múzeumi hálózatnak.

Állandó kiállítás: Egy 19. sz. végén élt kisnemesi család lakókörnyezete, lakáskultúrája

http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/mezocsati_tajhaz/

Erdőbénye – a zempléni Hotyek Attila kádár

Határon belül - 93.000 km2

Családomban apáról-fiúra száll a mesterség hagyománya. Jelenleg fiammal (mint harmadik és negyedik generáció) dolgozunk a 2004-ben felépített műhelyben.

Célunk az, hogy az évszázadok alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot ötvözzük a jelen modern technikájával, technológiájával a megrendelő igénye szerint. Műhelyünkben készülnek díszhordók, boroshordók tölgyfából, pálinkáshordók eperfából, virágedények, borászati eszközök.
A látogatók számára mesterség bemutatókat tartunk, ahol munka közben láthatják a hordó készítés egy-egy látványos elemét. A program zárásaként a családi pince kézműves borait kóstolhatják meg a szomjas vendégek. Specialitásunk a fajtaszelektált Furmint és Hárslevelű száraz borok.

http://www.tokaj-turizmus.hu/Hotyek-Attila-kadar

Budapest – klasszicista épületek

Budapest

A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus. A Magyar Királyság építészetében a 19. század elejétől az 1850-es évekig volt uralkodó ez a stílus.

A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakjai Hild József és Pollack Mihály; legfontosabb alkotása a Magyar Nemzeti Múzeum. A kor egyházi építészetének kiemelkedő emlékei az esztergomi bazilika, az egri főszékesegyház és a debreceni református nagytemplom. A reformkor idején megerősödő köznemesség és városi polgárság építkezéseinek ma is számos emléke áll: megye- és városházák, más középületek, lakóházak, kúriák, villák és kastélyok. A tájképi kertekkel ölelt magyar klasszicista kastélyok szép példái a dégi Festetics-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a csákvári Esterházy-kastély.

A kor fontos klasszicista stílusban emelt épületei közül több, így a Pesti Vigadó, a Pesti Német Színház vagy az alcsútdobozi nádori kastély, mára elpusztult.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fertőrákos – kőpellengér

Határon belül - 93.000 km2

Fertőrákos Fő utca 139.

A település központjában található az ország egyetlen köztéren megmaradt 17. századi pellengére, amely azt példázza, hogy a püspökség nem csak kötelezettségeket rótt a jobbágyságra, hanem kiváltságokat is biztosított a számukra.

A hazánkban egyedülálló pellengér településünk önálló bíráskodásának emléke.

A községnek a piactéren tömlöce volt – ez a piac a községháza és az uradalmi malom között terült el-, de pellengér nélkül. A község a 16. század 30-as évei elején új börtönt építtetett ugyancsak a piactéren, de azt a föld alá tette, fölébe pedig tornyot helyezett, ami nem volt más, mint a most is álló pellengér.
Az bizonyos, hogy 1628-ban még a régi börtön mellett egy szilfához kötötték a bűnözőket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték, ők zárták el a kapitányuk által a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre.

A három koncentrikus körből álló kőalapzatból emelkedik ki a hasáb alakú kőoszlop. A kőoszlop felső harmada hengeres, a melyet kettős tagolású párkány zár le és gömbben végződő gúla koronázza.

http://www.fertorakos.hu/a-pellenger/

Farnas – Református templom és harangláb

Erdély - Partium

A kisméretű, egyhajós, sokszögű szentéllyel ellátott, torony nélküli templom Kalotaszeg egyik legteljesebb templomi berendezését rejti. A döntően 18. század derekáról származó bútorzat java része Umling Lőrinc műhelyének munkája. A cinterem kerítéséhez simulva fa harangláb áll, a kerítésbe illesztett kiskapura – vélhetőleg a haranglábat is datáló – 1748-as évszámot faragtak.

A templom tetőzetét a 20. században újjáépítették. Egy 1912-ben készült fényképen még megfigyelhető a magas, gótikus jellegű tetőszerkezet, amelyet sajnos alacsony hajlásszögű, jellegtelen tetőzettel váltottak fel.

A fa harangláb legkorábbi ismert ábrázolása szintén 1912-ből való. E kép lényegében mai állapotát tükrözi, noha az idők folyamán a harangláb megjelenése lényeges átalakuláson ment át: a kalotaszegi tornyokra jellemző, sarkokon elhelyezkedő négy fiatorony egykori létéről ma csupán a gerendákon megfigyelhető szerkezeti kapcsolatok tanúskodnak.

A harangláb zsindelyfedését az 1970-es években készítették újra. Napjainkra a fedés elöregedett, hiányossá vált, beázott. Ideiglenes megoldásként 2015-ben bitumenes lemez védelem készült a tartószerkezet károsodásának elkerülése érdekében. 2016-ban megvalósulhat a zsindelyfedés felújítása.

Szerző: Sarkadi Márton