Erdély – Nagyvárad, Szent László emlékév / szobor és székesegyház

Erdély - Partium

A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000- ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét.

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva. 1752-ben kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.

A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Aradi vár és Ferences temploma

Erdély - Partium

III. Károly 1732-ben ígéretet tett egy új vár építésére, de ezt csak Mária Terézia váltotta be. Az új vár a Maros kanyarulatában elhelyezkedő szigeten épült Philipp Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján. Az építkezés 1783-ban fejeződött be.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során az aradi polgárok hosszú ostromot követően 1848. június 28-án elfoglalták a várat. A szabadságharc bukása után itt tartották fogva és ítélték halálra az aradi vértanúkat. A továbbiakban is börtönként működött; egyik híres foglya a szarajevói merénylet elkövetője, Gavrilo Princip volt.
A két világháború közötti időszakban kaszárnyaként üzemelt. 1942. november 20-án a szovjet hadsereg sikertelenül támadta, de a Románia és Szovjetunió közötti békekötés (1944. szeptember 12.) után a várost elfoglalták a szovjetek, és a várban egy tankos harci egységet helyeztek el. 1958-tól, amikor a szovjet csapatok elhagyták az országot, a román hadsereg használta ugyanolyan célra. Jelenleg (2015-ös állapot szerint) az 1998-ban létrehozott Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj román egysége, az az Aradi 191. Gépesített Lövészzászlóalj állomásozik benne. Az aradi polgármesteri hivatal tárgyalásokat folytat a honvédelmi minisztériummal a zászlóalj áthelyezése és a vár polgári célokra való átadása érdekében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó

A ferencesek Szent Józsefről elnevezett aradi vártemploma valamelyest „öregebb” az építményt övező erődítménynél. A hadsereg megbízásából és költségeiből 1775–1781 között épült. Az elkészülés évében, május 2-án szentelte fel Chrestovics Imre püspök.
Számos hasonlóság alapján jogos a feltételezés, hogy ugyanazok a kőművesek és ácsok építették, mint a máriaradnai kegytemplomot. Egy 1782-ben készült térkép csupán az erődítmény templomát („Kirche aus der Festung”) ábrázolja, még a vár nélkül, hiszen ennek az építése csak 1783-ban fejeződött be.
A templom külső méretei: 36x16x22 m. Az ikertornyokkal 35 m magas. (Pont ilyen magas volt az 1751-ben épített és 1902-ben lebontott főutcai minorita templom tornya!) Az 1782-ben festett és J. Cimbalinti névvel jegyzett főoltár mérete 11×8 m, de négy mellékoltár is díszítette a templomot.
A ferences vártemplom és a vele egybeépült monostor lakóiról, életmódjukról nagyon kevés adatunk van. Tudjuk azt, hogy a monostor melletti veteményes gondozója 1807-ben Baron de Vauguey volt.
A kert részben a ferencesek, részben a várban állandó jelleggel állomásozó katonák ellátására szolgált. A forrásmunkákból kiderül az is, hogyan változott az évek során a kert (veteményes és 315 gyümölcsfa, illetve 4000 szőlőtőke!) gondozóinak névsora. Az viszont egyelőre rejtély, hogy a kertészek a bent lakó szerzetesek sorából kerültek-e ki, vagy külsősként végezték el a munkát. Pontos kimutatás készült egy korabeli térkép szélére írva arról, hogy a jogosultak milyen értékben részesültek a termésből.

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/az_aradi_vartemplom_kalvariaja.php

 

Zalacsány – Batthyány kastély

Határon belül - 93.000 km2

Zalacsányt első ízben 1019-ben említik. Az 1800-as évek közepéig – a török megszállást kivéve – a Csányi család birtoka volt a település.Itt született Csány László 1790-ben, a második független magyar kormány (Szemere) közlekedési és postaügyi minisztere, később Kossuth Lajos teljhatalmú erdélyi kormánybiztosa.
A kastély alapjait 1490-ben rakták le, a késői gótika stílusában. Az épület az 1800-as évek közepén került a Batthyány–család tulajdonába. Az épületeket a család kibővítette, és barokk stílusban felújította. A mai épület 1913-ban nyerte el mai formáját, amikor Batthyány Pál, Zala megye főispánja és felesége Inkei Karolina grófnő újjáépíttette.
Számos kastélyhoz hasonlóan, a Batthyány kastély is 1945 után nevelőotthonként üzemelt, mely rányomta bélyegét a belső falakra és a berendezésekre. Az épület teljes lepusztulását az 1997-ben megkezdett felújítási munkálatok akadályozták meg, melyek 2000-ben fejeződtek be. Ma a kastély az eredeti stílust követő új ruhában várja Vendégeit.

http://wellnesskastely.hu/hu-hotel-batthyany-kastely-tortenete

Zamárdi – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

1960-as évek elején vetődött fel először annak a gondolata, hogy a Fő utca 83. számú házat a községi tanács megveszi, tájház formájában megőrzi, és berendezi a régmúlt tárgyi emlékeivel. A berendezéshez szükséges helytörténeti anyagot Piller Dezső tanár úr és tanítványai 1949-től folyamatosan gyűjtötték össze. Tájházunk 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban. A házhoz közvetlen 2 holdnyi terület tartozott. A telken volt még egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince. A főépület 6 helyiségből állt; 2 szoba, konyha, kamra, istálló és pajta tartozott egybe. Az udvar mögött volt a szérűskert, a gyümölcsös és a házikert. Zamárdi község 1847-ben készített földkönyve tartalmazza a jobbágytelkek nagyságát. A ház és a rét hat és fél holdat tett ki, a szántóterület 11 holdat. A lakosság fő foglalkozása ekkor a gabonatermelés, az állattenyésztés volt.

http://zamardi.hu/tajhaz/

Jászberény – Termálfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A létesítményben található termálfürdő egész évben várja a regenerálódásra, gyógyulásra vágyókat. Jászberény központjában 1964-ben nyílt meg a fedett, török kupolás gőzfürdő. A fürdőben 2 db melegvizes körmedence található. A fürdő gyógyszolgáltatásai keretében víz alatti gyógytorna, orvosi gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs (tangentor), valamint iszapkezelés vehető igénybe. Mindezen túl azonban még az alapszolgáltatások közé tartozik a szauna, a kamillás gőzkamra, a pedikűr és a manikűr is. A fürdőben egyéb szolgáltatások is igénybe vehetők: konditerem, szolárium, női- és férfifodrászat, kozmetika, büfé.

A fürdő 800 méter mélyről érkező termálvize főként reumatikus megbetegedésekre ajánlott. A fürdő TB által támogatott gyógyszolgáltatásokat is nyújt, illetve egészségpénztári elfogadóhely.

http://www.gyogyvizek.hu/termalfurdok/jaszberenyi-strand-es-termalfurdo.html

A termálfürdő egyedi ” törökös” kupolás részlete igen látványos, amely a termálfürdő ( a város egyik ) jelképe is lehetne ……
Alkotója, TERVEZŐJE: ZALAVÁRY LAJOS Ybl, Kossuth és Príma Primissima
díjas építész.
A fürdőzőket 1964 óta fogadja ez a dupla formavilág – az épület
1960-1964 között épült.

Bagyinszki Zoltán

Homoród – Vártemplom

Erdély - Partium

Homoród csodaszép erődtemplomáról híres. Az építkezés a XIII. század végén kezdődik, amikor felépül egy famennyezetes és freskókkal teli kicsiny templom és egy harangtorony. 1500-ban kezdik el a templom bővítését. A falakon lévő freskók a XIII, XIV és XV.században készültek. A Krisztus dicsőségben a szivárványon ma is látható, akárcsak a 12 apostolról készült freskó. A kazettás mennyezet középső kazettáján az 1800-as szám szerepel.

Az oltár felett látható az orgona. A templomtorony közel 28 m. 1623-ban egy hatalmas tűz kiégette az építmény farészeit. Renoválását követően egy feliratot is kifüggesztettek: “Anno 1623 dic 13 Aprilis incendio per incuram Andreas Henrich orto conflagrata haec turris restauratur 1626 jun. 19, pastore existente Georgio Vustio”, vagyis: 1623 április hó 13-án Andreas Henrich gondatlansága miatt lángba borult ez a torony – resturálták 1626 iúnius 19-én, az akkori lelkipásztor Georg Wust. Ebbe a toronyba költöztették 1932-ben az addig haranglábon állt három harangot.

http://www.welcometoromania.ro/E60_Sighisoara_Sinaia/E60_Sighisoara_Sinaia_Homorod_Biserica_Fortificata_m.htm

Gyimesbükk – Rákóczi vár

Erdély - Partium


Egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt – védelmi szempontból nem volt jelentős, bár az időnként Moldva felől betörő fosztogató tatároktól
védeni kellett az országot. Első neve Ghemes vára volt, amit feltételezések szerint a területen akkoriban élő gímszarvasokról kapott. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák
csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. Helyszűke miatt csak néhány kisebb helyiség volt benne. Nagyrészt helyi sziklákból, kisebbrészt téglából épült. 1773. júniusában II. József is meglátogatta a várat.A vár a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű hegygerinc-nyúlványára épült, mely a Tatros völgyébe érve meredeken ér véget. A vár és az út közötti szintkülönbség kb. 30 méter volt, ezért várépítéskor feljárót építettek ide, amelyet később fatetővel fedtek le.A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák.
1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a gyímesek völgyében lépi át a határt. A Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal megépítése szükségessé tette két bevágás elkészítését: az egyik a falu fölötti dombot és a rajta álló temetőt érintette, míg a másik a várhegyet. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a MÁV legkeletibb őrháza lett) és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a Tatros fölött – de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal
elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.
A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig. A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gács – Forgách – Wenckheim kastély

Felvidék


1736-1767

Köszöntő a 40.000., a hetes “bűvös” szám jegyében!

Tisztelt érdeklődő online utazók, a fotográfus szerkesztő a jubileumi képsorozatért az impozáns megújult épületcsodáért, a magyar kastélyépítészet egyik reprezentatív épületéért ( feleségével Erzsébettel) kiutazott
a Felvidékre és ezzel köszönti a honlap látogatóit. Lehetséges hogy nincsenek véletlenek , 20 éve volt itt először dokumentálni a kastély állapotát – akkor még diára készültek a felvételek. Békésből, a Wenckheim birtokról a nógrádi Wenckheim birtokig – kicsi a világ.

A tönkretett és meggyötört romkastély júniustól teljes egykori pompájában látható, köszönöm mindenkinek (szlovák kastélybarátainknak-a kassai vállalkozásnak: IMET rt. ) akik szakszerűen rehabilitálták- táltatták a már messziről hívogató
reneszánsz alapokra épült barokk Forgách – Wenckheim kastélyt. A Losonc felőli útról érkezve érdemes megállni és pár képet készíteni teleobjektívvel a várhegy tetején található saroktornyos, 3 szintes – 7 kupolás épületről.
A kastély látványa a főhomlokzatot tekintve a leghatásosabb. Visszaköszön a Grassalkovich típusú magyar barokk kastély formavilága. Ablakok, erkély, párkányok, kapuzat, díszítések, timpanon, kupola, ép.tömeg .
( Gács, Gödöllő, Pécel, Hatvan, Pozsony, Nagytétény és Gernyeszeg ).

Érdemes megtekinteni élőben is a határhoz igen közel található ötcsillagos kastélyban működő: 4 csillagos kastélyszállót. Az igazi meglepetést az egykori belső udvart lefedve – ott kialakított – körben árkádos étterem látványa- és részletei nyújtják.
Az üvegtető, a kőintarzia, a stukkók, falképek, a bútorzat és a kellemes zenével megtekinthető sok-sok magyar történelmi arckép igazi meglepetés (nem szoktuk ezt meg tőlünk északabbra).
Azonban a lépcsőház és a díszterem is megér egy misét….. a szűk dombtetőn kialakított park és rózsakert egyedi megoldás, az onnan látható panoráma még az egykori megálmodó- tervező Mayerhoffer András elismerését is kivívhatná.Kivívná!

Hölgyeim és Uraim! köszöntöm a honlap napi 500 látogatóját. A magyar történelmi építészet egyik gyöngyszeme méltó a 40.000 képszámhoz, a honlap jubileumához. Hármas, talán többes ez a jubileum, hiszen a barokk átépítés befejezésének dátuma 1767 és a fotográfus első kastélyos könyvének előkészítő feladatai pont 20 éve zárultak le 1987-ben . A kastélyok a történelmi Magyarországról c. színes album 1998- ban jelent meg. Ott a rövid képes ismertető Gácsról a 67. oldalon található.

Mivel lehetne röviden jellemezni a fenti képsorozat tartalmát ? Művészet – történelem – reprezentáció a hetes szám jegyében! 47 fotóval alátámasztva…….( A Wenckheim Ferenc által történt átépítés befejező dátuma 1897)

Bagyinszki Zoltán szerkesztő fotográfus

Poroszló – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A tájház 1884-ben épült, 1989-ben avatták múzeummá az egykori Sárándi-féle házat.
Állandó kiállítás:Halászati népi használati eszközök.
Évente kétszer nyitott porták a tájházban kézműves bemutatóval, főzéssel.

http://www.fesztivalnaptar.hu/tajhaz-muzeum/I311651/

Füleki vár

Felvidék

Az első írásos emlék a füleki várról 1242. február 2-ából származik. Birtokosai között találjuk Hartwig lovagot (1283), Egyed mestert, trencséni Csák Mátét (1311–1321), Fónyi Balázst (1322-től) vagy Kónyát 1354-től.1483-ban Mátyás király hadserege Lábatlan András parancsnok vezetésével bevette (a várúr, Perényi a harcok során megszökött). A
várat 1490-ben II. Ulászló király Ráskai Balázs tárnokmester (Ráskai Gáspár apja) gondjaira bízta.

Történészek szerint a 12. században a mai vár helyén már fából készült erődítmény állt, a várat úgy emlegetik, mint amelyik átvészelte a tatárjárást. Egy 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Béla elkobozza akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nemzetségbeli Folkustól (Fulkó), s odaajándékozza a Pok nemzetségből származó Móricnak. Fulkó a tatárjárás idején haranggal csalogatta magához a tatárok elől menekülőket, akiket aztán kirabolt és megölt. Tény, hogy meggyilkolta a rokonát is, amiért aztán a király (istenítéletként) párbajra ítélte, de barátai közbenjárására kegyelmet kapott. Ennek ellenére folytatta a gaztetteit; hamis pénzt veretett, a királyt sértegette stb., aki mindezt megelégelve arra ítélte, hogy meztelenül párbajozzon egy harcossal. Fulkó azonban a börtöntársával megölte az őröket és megszökött. Magányosan élt, amíg öngyilkosságot nem követett el. A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. Fülek 1423-ban városi privilégiumot kapott. A várat a fent említett urak birtokolják, míg 1453-ban Zsigmond király a Perényieknek adta bérbe. 1438-ban Erzsébet királynő tulajdonában volt, aki 1440-ben védelmi célokra megerősíttette. Mátyás király hada 1483-ban bevette a már erődítménnyé emelt várat. Mátyás halála után, 1490-ben a vár vezetését Ráskai Balázsra bízták. A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza. Mohács után megnőtt Fülek jelentősége. Akkori ura, Bebek Ferenc megerősítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sőt, a bányavárosokat is, amelyeknek kapuja Fülek volt. Az 1593-as csata Ráskai Balázs lányát Bebek Ferenc vette feleségül és nászajándékba a várat kapta. Bebek gondoskodott a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy erős katonai erődítménnyé építtette át 1551-ben. A régi vár egy középső várrésszel és két új, ötszögalapú bástyával, valamint egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Továbbá hozzáépítettek egy falat – amely körülvette az egész várat – két kör alakú bástyával, amelyeknek feladatuk az volt, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. Ez a két bástya 10 m mély árokkal volt körülvéve és csapóhídon keresztül lehetett bejutni a várba, amit végül a törökök – árulással – 1554. június 16-án mégis bevettek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából