Budapesti szobrok 2.

Budapest

Híres Magyar szobrászok:

Telcs Ede
Varga Tamás
Hauszmann Alajos
Zala György
Senyei Károly
Fadrusz János
Varga Imre
Juha Richárd Attila
Pauer Gyula
Tóth Dávid
Róna József
Mészáros Andor
Schulek Frigyes
Tóth István
Párkányi Raab Péter

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budapesti szobrok 1.

Budapest

Híres Magyar szobrászok:

-Ligeti Miklós
-Stróbl Alajos
-Györfi Sándor
-Veres Kálmán
-Ungleich Fülöp
-Hörger Antal
-Veres Gábor
-Kallós Ede
-Marton László
-Zala György
-Stremeny Géza
-Kutas László
-Schulek Frigyes
-Pásztor János
-Horvay János
-Zsemlye Ildikó
-Vilt Tibor

Bagyinszki Zoltán

Időutazók c.”film” Beszélgetés Bagyinszki Zolival, a fotográfussal.

Kiállítások

ide kattintva megtekinthető Mocsár Józsi alkotása.  GYULAI  HÍRLAP

https://www.gyulaihirlap.hu/112844-bagyinszki-zoltan-fotografus-es-kastelyasz-idoutaz

https://www.youtube.com/watch?v=nJT82Re2gSM

Józsikám köszönöm a 13 percet  és hogy ezt a műfajt is megismerhettem, gratula. Gyuláról, Zoli bácsi
Mindenkit szeretettel várok a gyulai kastélyba ma délután, 23-án  4 órakor nyílik a fotótárlat.
Köszönöm Ildikónak is.

Verseg – Fenyőharaszt Podmaniczky Kastély

Határon belül - 93.000 km2

A terület a nevét egy itt előforduló növényfajról (haraszt) kapta. A kastély 1805-ben épült
klasszicista stílusban. Mai formáját 1868-ban nyerte el, amikor báró Podmaniczky Levente romantikus stílus-elemek felhasználásával átépítette és kibővítette. A századfordulón 1000 kötetes könyvtár, régi fegyver-, porcelán-, és értékes acélmetszet gyűjtemény díszítette a kastélyt.
A Podmaniczky család 1913-ig birtokolta a kastélyt. A múlt század második negyedében, a híres műgyűjtő és művészpártoló, báró Hatvany-Deutsch család szerezte meg a birtokot. A kastélyba a II. világháború során német, majd orosz csapatok költöztek be. Az 1947-ben államosított kastély fokozatos pusztulásnak indult. Szolgált katonai raktárul, TSZ. irodaként, volt benne kollégium, valamint cirkuszból kiöregedett állatok menhelye. A romos épületet 1986-ban a Chemolimpex Vállalat vásárolta meg és műemlék jellegének megőrzésével újította fel Ferencz István építész vezetésével.
Ekkor készültek az uszodába vezető “Szörnyecskék”, Minya Mária plasztikasorozata, valamint Szilágyi András és Kovács Júlia üvegmunkái. A 90-es évek elején a kastély a Budapesti Ingatlan Rt. tulajdonába került és napjainkban 23 korhűen berendezett szobájával kastélyszállóként üzemel a 13 hektáros őspark – egykor említésre méltó angolkert – közepén álló épület.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” és kóstoló 2.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Budapest – Budafok-Törley pezsgő “múzeum” – kóstolóval 1.

Budapest

A Törley pezsgők története majdnem másfél évszázadra nyúlik vissza. Nyitottan az újdonságokra a Törley gyár a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett, a millenniumi kiállításon pedig már a „császári és királyi udvari szállítók” címet viselte. A rákövetkező évtizedekben a Törley híre és zamata eljutott Párizstól Amerikán át egészen Ausztráliáig, a gyár pedig 1910-re már elérte az évi kétmillió palackos termelést. A sikert végül a második világháború törte meg, amelyet egy nehézségekkel, majd újjászületéssel teli időszak követett. Mindezek ellenére a Törley a mai napig tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
Ezt a sokszínű, időnként nehéz, de egyúttal sikeres 134 évet meséli el nekünk a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont. Korabeli relikviák, feljegyzések segítségével tekinthetünk be a magyar pezsgőzési kultúra születésébe és fejlődésébe. Bemutatásra kerül a Chevaliers Törley Pezsgőrend, 1886-tól a François család relikviái, továbbá az 1955-ben létesült Hungaria Pezsgőpincészet is. A gyűjtemény célja, hogy átfogó színtere legyen mindennek, ami a pezsgőzéssel kapcsolatos, egy helyen összegyűjtve az összes érdekességet, egyedi információt.
A gyűjtemény nemcsak tartalmában, de külsejében is valódi különlegességnek számít. A kiállítótérbe lépve máris egy pezsgős dugó belsejében találjuk magunkat, amelyből egy pezsgős palackba, majd egy pezsgős pohárba sétálhatunk át. Ez a páratlan, újszerű formavilág a tárlatot még egyedibbé és felejthetetlenebbé teszi.

http://www.torley.hu/torleymuzeum

Meghívó – Kastély a kastélyban

Kiállítások

Történelem, művészet, újjászületés – A barokk kastély reneszánsza

Március 23-tól Bagyinszki Zoltán fotókiállítása lesz látható a gyulai Almásy-kastélyban. A mintegy félszáz képből álló tárlat egyik különlegessége, hogy érzékletesen mesél a közel három évszázados, barokk stílusú műemléki épület újjászületéséről. A másik kuriózum, hogy Incze László fotói által a belső szemszög is megjelenik, méghozzá páratlan kivitelben.
Bagyinszki Zoltán a kastélyok és várak, valamint a fotózás és természetesen Gyula városának nagy-nagy szerelmese. A város értékeire, az itt található történelmi, kulturális kincsekre mégoly büszke gyulaiaknak nyilvánvalóan nem kell bemutatni. A közel félszáz fotóból álló kiállítás Békéscsaba és Arad után érkezik a vártól mintegy 320 lépésnyire található kiállítótérbe. A gondosan válogatott kollekció két évtizeden áthúzódva meséli el az épületegyüttes történetét.
A Történelem, művészet, újjászületés című tárlat a gyulai önkormányzat támogatásával valósult meg Aradon és valósul meg az Almásy-kastélyban is. A fotógráfus kérdésre elmondta, óriási megtiszteltetés számára, hogy Békéscsaba és Arad után immár a magyar kultúra városában is megtekinthetőek lesznek a képei. A kiállítás a lokálpatrióta gyulaiakat, a fotózás és kastélyok iránt érdeklődőket egészen május 1-ig várja.
Egyedi megvalósítás az ország legegyedibb – időszaki – kiállítóterében
Az időszaki kiállítótér négy helyiségből áll, a negyedik teremben Incze László munkái lesznek láthatóak, méghozzá különleges kivitelben. Az ifjú, ámde annál tehetségesebb fotós-operatőr a megnyitó óta eltelt 365 napot gyakorlatilag percről-percre követte végig. Kameraként is funkcionáló fényképezőgépét folyamatosan magánál hordva dokumentálta a történéseket, életképeket. A 2016. március 18. óta eltelt 52 hét fantasztikus élményekkel gazdagította a látogatókat, akik között nagy arányban vannak a visszatérő vendégek is.
Incze László, a kastélyt is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársaként egyedi szemszögből örökítette meg a történéseket, közel 36 ezerszer exponált a 2016-os évben. Az általa „kidolgozott” fotók száma pedig eléri a 4300-at. A mennyiség természetesen az ő esetében sem ment a minőség rovására: a fantasztikus pillanatokat megörökítő képek egyedi installációban jelennek meg. Minden részletet azonban nem szeretnénk elárulni.
A megnyitó tehát március 23-án lesz a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont időszaki kiállítóterében, a kiállítás térítésmentesen látogatható. A vendégeket 16 órai kezdettel Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszönti, a tárlatot dr. Görgényi Ernő polgármester nyitja meg, közreműködik Puskás Dávid, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendéke.

Erdei Kovács Zsolt

Budapest – Budafok-Promontor pezsgő és a borospincék

Budapest

Budafok területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy- Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Néhány fontosabb helyszín pince:  bor és pezsgő fogyasztásra, vagy / és megtekintésre érdemes kötelező úti célBudafokon- de érdemes az “ismeretlen”  pincészetekbe is spontán betekinteni- a csodákat hangulatokat felfedezni. Budapestről  nincs egy óra járásra,  tömegközlekedéssel kicsit több, de legalább lehet kóstolgatni.
Tehát: Törley, Záborszky, Lics, István, Kőnig, Borkatakomba, Promontor  vagy a Borköltők Társasága.
Továbbá itt található hazánk talán egyetlen több mint 100 éves bor-szőlő- pezsgő témakörben középiskolai képzést biztosító iskolája, a Soós István Borászati Szakképző Iskola.

Bagyinszki Zoltán

 

 

GEDEON JÓZSINAK

Gyula városa

GEDEON JÓZSINAK

JÓZSEF NAPON TÉGED IS KÖSZÖNTELEK A GYULAI BARÁTOK, KOLLÉGÁK NEVÉBEN IS.
SZIA JÓSKA! “ÜDV. AZ ÉGI SZÍNHÁZBAN , TOVÁBBI SIKEREKET NEKED…….OTT IS “

jó egy éve készült ez a pár fotó Nagyváradon egy konferencián, majd elmentem veled a Szigligeti Színházba (akkor már érezhetően nehezebben mozogtál- még nem tudtam, te nem mondtad, hogy nagy a baj!)
Dolgoztál népszerűsítetted a színházadat, a Gyulai Várszínházat – tárgyaltál a következő évad kapcsán, én a váradi Szigligeti Színházat fotózhattam végig = ( végre belülről is – honlapomon látható)
nem gondolva akkor arra, hogy nekem ez az utolsó szerény képsor-munkaképek Rólad , Veled …és Te már a 2017. évi József napon sajnos nem vagy közöttünk.

TÖBBEN AZÉRT PÁR SZÓBÓL IS ÉRTETTÜK EGYMÁST- VELED, EMLEGETÜNK, E M L É K E Z Z Ü N K R Á !

BARÁTSÁGGAL ÉS TISZTELETTEL: BAGYINSZKI ZOLI

Nagybörzsöny – Vízimalom és tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Bányásztemplom mellett, a plébánia és a régi katolikus iskola szomszédságában található 17. századi épületbe lépve több generációnyit ugorhatunk vissza az időben.
A négy helyiségből álló ódon házban több apró kiállítás mutatja be a település utóbbi évszázadait.
Az első, úgynevezett tiszta szobában az egykori nagybörzsönyi Ércbányászati Múzeum anyaga kapott helyet, mely bemutatja a helyi bányászat történetét és a hegységben előforduló ércesedések, ásványok jelentős részét.
A változatlan formában ránk maradt szabad kéményes konyhában a 20. század elején élt nagybörzsönyi német háziasszonyok konyhai felszerelésével és ételkészítési módszereivel ismerkedhetünk meg.
Ugyanennek a korszaknak a berendezései tárgyait és a helyi, nagybörzsönyi német viseletet csodálhatjuk meg a hátsó szobában.
A leghátul található apró kamrában a ház körüli munkához és a különböző kézműves mesterségekhez tartozó tárgyakkal és munkafolyamatokkal találkozhatunk.
A kb. húsz méter hosszú, egy méter széles alapfalakkal rendelkező épület alatt hűvös pince található, amelyben egykor a híres nagybörzsönyi borral teli hordók sorakoztak.

http://www.nagyborzsony.hu/page.php?18

A teljes épségben fennmaradt műemlék Antal-féle malmot vízvezető árkaival együtt az 1847. évi nagy tűzvész után építették, 1851-ben készült el. A hosszú, nyeregtetős malomépületben a molnár és családja, valamint a háziállatok is helyet kaptak. A meghajtáshoz szükséges vizet a patakon kb. 200 méterre feljebb épített duzzasztógáttól egy keskeny csatornán vezették az épülethez. A malomrész kétszintes: a hosszanti fal síkjából kiugró nyeregtető védi az alsó szinten lévő vízikereket és a hozzá kapcsolódó erőátviteli művet. A mélyen elhelyezett malomkerék felülcsapó, azaz a víz felülről zúdul a lapátokra, így nagyobb meghajtó erőt jelent, mint az alulcsapó megoldás esetében. A víz az épület alatti alagúton, majd egy rövid árokszakaszon át tér vissza a patakba. A kerék feletti szinten, lényegében a földszinten található a daráló, a hengerszék és a tisztítóberendezések. A malomszerkezet mai hengerszékei az 1930-as években kerültek beépítésre.
Az Antal-féle malmot inkább csak a falubeliek használták. Az aratás és cséplés után nyáron és kora ősszel éjjel-nappal folyamatosan üzemelt, így napi 12-16 mázsa búzát őrölt naponta. Az első őrlésből származó terméket szitálással választották ketté. A finom lyukú szitán áthullott a kész finom liszt, a szitán fennakadt, durvábbra őrölt korpás anyagot pedig újra őrölték, amíg csaknem korpamentes nem lett.
A malom lakószobájában a Pest Megyei Malomipari Vállalat által fenntartott kis kiállítás a malomipar történetét mutatja be.

http://www.nagyborzsony.hu/page.php?20