Zsibó – Wesselényi-kastély
A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak.
1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
Az államosítás után teljesen megváltoztatták a kastély belsejét. Díszítő elemeit, ablak és ajtófélfáit, a faborítást leverték. Mindent elloptak ami mozdítható volt: bútorokat, kályhákat, festményeket és dísztárgyakat, Neuhauser festményeit pedig lemeszelték. A kastély szobái iskolai tantermek lettek, és a kastélyból általános iskola lett, majd bentlakásos középiskola, pionírok háza, múzeum és a természetkedvelő fiatalok kutató központja. Az angolparkból botanikus kert lett, a lovardából kantin, a kastély udvarán pedig gokartpályát alakítottak ki. Jelenleg a kastélyban már csak a gyermekpalota működik. A kertben látható kőoroszlánokat a 70-es évek végén hozták ide a szurduki Jósika Miklós kastélyból.
Tulajdonviszony: az örökösök visszakapták a kastélyt.
Magyar Szecesszió – Szecesszió Világnapi nagybányai kiállításról, a megnyitóról.
Sikeres fotós program Nagybányán, Bagyinszki Zoltán fotói mutatták be a magyar szecessziós építészet értékeit. 42 fotó segítségével.
A tárlatot 1 hónapig lehet megtekinteni a partiumi városban, szervezők: Nagybányai Képzőművészeti és Kult. Egyesület és a Római Katolikus Esperesség.
A meghívó és programsor – plakát a képi mellékletben látható.
Kedves Barátaim- pár fotó a Nagybányai a Szec. Világnapi – kiállításról, (megnyitóról. 2022. június 25.)
Köszöntőt mondott Szmutku Róbert esperes és megnyitotta művészi gondolataival Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész.
ezt követően B. Zoltán fotográfus tárlatvezetést tartott a témában. Zárásként finom borok és finom falatok kerültek tálalásra.
Másnap ismerkedtünk a város szecessziós értékeivel és megtekintettük a 300 éves csodálatos barokk Szentháromság templomot.
Szecessziós könyvajándékok is átadásra kerültek a szervezőknek, segítőknek.
A jövő héten Gyulán és Aradon folytatódik a program.
Bagyinszki Zoltán
Budapest – Körössy-villa
A Szecesszió Világnapja mindjárt érkezik – közeleg június eleje.
A honlapon tisztelgő emlékezést szeretnék tenni a legnagyobb alkotó művészek felé, a szecesszió rangos művészeire.
Mindezt a Körössy villa képsor szépségeivel (Körössy Albert és Sebestyén Artúr 1899), részleteivel, külső és belső fotóival gazdagon).
Épület, üvegablak, motívumok, részletek, kovácsoltvas és Zsolnai porcelán.
Bagyinszki Zoltán
Gyulafehérvár – Apor palota
Az Apor-palota műemlék Erdélyben, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00099 sorszámon szerepel. Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Az Apor család építette a 17. században. A család kiemelkedő alakja, gróf Apor István (1638–1704) Erdély kincstartója volt.
Az épület későreneszánsz stílusban épült. Szépek a kőből faragott ajtó- és ablaktokjai, valamint a kőből faragott lépcsőfeljárata és karzata. Egy ideig a katonai parancsnokság székelt benne, később a városi rendőrparancsnokság használta, majd a vízügy kapott helyet benne, valamint könyvtárnak is használták az épületet. 1990 és 1997 között nagyon tönkrement, szinte mindent elhordtak belőle, amit el tudtak vinni.
Az épületet felújították, jelenleg a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem rektori hivatala kapott helyet benne.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kenuval a történelmi Fehér-Körösön
A világ legnagyobb fotótáskája /lásd a képek között, adta a biztonságot. A Nikon D700 egy hatalmas műanyag bödön biztonságában utazott végig a vízen.
A történelmi egykori Fehér-Körös, a Gerlai-holtág élményeiről, ja és az ásott csabai csatornán történt lapátolásunkról röviden.
Május elején indultunk: 26 km . kb 70 fő részvételével 8 órás projekt volt. Igazán szép élményként, kis tavaszi szenvedésekkel.
Vasbeton nehéz hajóval. Bcsabától – 4 átemeléssel, 3 személyes kenuval Veszely-i kávézással. Záróakkord volt a Csabagyögye előtti elpakolás.
Szép nyugodt vízen lapátoltunk, első átemelés még a Konzervgyár előtti zsilipnél volt, innen végig evezetünk ( közben megtekintettük a híres Bandika fát is) a szűknek mondható vízfelületen, nádasok mentén Sikonyig! András a kapitány higgadtan és kiválóan irányította a hajónkat.
Ott az elágazásnál tértünk rá a régi kacskaringós szélesebb természetes mederre, ismét zsilip és átemelés itt – ebéd….. kis pihenővel.
A régi mederben lévő szinte állóvíz, a csend, a zöld környezet, a hatalmas fák, a bedőlt csapdás leküzdött vizi akadályok elvarázsoltak minket.Több mint 30 alkalommal
csavartam le a méretes “piros objektív sapkát”.
Sajnos egy szakaszon fájdalmas volt látni a nem kevés, hatalmas pontytetemeket a büdös vízben… Délután a vizes pr. vége felé a fáradtság már jelentkezett a végét már látni akartuk, de nem jött még el. Következett a 3. átemelés, segítséggel a Veszelynél ahol csatlakoztunk az élővízhez – pihenő, kávé, üdítő, szépséges megálló. De jó volt számunkra a megpihenés.
Ismét vízre szálltunk , végig a lombkorona sátor alatt, hatalmas fák mentén lapátoltunk elég intenzív sebességet diktálva Békéscsaba felé- mindenhol horgászokat üdvözölve.
Beérve a városba csodálatos friss zöld lombozatú kocsányos tölgyek üdvözöltek minket. Azért még itt is kaptunk egy zsilipet, (a 4-et- átemeléssel) ez már nem okozott gondot, megszoktuk.
Talán kevesen tudják, még kevesebben értékelik a város legnagyobb értékét az Élővíz–csatornát , a környező zöld világot Békéscsaba szívében –amely a vízről csodálatos igazán.
Egészségünkre. Örömmel nyugtázom, megúsztuk borulás nélkül..
Bagyinszki Zoltán
Békéscsaba – Munkácsy mű bronzból
A híres és közismert Munkácsy festmény a a Rőzsehordó nő – most bronz szoborba öntve látható Békéscsaba központjában. A művet Prisztavok Tibor békéscsabai művész készítette.
az Élővíz-csatorna partján ült le pihenni a fáradt ember. A Munkácsy negyed épülő-készülő értékeinek egyike készült el a közelmúltban.
Bagyinszki Zoltán
