Budapest – Kossuth tér, Kossuth szoborcsoport

Budapest

2011-ben a magyar Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntést hozott az Országházat körülölelő Kossuth Lajos tér átalakításáról. A rekonstrukciós munkákat a Steindl Imre Program (SIP) foglalta magában. A 2012–2014 között lezajlott térrekonstrukció közel hét és fél hektárnyi terület megújítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.

Sor került a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállítására is. Gróf Andrássy Gyula teljesen megsemmisült bronz lovas szobrát, illetve gróf Tisza István emlékművét korabeli fotók és dokumentumok alapján alkották újra. A Kossuth Lajos-szoborcsoport alakjait pontos másolatok készítését követően újrafaragták. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát elbontották és darabonként restaurálták, majd a korábbi helyétől kicsivel távolabb állították vissza. A program keretében a főbejáratot őrző bronzoroszlánok felújítása, illetve a Nagyatádi Szabó István-szobor elveszett bronzreliefjének rekonstruálása, visszahelyezése ugyancsak megtörtént. A II. világháború után a téren felállított szobrok felújítva más fontos közterületekre kerültek.

https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/a-kossuth-ter-rekonstrukcioja

Nagyvárad – Moskovits-palota 2024.

Erdély - Partium

Nagyváradon több ikonikus szecessziós épület található, ezek egyre inkább megszépülnek / végre.
A vár, a kastély, a székesegyház mellett az art nouveau stílus jelentik a vonzerőt a városban.
Moskovits Adolf és fia megbízásából épült e Moskovits-palota, 1905-ből varázsoltam ide a képernyőre.
A hatalmas bérpalota a szecessziós épületek gyűrűjében található a sétáló utca közepén.
If. Rimanóczy Kálmán tervezte, de a kivitelezés is hozzá kötődik – az első vasbetonos bérház- produktum volt Nagyváradon.

(Zielinszky Szilárd európai hírű szakember neve említendő hozzá).
Sokszor jártam Nagyvárad szépséges magyar értékekben gazdag városában, amit persze igyekeznek csendesíteni, hogy ezek a magyar szecesszió értékei.
A látvány önmagért beszél az 1900-as évek elejéről, a gazdag lokálpatrióta polgárokról, igényességükről is szól Váradon.
A nagyon elhanyagolt állapotú épület/ város nem oly rég született újjá, látványosan változik.
Értéke a részletekben is található, de az összhatás sem akármi a hatalmas kupolával… és persze a vezetékek bősége sem rontja a képet. (Talán a mai harsogó színvilága nem a legszerencsésebb megoldás.)
Emiatt a képek száma is bőséges, talán nem okoz nehézséget a megtekintésük, sétám során a szerencse hozzám szegődött, amikor a fotósorozat készült. Igen, bejutottam a lépcsőházba is, sőt az egyik ajtó kinyílt és beinvitáltak a belső szépségek megtekintésére is.
Lélekemelő kedvesség volt. Így láthatjuk most a belső terek egykori díszítő motívumait, a kovácsoltvas virágokkal együtt.

-A képsor a régebbi fájdalmas állapottal együtt teljes a valóság-

Bagyinszki Zoltán.

 

Budapest – Zwack Unicum múzeum és gyárlátogatás

Budapest

Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.

Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.

Sándor és Izabella aktív szerepet játszik a vállalat életében. Mindketten sokat utaznak, az Unicum globális márkanagyköveteként az export szempontjából fontos országokba, ahol az Unicum, Unicum Szilva és az Unicum Next vagy, ahogy az USA-ban hívják: a Zwack Liqueur forgalmazásán dolgoznak.

https://unicumhaz.hu/a-zwack-csalad/

A Zwack Unicum keserű likőr több mint negyven hazai, valamint a világ minden tájáról érkező fűszer és gyógynövény kivonatából, illetve párlatából készül. Az italt először a Zwack család egyik őse, Zwack doktor készítette gyógyszerként II. József Habsburg császárnak 1790-ben. A császár, megkóstolva azt, így szólt: „Das ist ein Unicum!”, ezzel rögtön nevet is adva a később összetéveszthetetlen gömbölyű üvegbe palackozott gyógynövényitalnak.

Az Unicum hungarikum, Magyarország nemzeti italaként ismerik. A receptje hétpecsétes családi titok, az eszerint elkészített Unicumot hat hónapon keresztül tölgyfahordóban érleljük a Soroksári úti gyár pincéjében. 2012-ben vezettük be a piacra az Unicum Szilvát, a világ első gyümölcságyon, tölgyfahordóban érlelt keserű likőrjét. Az Unicum Szilva ugyanazon recept alapján készül, mint az Unicum, míg az aszaltszilva-ágyon történő érlelésnek köszönheti egyedi ízét és bársonyosságát, s eközben megőrzi az Unicum erős karakterét is.

Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.

Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.

Az Unicumot a világ minden részébe exportálják, különösen Olaszországba, Németországba és a környező országokba, de nemrég a kínai piacra is bevezetésre került.

A Zwack Unicum Nyrt. Magyarország vezető szeszesital és likőr gyártója, valamint forgalmazója. Legfontosabb termékén, az Unicumon túlmenően olyan jól ismert márkái vannak, mint a Fütyülős, a híres gyümölcslikőr, a Vilmoskörte specialitás, a St. Hubertus keserű narancs likőr és a Kalinka vodka.

https://unicumhaz.hu/a-zwack-tortenet/

Jön a Nemzetközi Tűzoltó csillagtúra, ismét Gyulán

Gyula városa

Egy érdekesség egy különlegesség. Rengeteg vendég a nagyvilágból.
Gyulán volt és Gyulán lesz ismét május 9-től, már gőzerővel szervezik a szakemberek az unikális giga fesztivált a Tűzoltó csillagtúrát.
Kis fotó előzetes, majd a részleteket később.
Nem is olyan régen készült a fotósorozat, nagyon várjuk az ismétlést.
Garantált egyedi tűzoltós hangulat.

Azért kíváncsi vagyok miben lesz más, miben változott a világ 15 év alatt?!

Bagyinszki Zoltán

Gyula és környéke természeti értékei, vonzó szépségei

Gyula városa

Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. 2024.

Gyula városa

Az első gyulai pálinkafőzdét Harruckern János György alapította meg 1731-ben. Az általa elindított, közel 300 éves hagyomány folytatója a Báró Harruckern Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft.

Illatos, ízes gyümölcsökből főzzük tiszta, finom, 100%-os párlatainkat, melyeknek, 20 – 22 °C fokon kóstolva, minden egyes cseppjében ott érezhető a gyümölcs bársonyos lelke.

https://palinkapont.hu/kereskedelmi-palinkafozdek/gyulai-palinka-manufaktura-kft/

Felsőbánya – Kék-tó

Erdély - Partium

Az Erdélyben található Kék-tó a világ elöl eldugott környezetben, egy kráterszerű mélyedésben bújik meg, amely különlegességgel felkeltette az egész világ érdeklődését, évente rengetegen látogatnak el ide, ismerkedjünk meg vele közelebbről!

A tó az 1920-as évek elején jött létre, korábban itt egy bányász terület volt, ami ebben az időszakban beszakadt. A lesüllyedt területen felgyülemlett az esővíz, és a közelben lévő kisebb források vize, így kialakult a tó, melynek átmérője nagyjából 45-50 méter, mélysége pedig átlagosan 4-5 méter között mozog. A különleges tó az erdélyi Felsőbánya határában található, szinte egyedülálló természeti képződmény.

A tavat Felsőbányáról lehet közelíteni, egy kanyargós úton kell elindulnunk, nagyjából 40-45 perces gyalogút vár ránk, 528 méteres magasságban pedig meg is fogjuk találni a különlegességet. Vad területen található a tó, nincsen kiépítve semmi, emiatt sajnos sokan nem figyelnek oda a természetre, ha elindultok, ne szemeteljetek! Az út nem olyan hosszú egyébként, összesen három kilométert kell túrázni, megéri, higgyétek el! Az erdélyi Kék-tó arról nevezetes, hogy a fényviszonyok függvényében változtatja a színét.

Tavasszal világos és sötétkék színben pompázik a tó, nyáron meg inkább sötétzöld színű, majd ősszel néha barnás árnyalatúvá válik. A Kék-tó egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét. Azonban, ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz.

A természetes vízgyűjtő tavat 25 éve nyilvánították természetvédelmi területnek. A helyi lakosok és a legendák úgy tartják, hogy a tó sokkal mélyebb, mint 4 méter, hisz alatta egy régi bánya húzódik. A víz minőségét a hatóságok megvizsgálták, és kiderült, hogy kénsavat is tartalmaz (7,8 milligramm/l), és a pH-értéke 4, ám ezek az emberi egészsége nem jelentenek veszélyt, ezért nyugodtan lehet fürdőzni benne. A tó a máramarosiak egyik kedvenc kirándulóhelye, hisz a tavat körülölelő fenyvesek miatt egészen pompázatos természeti látványosságnak számít.

https://www.magyarorszagom.hu/kek-to-erdely.html

Gyula – A Százéves cukrászda épülete, belső rekonstrukció

Gyula városa

A Reinhardt cukrászda, a több mint 200 éves polgári ház emeleti rekonstrukciójának a végén tartanak a szakemberek.
A Gyulán található értékes műemlék az ország legjobb eredeti közel 200 éves cukrászdáját rejti a földszinten.
Sok cukrászdát fotóztam, a Ruszvurmot is Budán, de állítom ez az első késő barokk szépség hazánkban.
Honlapomon bővebben ez is megtekinthető.
E mellett nagyon finomak a kávék, fagyik, sütemények, amit igazolnak a vendégkönyvi és a szalvéta bejegyzések is.
Különleges falfestéseket találtak a művészettörténész, műemlékes szakemberek az emeleti teremsorban.
kettőt szépen visszaálmodtak számunkra a XXI. század elején.
Az egyedi érdekességeket lefotóztam, amit szívesen közreadok az érdeklődő közönség számára, még egy megmentett értékkel gazdagodott városunk.

Köszönjük:

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Máriás ház, Német tájház, múzeum

Gyula városa

Újjászületett a gyulai Máriás-ház
Július 9-én ünnepélyes keretek között adták át a teljes felújításon átesett gyulai Máriás-házat, amely a város egyik legrégebbi lakóépülete. A jövőben tájházként, a német nemzetiségi önkormányzat kulturális központjaként és közösségi házként működik majd.
Az 1775 körül, késő barokk stílusban épült műemlék lakóház Gyula Németváros részén, a Jókai Mór utca és a K. Schriffert József utca sarkán áll. Közvetlen közelében található a Szent József-templom, valamint az 2011-ben felújított Erkel Ferenc Emlékház.

A Máriás-ház szerencsésen átvészelte az 1801-ben Gyula-szerte pusztító tűzvészt, valószínűleg a csodával határos megmenekülést követően helyezték el az Apor Vilmos tér felőli homlokzaton a szoborfülkében látható Mária-szobrot – ennek köszönheti közismert nevét az épület. Az eredeti szobor ma már a házban berendezett kiállításon tekinthető meg, a felújítás során Szőke Sándor szobrászművész alkotása került a homlokzatra.

A ház első lakóinak pontos kiléte nem ismert, egy kisbirtokos, szőlészettel, növénytermesztéssel foglalkozó család tulajdonában állt az ingatlan, majd 1866-tól 1904-ig K. Schriffert József földbirtokos, országgyűlési képviselő élt benne – írja a Gyulai Hírlap. Az önkormányzat 2009-ben vásárolta meg az üresen álló, leromlott állapotú ingatlant a leszármazottaktól, azzal a szándékkal, hogy megóvja azt az enyészettől. Előbb a tetőszerkezetet állították helyre különböző pályázati forrásokból, majd 2020 nyarán megkezdődtek a teljeskörű felújítási munkálatok Ritecz László építész tervei alapján, a kivitelező a gyulai székhelyű Vizo-Épker Kft. volt. A költségeket európai uniós TOP pályázati forrásból, a német Hermann Niermann Stiftung alapítványtól, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságától kapott támogatásokból fedezték, illetve a népi építészeti programtól és a Teleki László Alapítványtól is elnyertek 15 millió forintot az eredeti építészeti stílus visszaállítására. A tájházrészben kialakított kiállítás tárgyai részben adakozásból származnak – derült ki az MTI-n megjelent beszámolóból.

https://epiteszforum.hu/ujjaszuletett-a-gyulai-marias-haz

Köröspatak (Sepsiköröspatak) – gróf Kálnoky kastély

Erdély - Partium

Tavaly jártunk Erdélyben, de most aktuális a képsorozat. Borisz Kálnoky családtörténeti könyvének békéscsabai MCC könyvbemutatója / https://behir.hu/oseim-foldje-boris-kalnoky-konyvbemutatoja-az-mcc-ben
2022-ben voltam először a kis faluban, ahol a templomkerteben láttam és fotóztam a családi reneszánsz címeres kriptát a szép, jó állapotú történelmi emléket.
Én akkor nem tudtam hogy itt van a közelben a kastélyuk / kúriájuk is , bocsi kastély-rom (a román kommunistáknak a román államnak köszönhetően).
De a család visszaharcolta jogos tulajdonát és a Magyar Állam/ alapítványi segítségével elindult egy rekonstrukciós folyamat – hátha a közeljövőben a Miklósváron épült családi kastélyuk mintájára ez is megszépül és látogatható lesz.
Amikor mi a párommal megérkeztünk a kastélyhoz és beléptünk a magánterületre a tulajdonos fiatal gróf épp itt tartózkodott.
Ránk kérdezett – elmondtam a fotográfiai szándékunkat és kedvesen lehetőséget kaptunk a nem veszélytelen feladatra, a nagyon lepusztult U alaprajzú földszintes épület felfedezése sok fájdalommal járt. A lovaglás lehet jelenleg a prioritás mert az istálló és a díszes kapuzat már elkészült.
Az egykor szebb napokat látott rezidenciát szép park vehette körül, hátul lovak legelésztek.
Meglepő különös-“érdekesség” a főbejárat feletti felirat: Világ proletárjai egyesüljetek. Remélem ez már csak feledhető történelmi maradvány a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Köröspatakról.

Bagyinszki Zoltán