Boldog Apor Vilmos Gyulán

Gyula városa


Kevesen tudják hogy sokáig 1918-1941-ig Gyulán szolgált a szegények megsegítőjeként Báró Apor Vilmos plébános. Innen került Győrbe, ahol püspöki rangban folytatta tevékenységét- és vált az élete tragikussá a II. világháború végén 1945-ben.
Azt viszont sokan tudják, hogy Győrben a püspökvárban apácákát mentett meg a szovjet katonák erőszakos cselekedetétől, miközben azok kegyetlen módon lelőtték az ellenálló határozott segítőként fellépő egyházi vezetőt.
A mártírhalált halt Báró Apor Vilmosra emlékezve Gyulán hamarosan / jubileuma kapcsán méltó emlékünnepséget szervez a város. Ennek eseményei most hétvégén zajlanak a Városháza dísztermében és egyéb városi intézményekben, közösségekben.
A képek a 100 éve Gyulán kinevezett és itt szolgáló plébános életének fontosabb helyszíneit és a templomunk előtti szobrát mutatják be. Érdekesség a pár db. archív fotó a belvárosi rk. templomban zajló esküvői ceremónián egy Almásy esküvő kapcsán.
Ennek időpontja: 1938. augusztus 23. “A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset”. Boldoggá avatásának időpontja: 1997. november 9. II. János Pál pápa által.
A fotográfus számára megadatott, hogy több alkalommal is találkozott (miközben megörökítette a család reneszánsz kúriáját – honlapomon megtalálható) Apor Csabával a család akkor még Altorján élő – a birtokot visszaszerző nagyon szimpatikus Székelyföldi családtaggal.

Bagyinszki Zoltán

Olt-völgye, Vöröstoronyi – szoros

Erdély - Partium


A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában. Az Olt folyó fut benne Erdélyből dél felé, Havasalföld irányába.
A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Szebeni-havasok és a Lotru-hegység között.  A Déli-Kárpátokon áthaladó folyón a völgy alsóbb részein gátak és vízerőművek találhatók.
A szoros Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik. Tengerszint feletti magassága 352–360 méter. A forgalmas E81-es út vezet rajta keresztül.

Már Traianus római császár erre vezette hadserege egy részét Decebal ellen 105-ben (innen régi neve: Porta Traiana). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt Erdély és Magyarország, másrészt Havasalföld, később Románia között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A 18. század kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható.

A szoros és erődjei 1453-ig az erdélyi vajdához tartoztak, attól kezdve pedig a Szász Universitas volt felelős értük. 1395-ben Zsigmond király erre indult a nikápolyi csatába, 1437-ben és 1442-ben itt törtek be Erdélybe a törökök, Hecht (Csukás) György nagyszebeni főbíró 1493-ban itt verte meg Ali bég hazafelé tartó seregét. Az Izabella segítségére érkező havasalföldi és török csapatokat Fráter György híve, Kendeffi János 1550-ben a szorosban verte vissza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Óbudai Zsinagóga

Budapest

Az Óbudán letelepült zsidókról, 1349-től vannak először értesülések. Ennek a magyar zsidóságnak alig vannak építészeti emlékei, elpusztultak az évszázadok alatt.
Először a XVIII. század elején kaptak engedélyt a zsidók kőtemplom építésére. Ez az épület azóta elpusztult.
Mária Terézia, Habsburg uralkodó rendelkezései a város perifériájára kényszerítették a zsidókat. Így például itt, Óbudán a földesurak védelme alatt fejlődtek az újkori zsidó közösségek.
Az új, ma is álló zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. A templomot 1900-ban restaurálták, ekkor kapta meg mai szecessziós formáját. A Habsburg Birodalomban a maga korában a legnagyobb zsinagóga volt.
A II. világháború pusztításai elérték ezt a templomot is. 1945-öt követően menedékháznak, múzeumnak és a Magyar Állam által működtetett TV stúdiónak is helyet adott már az épület.
http://zsido.com/obudaizsinagoga/

 

Békéscsabai fotóséta

Határon belül - 93.000 km2

Peresi – holtág / Hármas – Körös

Határon belül - 93.000 km2

A Gyomaendrőd környéki holtági vízterületek óriás tagja, természeti és tájképi értelemben is az alföldi holtágak egyik legszebb, egyes szakaszain felettébb vadregényes eleme.
A rendkívül kanyargós holtág 1872-1894 között, mederátvágással keletkezett, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el.
Számos gyomaendrődi holtághoz hasonlóan hosszú ideig halászati hasznosításban állt, a horgászszövetségi kezeléssel horgászturisztikai értéke jelentősen felértékelődött.
Halállománya a szövetségi (KHESZ) hasznosítási gyakorlatnak megfelelően a ponty különböző korosztályaival (egy-, két-, három nyaras és alkalmanként extra méretű), illetve előnevelt ragadozókkal, valamint keszegfélékkel kerül kialakításra.

A holtág vízpótlását az alsó végén található szivattyútelep végzi, leürítése azonban nem megoldott, így a holtág két vége között jelentős különbség mutatkozik, mivel a beemelt víz áramlása miatt az üledék fokozottan a felsővégi területeken rakódik le. Itt jelentősebb mértékű a meder feliszapoltsága.
A holtág rengeteg kiváló horgászhelyet, nádassal, bedőlt fákkal, mélyebb kanyari részekkel gazdag haltanyát kínál a horgászat szerelemeseinek, de az óriási meder feltérképezéséhez sok tapasztalat kell. A horgászati hasznosítás következtében finomszerelékes módszerekkel keszegfélék, kárász, kisebb pontyok jó eséllyel horogra csalhatóak, a nagyobb testű békés halak szoktató etetéssel vagy bojlival csábíthatók kapásra.
A holtág ragadozóinak számos jó búvóhelyet kínál a Peres, az őszi időszak kiemelten eredményes lehet az azokra való horgászatnál.

Általános információk:
– Víztípus: a Hármas-Körös parti mentett holtága
– Területe: 165 ha
– Hossza: 27,6 km
– A meder átlagos szélessége: 60 méter
– A víz átlagos mélysége: 2,5 méter
– Csónakhasználat: engedélyezett
– Horgászidőszak: egész évben, folyamatosan 0-24 h
– Jellemző mederadottságok: nádassal, fákkal, bokrokkal szegélyezett part, a halak által helyenként “kijárt” változó mértékben iszapolódott aljzat
– Beépítettség: egyes részei beépítettek, a parcellázatlan részei szabadon látogathatók
– Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, kárász, keszegfélék, sügér, compó, törpeharcsa

http://www.gyomaendre.hu/hu/info/horgaszat/horgaszvizek-halallomany/peresi-holtag.html

Márkusfalva 3. Máriássy kastély – belsők

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Márkusfalva 2. Máriássy kastély – külsők

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Mezőtúr – Peresi bemutatóház, szivattyútelep

Határon belül - 93.000 km2

A holtág alsó végénél levő peresi gátőrház s mellette az 1902-ben épült gőzüzemű szivattyútelep épülete már Mezőtúr területén van (14,5 km).
Ebben az esztétikus környezetben fekvő, szép vörös téglás épületben rendezték be a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület bemutatóházát.  A kazánház helyén berendezett kiállítás a Körös-vidék gazdag élővilágát mutatja be. Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekből készült preparátumok.
A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják. Különösen gyermekeknek ajánlható a sok érdekes élőlényt tartalmazó kiállítás. Innen nyílik a gépház. ahol eredetiben csodálhatjuk meg a gőzgépeket és a szivattyúkat. Körben a falon a Magyar Vízügyi Múzeum korabeli fényképfelvételek fölhasználásával készült, régi szivattyútelepeket bemutató kiállítása látható.
Érdekessége, hogy hazánkban az első olyan természetrajzi kiállítás, ahol nincsenek védett élőlényekbol készült preparátumok. A madarakat például egy 40 m nagyságú színes grafikai falon ábrázolják.

https://www.gyomaendrod.com/kornyek-latnivaloi/peresi-tajhaz-szivattyuhaz

Gyomaendrőd – Református templom és a védett parkja

Határon belül - 93.000 km2

22 esztendőn keresztül építették a templomot. A torony fundamentumát 1791-ben tették le, de ennek építését, hogy miként vezették, kikkel végeztették arról írott emlékünk nincsen. Templomunk alapja igaz, hogy csak 1807-ben tétetett le, mindazon által már 1805-től kezdve készítgették. 1813. augusztus 8-án került a templom átadásra. A templom orgonáját Papp Zsigmond kőfaragó kisiparos (aki szabadidejében autodidaktaként faragott, festett, szobrászkodott) tervezte és egy asztalos mester segítségével megépítette. A templom tölgyfa ajtóit is Papp Zsigmond faragta.

https://www.gyomaendrod.com/latnivalok/reformatus-templom

A templom katedrális mérettel készült több mint 200 éve, alaprajz mérete 50 x 20 m.
Gyönyörű az orgonája, a belső színekben a fehér dominál. Tornyában megszólaló toronyzene még inkább emeli az épület összértékét.
A nagyméretű védett park is több mint 100 éve ilyen szép és igényes. Kár hogy a látogatás nem könnyen oldható meg.

Bagyinszki Zoltán

Zarándi – hegység traktorstoppal

Erdély - Partium

A Bihar- hegység csodáit követően 2018. nyarán végre összejött a kirándulásunk a Fehér – Körös és a Maros között elterülő Zarándi hegység belsejébe is. A Mátra szerű középhegység kb – 80 km hosszan húzódik közel a Magyar határhoz 6-7-800 m gerinc magassággal.
A csapat tagjai voltak: korelnök Feri bácsi Aradról, Gyuri barátom és Én. A kocsiban jókat beszélgettünk régi érdekes helyi történeteket hallgattuk, vidám társaságként töltöttük a közlekedési időnket.
Bevezetésképpen a hegység Nyugati peremén kocsival “megmásztuk” és lefotóztuk a Világos feletti citadellát, a várból pazar kilátás volt a világosi síkra, történelmünk egyik legszomorúbb földrajzi koordinátáira
a fegyverletétel-a megadásunk helyszínének hatalmas síkjára, elmélázva odaképzeltem a a magyar honvédeket és az oroszok hatalmas túlerejét. Közvetlenül alattunk a Bohus kastély épülete, ahol a dokumentumot aláírta a 2 kiváló hadvezér.
A déli irányban végigtekintettem az Arad- Hegyaljai borvidék szőlőtermő lankáin. Régen a királyi Magyarország leghíresebb, nagyon kedvelt kadarkás borvidéke volt- Van folytatás, ma Balla Géza talán a leghíresebb borásza ennek a vidéknek.
Pár hónapja a hegység legszebb és Erdély egyik legszebb várromját tekintetük meg Solymos egykori várát a Maros feletti dombon.
Programunk keretében megcéloztuk- sikertelenül a hegység 2. legmagasabb csúcsát HEGYES-t ez most több okból: legfőképpen a szűk időkeret és a sötétedés veszélye miatt faladásra került. Pedig szép erdei pihenős fotósétát tervezetem.

Túránk során láttuk a román erdőirtás szörnyű körülményeit és az erdő impozáns faóriásainak tarolását- nem először. Hatalmas kamionokkal erőgépekkel ma már gépesítve, hatékonyan folyik a munka , egy két évtizede még a lovakkal
történt mindez, nagy nehézségek közepette. Rossz volt nézni ahogy e rabszolga munka zajlott a román kiabálós vezényszavak közepette. Nem veszélytelenül irtva az erdőt.
Rendhagyó stoppos kalandunk is ehhez kapcsolódott, fáradtunk az idős barátunk is nehezen bírta az óvatos iramot. Elhangzott a javaslatunk. “Feri bácsi stoppold le a traktort, mire Ő határozottan integetni kezdett. Sikeresen lestoppoltuk hát a piros masinát
és felkapaszkodtunk az elejére – így időt és távolságot nyerve tudtunk közelebb kerülni a remélt úti célunkhoz. Izgalmas adrenalin fokozó érzés volt ott elöl állni, haladni fölfelé a szűk és meredek erdei úton zakatoló gép orrán- közben fotózni videózni is kellett az eseményeket.
Érezve fogytán az erő, a kapaszkodás egyre bizonytalanabbá vált – jeleztük köszi a segítséget és leugorva gyalog folytattuk tovább erdei utunkat a v alakú földúton. Néhány órára belekóstolhattunk a Zaránd belsejébe is – Nehéz szívvel a lassan függőlegesnek tetsző csúcs előtt visszafordultunk, de a fanyűvő traktorstoppolást bevéstük emlékezetünkbe. A lefelé út kényelmesebb volt, érthető módon megkönnyebbülve tervezgettük az esti programot a remélt helyi gasztronómiai különlegességgel.
Este értünk vissza kocsival a szálláshelyükre Világos mellé ( Igazán borzasztó érzés volt látni itt is az emeletes cigánypalotákat-a tájidegen, legtöbbször lakatlan főút menti “ túl-díszes építményeket” végig a vonalon).
Házigazdánk és felesége mosolyogva kedves szavakkal, igényes vendégfogadással kompenzálta a túra végcéljának sikertelen elérést. Remek házi pálinka, finom vörösbor – kellemes diskurálás is dukált a szabadtéri vacsorához. Nem kellett ringatni a társaságot, szép napot töltöttünk a Zarándi hegységben. Köszönjük szépen román vendéglátóinknak és külön is túravezetőnknek Feri bácsinak. Zárásként megtekintettük egy szál virággal tisztelegve Aradon a Magyar szabadság, az aradi mártírok emlékművét.

Bagyinszki Zoltán

https://www.youtube.com/watch?v=vVeHKMXoQQI&feature=youtu.be