Budapest – Parisiana mulató -ma Új színház

Budapest

A színház épülete Budapest Szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.
Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.
A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemezburkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak. Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.
A 6. kerületi, Paulay Ede utca 35. szám alatti épület Lajta Béla tervei alapján épült 1908-09-ben. Első célja a tervleírás alapján: „művészi táncok bemutatása, a tánc művészetének nemesebb értelemben való kultiválása, a hatodik művészetnek minálunk is az őt megillető magaslatra való emelése” volt. A városligeti Ős- Budavára szórakozónegyed korábbi bérlője, Friedmann Adolf felesége, Schwarz Amália úrnő nevén építtette a Szerecsen utca 35. szám alatt. A Parisiana Orfeum 1909. február 13-án nyithatta meg kapuit. Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga-kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került. 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta- homlokzatot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

dr. Mészáros Kálmán orvos és Afrika vadász fotókon és bronzba öntve.

Gyula városa


Életének 3 fontos állomását mutatom be a kedves látogatóknak :
1. Gyulát, az utcát emléktáblájával ahol született. A bronz emléktábla tiszteleg egykori szülőháza utcájában, a volt / már elbontott házuk előtt. Köszönjük családjának és a Békés megyei Vadászkamarának az elhelyezést.
2. Afrika – Etiópia szavannáit ahol császári és katona orvosként dolgozott és szabadidejében rendszeresen vadászott –nagy sikerrel és elismeréssel.
Én csak kiragadtam egy szubjektív témát – gyulai jellege miatt mivel Mészáros Kálmán nagyszerű gyulai születésű híres vadász ( író is egyben aki trófea gyűjteményét később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta).
bemutatásával. A legnagyobb poén kedves fiatalok, hogy Mészáros Kálmán a világ talán legügyesebb és leggyorsabb vadásza volt aki 1 perc leforgása alatt 4 oroszlánt terített le Etiópiában, NÉGYET!
Mindezt a valóságban, nem virtuális módon mint sokan közületek.
Ő tudta csak egy élete volt –amire nagyon vigyázott…… az interneten keressetek rá és olvassatok róla, érdekes és megéri.
3. Továbbá Érdet ahol “utóélete zajlik” a múzeumi tablókon-fotókon, a látogatók örömére.

Az érdi Földrajzi Múzeum meghitt csendes kertjében csodálatos magyar emberek, utazók, kutatók, tudósok – ( pl Kőrösi Csoma Sándor ) vadászok, tisztelgő bronzba öntött és kőbe vésett remek szobrai láthatóak.
A múzeum tartalmas és látványos kiállítása megtekintésre érdemes , sőttttt kötelező – a gyerekek , diákok imádják – imádnák. De jó is annak akit nagypapája, szülei, remek tanárai elviszik ezt a tárlatot – múzeumot megtekinteni. Ők irigylésre méltó gyerkőcök ,hogy a vonzó és bénító kütyü nyomkodása helyett megismerhetik a legbátrabb legkitartóbb magyar embereket, utazókat, vadászaink életét Guines rekordba illő extra teljesítményét.
Köszönjük nekik, hogy magyarként öregbítették a nemzet hírnevét.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Trianoni emlékmű Nagykanizsán

Határon belül - 93.000 km2

A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű, Nagykanizsán az Eötvös-téren áll. Irredenta-szobornak és Trianon-emlékműnek is nevezik, mivel a trianoni békeszerződéssel elcsatolt országrészekre, és az egykor volt történelmi Magyarországra emlékeztet.
Olvass tovább

Magyar örökség- KASTÉLYOK – képes könyv Kossuth Kiadó

Könyvek


E sorozat 2. kisméretű albuma a kastélyokról szól Podhorá-nyi Zsolt jegyzi hasonló kritériumokkal, célokkal mint az előző templomos könyv. Kb. 5 évszázad stílusában 20 kastélyt, várkastélyt, kastélytorzót, úrila-kot- történelmi családokat- tekinthet meg, ismerhet meg a látogató .”Magyarország a kastélyok, kastélyromok országa”kezdődik a beköszöntő- néhány szép rezidencia a könyvből- a teljesség igénye nélkül:
Sárospatak, Pácin, Edelény, Gödöllő, Fertőd, Alcsútdoboz Dég, Nádasdla-dány, Szabadkígyós, Keszthely, Tiszadob, Martonvásár stb….

Bagyinszki Zoltán

Magyar örökség- TEMPLOMOK– képes könyv Kossuth Kiadó

Könyvek


76 oldal terjedelemben, színes fotókkal ismertetőkkel Baldavári Eszter alkotásaként jent meg 2017-ben. Stílusok szerint, kronológia sorrendben néhány fontosabb szakrális épületünk bemutatásával, a népszerű ismeretterjesztést szolgálva./ templom kápolna zsinagóga . 1000 év valamennyi felekezet jelenléte 66 szépséggel – épülettel párosult.
Szerkesztette. Hollósi Nikolett és a Koronczai – Fekete Viktória, a Dürer Nyomda nyomdászai ismét szép igényes könyvet mondhatnak magukénak.

Bagyinszki Zoltán

Alföldi szecesszió – 2017.

Könyvek

A 100 oldalas egyedi kiállítási katalógus a kis-kunfélegyházi művészettörténeti konferencia eseményéhez kapcsolódik, az or-szágos vándorkiállítás fotóanyagának tartalmi és képi ismertetőjeként. Brunnmer Attila és Veres Dániel kurátorok szerkesztették, a gazdag fotóanyag zöme Bagyinszki Zoltán gépéből kezéből- szemével származik. Támogatta a Magyar Művészeti akadémia és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület. A ván-dorkiállítás havonta új alföldi városban mutatkozik be , természetesen járt már Gyulán is.

Bagyinszki Zoltán

Gyula és környéke útikalauz – útikönyv Térkép Kft 2018.május 30

Könyvek


A 290 oldalas gazdagon illusztrált térképekkel bőven ellátott 3. lényegesen megújult kiadást mutatja be a fotográfus, hiszen a képek legtöbbjét Ő készítette, mintegy 260 felvételt exponált. Kiemelné még Pénzes Ferenc fotográfus képi közreműködését is.
Nagy nagy gyulai szívvel szerkesztette: Göndöcs Péter ügyvezető, a szöveg Dr. Czeglédi Imre bácsinak köszönhető.
A kivitelezés minősége a Dürer Nyomda munkáját dicséri. A gyulai belváros 8 séta keretében ismerhető meg és kapcsolódik még a városkörnyék látnivalóinak turisztikai vonzerőinek a bemutatása is. Az útikönyvet lektorálta dr. Erdész Ádám, tipográfia: Tóth Attila. Friss tartalmas, gondosan szerkesztett hasznos könyv került a piacra amely már nagyon időszerű volt. A címlapon a legújabb városi attrakció látható a Wenckheim – Almásy kastély elülső főhomlokzat kupolás részletével.

Bagyinszki Zoltán

Magyar népi kézművesség-útikönyv 2017. Corvina Kiadó

Könyvek


Különleges szép és hasznos könyv az olvasónak, az utazó tu-ristának aki szereti a népi iparművészeti remekeket,a kézműves mestereket – számuk a könyv lapjain 112 műhely! Sok a kitüntetett szakember, mesterember a fazekasok, hímzők, faművesek vannak talán a legtöbben még, érzékelhető, sajnos sok a kihalóban lévő mesterség. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége csoportosítási ajánlása alapján a művészeinket és a csodás hagyományos al-kotásaikat 16 csoportban , témában követheti lapról lapra az érdeklődő.
A könyvet tervezte Környei Anikó, írta megkutatta Bede Béla 368 oldalon a Corvina könyvsorozat keretén belül. Sok szép fotó teszi érdekessé amelyből Bzolié 280 a Dunán inneni terület és Budapest mintegy 50 kézműves mester képi bemutatásával.( Reálszisztéma Dabasi Nyomda munkája).
Számomra 2 alkotó, szakmájának művésze volt a lelelelelegggg Molnár József tűzikovács és Radics László mézeskalácsos, szimpatikus ember, különlegesség volt a békéscsabai Ferkó fotószínháza is.

Bagyinszki Zoltán

Gyulai szecessziós részletek – meghívóval.

Gyula városa

Magas – Tátra, Csorba- tó Nagyszálló

Felvidék


Az egykori impozáns szecessziós szállodánk a tó partján épült 1907- ben adták át a forgalomnak. Az Első világháborút követően bővítették a terjedelmét.
Tragikus számunkra hogy a nagy fejlesztések, tátrai szállodaépítkezéseket-infrastruktúra fejlesztéseket követően a színvonalas “kész-t” vitték-vették el a trianoni diktátumot követően.
idős Szentiványi József 1817-1906 hazafias érzelmű földbirtokosnak köszönhetően, budapesti műépítész tervei alapján a fachwerk szép példája, amely 54 szobával rendelkezett. A tornyos villácska is figyelemre méltó a hotel aurájában. Jelenleg a Kempinsky szállodalánc egyik – (egyetlen 5 csillagos turisztikai központja a Magas- Tátrában ) tagjaként üzemel. Talán a legszebb fekvéssel- látvánnyal büszkélkedhetett a történelmi Magyarország területén. Mind a tóról, mind a tóra nézve csodálatos. Dicséretes az épület megmentése, kiváló állapota.
Tervezői: Hoepfner Guido, Györgyi Géza

Köszönettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus.