123►

Magyarország életében a z Esterházy família, e történelmi család mindig is jelentős szereppel bírt.
Az arisztokraták impozáns rezidenciákban éltek. – az ország vezetők, politikusok, katonák, főpapok fontosnak tartották a nívós környezet kialakítását, a parkok létrehozását, a művészek támogatását.
A csodás hatalmas épületek, a kastélyok úri lakok paloták hirdették a család a történelmi személyiségek meghatározó jelenlétét.
A történelmi Magyarországon, főleg a Dunántúl területén és a fővárosokban épültek a pazar módon berendezett kastélyok és paloták amelyek ma már jelentős részben múzeumként, intézményként funkcionálnak.
A legtöbb a hazai művészetek tárháza is egyben, Réde ma már csak a kapuzattal utal a múltra a fertődi , a kismartoni vagy a bécsi paloták a legjelentősebbek közé tartoznak. Cseklész vagy Galánta a Felvidék fájdalmas látványelemeként funkcionál.
a bennük lévő Esterházy kincsek – gyűjtemények évszázadokon át gyarapodó képtárak kultúránk részét képezik. E sok száz km-es virtuális kastélytúrával is szeretném felhívni a figyelmet értékeinkre, történelmi vonzerőinkre.
A közelmúltban Egerben a felsőfokú oktatási intézmény Eszterházy Károly nevével működik tovább. A név Közép – Európai márkaként van jelen mindennapi életünkben is.
Több mint 30 éve, mindig szívesen térek vissza megtekinteni a közben szépen rekonstruált kisebb nagyobb védett műemlékeinket-ezek egy része sajnos ma nem Magyarország területén találhatóak.

Bagyinszki Zoltán

tisztelettel Gyuláról Bagyinszki Zoltán fotográfus

12►

A tájházban minden kedves látogató betekintést kaphat a parasztember életéről, a lakásbelső és a melléképületek, valamint a berendezések az életmódról, a társadalmi hovatartozásról árulkodnak.A régi parasztemberek mindent maguk állítottak elő, a mindennapi ételt, a ruhát, a lakást, a gazdasági épületeket. Tudták, hogy csak magukra számíthatnak, ezért nagyon sok mindent megtanultak. A föld művelésével biztosították, maguk a család és a jószágok számára az élelmet. A munkájuk jó és szakszerű elvégzése után, valamint a jó Isten segedelmére számítva bízhattak abban, hogy elegendő termést hoz a föld, így az újig nem kell éhezniük. Ez az életmód megkívánta a körülöttük levő élővilág pontos ismeretét, tiszteletét. Ennek eredményeként összhangban éltek a természettel. A természet élővilága biztosította az életben maradást. A földművelés a jószágtartás mellett a halászat, vadászat is beletartozott a minden napi életükbe. Sok mindent szájhagyomány útján adtak át egymásnak, Ennek a tapasztalatnak az átadásakor igazat kellett mondani, mert a megfigyelésekből, csak így tudtak pontos következtetést levonni. Reméljük az idelátogatók választ kaptak a bennük felmerült kérdésekre a tájház látogatása során. Ebben a rohanó világban egy kicsit megállt az idő, volt arra lehetőség, hogy eltöprengjen mi igazán fontos az életben.
A falumúzeum épületegyüttese egy gazdacsalád lakóházából és annak gazdasági melléképületeiből áll, melyek a lakóházzal egy sorban húzódnak. Az utca felől először a lakóházat tekintheti meg a látogató, majd az egy fedél alá épült kamrát és istállót, végül pedig a szekérszínt, a baromfiólat és az ólasgórét. A gazdasági épületek enteriőr-kiállításai az állattartás, a földművelés, és a szőlőművelés eszközeit mutatják be. A szabadpitar, a nagyház és a gazdasági épületbelsők kiállításai a 20. század eleji, hagyományos paraszti lakáskultúrát és életmódot mutatják be.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/hosszupalyi/bodi-istvan-falumuzeum-es-tajhaz-20478

Az I. világháborús emlékmű,a városháza díszparkjában található,amely lovasszobor néven vált híressé.
Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész “Vész idők véres kardot hordozó lovasa” című szobrát. A bronz lovasszobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette. A fülkét kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja, rajta felirat, amelyen Tóth Kálmán “Árpád sírja” című versének utolsó versszaka olvasható: “Föltámadnak haddal, vésszel, buzogánnyal, kelevézzel, kifeni mind nehéz kardját s a hont újra elfoglalják”
A város látnivalói honlapról.

Bagyinszki Zoltán

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A négy mozaikpadló kiemelését a Nemzeti Múzeum finanszírozta. A 20-as terem mozaikpadlóját 1925-ben Budapestre szállították, ahol hosszú ideig a múzeum előcsarnokában, majd a kőtárban helyezték el.

A Veszprém Megyei Laczkó Dezső múzeum régi vágya volt valamilyen formában ismét a megyeszékhelyhez közeli Balácán bemutatni a legnagyobb mozaikpadlót, melyre a közelmúltban, uniós pályázat segítségével nyílt lehetőségük. A 109 milliós támogatásnak köszönhetően mintegy 130 millió forintból elkészítik az itt talált legnagyobb mozaikpadló hiteles másolatát, rekonstruálnak két freskókkal díszített szobát, de kialakítanak fűszerkertet és új honlapot is.

A hetven négyzetméteres padló másolatának létrehozását alapos helyszíni felmérés előzte meg, a Nemzeti Múzeumban pedig részletes fotódokumentációt és 1:1-es fóliarajzot készítettek. Kürtösi Brigitta elmondta, a budapesti műteremben nyolc hónapon át folyt a munka. Az apró, egy centis köveket fejjel lefelé ragasztották a fóliából és gézből álló ideiglenes hordozóra, így a különálló egységeket könnyebben, pontosabban tudják kezelni. Ügyeltek arra is, hogy a felhasznált kőanyag színárnyalataiban és anyagában is minél jobban hasonlítson az eredetire. A mozaikszemeket egyenként, kézzel, acél éken kalapáccsal törték. Az egyes, geometrikus elemek közötti illesztések kitöltéséhez a helyszínen is törik a köveket.

A több mint 700 ezer darabból álló mozaikpadló rekonstrukciója restaurátorok és képzőművészek alkotása. A munkában részt vett Balázs Miklós Ernő mozaikművész, Pintér András Ferenc festőművész, Dohárszky Béla szobrászművész, Túri Miklós technikus, Kürtösi Brigitta, Bóna István és Seres András restaurátor.

http://www.balaca.hu/tartalom/igy-keszuelt-balacai-mozaik