A Bihar-hegységhez tartozó Királyerdő déli aljában húzódó dombvidéken, a Fekete-Körös jobb partján fekszik Belényesszentmiklós község. A falu felkereséséhez az alábbi útvonalat javasoljuk: A Nagyszalontától keletre induló autóútról Tenkénél délre fordulunk, majd 5 km után Belfenyérnél ismét keletre fordulva jutunk el kb. 20 km autózás után Sólyomba, ahol az észak-déli irányú vasútvonal mentén átkelünk a Fekete-Kőrösön. A folyó után, a vasútvonal Ny-i oldalán terül el Belényesszentmiklós. A vasútvonal keleti oldala fölé emelkedő Templomdombon találjuk a hercegi udvarhely maradványait és a monostortemplom romos tornyát.
A Sebes- és Fekete-Körös menti hegyek a 11. században összefüggtek az Igafon/Igfan erdő területével, amely Géza herceg, a későbbi I. Géza király (1074-77) kedvenc vadászterülete volt. A Belényesszentmiklós falu feletti lapos dombtetőn található, ma a bozótostól nehezen észrevehető, amúgy sem jelentős méretű, világi funkciójú épületromok minden bizonnyal a Géza, vagy apja, Béla dux által építtetett vadászkastélynak illetve udvarháznak – Álmos herceg által később bővített – maradványai. Az I. Géza-kori udvarházhoz már egy kis kápolna is tartozott, mert ezt Álmos herceg már átépíttette a 12. század elején, miután az megrongálódott az 1091-es kun betörés során. Egy karzatot készítettek benne ekkor, így már templomként is használhatták.

Az udvarház és nyilván a templom is a 13. században a Borsák kezébe került, akik az udvarházat tovább bővítették, a templom helyén pedig kolostort emeltek. A tatárjárás (1241/42) után a kolostor megszűnt, már csak annak templomát használták. Az udvarház a 13. század közepe táján pusztult el.

A Körös fölött 30 m magasan emelkedő Templomdombon 1971-ben, 1973-ban, 1976-ban, valamint 1981-1982-ben folytak régészeti ásatások. Megállapították, hogy a templom döngölt agyag- és kőalapokra épült, égetett téglából. A román stílusú templomtorony építésében több építési periódus különíthető el. Az első egy udvari kápolna, amely később karzattal bővült. Ezt követi egy kolostorépület, majd egy templom. Az itt álló kolostor megszűnése és templommá való átalakítása 1241-1260/1270 között történt.

Az egyházi épület és az udvarház – mint említettük – egymással szoros kapcsolatban állt. Ezt bizonyítja az is, hogy készítésükkor építéstechnikailag hasonló elemeket alkalmaztak. A feudális székhely és udvari kápolna (majd templom és kolostor) ezen érdekes együttesét a régészet már egy évszázada számon tartja. Az észak-déli irányú lapos dombhát közepén még napjainkban is már messziről feltűnik a középkori eredetű templomtorony, amelytől déli irányban, kb. 120 méterre találjuk a hercegi udvarház maradványait.

http://muemlekem.hu/hatareset/Templomtorony-Belenyesszentmiklos-2371

A Kárpát-medencei történelem legtragikusabb helyszíne, alig ismert a magyar utazóközönség előtt.
A II. világháborút követően egy volt börtön “átalakult“ a romám kommunista megtorló intézkedések egyik központjává.
Ma már mementó, ma már múzeum. A Kommunizmus és az Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma brutális kínzások gyilkosságok a román rezsim ellen felszólaló, vagy csak másként gondolkozók, netán papok és kulákok románok magyarok életének sok esetben végső tragikus állomása. Ide kéne kötelezően látogatni Európa megértő kommunista szimpatizáns vezetőinek, újságíróinak.
Bővebben róla itt a neten olvasható sok sok információ, de nem könnyű olvasmányok ezek… én több mint 15 éve jártam itt, még most sem tudom feledni a látottakat. Szegény meghurcolt megkínzott honfitársaim-aki ide bekerült semmi jóra nem számíthatott, itt megtudta a “Szeku” működésének embertelenségét, brutalitását. A térkép külön információ a rendszer működéséről, a sok sok további börtön elhelyezkedését mutatja.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Közös barátaimmal Imre és Gyuri vezetésével indultunk évekkel ezelőtt ezekre a szép határon túli magyar területekre- ahol már vagy a 10. témát keresetem fel.
Csodavár, Galbena, Ponor rét, Rozsdás árok, Ördögmalom vízesés, Szkerisóriai jégbarlang, Három királyok vízesés, Medve barlang, Szamos – bazár, kicsit tovább Torockó csodája.
A Bihar hegység, a Padis környéke igazán vonzó különlegességeket tartogat számunkra- Húzd a bakancsodat indulás, szenvedj meg egy kicsit érte. Majd a járvány után kötelező: szirtek, falak, szurdokok, vízesések, víznyelők, barlangok , források, lyukak, jégképződmények, madarak, e. állatok, fák, növények, hirtelen nagy esők, viharokkal. Viszonylag könnyen elérhető adrenalin bombák.
(lélegzetelállító panorámákkal!) minden csoda amit a szobában–ból nem láthatunk oda kell menni érte. A kis képernyőszínház nem ugyanaz. Közösségben még érdekesebb, és kellően biztonságos..
Szépséget, jó fotótémákat, élményeket tartogat minden turista képíró számára, ráadásul közel is van Gyulához. Talán nem véletlenül 1848 m magas a Nagy- Bihar csúcs sem.
Ez mind igaza a Hamlet barlangra és a közvetlen környezetére- említendően hozz egész Erdély egyik mega természeti képződményére a Csodavárra is. honlapomon itt látható, keressünk rá.
A Bihar hegység kiváló gyógyszer, remek terápia mindenki számára.

Bagyinszki Zoltán

Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló is hozzá tartozik.
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. 1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig. 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
Látnivalók:

-Református temploma 13. századi eredetű.
-Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
-Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész interaktív Ady-szobra a Wesselényi-szobor közelében
-A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
-A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
-Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – “Colegiul Național Silvania” – Ady Endre egykori iskolája.
-Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából