Arad – Szántay palota

Erdély - Partium

A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot hatszögű, többszörösen tagolt, párkányokban, nyílásokban, maszkos és növényi díszítőelemekben gazdag gúla alakú, kőből és díszbádogból alakított „toronysisak” hangsúlyozza. A torony három oldalának homlokzata gyakorlatilag azonos kialakítású: alsó szintje sávozott, az egyszerű téglalap alakú ablakok vállmagasságában az egyik sávon végigfutó, korongokból álló vakolatdísszel. A földszintet lezáró, egyszerű lemezprofilú párkány az első emeleti erkélyek járószintjével esik egybe. A torony mindhárom oldalán kialakított erkélyek mindegyikét kovácsoltvas mellvéddel látták el, amelynek a múzsák hárfájára emlékeztető fő motívuma többször is visszatér az épület díszítésében. Az erkélyek két oldalán, alacsony pilléreken antik mitológiai alakokra emlékeztető atlasz és kariatida áll, ők tartják a második emeleti erkélyek konzolait. A lakásokba vezető ajtók félkörös záródásúak. Az erkélyek közti falfelületeket függőlegesen sávozott, a sávok aljában levélornamentikával ellátott vakolatdísz tagolja. A második emeleti erkélyek vas-mellvédje talán kevésbé elegáns, itt inkább a nyílásokon és nyíláskereteken van a hangsúly. A hármas tagolású nyílások egy szélesebb, egyenes záródású ajtóból és közvetlenül mellette elhelyezett, egészen keskeny, az ajtóval azonos magasságú, félkörös ablakokból állnak. A három elemet egymástól elválasztó keskeny falsávot egyszerű, geometrikus vakolatdísz emeli ki. A fölöttük elhelyezkedő szemöldököt két négyzetes konzol támasztja alá a nyílásokat elválasztó falsávok fölött. A torony három oldalának különbségei csak itt kezdődnek. A sarok-oldal homlokzatát fogrovatos párkány zárja le, fölötte szegmensíves, levélornamentikával díszített oromzat, amelyet kis sarokpillérek választanak el a másik két oldal oromzatától. A torony két oldalhomlokzatán a második emeleti erkélyek két oldalán egy korongból kiinduló, három sípszerű vakolatdíszt alakítottak ki; az erkély szemöldökpárkánya fölött keskeny, levélornamentikával dúsan kitöltött falmező húzódik. A fogrovatos párkány helyén e két oldalon indadíszes fonat fut, amely csak a szemöldökpárkány fölött szakad meg. A két oldalhomlokzat fölött kialakított félkörös oromzat orommezejében három részre osztott, lekerekített sarkú, félkörös ablak nyílik.

http://lexikon.adatbank.transindex.ro/mobil/muemlek.php?id=202

Csorba-tó – Grand Hotel Kempinski 2.

Felvidék


Csodás várakozás, csodás belépő, csodás épület, csodás környezet – téli napsütéssel.
Köszönjük.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Báró Harruckern Ferenc síremléke

Gyula városa

Gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom rejti a nagyon értékes és szép műalkotást – Báró Harruckern Ferenc síremlékét. 1777
Elöl jobbra a szentély mellett lévő műemlék síremléket Martin Schmidt bécsi szobrász készítette- egyébként a báró egy bécsi temetőben nyugszik.
Igényes szép részlettekkel készült a fehér márvány szobrászati munka. A dombormű Johann Martin Fischer szobrászművész a bécsi akadémia tanára alkotása.
az alatta lévő latin szöveget Anton Migazzi váci püspök fogalmazta. Mellette látható Boldog Apor Vilmos oltára.
A látogatás kapcsán érdemes egy két pillantást vetni a múlt század végén készült gyulai történelmi eseményeket –történelmi személyeket ábrázoló seccokra is.
Majd félezer négyzetméter területen (Patay László festőművész 1987) mélyedhetünk el a múltunkban.

Bagyinszki Zoltán

Sárbogárd – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Sárbogárdon egy tájház várja azokat a látogatókat, akik érdeklődnek a helyi paraszti kultúra és a település helytörténete iránt. A népművészeti kiállítás hátteréül korabeli bútorok szolgálnak.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/sarbogardi_tajhaz/

Szirák – Teleki-Degenfeld kastély

Határon belül - 93.000 km2

Bp-től 75 km-re, Nógrád megyében, Szirákon épült fel kb 1748–ra a Sziráki Kastély, melynek helyén már II. Géza idejében erődítmény jellegű ispotály állt.
A mai kastélyszállót – a természet lenyűgöző és kikapcsoló közelségén, valamint a számtalan programlehetőségen kívül – különlegessé teszi, hogy valaha a Teleki család tulajdonában állt. A kastélyt egy öt hektáros őspark veszi körül. Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte.
Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.
Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett. Az épület romantikus hangulata ideális helyszínt adhat esküvőknek, családi rendezvényeknek, de ha csupán a hétvégi kirándulásunkhoz keresünk egy kellemes szállást, akkor is érdemes ide ellátogatni, ugyanis a park területén lovagló-, tenisz-, teke- és lőpálya várja az itt megszálló vendégeket. A kastélyt övező hatalmas, öthektáros ősparkban pedig kellemes sétákat tehetünk, vagy az előbb említett szabadidős tevékenység valamelyikének hódolhatunk.

Kastélytörténet: Az első írásos emlékek 1219-ből valók, mely okmányokban arról olvashatunk , hogy ezen a helyen egykor a Johannita lovagok ispotálya állt. Az ispotály erődítmény jellegű lehetett, amely 300 éven keresztül működött. Ezt igazolja a kastély alatt húzódó, részben feltáratlan pincerendszer, a már feltárt, részben jól felismerhető zömök falak és alacsony boltívek.

http://www.elmenyekvolgye.hu/kastelyok/177-sziraki-teleki-degenfeld-kastely

Bercel – Bercel kastély,volt Kállay rezidencia

Határon belül - 93.000 km2

A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt. Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak.

A Bercel Kastély Budapesttől 65 km-re, a Cserhát lábánál, gyönyörű erdős-dombos, nyugodt és csendes környezetben található. A kastély a Kállay család tulajdonában volt a századfordulón. A Kállay család egykori kastélyában a helyi önkormányzat évtizedeken keresztül általános iskolát működtetett, majd 10 éve, egy francia és magyar magánszemélyekből álló társaság álmodta meg a zártkörű tréninghelyszín gondolatát, mely máig töretlen sikerrel működik.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=553

Derecskei Almáskert – tavasz, szépség, természet

Határon belül - 93.000 km2


Fotóséta a derecskei almáskert virágzó alma és meggy fái között.

Bagyinszki Zoltán

Arad – Földes patika

Erdély - Partium

Több mint 110 éves kézimunka- csodálatos enteriőr Aradon. egy igazi szecessziós palota, benne a patika
amely Budapesten is megállná a helyét, a mai Partiumban található Arad belvárosában.
Végigfotóztam a a történelmi 63 vármegyét de hasonlót keveset láttam. Igazán kiváló minden szempontból.
Ahogyan beléptem ahogyan kedvesen fogadva – fotózhattam a sok szép részlet lenyűgözött.
A SZECESSZIÓS BÚTOROK IGAZAI MESTERMUNKAKÉNT DÍSZELEGTEK. Majd a szemem megpihent a járólapokon.
A kerámia mintázata egyszerű és nagyszerű volt, amelyre azután már rálépni se nagyon mertem.
Patikatisztaság mondja a közmondás, hát igen itt a Földes patikában patikatisztaság volt – nem úgy a város utcáin terein sajnos……
Gratulálva a tervezőnek, Tabakovics Milánnak , az épület külső szecessziós részleteihez és a bútorzat csodás íveihez, faszobraihoz egyaránt.
A kovácsoltvas díszítés, a szép erkélyek részletei még a számítógép rejtett zugaiban várják a bemutatkozás lehetőségét.
Köztudott azért a palota építési költségéhez a kiváló termékeik, elsősorban szépészeti repertoárjuk, testápoló krémjeik segítette a családot.

Bagyinszki Zoltán

Arad – Urbán István főispán szecessziós palotája

Erdély - Partium

Arad – Salacz Gyula polgármester

Erdély - Partium

Endrődi Salacz Gyula (Gyula, 1832. január 31. – Arad, 1915. július 28.) polgármester.
A gimnázium I. és II. osztályát mint magántanuló, a III-VI.-et Aradon végezte. Az 1848-49. évi szabadságharcban mint hadnagy vett részt. 1849-től a jogi tanfolyamot Nagyváradon, Pesten és Bécsben végezte. A politikai államvizsga letétele után 1855-től 1860-ig a bíróságnál szolgált. 1861. november 21-én az ügyvédi vizsgát letevén, mint gyakorló ügyvéd Aradon telepedett le. 1872-től 1875-ig Arad szabad királyi város tiszti főügyésze, 1875. március 10-től 1901-ig pedig polgármestere volt. Közszolgálati érdemeinek elismeréseül 1900. október 24-én a III. osztályú vaskoronarendet, majd királyi tanácsosi címet s végül “Endrődi” előnévvel magyar nemességet nyert. Képviselővé az 1901-1906. országgyűlésre Arad szabad királyi város választotta meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gyulán született és Arad kiváló polgára lett a sikeres városvezető és városépítő – az aradi románok is elismerték városépítő munkáságat.
Gyulán emléktáblát, Aradon szobrot emeletek emlékére. Az aradi városházán kiállításon –archív fotókon is látható Salacz Gyula polgármester alkotó pályafutása.
Sokat járok Aradara, a Városházára is – jóleső érzés ilyen nagyszerű történelmi személyiségekkel találkozni. Tisztelgő találkozásunkat képeken is megörökítettük.

Bagyinszki Zoltán