Stream szerda – Erkel Művelődési Központ. – 1.rész

Gyula városa

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 1.rész.

Hajós – Érseki kastély

Határon belül - 93.000 km2

Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben a hajósi kastély első változatát és melléképületeit.
A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok.
Többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. 1907-ben Haynald Lajos bíborérsek gyermekotthont alapított a kastélyban ami 1998-ig működött.
A kastély teljes felújítása 2009-2010-ben valósult meg.

Állandó kiállítások a kastélyépületben:
Vadászat az Alföldön (19. század)
Hajósi szentbúcsú sokszínűsége
Szőlő és borkultúra a Homokhátságon
Főúri életformát bemutató kiállítóterek-szalonok, háló- és dolgozószoba.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Szevera-ház

Budapest


A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.

Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!

Beremendi Megbékélés ökomenikus kápolna – Csete György alkotásaként, 1998.

Határon belül - 93.000 km2

Nagydisznód – Erődített templom

Erdély - Partium

Szász evangélikus templomvár Brassó közelében. Egyedi impozáns középkori épületegyüttes, 53 m magas toronnyal.
(érdekességként- a közelben található a románkori Kisdisznód műemlék temploma is.) A bazilikás elrendelésű templomvárat 1349-ben említi oklevél. Szent Walburga tiszteletére szentelték fel.
Tornyán helyezték el elsőként a toronyórát Erdélyben. A románkori templomvárat több török támadás éri, a XV. század végén kijavítják és bővítik gótikus stílusban.
Kettős ovális védőfalat kap-belül gyilokjáróval. tornyokkal és vizesárokkal veszik körbe, kettős felvonóhíddal lehet csak a belső udvarba jutni. 1601- ben Basta generális hadai elfoglalják az erődítést. 1658-ban a tatárok égetik fel a falut. Az evangélikus templom sekrestyéjében csodálatos reneszánsz –papi síremlék található.

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Tartalom-szöveg: Csorba Csaba – Tóth Kiadó, Debrecen-Erdélyi templomok c. albumából

Kakastarély és környéke 2021.

Erdély - Partium


Téli hangulat Felsőbánya feletti hegyekben – fotó Kerekes Zsóka.
De jó volna nálunk is ilyen..

Bagyinszki Zoltán

Gyulán tavasz van – Hóvirág január 30-án.

Gyula városa

Görgényszentimre – Bornemisza kastély

Erdély - Partium

Székelyföld egyik legszebb kastélya – volt akkor, amikor diára fotóztam 20 éve, Sajnos a mai internetes képek alapján pusztulásra ítélték romániában.
Ez a szépséges és impozáns egykori késő barokk, magyar rezidencia már tönkrement, romlik – csúnya kellemetlen épület lett manapság Maros- Torda vármegyében.
A hatalmas és szépséges angol park szintén fájdalmas látvány nyújt számunkra. a Bornemisza család után Habsburg érdekeltség lett -vadászkastélyként fogadta a nemzetközi történelmi családok tagjait.
(bővítve, átalakítva, a közelmúltig igényes formában várta a látogatókat.)
A XVIII. századi manzard tetős, L. alaprajzú épület a XIX. században többször átalakult-bővült. Hátul közép és oldalrizalitok díszítik. A tornyos, 85 m -hosszú hossz főhomlokzat igazán látványos amelyhez szép kápolna is csatlakozik. Az épület otthont adott a Teleki Sámuel vadászati és trófea gyűjteményének. Híres, látogatott volt a Kárpátok hegyeinek tövében létesített 10 hektáros dendrológiai értékekkel bővelkedő idős parkja.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a a történelmi Magyarországon c. tartalmas képes albumából, Tóth Kiadó.

Gyulai Gyermekmenhely

Gyula városa

Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki megalkotta a Gyermekvédelmi törvényt. Az 1901. évi VIII. törvénycikkelyben a talált, valamint a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított hét éven aluli gyermekek ellátásáról kell az államnak gondoskodnia, míg az 1901. évi XXI. törvény ezt a 15. életkorig kiterjeszti. A miniszterelnök lelkes és odaadó támogatója a gyermekvédelem ügyének. Erről egy 1910-es tudósítás így ír:
„… de egyiknek a sorsa sincs annyira a szívéhez és szeretetéhez nőve, mint a gyermekvédelem. Ehhez nem enged hozzányúlni ellenséges kézzel, ebben mindenki, a ki az elhagyatott gyermek rovására akar takarékoskodni, vele szemben találkozik ellenségül.”

Forrás: Körmendiné Pók Zsófia, könyvtáros, Heim Pál Gyermekkórház: A Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely története és irodalma

A Békésmegyei fehérkereszt egyesületet 1896-ban gróf Almásy Dénesné ügybuzgósága hívta életre. Az egyesületet 1899. július 13-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy Gyulán gyermekmenhelyet létesít. Megvásárolták e célra a Szent István utcán fekvő Follmann-féle házat, melynek megvételére, átalakítására és felszentelésére mintegy 12 000 forintot költöttek.
A gyermekmenhely ünnepélyes megnyitása 1899. október 30-án történt. A fővárost nem számítva ez volt az országban az első gyermekmenhely. Lukács György főispánsága idején Bosnyák Zoltán megbízást kapott Széll Kálmán miniszterelnök-belügyminisztertől, hogy az állami gyermekvédelemről törvényjavaslatot dolgozzon ki. Amikor aztán a törvény létrejött és felállították az állami gyermekmenhelyeket, ezek egyikét Lukács kezdeményezésére Gyulának juttatták.
Gyula ezzel egy nagy jelentőségű intézménnyel gazdagodott. 1912-ben a gyermekmenhely részére új székházat akartak építeni. A város erre a célra megvette özv. Léderer Lajosné 1364 négyszögöles ingatlanát 10 000 koronáért, kedvezményes áron.

Forrás: Scherer Ferenc: Gyula város története, Gyula m. város kiadása, 1938, II. kötet, 289-290. o.

Az 1912 körül tervezett és a világháború után megépült jelentős épület tervezője: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészpáros Gyula rangos város, ami az alábbi listából is nyilvánvaló: tájékoztatásul, a történelmi Magyarországi városok listája, ahol 1904-ben Gyermekmenhely-ek létesültek (a fővárosi mellett): amely a közelmúltig Gyermekkórházként működött.
Aradon (átadva: 1904. május 1.), Gyulán (1904. október 29.), Debrecenben (1904. október 15.), Kecskeméten (1904. október 28.), Kolozsvárott (1904), Nagyváradon (1904. május 11.), Pécsett (1904. augusztus), Szabadkán (1904. július 27.),
Szegeden (1904. április 16.), Veszprémben (1904. október 15.), Kassán (1904. december 1.), Marosvásárhelyen (1904. augusztus),
Munkácson (1905. október 31.), Rimaszombaton (1905. október 1.), Szombathelyen (1904. július 18.), és Temesvárott (1904. május közepe).

Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán

Csejte – várának romjai

Felvidék

Csejte község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, Kárpátok “titokzatos várkastélyának”, Csejte híres várának romjai.
A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott. A 13. század első felében építették majd a 15. században kiszélesítették.
A vár a 16. és 17. század fordulóján itt élt Báthory Erzsébetnek köszönhetően szomorú hírnévre tett szert. A grófnőt szadista hajlamai miatt “vérgrófnőnek” nevezték el. Állítólag 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg azért, hogy azok vérében megfürödhessen és ezáltal örökre fiatal és gyönyörű maradjon. A vérszerzésre egy vasleány szolgált, amelynek mellkasába hosszú késeket szereltek. Amikor valamelyik leányzó hozzásimult, a kések kipattantak a mellkasából és a vér máris folyt az elkészített fürdőbe.
1611-ben Biccsén Thurzó nádor általános nyomásra a grófnőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1614-ben meghalt “vérgrófnő” történetét több könyv és színház feldolgozta.
Csejte várát 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején Rákóczi Ferenc hadai felégették. Azóta pusztulásnak indult és ma egy festői várrom, amely csodálatos körkilátást nyújt.

https://slovakia.travel/hu/csejte-vara

Jó pár éve- még a diás korszakomban jártam a történelmi Magyarország városait – településeit- és a különböző országrészek hegyormait- várdombjait.
Feladatom volt a közel 100 magyar történelmi vár felkeresése-megtalálása- fotózása.  (Tóth Kiadó, Magyar várak album részére)
Jó pár szervezett vártúrát jelentve számomra, többször egyedül, még többször barátokkal, családom tagjaival. Ez ma már történelem – számomra is. Élményekkel, Pentax gépemmel, sok szép diával, sztorikkal, szerencsés indulásokkal, hazatérésekkel. A 2-3-4 napos intenzív programokat mindig megelőzte a kutatás felkészülés, házi koszt, Kodak diafilm vásárlás – akkor még nem volt az internet segítsége számomra.
Ma már talán nem indulnék el- főleg egyedül nem, mert azért a veszélyek is jelentkeztek, főleg a településeken túli várdombokon, elhagyott romokon- ismeretlen váraink maradványain.
.Mindezt román, szlovák nyelvtudás nélkül.
Azonban a vállalt könyves feladatok motiváltak- “kényszerítettek” a feladat sikeres elvégzésére, no meg imádtam a történelmi Magyarország régióit és a várakat, romokat, históriás évszázadainkat.
Ez a pár felvétel a Felvidék N-i részén készült, a Cseh határ mentén épült váraink, végváraink megörökítésekor. Csejte, Beckó, Trencsén, Berencsváralja, Detrekőváralja, Vöröskő, Dévény, Pozsony.

Bagyinszki Zoltán