Gutin hegység – Kakastaréj

Erdély - Partium

A Gutin-hegység Európa leghosszabb vulkanikus hegyláncának része. A hegység a felszínre került magmából alakult ki kb. 15 millió éve. A gyakori fogazott, pengeéles sziklás ormok kihangsúlyozzák a hegység havasi jellegét.
A Gutin legszebb részei: gerincének legmagasabb része a Nagy-Gutin (1443 m), nem messze tőle a kis Gutin hármas csúcsa, a Szekatura vulkáni sziklatornyai, majd a hegység szimbóluma a Kakastaréj, ami Romániában páratlan vulkáni képződmény.
A Kakastaréj egy hatalmas berobbant kráter peremének maradéka. Fűrész éléhez hasonlító, bazaltos andezit sziklafal hossza 200 m. Függőleges, 150 m magas sziklafalában kardvágáshoz hasonló hasadások vannak, ami a sziklamászók kedvenc gyakorlótere.
Vulkáni eredeténél fogva a Gutin és környéke Románia színesfém bányászatának legjelentősebb területe. Földünk kérgének különböző mélységeiből eddig 2000 ásványfélét ismerünk, ezek közül 500-at Romániába találtak meg, a Gutinban 15-öt.
Érdemes ellátogatni a világviszonylatban egyedi ásványokról híres nagybányai ásványtani múzeumba.

https://geocaching.hu/caches.geo?id=3318

Szarvas – Makk variációk

Határon belül - 93.000 km2

Buda – Lóvasúti végállomás

Határon belül - 93.000 km2

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont az egykori Lóvasút-végállomás épületének műemlékvédelem alatt álló, korhű rekonstrukciója a Zugligetben. Az épület a Hegyvidéki Önkormányzat beruházásában, a magyar állam és az EGT Alap támogatásával, mintegy egymilliárd forintból újult meg, és 2017. szeptember 17-én újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.
A Lóvasút kulturális- és rendezvényközpontként működik: kulturális programok (koncertek, filmvetítések, könyvbemutatók, ismeretterjesztő előadások) megrendezésének ideális színtereként, valamint konferenciák és egyéb üzleti rendezvények, családi események (születésnapok, évfordulók, esküvők) exkluzív helyszíneként szolgál a továbbiakban. A Lóvasút részeként, különálló épületben lelt továbbá gyönyörű otthonra a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, amely helytörténeti programokkal: állandó és időszakos kiállításokkal, tematikus sétákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az érdeklődőket.
Az épület másik, völgy felőli szárnya 2019 tavaszától az EBER Desszertnek is otthont ad.
A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont missziója, hogy tartalmas programjai révén a Hegyvidék kulturális életének újabb színfoltjává, magán- és céges események exkluzív helyszínévé, kedvelt találkozóponttá váljon. Olyan sokszínű programlehetőségeket kínáló, nívós hegyvidéki kulturális és rendezvényközponttá, ami széles körben ismert és keresett mind lakossági, mint üzleti körökben.

https://lovasut.hu/lovasut/epulet/

Bugac – Pásztormúzeum

Határon belül - 93.000 km2

A bugaci puszta közepén álló Pásztormúzeum a kiskunsági szárazmalmok stílusában épült. Az épület mellett álló idős tölgyfák a valamikori homoki tölgyesek hírmondói.
A Pásztormúzeumban a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit, és a környék természeti értékeit mutatja be.
A Pásztormúzeum mellett emelték a nemzeti park 30. évfordulóján,
2005-ben a nemzeti parkot alapító erdőmérnökök, Dr. Tóth Károly és Kontra László tiszteletére emelt emlékhelyet. A Balanyi Zoltán szobrászművész által készített emlékmű anyaga az ezen a tájon jellegzetes réti mészkő.
A Pásztormúzeum környékén még ma is a régihez hasonló élet zajlik. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója.
A hűvösölőt, az isztrongát, a karámokat, vagy a kontyos kunyhót ma már főleg a kirándulók használják.
A múzeum mellett kezdődik az Ősborókás, ahová túrautakon be lehet sétálni.
Tavasztól október végéig naponta lovabemutatón ismerhetik meg a látogatók a kiskunsági csikósok ügyességét, játékait, és a pünkősdi király választás feladatait.
A Pásztormúzeum a Karikás csárdától lovas kocsival és gyalogosan is megközelíthető.
A Pásztormúzeum május 1. – október 31-ig 10-18 óráig van nyitva.
A Karikás csárdánál váltott belépőjeggyel a Pásztormúzeum, a lovasbemutató és az Ősborókás is megtekinthető.

http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1466

Arad – Ortodox zsinagóga

Erdély - Partium


Arad Ortodox zsinagóga épülete kevésbé ismert, talán helyesebb, hogy sajnos ismeretlen aradi épület – padig értékes műemlék, különleges letisztult korai vasbeton építészeti értékünk a XX.század 20-as éveinek elejéről- /1921 Tabakovits Emil tervei alapján.
Évtizedek óta használaton kívül árválkodik a Neológ Zsinagóga közelében, tudjuk az aradi zsidó közösség komoly értékekkel rendelkezett, nagy közösséget-gazdasági erőt alkotott a városban.
Még elhagyatottan is megtekintésre érdemes, amely az aradi múzeum kezelésében van és tervezik a rekonstrukciót, a közel jövőbeni kulturális hasznosítását. A kívülről nem is olyan nagy épület ,
szép íves belső térrel és karzattal is rendelkezik- egyszerű bútorzat, kevés díszítés fehér szín, modern egyenes vonalak jellemzik. A főhomlokzaton a sok ablak mellett 3 nagyméretű díszes bejárati ajtó található – gazdagon díszített kőkeretekkel ás timpanonnal.
Hátul szomorú elhanyagolt állapot látható, lepusztult lépcsőház, a természet már kezdi visszaszerezni pozícióját. A folyosón 3 emléktábla is található héber nyelvű ismertetőkkel.
Lehetőségem volt bejutni és a múzeum számára pókhálómentes fotókat is készíteni, ebből néhányat tisztelettel bemutatok önöknek.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2019.

Vizsoly – református templom

Határon belül - 93.000 km2


fotó: junior Bagyinszki Zoltán

Vizsoly már az Árpád-kortól fontos településnek számított, román kori, kőfallal övezett, gótikus stílusban kibővített temploma országunk egyik legbecsesebb műemléke. Belsejét értékes, 13.-15. századi freskók díszítik.
Az épület kis hajójához kisebb dongaboltozatos szentélytér és kórus kapcsolódik, ehhez pedig egy még keskenyebb, negyed gömb boltozattal fedett, félkörös apszis. A 14. században építették át, szélesebb hajóval és egy toronnyal egészítették ki. Ezekből áll össze a lépcsőzetesen tagolt, gyönyörű épületegyüttes. Vaskos tornyát lőrések és gótikus ablakok tagolják, falain csúcsíves ablakok nyílnak, az apszis külső felét fülkék teszik mozgalmasabbá.
Az apszis belső falán Krisztus születése és a három király látható, a régebbi hajó boltos süvegeibe szentképeket festettek, az oldalfalon Krisztus szenvedése jelenik meg. A Szent László legenda, a Kálvária-jelenet, az angyali üdvözlet, és Mária és Erzsébet találkozása is látható a 15. századból származó freskókon. A diadalív egyik oldalán Szent Kristóf, míg a másik oldalán Szent György és a sárkány látható. Sajnos több helyen elég rossz állapotban vannak már a falfestmények.
A barokk, díszes fa koronájú szószék 1792-ből való. A templomban a kiállított Biblia mellett rövid kiállítást is láthatunk a nevezetes bibliafordítás történetéről.
A templomot idegenvezetés keretében látogathatjuk, a csoportok a 2013-ban megnyitott Református Betlehem nevű látogatóközpontból indulnak. Az épület a falu hajdani általános iskolájaként működött, a fogadóközpontban egy jól felszerelt, igen gazdag választékú Könyvesházat is kialakítottak.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/vizsoly-reformatus-templom

Kisbacon – 160 éve született Benedek Elek író

Erdély - Partium

Benedek Elek székely nemesi családban született 1859. szeptember 30-án, a Magyar Királysághoz tartozó Kisbaconban. Az első világháborút követően hazatért kisbaconi birtokára, a romániai Kisbaconba, itt halt meg kilencven éve, 1929. augusztus 17-én.
Iskoláit Kisbaconban, Székelyudvarhelyen és Budapesten végezte.
A diákévei alatt méprajzi gyűjtést is folytatott, ebből jelent meg első munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-es évfolyamában, Székelyföldi Gyűjtés címmel. A Budapesti Hírlapnál volt első állása, újságíróként. Itt jelentek meg cikkei a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról, és néhány meséje is. Önálló mesekönyvei 1885-től kerültek kiadásra.
Kormánypárti képviselőként 1887-ben bekerült a Parlamentbe. A képviselői munkát 1892-ig folytatta, abban csalódva hagyta abba politikai pályafutását.
Számos lapnak volt főszerkesztőként, szerkesztőként, újságíróként munkatársa (például: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09), időnként álnéven is publikált. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Sorra jelentek meg mesekönyvei, mesefordításai.
Nagy vállalkozásba kezdett bele 1905-ben, a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményébe. A Nagy magyarok életéből 13 kötet jelent meg 1905 és 1914 között, de a világháború megakadályozta a további kötetek elkészülését.
Trianon után, 1921-ben végleg hazaköltözött Kisbaconba. Legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Ebben olyan szerzők írtak, mint például Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Karácsony Benő, Sipos Domokos. A világgazdasági válság csődbe vitte a lapot, Benedek Elek agyvérzést kapott és augusztus 17-én meghalt. Két nappal később felesége, Fischer Mária mérget vett be, és ő is meghalt. Kisbaconban temették el őket.
Benedek Elek több leszármazottja írói pályafutást választott, vagy főtevékenysége mellett írással is foglalkozott. Legismertebbek közülük Benedek Marcell, Benedek István, Lengyel Dénes és Lengyel László.

https://ado.hu/ado/160-eve-szuletett-benedek-elek-a-nagy-mesemondo/

Móri pincék, présházak 2019.

Határon belül - 93.000 km2

Miklós Csabinál jártunk, visszatérünk.
Mór sok értékkel, látnivalóval rendelkező kisváros Székesfehérvár és Győr közötti terülten a Gerecse nyugati lábánál. A finom és nagy múltú fehér bor, az Ezerjó hazája.
Borvidék, pince, szőlő és szüret kapcsán sokfelé jártam már több alkalommal is, de itt csak egyszer fordultam meg – sietve több mint 10 évvel ezelőtt a pincéket keresve, amiket nem igazán sikerült akkor megtalálni.
(bocsi egyszer még jártam itt közben Móron a Lamberg szép barokk kastély fotózása kapcsán, külön felhívnám a figyelmet a környéken sok értékes kastély található.)
Most a vonzerőt növelte a Miklós Csabi pincéje ill. az esti pincepörköltös – bemutatóval, kóstolóval szerzett program. Többféle helyi finom bor ízlelgetését követően jött a kellemes hagyományos vacsora – majd a sztárbor az ezerjó.
A pince mélyén kis társaságunk részére a szimpatikus tulajdonos szakember élményei és borszakértői információi biztosították a maradandó kóstolói élményt számunkra.
Másnap délelőtt fotós pincesétára indultunk a csendes kisváros pincesorát keresve és megtalálva. Közben megtapasztaltuk szüreti programot végző helyi pincészetek, szorgos boros gazdák és családtagok szombati szabadidős közösségi munkáját is.
Bizony a meredek lejtők és dombok próbára tették a a “szőlőszállító munkások” energiáját. Délre mindenki kellemesen elfáradt, biztosan jól esett számukra a gazda által biztosított bőséges ebéd.

Közben végre megérkeztünk a szerencsére átalakítást nem szenvedett megmaradt pincesor – értékes képi élményt biztosító pincéihez, présházaihoz. Itt még látható az egymás mellé épült hasonló formájú földszintes védett épületsor, sajnos már ez is csak foghíjas formában.
A jellegzetes móri forma az egy szintes, középen díszes kapuval rendelkező bajárat, 2 oldalt szélen kisebb ablakkal, alul “szőlő beöntő nyílással” épült présházak nagyobb méretű belső feldolgozó résszel – tároló kapacitással készültek amelyből középen nyílik a a 20-30 – 50 m hosszú
legtöbbször másfélszáz éves boltíves pince. Némelyik még ettől is idősebb présház, van nagyon szépen karban tartott, rekonstruált és bizony igen elhanyagolt épület – van amelyiket éppen most építenek teljesen ujjá.
boltíves pince. Bejárva hazánk valamennyi borvidékét szomorúan látom sok helyen az egykori egységes pincesort átalakítják, beépítik lakóházakkal vagy átalakítják a pincét, netán emeletet húznak rá, sajnos jellegtelen “barmolások” is tapasztalhatóak.
Kár értük, miért hagyják hogy a szépséges műemlék sor ilyen károkat szenvedjen – nagyon kár értük.
A móri pincesor következő II. részében ilyen szépségekkel találkozhatunk majd.

Bagyinszki Zoltán

Mór – Hatalmas Szürke nyár a füzesben

Határon belül - 93.000 km2

A Mór közelében álló fa tekintélyes méreteivel lenyűgözi az embert. 9,1 méteres törzskerületével a faj legnagyobb ismert példánya az országban, magassága 18 méter, kora 150 és 300 év között lehet. A fa közelében fekvő lakott települést Vajal-pusztának hívták, amely ma már Mór része, történetéről, ha tudna, az öreg nyár bizonyára sok érdekességet mesélne.

A szürke nyár a fehér és a rezgő nyár természetes kereszteződéséből létrejött hibrid faj, a hullámtértől a száraz homokig sokféle élőhelyen előfordul, de legjobban a jó vízellátású talajokat kedveli. A vajali szürke nyár nem egyedül állt itt, egykor fajtársai és füzek sokasága vette körül, az idők folyamán azonban, hol a szükség, hol a fokozódó földéhség miatt, egyre kevesebben lettek. A fa élőhelyét jelentő, a Vajal-forrás által táplált, vizenyős, ingoványos terület mérete mára egy hektárnál is kisebbre zsugorodott a művelt földek, szőlőskertek, gyümölcsösök, hétvégi házak gyűrűjében, épp ezért Mór önkormányzata a Móri-árok Természeti Öröksége Alapítvány kezdeményezésére helyi védettség alá vonta a területet.

https://utirany.hu/vertes.vajaliszurkanyarfa.htm

Kallósd – Kerektemplom

Határon belül - 93.000 km2

Kallósd a zalai várhoz tartozó királyi birtok volt egykor, csak 1203 után adta az uralkodó a komári Orosz fiainak. Az ő unokája, Karacs fia Miklós építtette a plébániatemplomot 1260 körül. 1263-ban már Nagykalos falu Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomaként említik. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. századi török támadások miatt a lakosok a templomot is elhagyták, a falu 1711-től induló ismételt benépesülése után azonban kiszabadították a bozótból és 1740-ben Békási Imre kapornaki apát újjáépíttette. Kupolaszerű tetőszerkezetét az 1800-as években építették. A falu népességének növekedése miatt az 1800-as években előcsarnokkal bővítették, ezt azonban az 1989–1993 közötti műemléki felújítás során elbontották, hogy hangsúlyosabbá tegyék a kerektemplom formát. Előzőleg 1938-ban is helyreállították.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából