Kandallók művészi kivitelben – annó

Határon belül - 93.000 km2


A fotográfus honlapján található csodálatos cserépkályhák sorozat után……
A kastélyok, paloták , várak és egyéb későbbi reprezentatív egykor épült életterekben – sokszor ( legtöbbször a helyiség díszeként készültek) míves értékes anyagból és igazai műalkotásként készült az egykori fűtést- meleget biztosító kandallók. Tisztelet a művészi kőfaragóknak, az egykori mesterembereknek.
Több 100 éve különböző anyag, stílus, formavilág jellemzi őket. A válogatás figyelt a részletekre is. Amennyiben a tulajdonos, vagy az adott személyzet egykor nem figyelt kellően a részletekre könnyen és azonnal tragédia történt, történhetett – a nyílt láng, a nagy tűz, esetleg egy erősebb huzat , netán a parázs miatt leégett az egész épület.

A krónikák alapján ez bizony sokszor meg is történt. A tűzvész belülről jött és mindent elpusztított. A középkori tűzvédelem anno még csak gyerekcipőben járt.
Bejárva a Kárpát– medencét, történelmi vármegyéinket a fotós rengeteg szép kandallót csodált meg az elmúlt évtizedekben, 600 év időutazás, ebből megtekintésre ajánlok most néhányat. Áram és tüzelő nélküli jó melegedést kívánok a hideg télben – amelyet egy kis forralt bor is fokozhat, valódi esztétikai élményt is biztosítva a látogatók számára.

Bagyinszki Zoltán

 

Békés – Tarhosi Zenepavilon

Határon belül - 93.000 km2


Tarhos 1775-ben került a Wenckheim-család tulajdonába. A birtok központjában felépített kastély körül lassan elkezdett újratelepülni a török uralom alatt elnéptelenedett település. Akárcsak a környék több falva, egészen 1945-ig Tarhos is az osztrák polgári származású Wenckheimek birtokában volt. Ebben az évben a családfő, Wenckheim László a politikai változásoktól tartva, hozzátartozóival együtt elhagyta az országot. A tarhosi tanyaközpont nagy változások elé nézett.
Hogyan került a Wenckheim-birtok kastélyába zeneiskola – ráadásul e nemben az első az országban? A történet kulcsfigurája Gulyás György, aki nem messze, Köröstarcsán született és 1942-ben zeneszerzői és karmesteri diplomát szerzett a budapesti Zeneakadémián. Gulyás Kodály Zoltán egyik leghívebb tanítványának tekinthető: hittel vallotta, hogy a haladó zenepedagógia a társadalom formálásának fontos eszköze. Miután évekig tanított Békés megyében, 1943-tól a debreceni tanítóképző ének-zene oktatójaként dolgozott. Aztán 1946-ban végre eljött az ideje: énekiskolát alapított és kijárta, hogy oktatási célra kiutalják neki (az akkor közigazgatásilag Békéshez tartozó) Tarhos megüresedett uradalmi épületeit, 105 kataszteri hold birtokkal együtt.

http://hg.hu/cikkek/varos/14125-viharsarki-szocreal-kodaly-es-rakosi-zenepalotaja

 

Kétegyháza – Almásy kastély

Határon belül - 93.000 km2


A barokk-copf kastélyt, első földesura, Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben, és a kétegyházi uradalom központjává tette. A család kihalása után, 1799-ben Almásy Ignác Temes megyei főispán és alkancellár által megvásárolt birtok kastélya 1858-ban leégett. Ybl romantikus tervei alapján 1858-1859-ben átépítették a hangulatában megmaradt klasszicista épületet. Ybl a bővítéskor, az általa emelt szárnynál akkor technikai újításként öntöttvas oszlopokat használt. A kastélyhoz 1749-ben épített, a kastéllyal 1830 táján összekötött kápolna és egy L alakú udvari szárny ma természetvédelem alatt álló park közepén áll. Az FVM Középiskola, és a Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanárai és diákjai által az 1970-es évektől gyűjtött gabonatermesztés eszközeinek és gépeinek fejlődését bemutató, Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény, mint állandó kiállítás működik az épületben.

https://www.wenckheim.hu/ketegyhaza.html

 

Dég – Gróf Festetics Antal kastélya

Határon belül - 93.000 km2


A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt bízta meg.
A kastély több rendhagyó építészeti megoldás jegyeit viseli magán, például az ovális díszterem nem az épület központi részén, hanem egyik sarkában található, valamint a kastély főbejáratához sem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet.
A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt, ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben hamarosan német hadikórház működött. Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dég, kastélypark – Kocsányos tölgy, Kb. 280 éves

Határon belül - 93.000 km2


A kastélypark bejáratánál hatalmas méretű kocsányos tölgy (Quercus robur) fogad, egyik ága a talajon támaszkodik. A csaknem 300 hektáros parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából hozták létre három patak találkozásánál.

https://juno.hu/magazin/2016/05/17/kastely-angolpark-es-hollandi-haz-ez-var-rad-ha-degen-jarsz/

A magányos fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. A fiatal fák kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, és ezek mély repedésekké fejlődnek, miközben színe középszürkéről sötétszürkére vált. Zöldesbarna, kissé viaszos fényű vesszői kopaszok.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Gyula – Szent Miklós Katedrális

Gyula városa

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít. A szentképek Arsa Teodorovici alkotásai, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A bejáratnál álló 3 m magas kereszt, 1869-óta Lazar Bogdan emlékét hivatott őrizni. A templombelsőt 1928-ban Predmerszky Béla festő újította fel. A templom klasszicista, késő barokk stílusú műemlék.

http://www.visitgyula.com/latnivalok-adatlap/szent-miklos-katedralis

Jungfer Gyula – műlakatos egykori vasüzeme

Budapest


Nagy tisztelője vagyok a híres budapesti szakembernek, a vas művészének a műlakatos alkotásainak – Budapest legszebb eklektikus és a szecessziós épületei vas részleteinek Ő volt a mestere – a “kovácsa”.
Nemzetközi rangú alkotásaiból 2 példa: a Gresham Biztosító palota – ma szálloda pávás dísze és a Wenckheim palota kapuja mutatja a kiváló példákat munkásságáról.
Mottója a a szakma lényege: “Észnek hódol az érc” olvasható a ház homlokzatán, precíz igényessége mellett – kreatív, változatos formagazdagsága biztosította a rengeteg megrendelést számára.
Budapesten fotó- sétálva, véletlen találtam rá az egykori Mű és Épületlakatos Iparművészeti Fémárugyár épületére – emléktáblájára. Mint ahogyan pár éve a temetőben a síremlékére is.
Szeretnék ezzel a pár képpel is tisztelegni Jungfer Gyula a nagy mester munkássága előtt, aki évtizedeken át működöt a Berzsenyi u 6 szám alatt . ( Lásd az emléktábla szövegét.)

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Szecessziós magazin

Gyula városa

http://www.szecessziosmagazin.com/buek2018/index.php?id=bzo

Szekszárd – Német Színház

Határon belül - 93.000 km2

Káldi Gyula üzleti vállalkozásának beindulását nagy érdeklődés kísérte, 1913 október 29-én nyitott meg és némafilmekkel szórakoztatta a lelkes közönséget. A mozi kívülről belülről igen impozáns képet mutatott, a berendezése kimondottan pazar volt, a tükrökkel díszített előcsarnok már elvarázsolta a mozilátogatót, innen nyílt a ruhatár és a pénztár. A mozi nézőtere 30×8 méteres volt, a vetítővászon, pedig 6×5 méteres. A fűtött nézőtér 465 férőhelyes volt és igen elegáns plüssel bevont páholyokból is lehetett élvezni a filmvilága nyújtotta szórakozási lehetőséget. A filmszínház télikertjében a közönséget büfé is fogadta. 1930-ban vetítettek itt első alkalommal hangosfilmet, a Világ Mozgóképszínház nem csupán mozi volt, hanem teret adott prózai és pódiumműsoroknak.
A legnépszerűbb szórakozóhely volt Szekszárdon egészen addig, míg 1986. májusában a tűz áldozata nem lett. Ugyan felújították, de már csak pár évig működött benne mozi, 1991-ben bezárt. De ekkor már rég működött a Panoráma Filmszínház is, így a Szekszárdiak nem maradtak filmkultúra nélkül.
Német Színház 1982 óta működik, de akkor még a Babits Mihály Művelődési Ház kamaratermében adtak színházi előadásokat. A színház Magyarország egyetlen professzionálisan működő, német nyelvű színháza, és Tolna megyében sincs más színház. A magyar nyelvű szinkrontolmácsnak köszönhetően a német nyelven nem értő közönség is élvezheti a színházi élményt.

http://szekszard.varosom.hu/latnivalok/kulturalis-intezmenyek/Szekszardi-Nemet-Szinhaz.html

Guttenberg Otthon

Budapest

A Gutenberg-otthon Budapest–Józsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.
A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gutenberg-otthon