Eszterházy / Esterházy kastélyok és paloták

Határon belül - 93.000 km2

Magyarország életében a z Esterházy família, e történelmi család mindig is jelentős szereppel bírt.
Az arisztokraták impozáns rezidenciákban éltek. – az ország vezetők, politikusok, katonák, főpapok fontosnak tartották a nívós környezet kialakítását, a parkok létrehozását, a művészek támogatását.
A csodás hatalmas épületek, a kastélyok úri lakok paloták hirdették a család a történelmi személyiségek meghatározó jelenlétét.
A történelmi Magyarországon, főleg a Dunántúl területén és a fővárosokban épültek a pazar módon berendezett kastélyok és paloták amelyek ma már jelentős részben múzeumként, intézményként funkcionálnak.
A legtöbb a hazai művészetek tárháza is egyben, Réde ma már csak a kapuzattal utal a múltra a fertődi , a kismartoni vagy a bécsi paloták a legjelentősebbek közé tartoznak. Cseklész vagy Galánta a Felvidék fájdalmas látványelemeként funkcionál.
a bennük lévő Esterházy kincsek – gyűjtemények évszázadokon át gyarapodó képtárak kultúránk részét képezik. E sok száz km-es virtuális kastélytúrával is szeretném felhívni a figyelmet értékeinkre, történelmi vonzerőinkre.
A közelmúltban Egerben a felsőfokú oktatási intézmény Eszterházy Károly nevével működik tovább. A név Közép – Európai márkaként van jelen mindennapi életünkben is.
Több mint 30 éve, mindig szívesen térek vissza megtekinteni a közben szépen rekonstruált kisebb nagyobb védett műemlékeinket-ezek egy része sajnos ma nem Magyarország területén találhatóak.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Alapkő, Ady a párakocka társaságában

Gyula városa


Képriport.
Gyulán a vizek városában hamarosan átadják a következő nagy projektet, megszépült a vár felé vezető sétány, a Szent Miklós parknál. A szobrokkal – világítással és automata öntözéssel, parkosítás javítással (remélem a pocsolyás rész hátul – mint “ tó “ nem marad meg örökre?!)
Köszönjük, az elején egy látványos játékos csodaelem – fél órát fotóztam, élmény volt látni a boldog embereket, gyereket a szórakozásuk, játékuk közben a városi látnivaló remek új ötletével.
Talán Párakockának nevezhetjük a nem hagyományos alapkövet, a művészek kivitelezők kreatív alkotása szuper lett.
Gyula megint odatette magát……

Bagyinszki Zoltán

Orosháza – Thék emléktábla

Határon belül - 93.000 km2


Immár száz éve hunyt el Thék Endre / 1842-1919 bizonyosan a legnagyobb hazai műasztalos, bútorgyáros szakember, a magyar műipar állócsillaga.
VÉGRE MÉLTÓ THÉK EMLÉKTÁBLA KÉSZÜLT A SZÜLŐVÁROSBAN – OROSHÁZÁN AZ EVANGÉLIKUS LELKÉSZHÁZ HOMLOKZATÁN.
Három lelkes és szecessziós szimpatizáns akaratából, munkájával megszületett a Gyulai szecessziós térkép 34. épület – objektum bemutatásával ( Szecessziós Magazin, bagyinszki.eu ) mint helyi szomszédvár a
a 100. évi jubileumán a halálához kapcsolódva – oda is invitálja az érdeklődő nézőket egy kis koszorú elhelyezésére BZ a fotográfus.
A méltó és míves emléktábla tisztelgő látogatókat vár. A mester a király stílusára inkább a historizmus volt jellemtő néhány kiemelkedő munkája volt a szecesszió stílusában is.
A legnagyobb és leghíresebb arisztokrata családok számára tervezte különleges bútorait díszítette szépítette a paloták kastélyok belső tereit, lépcsőházait, könyvtárait. De a Kúria, a Parlament, a Budai Királyi palota belsőit, bútorait is Ő készítette.
Több hazai és nemzetközi elismerést tudhat maga mögött, a Párizsi Világkiállításokon többször is megcsodálhatták bútorait, alkotásait.
A nagy hármas tagjaként- Róth, Jungfer, Thék emlegetjük őket mint szecessziós-századfordulós alkotók é s extra magyar iparművészek. Mindhárman nagyobb odafigyelést, elismerést érdemelnek.
Az életművet és az alkotó embert bemutató tartalmas könyv is megjelent róla – köszönjük a helytörténész Thék Endre kutató Verasztó Antal munkáját.

tisztelettel Gyuláról Bagyinszki Zoltán fotográfus

Hosszúpályi tájház

Határon belül - 93.000 km2

A tájházban minden kedves látogató betekintést kaphat a parasztember életéről, a lakásbelső és a melléképületek, valamint a berendezések az életmódról, a társadalmi hovatartozásról árulkodnak.A régi parasztemberek mindent maguk állítottak elő, a mindennapi ételt, a ruhát, a lakást, a gazdasági épületeket. Tudták, hogy csak magukra számíthatnak, ezért nagyon sok mindent megtanultak. A föld művelésével biztosították, maguk a család és a jószágok számára az élelmet. A munkájuk jó és szakszerű elvégzése után, valamint a jó Isten segedelmére számítva bízhattak abban, hogy elegendő termést hoz a föld, így az újig nem kell éhezniük. Ez az életmód megkívánta a körülöttük levő élővilág pontos ismeretét, tiszteletét. Ennek eredményeként összhangban éltek a természettel. A természet élővilága biztosította az életben maradást. A földművelés a jószágtartás mellett a halászat, vadászat is beletartozott a minden napi életükbe. Sok mindent szájhagyomány útján adtak át egymásnak, Ennek a tapasztalatnak az átadásakor igazat kellett mondani, mert a megfigyelésekből, csak így tudtak pontos következtetést levonni. Reméljük az idelátogatók választ kaptak a bennük felmerült kérdésekre a tájház látogatása során. Ebben a rohanó világban egy kicsit megállt az idő, volt arra lehetőség, hogy eltöprengjen mi igazán fontos az életben.
A falumúzeum épületegyüttese egy gazdacsalád lakóházából és annak gazdasági melléképületeiből áll, melyek a lakóházzal egy sorban húzódnak. Az utca felől először a lakóházat tekintheti meg a látogató, majd az egy fedél alá épült kamrát és istállót, végül pedig a szekérszínt, a baromfiólat és az ólasgórét. A gazdasági épületek enteriőr-kiállításai az állattartás, a földművelés, és a szőlőművelés eszközeit mutatják be. A szabadpitar, a nagyház és a gazdasági épületbelsők kiállításai a 20. század eleji, hagyományos paraszti lakáskultúrát és életmódot mutatják be.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/hosszupalyi/bodi-istvan-falumuzeum-es-tajhaz-20478

Kisújszállási lovasszobor

Határon belül - 93.000 km2

Az I. világháborús emlékmű,a városháza díszparkjában található,amely lovasszobor néven vált híressé.
Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész “Vész idők véres kardot hordozó lovasa” című szobrát. A bronz lovasszobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette. A fülkét kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja, rajta felirat, amelyen Tóth Kálmán “Árpád sírja” című versének utolsó versszaka olvasható: “Föltámadnak haddal, vésszel, buzogánnyal, kelevézzel, kifeni mind nehéz kardját s a hont újra elfoglalják”
A város látnivalói honlapról.

Bagyinszki Zoltán

Hunyadi János tisztelete 2019.

Határon belül - 93.000 km2


Az európai hírű sikeres csata, a török szultán II. Mehmed legyőzése óriási katonai hadvezéri teljesítmény volt a magára hagyott magyar Hunyadi János részéről.
Kapisztrán János keresztény hadai azért számítottak- valódi segítségként. Köztudott és tisztelet a déli harangszó is ide kapcsolódik, az Oszmán birodalom hadainak legyőzése révén .
dátuma: 1456 július 4-22
Hunyadi János az egyik legnagyobb a történelmi hőseink sorában. Szobra itt áll a főváros legszebb terének közepén.
Felkeresni a csata helyszínét –ma Belgrád felemelő érzés, kötelező “házi – feladat!”
De legalább egy szál virággal kisétálni Budapesten a Hősök terére az is egy szép gondolat – kellemes séta Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Gyula, Stéberl – ház I.

Gyula városa

Majdnem kész az épület rekonstrukciója, a Gyulai városközpont egyik legszebb szecessziós épülete régi szépségében látható majd.
Inkubátor centrumként működik, a Béke sugárút és a Jókai út sarkán található. 1928 – ban készült el Pfaff Ferenc vállalkozó építette anno amelyben hentesüzletet is működtettek. Természetesen a híres Gyulai Kolbász “feltalálója” üzleteként Stéberl Andráshoz kapcsolódik.
A homlokzati külső képek a napokban a gyulai szecessziós képes várostérképre is felkerülnek majd. Keressük a Szecessziós Magazinban és itt a honlapon is: bagyinszki.eu – ahol további 33 gyulai épület részleteivel, fotóival, történetével is találkozhatnak az érdeklődők.

Bagyinszki Zoltán

Balácapuszta – Római mozaik

Határon belül - 93.000 km2

A négy mozaikpadló kiemelését a Nemzeti Múzeum finanszírozta. A 20-as terem mozaikpadlóját 1925-ben Budapestre szállították, ahol hosszú ideig a múzeum előcsarnokában, majd a kőtárban helyezték el.

A Veszprém Megyei Laczkó Dezső múzeum régi vágya volt valamilyen formában ismét a megyeszékhelyhez közeli Balácán bemutatni a legnagyobb mozaikpadlót, melyre a közelmúltban, uniós pályázat segítségével nyílt lehetőségük. A 109 milliós támogatásnak köszönhetően mintegy 130 millió forintból elkészítik az itt talált legnagyobb mozaikpadló hiteles másolatát, rekonstruálnak két freskókkal díszített szobát, de kialakítanak fűszerkertet és új honlapot is.

A hetven négyzetméteres padló másolatának létrehozását alapos helyszíni felmérés előzte meg, a Nemzeti Múzeumban pedig részletes fotódokumentációt és 1:1-es fóliarajzot készítettek. Kürtösi Brigitta elmondta, a budapesti műteremben nyolc hónapon át folyt a munka. Az apró, egy centis köveket fejjel lefelé ragasztották a fóliából és gézből álló ideiglenes hordozóra, így a különálló egységeket könnyebben, pontosabban tudják kezelni. Ügyeltek arra is, hogy a felhasznált kőanyag színárnyalataiban és anyagában is minél jobban hasonlítson az eredetire. A mozaikszemeket egyenként, kézzel, acél éken kalapáccsal törték. Az egyes, geometrikus elemek közötti illesztések kitöltéséhez a helyszínen is törik a köveket.

A több mint 700 ezer darabból álló mozaikpadló rekonstrukciója restaurátorok és képzőművészek alkotása. A munkában részt vett Balázs Miklós Ernő mozaikművész, Pintér András Ferenc festőművész, Dohárszky Béla szobrászművész, Túri Miklós technikus, Kürtösi Brigitta, Bóna István és Seres András restaurátor.

http://www.balaca.hu/tartalom/igy-keszuelt-balacai-mozaik

Gyula – Végre szobor született

Gyula városa


175 – éve született meg Kölcsey Ferenc költeménye alapján Erkel Ferenc zeneszerző műveként is a nemzeti imádságunk !
Gyulán, a szülővárosban ismét érdemben került sor a jubileum megünneplésére. Koncert programra és szobor avatásra is sor került.
VÉGRE ELKÉSZÜLT, ELSŐKÉNT EURÓPÁBAN A ZENESZERZŐ ERKEL FERENC EGÉSZALAKOS KÖZTÉRI SZOBRA , SZŐKE SÁNDOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSAKÉNT.
A szülőváros és a Gyulai Várfürdő finanszírozása tette lehetővé a program megvalósulást. A gyönyörű park hatalmas tölgyfájának árnyékában egy padon ülve fogadja a látogatókat Erkel Ferenc.
Biztosan sikerre számíthat a zeneszerző. A fotózást, a divatos selfie készítést segíti a padon ülő bronz alkotás. Kezében borospohár, utalva az operában is elhangzó Bordalra / ölében a Bánk bán opera kottája látható.
Ünnepélyes program keretében került sor a mű avatására, leleplezésre—valószínű egyedi módon a közönség az érdeklődő zenekedvelő vendégek fürdőruha jelmezt használtak.
A város polgármestere Dr. Görgényi Ernő mellett megtisztelte az eseményt Somogyvári Ákos Erkel leszármazott karnagy, Ő vezényelte a Erkel Ferenc Vegyeskar zenei programját. A szoboravatás ünnepén az operaház jelenlegi
fő-direktora Ókovács Szilveszter is érdekes figyelemkeltő gondolatokkal köszöntötte az érdeklődőket. Köszöntő szavakat hallhattunk még Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökétől.
A lepel eltávolítását követően azonnal érdeklődő tekintetek keresték Erkel arcvonásait és szűnni nem akaró fotós program vette kezdetét. – lásd a felvételeket.
Gratulálva a szoborhoz meggyőződésem ,hogy a népszerű Gyulai Várfürdő újabb érdekes vonzó műalkotással gyarapodva várja jövőbeni vendégeit- selfiező fiataljait.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Gyula – Himnusz született

Gyula városa


Erkel Ferenc Gyulán-Németvárosban született a fotósorozta részeként látható épületben, a kántorlakban 1810 november 7-én. A várost erről is azonosítják (a kolbász és a fürdő ill. a vár mellett).
Gyula a Kultúra Magyar Városa a szobrok városa is egyben. több mint 40 szobor és közel 300 emléktábla található városunkban. A zene is kiemelkedik mindennapi kultúránkból. Erkel Ferenc zeneszerzőre rendezvényekkel,
koncertekkel és az évente születésnapjához kötődve koszorúzás keretében emlékezünk a rekonstruált szülőháza emléktáblájánál. A város és polgárai és fotósai büszkék a magyar nemzeti opera megteremtőjére, a Himnusz zeneszerzőjére
amelynek a megszületését ünnepelve készült ez a szubjektív képsor a fotográfus képei-utazásai –élményei alapján.
A képekhez tartozó informatív képaláírások segítik a 2 mappában található rövidített “ képes Erkel élettörténet jobb megértést. 175 éve van az országnak nemzeti himnusza, amely nagy szülötte által Gyulához kapcsolódik,
alkotó folyamatának fontos állomásaival –Pozsony, Kolozsvár, Budapest városával is találkozhat a látogató. Büszkeség Gyulaiak számára az is, hogy Budapest mellett csak Gyula város közönsége láthatta élőben az összes Erkel operát.
A másik “Erkel” település Budakeszi zenei eseményeire is utalnak a felvételek. Színezik a sorozatot a z archív képek az egykori plakátok és a legértékesebb relikvia: a gyémántokkal ékesített 24 karátos aranykoszorú.
Nagyon megtisztelő a fotográfus számára hogy 44 éve itt élhet dolgozhat Erkel Ferenc szülővárosában és munkája, szerevező feladatai kapcsán rengeteg Erkel programot, kiállítást szervezett, ill. közreműködött a város kapcsolódó eseményein,
ebből kiemelkedik a 2010. év Erkel Bicentenáriumi eseménysorozata.
A mai szobor avatás fotóival zárva egy tisztelt és elismert zeneszerzői élet képes zenei utazását. Külön köszöni Szőke Sándor barátjának és Kun Miklós direktornak hogy a 175. év jubileumán már végre létezik ez a szobor.

Bagyinszki Zoltán fotográfus