Izrael – Jeruzsálem I.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Betlehem 2018

A nagyvilágról

A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a 6. században határozták meg és ez lett a nyugati időszámítás alapja. A dátum kiszámítása azonban később pontatlannak bizonyult: Jézus minimum négy, maximum nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.
A 2. század elején, a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, Nagy Konstantin felépíttette itt a születés bazilikáját. Betlehem hamar szerzetesi központ lett. Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát.
A 6. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat.
Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
A keresztes háborúk során Tankréd csapatai élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. A 13. század elején érkeztek meg az első ferencesek és 1347-ben végleg megtelepedtek itt.
Betlehem a 16. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latin rítusú (római) katolikusok, görög- és örmény-ortodoxok.)
Betlehem 1917-1948 között a brit mandátumterülethez, 1948-1967 között pedig Jordániához tartozott. A hatnapos háború során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palaesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A régi Gyula és a régi művészeink alkotásai

Gyula városa

Kónya István elmondta, hogy három évvel ezelőtt gondoltak először arra Durkó Károly képviselővel, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnökével, hogy életet kell lehelni a Kohán Képtárba, hiszen egy képtárnak üzenetet kell közvetítenie.

Mint mondta, akkor hozták létre a Kohán György Alapítványt, amelynek az egyik első ülésén beszélték meg, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, be kell mutatni a gyulaiaknak a gyulai alkotókat, és meg kell ismertetni velük a régi fürdővárosi alkotókat is.

Az alpolgármester sorra vette, hogy 2016 óta milyen tárlatok voltak a képtárban: bemutatkoztak a gyulai művésztanárok, a József Dezső Szakkörnek jubileumi kiállítása volt, az érdeklődők megnézhették Szilágyi István – vagy ahogy mindenki ismerte: Kis Szilágyi – képeit, de ott volt a Kohán 50 és a Székelyhidi Attila műveit bemutató tárlat is. Így jutottunk el a kilencven esztendővel ezelőtt alakult, első gyulai művésztelephez.

A kiállítást Szilágyi András művészetfilozófus, művészetíró nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Gyula városához több olyan jeles képzőművész kapcsolódik, aki alkotásaival gazdagította a magyar képzőművészetet.

https://www.gyulaihirlap.hu/123109-a-gyulai-muvesztelep-elmult-kilencven-eve-elevened

Aradi Kultúrpalota megszépült – 2018

Erdély - Partium

Székelyudvarhelyi városképek

Erdély - Partium

Székelyudvarhely megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja.
Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk. Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble.
Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak: az Ó-város lényege sűrűsödik ott.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Látnivalók Székelyudvarhelyen:

-Jézus-szíve kápolna
-A Székely Támadt vár
-Tompa László emlékház
-Ferences templom és kolostor
-Református kollégium
-Benedek Elek Tanítóképző épülete
-Református templom
-Vármegyeháza (mai Városháza)
-Római katolikus főgimnázium épülete
-Katolikus gimnázium új épülete
-Tamási Áron Líceum
-Görög katolikus templom
-Budvár

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/szekelyudvarhely-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-szekelyudvarhely.html

Budapest – Állatbarát család-ZOO café

Budapest


Luca napon egy extra téma – extra képsor és extra gyerkőcök számára, de nekem is nagyon tetszett a dolog.
Félszegen bátortalanul indult az ismerkedés, aztán nem győztük félbehagyni a testközeli barátkozást a 10 féle különleges állattal.
De a torta és a tea is nagyon finom volt.
Érdekes volt ahogyan a a süti és az ital között “felszolgálták az állatokat” közben folyamatosan. Az különösen élmény volt ahogyan mászkáltak rajtunk.
Fotósélmény számomra: a kígyó, ami csak óriáskígyó még fiatal változatban ahogyan a száját nekem egy pillanatra kitárta, nem semmi…..  vagy a végén megnyugodva Nimród fején megpihent szépen a kaméleon. A sok mosolygós gyermekarc –a kicsit/ nagyon sötét helyiségben, sajnos vakuzni nem volt lehetőség.
Igazi kellemes gyerekprogram keretében szórakoztunk a hétvégén Budapesten.
A résztvevő közreműködő csapat tagjai, neveik szerint:
– szakállas agáma
– görög teknős
– királypiton
– kaméleon
– tengeri malac
– törpenyúl
– fehérhasú sün
– kakadu
– óriás macskák….
– tarantella pók , csak üveg mögül.
És egyéb gyíkféle szépségek az állatok világából.

Bagyinszki Zoltán

Szarvas – Kákafoki holtág és a Csáky-Bolza kastély

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Árkád Bazár

Budapest

A fotográfus Bálint Imre barátjával Mikulás után Karácsony előtt stílszerűen az Árkád Bazár épületének kicsit eldugott, Európa egykori legnagyobb játék áruházának képeit mutatja be a honlapon. Bizony több mint 100 éve ilyen is volt Budapesten. Alul áruház, felül bérlakások okosan kitalálták.
Az egykori Metró Klub épülete (de volt párt és szakszervezeti székház autójavító és galéria is.) kiváló alkotás amely a magyar szecessziós építészet egyik remeke. Alkotójuk a közismert szecessziós mesterek: Vágó László és Vágó József. Homlokzatán értékes Zsolnay majolikából készült cégfelirat látható. 1908- boldog békeidőkben készült.  Sajnos-egyenlőre a kiváló kovácsoltvas művészek neveit nem találtam meg. Még keresem, várom az információt hozzá.
Érdekes visszatérni a korabeli fotós életem helyszíneire, 15 -16 évvel ezelőtt több kiállításom és könyvbemutatóm volt a a szemben Libriben- köszönettel Kégl Miklós barátomnak. A könyváruház vezetőinek, munkatársainak a hangulatos könyves –művészeti programokat.
Az első emeleti kiállítótér és a cukrászda ablakaiból-közelről láttam a “Bazárt”, de akkor még nem értékeltem eléggé a szecessziós épületeinket.

Az árkád Bazár udvari homlokzatát- udvarbelsőt újították fel és az erkélyrácsokat is. Ezekről küldök képeket. A különleges egyedi korlátok figuráiból több is látható a vendégfotókon.

A lépcsőház még kicsit romos állapotban, arról, az ott levő lépcsőrácsról is egy képet. Az előcsarnokban több gyermekkép – azt sem újították fel még, de jobban bírja magát- dacol az idővel.

archív:
A korabeli képeken látható, a tetőn hajókorlát, alatta dekoratív sorozat volt hasonló játékos jelenetekkel. Ezek a Magyar Építőművészet, 1909, 7 évfolyam, 10 számából másolva – még az OSZK könyvtárból.BI.

Kreatív különleges képi élmény: A szürke 5. emeleti csúnya díszítés nélküli homlokzatrész összevethető az archív kép csodálatos részleteivel, amely a II. világháborús bombázások áldozatává vált.
Budapest még mindig értékes és vonzó látnivaló , gondoljunk bele az ostrom és 56- harcai micsoda értékes szépségekkel csökkentették a városképet a műemlékeink számát.

Bagyinszki Zoltán

Pocsaj – Tájház és kukorica góré

Határon belül - 93.000 km2

Pocsajban először a 70-es évek közepén kezdtek lelkes helyi tanítók, pedagógusok a hagyományos paraszti életmód, valamint a település és lakóinak történetét bemutató tárgyi eszközök gyűjtésébe.
A 80-as évek elejére már közel 300 darabos gyűjtemény gyűlt össze, mely jórészt néprajzi emlék volt: paraszti gazdálkodás eszközei, bútorok, mindennapi használati tárgyak, szakrális kisemlékek. E gyűjteményből időszakosan a Művelődési Ház 1988-ig tematikus kiállítást rendezett.
A vertfalú, csonkakontyos, nádfedeles, hagyományosan háromosztatú ház nyári konyhájával, góréjával 2009-ben nyerte el végleges alakját, melyben a XX. század elejének életmódját mutatják be.A ház tisztaszobája a korábban betelepített görög-katolikus vallású román lakosság szobaberendezését tükrözi. Az épület mögötti nyári konyhában a kenderfeldolgozás, valamint az állattartás és gazdálkodás eszközeit láthatjuk.

http://debrecen.imami.hu/allando-programok/pocsaj-latnivaloi

Pécs – Püspökvár és a középkori városfalak

Határon belül - 93.000 km2

A Székesegyház nyugati oldalán álló terület már a XII. században kiépült a püspökség központjaként. A Püspökvárnak is nevezett komplexum külön várfalat kapott, az évszázadok folyamán több átalakításon is átesett, a középkori jellegre leginkább az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája emlékeztet.

A középkori eredet látható formáit a későbbi átépítések szinte teljesen eltüntették. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították és kibővítették, a XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépítette, egységes barokk homlokzatot kaptak az épületek.

A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából 1838-52 között végezték el az utolsó nagyobb átalakítást, ekkor építették át a tér felé néző homlokzatot neoreneszánsz stílusúvá.

A jelenleg is a Pécsi Püspökség központjaként, a püspök úr rezidenciájaként és munkahelyeként funkcionáló épületegyüttes egy részét 2015-ben nyitották meg az érdeklődők előtt.

http://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecsi-puspoki-palota