Szinye – Rk. templom

Felvidék

1249-ben említik először „Zynna, Scynna” alakban. 1262-ben „Scinefolua, Sywnyefalwa”, 1307-ben „Swyna, Suyne”, 1389-ben „Swynne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a birtokot Benedek fia Merse kapta meg. A 13. századtól a szinyei uradalom központja, melyhez 22 falu tartozott. 1427-ben 50 portát számláltak a faluban a Merse család birtokában. 1493-ban vásártartási jogot kapott. A 17. és 19. század között a Szinyei család birtoka. Már a 17. század végén működött az iskola, a 18. században pedig már postája is volt. 1787-ben 63 házában 544 lakos élt. 1828-ban 82 háza és 645 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Később főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Római katolikus temploma 1274-ben épült, 1514-ben megújították, 1628-ban reneszánsz toronnyal bővítették, később többször restaurálták.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magas – Tátra, Lomnici-csúcs

Felvidék

A talpunk és a medve alatt kb. 2 m magas a hóréteg március 27 –én, 1751 m magasságban.

A Lomnici-csúcs a Magas-Tátra legismertebb és legnépszerűbb orma, amihez nagyban hozzájárult az 1940-ben épített drótkötélpálya. A Szepesi-felföldről nézve uralkodó helyzetet foglal el az összes csúcs között. Nem csoda, hogy igen hosszú ideig a Tátra legmagasabb ormának tartották, és csak a 19. század közepe felé állapították meg véglegesen, hogy az elsőség a Gerlachfalvi-csúcsot illeti. ÉNy-ról a Fecske-torony a legközelebbi jelentős szomszédja. ÉK felől méltó társa a Késmárki-csúcs. A két hegy széles sziklateste között az éles Villa-gerinc húzódik. A Lomnici csúcsból d. irányban egy oldalgerincet indul ki. Ennek hosszú nyúlványa a Kis-Tarpataki-völgyet a Kő-pataki-tó katlanától elválasztó Lomnici-gerinc, amely végül síksághoz ereszkedő lejtőkben vész el.

A csúcsról való kilátás pazar. Kedvező időben a Felvidék számos hegyén kívül látható a Tokaji-hegység, a Mátra, a Bükk-vidék (150 km) stb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lőcse, Állami felsőbb leányiskola épülete

Felvidék

Alkotója, tervezője: Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond

A szepességi városra a gótika és a reneszánsz stílus a jellemző – a középkori hangulatú nagy méterű városfalakkal és bástyákkal övezett város 1-2 szecessziós épülettel is büszkélkedhet. A volt Erzsébet tér nevét ahol a fotósorozat készült- Sziszi királynénkról kapta, itt áll a látogatók részéről méltatlanul mellőzött felsőbb leányiskola épülete.
Az arányos, igazán egyedi a magyaros szecesszió értékes jó állapotú épülete az utolsó békeévben, 1913-ban épült, a városfalon kívül található.
A téglaszalagos izgalmas íveket formáló 2 szintes épület mellett, óvoda és szép kovácsoltvas kerítés is található. A pártázatos homlokzat alatt végig díszes keretű ablaksor található. Sajnos a Húsvét előtti fotós kirándulásunk egyik szépsége zárva volt, így belső képeket nem tudok megmutatni.

Bagyinszki Zoltán

Tiszadobi Andrássy Kastély És Kiállítás – 2018

Határon belül - 93.000 km2

Tiszadobon az Andrássyak 1741-ben jelentek meg, mint földbirtokosok, beházasodás révén jutottak dobi birtokaikhoz. Az első Andrássy Tiszadobon, báró, (később gróf) Andrássy Károly volt, akinek jelmondata – “Fidelitate et Fortitudine”- (Hűségért és bátorságért) márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában.
A kastély 1880 és 1885 között épült. Tervezője Meinig Arthur, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és francia park volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus, ma is bebarangolható Bugár Mészáros Károly tanulmányából kiindulva azt mondhatjuk, hogy mindenekelőtt a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét.

http://tiszadob.info/a-kastely-toertenete.html

Budapest – Szépművészeti Múzeum, Román csarnok

Budapest

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben.

A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtés történetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai.

http://www.szepmuveszeti.hu/muzeum_tortenete

A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, egy középkori bazilika belső terét megidéző terem falfestményeinek megújításán egy éven át mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm különböző színű pigmentet, valamint 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott. A múzeum átfogó felújítása 14 ezer négyzetmétert érint, ami az épület alapterületének mintegy negyven százaléka.

www.cultura.hu/kultura/megnyilik-a-szepmuveszeti-roman-csarnoka

Meghívó

Kiállítások

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram
sok szeretettel meghívja Önt

Bagyinszki Zoltán fotóművész

“Várak, kastélyok, paloták a történelmi Magyarországon”

című országos vándorkiállítására

Helyszín: Tiszadob – Andrássy-kastély díszterme
(4456 Tiszadob, Bocskai utca 59.)
Időpont: 2018. március 23. 15.00 óra

A kiállítást megnyitja: Dr. Virág Zsolt Miniszteri biztos

Köszöntőt mond: Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő,
Bán György Tiszadob polgármestere, Bagyinszki Zoltán fotóművész

A kiállítás megtekinthető 2018. május 31-ig

Medgyesi óváros-épületek, bástyák, hangulatok

Erdély - Partium

1267-ben említik először Mediesy alakban. Honfoglaláskori székely település, neve a székely törzsnevek között található. 1267-ben az elköltözött székelyek helyére a Rajna és a Mosel vidékéről német telepesek jöttek. A 14. századtól a szász Medgyes-szék székhelye, szabad királyi város. 1438-ban a Mezid bég betörő török csapatai dúlták fel. Mátyás király a várost hármas kőfallal vetette körül, mely bástyáival együtt jórészt ma is áll. Erődített evangélikus temploma 1482-re készült el, Mátyás és Bethlen címerei díszítik, szárnyas oltára 1480 és 1490 közt készült. 1529-ben János király vezére Kun Kocsárd ostromolta, végül 1530-ban hosszas ostrom után kapitulált. Ide menekült 1534-ben Gritti erdélyi kormányzó, de az erdélyiek a falakon rést lőve betörtek és felkoncolták. 1576-ban itt, az országgyűlésen kérték fel a lengyelek Báthory Istvánt lengyel királynak. 1605-ben itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt. 1614. január 16-án itt a ferenciek tornyában koncolja fel a nép Báthory Gábor fejedelem gyilkosait. 1658. január 9-én az itteni országgyűlés fosztja meg II. Rákóczi Györgyöt fejedelmi trónigényétől, de január 24-én ismét fejedelemnek ismeri el. A 17. században többször országgyűlés színhelye. 1705-ben Forgách Simon ostrommal foglalta el a németektől.1849. március 2-án itt verte meg Bem Puchner seregét, Ludwig Roth szász kormánybiztost hazaárulásért halálra ítélte és Kolozsvárott kivégezték. A szászok mártírként tisztelik, emlékmúzeuma is van. A város 1876-ban Nagy-Küküllő vármegyéhez került.1910-ben 8626 lakosából 3866 német, 2729 román, 1715 magyar lakosa volt. 1918. január 8-án a szász nemzetgyűlés itt mondta ki a Romániához való csatlakozást. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 6315 lakosából 49426 román, 8678 magyar, 2753 német és 2196 cigány volt.

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/medgyes-1016

Gyula – 2. ICOMOS díja

Gyula városa


Megtisztelő bronz emléktáblát avattak tegnap Gyulán az Almásy kastély épületének bejáratánál. ( az interneten bővebben olvasható a program).
A megálmodók, a kivitelezők, a szakemberek, az alkotók és a működtetők elismerésével méltatásával – dr. Görgényi Ernő polgármester úr- emlékeztünk a sikeres projekt kapcsán, az egy éves évfordulón.
Ezután különleges előadás zajlott Szilágyi Sándor történész érdekfeszítő előadásában. A gyerekek részére hasznos és kreatív múzeumpedagógiai foglalkozást is szervezetek a múzeum munkatársai.

Gratulálunk: Bagyinszki Zoltán

Gyula – “Isten éltessen Józsi!”

Gyula városa


József napon – Gedeon Józsi barátomnak, kollégánkra emlékezem, de emlékezzünk együtt a világháló segítségével, jusson eszünkbe- gondoljunk rá, ma van a névnapja.
Hamar és hirtelen elment, hiányzik Gyuláról, az emléktábla képe emlékeztesse Józsira a gyulai színházbarátokat, a kultúra tisztelőit, barátait- ismerőseit.

Egy két gondolattal, egy szál virággal, egy gyertyával a temetőben, (az emléktábla, a színházvezető- színházszervező portréja a Gyulai Várszínház aulájába található).

Bagyinszki Zoli

Tarnow – Bem Apó síremléke a víz felett (Lengyelország)

A nagyvilágról

Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.

Cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig (Gdańsk) védelméért francia Becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével is foglalkozott.

Részt vett az 1830–31-es lengyel szabadságharcban. 1831 elején, őrnagyként, egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, ahol megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel.

Tarnow sétálóutcája közepe táján, a líceum épületénél kisétálva az óvárosból, pár száz méter megtétele után egy parkba érkezünk. Hattyúknak otthont adó tavacskája közepén, hat vaskos kőoszlopon nyugszik a magasban Bem szarkofágja. Egyik oldalán születésének s halálának évszáma szerepel: 1794-1850, a többin lengyel, török és magyar nyelvű felirat. A török szavakat az indokolja, hogy szabadságharcunk bukását követően Bem a török hadsereg tisztjeként, Murad pasa néven szolgált tovább. Hamvait csak Lengyelország függetlenné válása után, az 1920-as években vihették haza. A magyar felirat a következő: Bem apó, az 1848-as szabadságharc hős tábornoka. A tó partján magyar nyelvű táblák adnak részletes tájékoztatást katonai pályájáról.

Forrás: wikipédia

A bécsi forradalom bukása után (ott is vezetői posztot töltött be) álruhában érkezett Magyarországra. 1848. november 3-án jelentkezett Kossuthnál a seregbe, aki az erdélyi magyarok megsegítését bízta rá. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szétzilált sereget újra egyesítette, lelkesedést öntött beléjük, és karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt. Sikereivel lehetővé tette, hogy a magyar kormány rajtaütés nélkül átköltözhessen Pestről Debrecenbe. Felszabadította Székelyföldet, elfoglalta Nagyszebent és Brassót. Sorozatos kudarcaik miatt az orosz és osztrák seregek kénytelenek voltak elhagyni Erdélyt.
Bár július 31-én Segesvárnál elvesztette a csatát, Kossuth megszavazta neki a bizalmat, és kinevezte a magyar seregek főparancsnokává. Augusztus 9-én az osztrák főparancsnoktól kitartása és tehetsége ellenére végzetes vereséget szenvedett Temesvárnál. A harcokban megbokrosodott lova levetette a hátáról, és eltört a kulcscsontja. A szabadságharc után Törökországba menekült, és áttért az iszlám hitre. Valószínűleg maláriában halt meg. Halálos ágyán 1850-ben ezeket a szavakat suttogta: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel!” Testét 1929-ben szállították vissza szülőföldjére.

http://nembulvar.hu/site/index.php/memoria-48/visszanez/4921-bem-jozsef-es-az-1848-as-szabadsagharc

1848. december 7-én érkezett meg az egykori fejedelemség területéről kiszorult, Csucsán állomásozó erdélyi hadsereghez Bem József, a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka. Bem a parancsnokság átvétele után szinte csodát művelt katonáival, ugyanis bravúros módon néhány hónap alatt kiszorította a császáriakat Erdélyből, majd – manőverező taktikájával – hosszú ideig a nyár közepén betörő orosz intervenciós erőket is feltartóztatta.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_december_7_bem_veszi_at_az_erdelyi_hadsereg_iranyitasat/