Kategória Archívum: Kárpátalja

Beregszász – Bethlen – Rákóczi-kastély

Kárpátalja

Beregszász legrégibb világi műemléke a Bethlen – Rákóczi-kastély, a beregszásziak nyelvhasználatában a Grófudvar. A kastély a történelmi városmag legpatinásabb épülete. Nevezetes maga a terület is, amelyen épült. Miután 1320-ban I. Károly házasságot kötött I. Ulászló lengyel király lányával, Lokietek Erzsébettel, a királyné megkapta az őt megillető királynéi birtokokat, amelyeknek a mai Beregszász is részét képezte. Gyakran töltötte itt a nyarat, több alkalommal támogatta adományaival a templomot.
Egyes helytörténészek szerint Erzsébet királyné a mai Bethlen – Rákóczi-kastély helyén építtette fel udvarházát.
1613-ban Bethlen Gábor több magyarországi vármegyével együtt megkapta Bereg vármegyét is. A fejedelem sokat tett a város fejlesztéséért. 1629-ben építtette (vagy átépíttette) a kastélyt. Erre utal a keleti homlokzaton elhelyezett szerény ornamentikájú kőtábla is, melyen az 1629-es évszám és a Bethlen név olvasható. Egykor a felirat alatt a Bethlen család címere és egy pajzs volt látható.
1686-ban a kurucok és labancok összecsapását követően a kastély leégett. Feltehetően II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre a romos épületet, aki a szabadságharc évei alatt többször megfordult a városban, szerette Beregszászt, „az én városomnak” nevezte.
1703. május 22-én a Grófudvar melletti téren bontotta ki Esze Tamás Rákóczi zászlaját, s olvasta fel a kiáltványt. A szabadságharc leverése után a kastély is a Schönborn család birtokába jutott, akik 1857-ben klasszicista stílusban átépítették. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Az 1857-es átalakítás során került például a déli homlokzat elé a hatoszlopos, timpanonos portikusz.
A kastély földszintes, alápincézett. Az alagsor megőrizte eredeti gótikus ívelésű tetőzetét, bár többször átalakították. A szovjet érában légoltalmi pinceként használták. 2009 őszén megkezdődött a pince egy részének restaurálása, melyben a vidék szőlészeti-és borászati múzeuma kap majd helyet.
A kastély félig zárt, trapéz alakú udvarában gazdasági épületek találhatók.
2002-től az épület egyik szárnya a Bergevidéki Múzeumnak ad otthont. A múzeum több mint 2000 exponátuma bemutatja az egykori Bereg vármegye eseményekben gazdag történetét, az együtt élő különböző nemzetiségű emberek mindennapi életét, különös tekintettel Beregszász neves személyiségeire.(Fedák Sári, Báthy Anna, Linner Bertalan) Gazdag a múzeum néprajzi részlege.
A Grófudvar külső falán Bethlen Gábor-, II. Rákóczi Ferenc- és Mikes Kelemen-emléktábla található.

http://www.karpataljaturizmus.hu/

 

Ungvári vár

Kárpátalja

A sorozat tagjai diáról másolt képek, a szerző 2004-ben  készítette a felvételeket, jó volna frissíteni – digitális formában megismételni a képeket.
Sajnos a helyzet ma még kritikus….nincs meg a biztonságérzet.
Bagyinszki Zoltán

Az Ung folyó kanyarulata felett mintegy 24-30 méter magasságban található az ungvári vár. A vár a magyar történelem honfoglalás kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt magyar seregek először Hung (Ung) vára mellett pihentek meg. Itt, a táborban adta át Álmos nagyfejedelem hatalmát fiának, Árpádnak. A XI-XIII. századokban a vár a magyar királyok tulajdonában volt. IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az új vár. A történelem folyamán az Ungvári vár különböző nemesi családok tulajdonába került. Az 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége is részt vett, melynek veresége után a várat Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Drugethek 369 éven át voltak a vár urai.

1679-ben Thököly Imre és serege megszállta a várost és elfoglalta a várat. 1691-ben a vár Bercsényi Miklós tulajdonába került, aki megerősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi szabadságharc idején a vár fontos események színhelye volt. Az ungváriak csatlakoztak a fejedelem seregéhez.  A szabadságharc bukása után a vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, helyreállítását később végezték csak el.  1780-ban, a várban a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.

Az Ung folyó jobb partján magasodó vulkanikus eredetű sziklára épült várat északkeleti oldalról meredek sziklafal, három oldalról mély és széles árok övezi. A vár bejárata a déli kaputorony felől található, többször átépített kapuzata felett megmaradt az utolsó átalakítás évszáma: 1592. A belső vár saroktornyos, háromszintes, belső udvaros. A belső udvaron a restaurációs munkák során félköríves árkádsor került elő, amely valószínűleg a XVIII. században épült.
A várkertben megtekinthető az a kiterjesztett szárnyú turulmadár, amely egykor a Munkácsi vár emlékoszlopát díszítette. A belső udvaron számos középkori épületmaradványt tártak fel. Ilyen például a régi várkút és egy a gótikus kápolna feltárt romja. Jelenleg az ungvári várpalotában található Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum közel 30 kiállító teremmel.
A vár tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, a szabadtéri és néprajzi múzeum található.

http://www.karpataljaturizmus.info

Janotti Judit – http://www.muemlekem.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”8c426486″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Ungvár, Kárpátalja, Ukrajna{}castle-2.png{}Ungvár, Kárpátalja, Ukrajna” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kárpátalja Técső – Felső- Tisza

Kárpátalja

A képek a mai román oldalról a Kis- técsői gyors sodrású Tisza partról készültek,  szemben a felrobbantott ( 1944 ) técsői egykori 3 ívű híd egyetlen megmaradt torzója látható, a háttérben a Nereszen hegy 1000 méteres csúcsa látható.

Bagyinszki Zoltán

Bővebb információ: www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/20088-legendak-karpataljan-tecso-es-ore-a-nereszen
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kárpátalja Técső{}photo.png{}Kárpátalja Técső – Felső- Tisza” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Munkács – Városháza

Kárpátalja

A város széles főútcájának egyik végét az 1899-1901 között épült szecessziós stílusú városháza zárja, amely részben az eklektika jegyeit is magán viseli. Kétemeletes, a középrizalit kivételével, amely a díszterem miatt egyemeletes.

A főhomlokzat tengelyében a középrizalit előtt négyzetes torony áll, amely tagolt, négy fiatornyos sisakjával két emelettel magasabb az épület többi részénél. A rizalit sarkain egy-egy, a második szintről konzolosan indított nyolcszögű tornyocskák díszítik, tűhegyes csúccsal. A földszint csúcsíves árkádokkal tagolt. A sarkokat vakolati kváderezés, az ablakokat különböző formájú keretezések díszítik.

Tervezte: Ifj. Bobula János 1899-1901 között épült szecessziós stílusban, a város emblematikus építménye.

Forrás: karpatszallas.net

Huszt – Református templom

Kárpátalja

Huszton a váron kívül a református templom is a Felső-Tisza mentén fekvő város nevezetességei közé tartozik. Kárpátalja egyik legrégibb temploma. A templomot a római katolikus egyházközösség építtette a XIV. század végén és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel.

A város lakossága azonban már 1524-ben áttért a református hitre, létrehozva ezzel nemcsak Kárpátalja, de Magyarország egyik legrégibb református egyházközösségét. Ez elsősorban Huszti Lovász Tamás református lelkésznek volt köszönhető, aki sokat tett az új hit terjesztése érdekében. (tovább…)

Tiszaújlak – Szabadság emlékmű

Kárpátalja

Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, mely a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. Tiszaújlak nagyközség a Tisza partján a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban van, A Tisza jobb partján lévő község, érinti az ukrán-magyar határsávot és itt válik határfolyóvá a Tisza.

Forrás: Wikipédia

Visk – Református templom

Kárpátalja

Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt,ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. (tovább…)

Beregszászi római katolikus plébániatemplom

Kárpátalja

A Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói valószínűleg a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek lehettek. Ebből a templomból azonban csak néhány, a mai északi kapu fölé beépített gyámkő maradt meg. (tovább…)

Munkács – Munkácsy és a gerle

Kárpátalja

Munkácsy Mihály (született Lieb Mihály, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festő.

Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát.

Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulójára állították a szobrot Munkácson. A sétálóutca közepén, kb. a Rákóczi-házból kisétálva találjuk meg az alkotást. A mellszobrot Sebestyén Sándor öntötte bronzba.

Forrás: wikipédia

Beregszász – Arany Páva Étterem – egykor Úri Kaszinó

Kárpátalja


Beregszász Ukrajnában, a magyar határtól 6 km-re fekszik, s mint ilyen, határ menti település.
Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ. 1910-ben még főleg magyarok lakta, míg ma a lakosság kevesebb mint fele magyar nemzetiségű.

A mai Arany Páva nevű étterem az egykori Úri Kaszinó épülete. 1913. július 6-án avatták. Helyén régebben is állt már egy Kaszinó, de azt a XIX. század vége felé építettet hamar kinőtte a város. Falai között lépett fel egykor például Fedák Sári is.

Az épület még ma, amikor hiányzik a sarki kerek tornya, is meglehetősen tetszetős, figyelemre méltó. Kívül a falait kerámia mozaik teszi különlegessé, ami szecessziós stílusú. Az arany páva mindenütt megjelenik. A kovácsoltvas kapudíszen, és az épületben, ahogy belépünk (és miért ne lehetne, hiszen ez egy étterem), ott a bronzból készült igazi Arany Páva.

Minden részletében ma is eleganciát, szépséget sugároz az épület. Hiába törik ki egyesek a metszett üvegablakokat, rongálják meg időnként a faragott kapukat…

Az épület a Vérke patak partján áll.

Forrás: szoborlap.hu