A Baranya megyei település Pécs és Mohács között található. Pécstől kb. félóra alatt lehet eljutni az 57. számú úton Bólyra, amely a Pécsi borvidék 33 településének egyike.
Az öt pincesorból álló pincefaluban mintegy négyszáz pince található. A présházak közül többön a sváb építési hagyományok nyomai fedezhetők fel. Külön érdekessége a pincefalunak, hogy nagyon szép kutak is találhatók a présházak között. A bólyi pincesorok szőlősgazdái a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület tagjaiként készítik minőségi boraikat.
Bóly település a borkultúráján túl, gasztrokultúrájával is élményt nyújt a látogatóknak. A bólyi pincepörkölt mellett számos tájjelegű ételt lehet itt kóstolni, pl. évente rendeznek kakaspörkölt főzőversenyt.
Egyedülálló szokást őriztek meg a helyiek. A svábok körében nagy hagyományai vannak az ún. Emmausz-járásnak, amelyre minden évben Húsvét hétfőn kerül sor. A délelőtti szentmise után a szőlősgazdák vendégül látják a szomszédokat, és az arra járó turistákat. A hagyomány eredete a Bibliában keresendő. Lukács evangéliumában olvasható, hogy az Emmausz nevű faluba igyekvő emberek nem ismerték fel Jézust, csak a vacsoránál, amikor kenyeret tört és megáldotta azt. Ezután már hírét vitték a feltámadásnak.
A hagyományőrzés része még ma is a mézeskalácsos-, a gyertyaöntő-, a kézi hurkoló-, a pacsker készítő- és a gyapjúfonó mesterek tevékenysége.
A 900 éves település hagyományai mellett látnivalókban is gazdag. Főbb nevezetességei a késő barokk Katolikus templom, a klasszicista Batthyány-kastély, amelynek 11 hektáros parkja természetvédelmi terület. Továbbá megemlíthetjük még a neoromán családi Mauzóleumot, a Kálvária-domb stációit, az Uradalmi Magtárat, ahol a Városi Könyvtár és egy Borház is található.

http://www.pincefalvak.hu/pincefalu/58-boly

Válogatás a teljesség igénye nélkül:
(pirossal szedve a Trianoni elcsatolt területeink.)

Arany János, Nagyszalonta, költő
Ady Endre, Érdmindszent, költő
Bay Zoltán, Gyula, tudós feltaláló
Benedek Elek, Kisbacon, író, meseíró
Bethlen Gábor , Marosillye, államférfi -fejedelem
Elie Wiesel , Máramarossziget Nobel díjas író
Erkel Ferenc, Gyula, zeneszerző zongoraművész
Goldmark Károly, Keszthely zeneszerző,
Gr. Széchenyi István, Bécs , A legnagyobb MAGYAR!-külföld
Hollósy Simon , Máramarossziget, festőművész
Hunyadi Mátyás-Mátyás király, Kolozsvár
II. Rákóczi Ferenc, Borsi, államférfi, Kormányzó
Jászai Mari, Ászár, színművész
Kőrösi Csoma Sándor, Csomakőrös, tudós, utazó
Klapka György, Temesvár, katona, Komárom hőse
Kis Jankó Bori, Mezőkövesd, népművész
Kossuth Lajos, Monok, államférfi , Kormányzó
Liszt Ferenc, Doborján zeneszerző, zongoraművész
Márai Sándor, Kassa, költő
Márton Áron, Csíkszentdomokos, rk. püspök- „emberkatedrális”
Mikszáth Kálmán, Szklabonya, író
Madách Imre, Alsósztregova, író
Petzvál József, Szepesbéla, optikai feltaláló, mérnök
Petőfi Sándor, Kiskőrös, költő, szabadságharcos
Szabó Pál, Biharugra, író
Gr. Tisza Kálmán , Geszt, államférfi politikus
Vankóné Dudás Juli, Galgamácsa, népművész, naiv festő

Bagyinszki Zoltán

Egy csodálatos szakrális tér, egy remek műemlék szépséges belső és külső emblematikus részletének képsorával emlékezünk..
A 100 éves trianoni diktátumra a szörnyű kényszer béke jubileuma mellet a szegedi dóm is jubilál 90 éve került felszentelésre Szegeden a kéttornyú Fogadalmi templom.
100 éve immár, hogy három részre szakadt az akkori történelmi egyházmegye is-akkor 3 ország osztozott területén (kényszerűen kellett osztoznia) Mo., Jugoszláv királyság és Románia.
Akkor került Temesvárról Szegedre a püspöki székhely is a különleges árkádos klinkertéglás Püspöki Palota épületébe.
Az akkori tragikus események érintették a nemzetet, az egyházat és a híveket egyaránt.
Visszatérve a szépséges Szeged- Csanádi egyházmegyei műemlékre, a központi kupolára említsük meg: 1924-ben emelték fel a kupola aranyozott keresztjét, freskóit Muhits Sándor és Márton Ferenc készítette. Arányos külső bizánci kupolája amely 54 m magas– körbejárva a z épület meghatározó képe.
A 2 torony szemből szépen közrefogja a kúp alakú tetővel fedett belső kupolát, különleges élmény a toronyba feljutva felülről látni a dóm teret és a templom kupoláját megéri lépcsőzni egyet a szegedi panoráma érdekében is.

Bagyinszki Zoltán

A Nagyréti-tó Békéscsabától 9 kilométerre található, a teljes területe 23 hektár. A tó Catch and Relase elv alapján üzemel, tehát halat elvinni nem lehet.
A tó sajátossága, hogy a horgászállások előtti horgászható terület, a tófenék domborzata, valamint a vízmélység közel azonos. Az átlagmélység 2.5 méter, a mederfenék akadó mentes, agyagos-szikes felület. A tó hosszában nádsövénnyel elválasztott, akadók nem kerültek kihelyezésre.
A tó nagytestű pontyokkal került betelepítésre, amelyek mellett még ragadozó halak: harcsa, csuka és süllő található meg.
A tavon 18 horgász helyet alakítottunk ki. Mindegyik helyünkhöz fedett beülő, pontybölcső és szemetes is jár, valamint áramhasználatot is biztosítunk. A stégekhez külön csónak is tartozik. A tavon elérhető minden vendégünknek igényes női és férfi mosdó.

https://www.nagyretito.hu/

A Fekete-Körös kenutúránk első része a folyó képsora, viszont a II. hiszen előzőleg a téli szépséges határvizünk került már e honlapon bemutatásra. A vírus miatt most kerülöm a várost, a műemlékeket, az embereket.
Nem kis izgalommal készültem a megmérettetésre. Már korábban gondoltuk, de a rossz időjárás kitolt velünk-maradnunk kellett a szárazföldön, otthon.
Érdemes volt kicsit várni mert csodás időnk lett, remek fények vártak minket. igazi fotós programra készülhettünk Andrással a “kapitánnyal”. Előre is köszönöm neki a szuper szervezést.
Ő egy türelmes vízi ember, szimpatikusan segítette a képalkotó munkát. Szerencsénk is volt az állatok is jelentkeztek, nem borultunk a vízbe, a kamera is megúszta, nem égtünk le és délután már a városredői kellemes sörözőben fogyasztottuk a folyékony kenyeret pótolva az elveszített energiát.
Érdekes és látványos volt a határhoz közeli terület vadregényes dzsungelszerű növényvilága. Hatalmas belógó, behajló fák kerültek a kamerám elé-folyamatosan exponáltam (az evezés helyett-bocsi) – integettünk a horgászoknak, vártam a madarakat, (a migránsokat nem…de gondoltam rájuk.) figyeltem a szitakötőket- közben egyensúlyoztam és elfogyasztottam a reggelimet is. Sajnos több helyen láttam úszó vagy megakadt szemétkupacot, petpalackokat .- később rothadó disznót is. No de maradjunk a szépség, a zöld természet, a tükörképek, a csend világa mellett , remek napsütéses kenus nap volt számunkra augusztus elején.
Szeretném hinni, a képek remélem bizonyítják, sikerrel vettem az akadályt a megye egyik legszebb – kanyargós vízi útvonalán bemutatva a vízi országút szépségét, vonzerejét. A csendesen áramló víz, a fűzfák , nyárfák lombkoronái, a rablóhalak jelenléte, a Mályvádi erdő közeli tölgyesei mellett a hajónkat beváró bakcsó volt számomra a legizgalmasabb körösi élmény. Ja meg persze a fürdés a Sarkad alatti vízparton, egy biztonságos fürdőhelyen. Sok érdekes dolgot, a folyóra-az áramlásra vonatkozó adatokat, árvizes eseményeket mesélt útitársam. A tartalmas sportos nap után ismeretekkel is gazdagodva döntöttem úgy, folytatni szeretném a fotós vízitúra programokon való jövőbeni részvételemet.

Bagyinszki Zoltán

A bólyi mauzóleum építését Montenuovo Wilhelm-Vilmos I. herceg felesége, Batthyány-Strattmann Julianna grófnő rendelte el végrendeletében és 1879-ben kezdték el. A mauzóleum építésze: Carl Gangolf Kayser (1838-1895) volt és 1894-re készült el. Művészi kiképzésével a neoromán–neogót stílusú épület jellegzetes formájával országos viszonylatban is egyedülálló. A település, illetve a temető szélén magasodik a különleges kiképzésű épület. A mauzóleumba egy nyolc fokból álló széles lépcsősor vezet föl. A bejárati ajtó két oldalán négy-négy oszlop áll váltakozva mélyvörös illetve hófehér márványból. Az oszlopok egy-egy reliefcsoportot tartanak. A bejárati kapu bélletíveit, az ablakkereteket, a vízköpőket, a falakat díszítő kultikus formákat puhább homokkőből faragták. A bejárat felett a Montenuovo hercegi címer látható. Az épület belsejében, a bejárattal szemben látható a szentély, közepén a vörös márványból készült oltár. Mögötte az apszis falán hatalmas fakereszt, rajta ember nagyságú faragott Krisztus, amely Bach Márton németbólyi fafaragó-művész munkája. Érdekesség még, hogy az előtérben egyetlen gránitoszlop tartja a kórust, a karzatot, és a kupolát. Másik kuriózum, hogy a fülke-sírok nem egy altemplomban vagy kriptában vannak, hanem az épület falaiban kialakított, vörös márványtáblával lezárt sírhelyekben nyugszanak a Montenuovo család tagjai: baloldalról Wilhelm Albrecht von Montenuovo I. herceg, felesége: Batthyány-Strattmann Julianna grófnő és három kiskorában elhunyt leánygyermekük. A jobb oldalon Alfred von Montenuovo II. herceg, felesége: Kinsky Franziska grófnő, és Montenuovo Nándor III. és utolsó herceg. Őt 1951-ben egy koncepciós perben ítélték el és valószínűleg ÁVÓ-s legények verték halálra. Maradványait a tömegsírból csak 1966-ban sikerült a temetkezési kápolnában elhelyezni. A mauzóleum történetének legnagyobb és mindenre kiterjedő felújítása 2005-ben történt. Bóly Város Önkormányzata az Európai Unió SAPARD-programja keretében nyert el egy nagyobb összeget, amelynek segítségével megtörtént a mauzóleum eredetei állapotának helyreállítása.

Bóly: Batthyány-Strattmann – Montenuovo Mauzóleum

https://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1ny-Montenuovo_Mauz%C3%B3leum 

A bólyi kastély és mauzóleum, 7 perc videó

https://www.youtube.com/watch?v=9g–44Q0owM 

Deák Zoltán

A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A vésztői Mesterségek Háza több funkciója révén – néprajzi-és helytörténeti kiállítóhely, kézműves-és helytörténeti foglalkoztató, valamint a civilek egyesületek rendezvényeinek helyszíne – méltán kedvelt a helyi lakosok és a látogató vendégek előtt. A „civil szervezetek otthonaként” is ismert tájház állandó önkénteseinek száma 2014-ben meghaladta a száz főt.

A tájház kemencével és asztali tűzhellyel beépített udvara a település lakosságának is kiváló lehetőséget biztosít a kikapcsolódáshoz. A Mesterségek háza a Sinka István Művelődési Központ önálló intézményeként, éves munkaterv alapján, hagyományőrző rendezvényeivel, kézműves programjaival a település néprajzi és kulturális kincseinek gazdag palettáját tárja a látogatók elé.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/vesztoi_mestersegek_haza/

A leginkább mutatott – megszokott balatoni szép kék ég és nyugodt víz hajókkal tartalmú képeslapokkal ellentétben készült ez a sorozat.
A Magyar Tenger másik arcát is láthatóvá téve.
A pihenő ember számára hideg szeles szürke nemszeretem időjárás idején varázsütésre megtelt a siófoki kis öböl, a széllovagok attrakcióit láthatta a kíváncsi közönség- és a fotográfus.
A kellemetlen időjárás számukra,a sportemberek részére gondolom a csoda kategória volt. Végre megjött az erős szél és izomerővel lehet belekapaszkodni-néha repülni a víz felett.
Érdekes volt látni az elindulás nehézségeit és a fordulókat, kunsztokat, a víz feletti néha 4-5 m magasságú repüléseket. (A kezdő és a profi szörf és kitesurf “versenyzők” közötti különbséget.)
Láthatóan rengetegen indultak neki a tarajos hullámzó víznek a modern világ kreálta, XX. század végi eszközeikkel. Persze az átlag fürdőzők nem akadályozták a siklásban őket- a fürdőzők most inkább a 4 fal között várták a szélcsendes napsütést, vagy kabátkával erősítve sétáltak a belvárosban – cukrászdát keresve.

Bagyinszki Zoltán