Gyula – Képek a jövőnek – Németváros, Máriás ház rekonstrukció. 2020. november I.

Gyula városa

Németváros emblematikus késő-barokk épülete a Katolikus templom közelében található. A csodatévő… család egykori vagy utolsó polgárháza, a gyulai németek leendő kulturális nemzetiségi központja hosszú várakozást követően pályázati segítséggel újul meg! Pár felvétel a jövőnek a munkálatokról, az építkező rekonstrukció 2020. évi novemberi állapotáról. Köszönjük és gratulálunk Mindenkinek aki részese volt az eddigi sikernek. (Anikónak is, Miska bácsinak is, a Német klub és a nemzetiségi önkormányzat vezetőségének- a városvezetőknek egyaránt- említésre méltóan a németországi segítségek alkalmait is). Most elsősorban a szakembereknek, munkásoknak akik ujjá varázsolják a nagyon tönkrement gyulai lakóházat. Az épület a jó 200 évvel ezelőtti nagy tűzvészkor – amikor szinte minden a tűz martaléka lett -ez az épület megmenekült, üzenve a jövőnek nem égett porrá. A csoda megtörtént és most újra átélhetjük a csodát, mert a Máriás ház jövőre valószínű ismét a helytörténeti kultúra, a német nemzeti kisebbség birtokába kerül. Az egyedi emblematikus homlokzata szinte jelkép, a fülkében található Mária szoborral együtt.

Így 2021 –re ismét teljessé válik a Németvárosi centrum eredetisége, szépsége. Nincsenek véletlenek, a holnapi november 25-e fontos dátum a Szovjetunióból végre hazaérkezett németvárosi polgárok számára, legyen ez a képsorozat bemutatva a z Ő tiszteletükre is.

A Németvárosból emlékező:

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

- 2020 november 24, kedd - bzadmin Gyula – Képek a jövőnek – Németváros, Máriás ház rekonstrukció. 2020. november I. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hortobágyi őshonos szürkemarhák közelebbről.

Határon belül - 93.000 km2
- 2020 november 24, kedd - bzadmin Hortobágyi őshonos szürkemarhák közelebbről. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Király fürdő

Budapest

A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították.
Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta.
A II. világháborúban a fürdő megrongálódott. Teljes felújítására 1950-ben került sor.

http://www.kiralyfurdo.hu/tortenet

- 2020 november 20, péntek - bzadmin Budapest – Király fürdő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dobozi erdő – napsütötte ősz 2020 novemberében II.

Határon belül - 93.000 km2

Dobozi erdő – napsütötte ősz 2020 novemberében II.

Az Amazonas őserdőire emlékeztető vízitúra és gyalogséta a Dobozi erdőben.
A dobozi erdő és benne a kanyargós Holt Fekete-Körös / ma csatornaként ismert vízi útja különleges élmény a kiválasztottak számára. Nekem Sós Imre (Zerge Egyesület) barátom biztosította a fotós program lehetőségét még 2007- ben két gyulai vizes- barát segítségével.
Doboz belterületéről indultunk anno a Wenckheim emlékek közeléből. Több hajóval – olimpikonokkal is megtűzdelve. Megtisztelt minket a helyi polgármester-faültetés is az esemény része volt. Emlékszem sokszor kellett átemelni a kenut, de nekem csak a képalkotás volt a feladatom. A szép és izgalmas emlékeket felidézve (hamarosan visszakeresem a kenu pr. képi eseményeit és) ez is megtekinthető lesz „képriport” formájában a honlapomon.
Most novemberben, az őszi napsütésben az előző vízitúra emlékei motiváltak újra a dobozi erdő fotós megtekintésére. Azt mondják mindennek rendelt ideje van….. Az egészséges városi levegőtől zajtól mentes 4-5 órás gyalogtúrámra, a kanyargós vízi út mentén 13 év elteltével került sor. Az erdei földút kiváló irányadó segítség volt számomra, amely többször is érintette a közeli Varga- Hosszai-főcsatorna lassan már vízinövényekkel befedett, beborult hatalmas fatörzsektől járhatatlan víztükrét. Viszont remek fotótémaként hívja az erdők szerelmeseit. Pár napja több 100 képet készítettem az őszi erdő szépségeiről, a kanyargós széles vízmű csatorna környezetéről, a talajt beborító gombák hihetetlen tömegéről, a színes lombkoronákról szemből és káprázatos ellenfényben, néha a járhatatlan dzsungelszerű bozótos leküzdésével.
A sikerélmény a szép idő és a természet vonzereje működik, szerintem az ismétlődő kenu túra is bekerült András barátommal közösen tervezve a 2021. év feltétlen megvalósítandó programjai közé. Drónnal még nem rendelkezem, de az internetes térképek remek demonstrációt jelentenek a kanyargós erdei programról-azokat is érdemes megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

- 2020 november 18, szerda - bzadmin Dobozi erdő – napsütötte ősz 2020 novemberében II. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vízakna – erődített templom

Erdély - Partium

A település közepén, a Vizapatak jobb partja felett enyhén emelkedő dombon áll a védőfalakkal övezett református templom, amely középkori elődjének patinás épületét örökölte. A templom keletelt, háromhajós bazilika, szentélynégyzettel és félköríves apszisával, zömök toronnyal a szentélynégyzet fölött, valamint a mellékhajók félköríves záradékaival. Bejáratai, később emelt portikuszokból a főhajó nyugati és a szentély északi oldalán, valamint a déli mellékhajó közepén nyílnak. A hajók enyhe csúcsívben záródó ablakai a templom gótikus korszakának emlékei. A főszentély három keskeny, félköríves záródású résablaka románkori. A déli mellékhajó kapujának lapos domborművű lunettájában középen egy életfa látható, szélső levelei félköríves mezőket határolnak, s bennük két oldalt egy-egy nagykarmú, szembeforduló oroszlán. Az igényes kialakítású, Szűz Mária tiszteletére szentelt, bazilikális elrendezésű románkori plébániatemplom patrónusai a településen kitemelt sóból meggazdagodott Alárd-fi család tagjai lehettek, legalábbis az 1241. évi tatárjárást követő újjáépítés évtizedeiben. A déli kapuzat románkori archaikus lunetta dísze ismeretében nem kizárt, hogy a templom építése a tatárdúlást megelőzően, a 13. század első évtizedére keltezhető. A 15. században az Alárdfiaktól származó Vízaknai gerébcsalád birtokolta a település nagy részét, majd 1519-32 között birtokaik egy része Verbőczi Istvánra szállt, míg a templom patrónusaiként a vízaknai kamarai számvevők valószínűsíthetők a templomi feliratok alapján. Az költségükön újulhatott meg a templom a 16. század elején. A templom átalakításának, megerősítésének oka valószínűleg a 15. századi állandó török beütések miatt megromlott állapota lehetett. Ekkor készültek a mellékhajók csillagboltozatra emlékeztető, valamint a főhajó bonyolultabb geometriájú hálóboltozatai. A főhajó déli oldalán az egyik ívbélletben található Szent Márton miséjét ábrázoló falkép 14. századi, míg az északi oldalon, egy ívmezőben a keresztrefeszítést ábrázoló 15. századi falkép maradt fenn töredékesen. Értékesek a templom 18. század második feléből származó berendezései is, egy festett előlapú, kétüléses pad, s a falazott szószék, illetve a felette magasodó szószékkorona.

http://muemlekem.hu/hatareset/Reformatus-templom-Vizakna-218

- 2020 november 18, szerda - bzadmin Vízakna – erődített templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dobozi erdő – napsütötte ősz 2020 novemberében I.

Határon belül - 93.000 km2

Dobozi erdő – napsütötte ősz 2020 novemberében II.

Az Amazonas őserdőire emlékeztető vízitúra és gyalogséta a Dobozi erdőben.
A dobozi erdő és benne a kanyargós Holt Fekete-Körös / ma csatornaként ismert vízi útja különleges élmény a kiválasztottak számára. Nekem Sós Imre (Zerge Egyesület) barátom biztosította a fotós program lehetőségét még 2007- ben két gyulai vizes- barát segítségével.
Doboz belterületéről indultunk anno a Wenckheim emlékek közeléből. Több hajóval – olimpikonokkal is megtűzdelve. Megtisztelt minket a helyi polgármester-faültetés is az esemény része volt. Emlékszem sokszor kellett átemelni a kenut, de nekem csak a képalkotás volt a feladatom. A szép és izgalmas emlékeket felidézve (hamarosan visszakeresem a kenu pr. képi eseményeit és) ez is megtekinthető lesz „képriport” formájában a honlapomon.
Most novemberben, az őszi napsütésben az előző vízitúra emlékei motiváltak újra a dobozi erdő fotós megtekintésére. Azt mondják mindennek rendelt ideje van….. Az egészséges városi levegőtől zajtól mentes 4-5 órás gyalogtúrámra, a kanyargós vízi út mentén 13 év elteltével került sor. Az erdei földút kiváló irányadó segítség volt számomra, amely többször is érintette a közeli Varga- Hosszai-főcsatorna lassan már vízinövényekkel befedett, beborult hatalmas fatörzsektől járhatatlan víztükrét. Viszont remek fotótémaként hívja az erdők szerelmeseit. Pár napja több 100 képet készítettem az őszi erdő szépségeiről, a kanyargós széles vízmű csatorna környezetéről, a talajt beborító gombák hihetetlen tömegéről, a színes lombkoronákról szemből és káprázatos ellenfényben, néha a járhatatlan dzsungelszerű bozótos leküzdésével.
A sikerélmény a szép idő és a természet vonzereje működik, szerintem az ismétlődő kenu túra is bekerült András barátommal közösen tervezve a 2021. év feltétlen megvalósítandó programjai közé. Drónnal még nem rendelkezem, de az internetes térképek remek demonstrációt jelentenek a kanyargós erdei programról-azokat is érdemes megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

- 2020 november 18, szerda - bzadmin Dobozi erdő – napsütötte ősz 2020 novemberében I. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hajdúnánás – Kovácsműhely

Határon belül - 93.000 km2
- 2020 november 16, hétfő - bzadmin Hajdúnánás – Kovácsműhely bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagyszeben – 150 éves a képeslap

Erdély - Partium

Jubilál a 150 éves magyar képeslap

150 éves a képeslap (német „találmány) a magyar képeslap jó évtizeddel később került postára, az első az erdélyi Nagyszeben értékeiről adott hírt, mutatott képeket a világ számára. Így most Én is e város látnivalóival köszöntöm a jubileumot. Fiatal – középiskolás diákként nagy gyűjtője voltam a a színes képeslapoknak – emlékszem a kis zsebpénzemből még vásároltam is a cserék mellett, az értékes szép külföldi lapokat a gyűjteményembe – amire a mai napig büszkén tekintek (az extrább lapokat megőriztem, amelyek először a gyermekeim birtokába kerültek, majd a nagyobb család gyerkőceinek is boldog perceket szereztek.) A mai napig tisztelem a képzőművészet a fotográfia e csodáját. Valószínű a képeslapoknak volt köszönhető az érdeklődésem felkeltése a várak, kastélyok majd a magyar és nemzetközi építészet, műemlékek világa felé.
Kicsit később az utazás, a fotózás mint komoly hobby szintén ennek volt köszönhető – amiből természetesen következett a képek és a könyvek, albumok szeretete, a könyvtár igénye számomra.

Köszönet az egykori alkotóknak fotográfusoknak a szép képeslapokért, így ez is a tanulás és az esztétika eszközévé válhatott mindenki számára.
A témában érdekes könyv jelent meg egy hazai néprajzkutató szakember tollából. Tapasztaljuk, köztudott a képeslap lassan a múlté válik, átvette szerepét a modern kor vívmánya az azonnali internet és az okos telefon.
Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus, egykori képeslap gyűjtő

- 2020 november 16, hétfő - bzadmin Nagyszeben – 150 éves a képeslap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Budavári Palota II.

Budapest
- 2020 november 13, péntek - bzadmin Budapest – Budavári Palota II. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyula – November 7., Erkel születésnapjához. Az Erkel tér újra töltve…..

Gyula városa

Átadták a 108 millió forintból megújult Erkel teret november 7-én, Erkel Ferenc születésének 210. évfordulóján Gyulán. Az európai uniós, kormányzati és önkormányzati forrásból megvalósult beruházás keretében kicserélték a zeneszerző mellszobra körüli térburkolatot, rekonstruálták a környező területeket, és új fákat, növényeket telepítettek.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere beszédében úgy fogalmazott: a templom és iskola által övezett Erkel tér egyszerre jeleníti meg a keresztény-nemzeti kultúrát és a gyulaiságot, az ott található, 1801 és 1803 között épült Százéves cukrászda pedig „az alkotó polgári szellemiség egyik legszebb és legismertebb szimbóluma”. Felidézte: az ország második legrégebbi, eredeti berendezéseivel folyamatosan működő cukrászdája megnyitása, 1840 óta Gyula ikonikus vendéglátóhelye, amely a fürdőváros egyik legismertebb turisztikai látványosságává vált.
A városvezető kijelentette: könnyebben megközelíthetővé és jól láthatóvá szerették volna tenni a Dél-Alföld legrégebbi és legértékesebb emeletes városi polgárházát, melyet eltakart a környezetbe nem illő növényzet. Emlékeztetett: a tér és a környező területek felújítási munkálatai idén júliusban kezdődtek el Bozó András építész tervei alapján.
Kifejtette: a megújult tér egy versenyzongora alakját ölti magára, a gránitburkolat körüli közlekedőfelület pedig egy angyalt formáz meg. Elmondta: a felújítás során az Erkel-szobor körüli gránitburkolatot tizenhat szegmensre osztották fel, arra utalva, hogy a Himnusz kottája négy sorból és soronként négy ütemből áll, így összesen tizenhat ütemosztót tartalmaz. Mint ismertette, a burkolat világító kockaelemei a Himnusz kottáját jelenítik meg, ez a hangjegyekből álló „Himnusz-csillagkép” éjszakánként körülragyogja a zeneszerző alakját. Jelezte: a szobor köré visszakerült az eredeti kovácsoltvas kerítés.
A téren egy gránit sakkasztal is helyet kapott, jelezve, hogy Erkel Ferenc ismert sakkozó és az 1864-ben létrejött Pesti Sakk-kör egyik alapítója volt.

https://www.gyulaihirlap.hu/134570-atadtak-a-megujult-gyulai-erkel-teret-amely-egy-ve

- 2020 november 13, péntek - bzadmin Gyula – November 7., Erkel születésnapjához. Az Erkel tér újra töltve….. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva