Kategória Archívum: Fotóim

12►

Szászsebes a Sebes folyóról kapta nevét az itt megtelepedő székelyektől. Jó fekvése miatt régészeti leletekkel igazoltan megfordultak itt a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. A székelyek idejéből származó ősi templom és temető maradványaira bukkantak az evangélikus templom alatt és körül. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A települést II. András 1224-ben a szászoknak adományozta, az itt élő székelyeket ekkor telepítette át a Háromszéki medence környékére, ahol így alakult ki Sepsi szék. / Sepsi = Sebesi./ Favárát és a várost a tatárok felégették, kővára és a ma is látható temploma a tatárjárás után épült. A templom gótikus külseje a XIV. századi átépítéssel alakult ki. A várost a törökök többször feldúlták ill. felégették. 1540-ben itt halt meg Szapolyai János királyunk. 1551-ben Castaldo foglalta el, 1556-ban Izabella királyné seregei visszafoglalták. 1708-ban Károlyi Sándor kurucai is felégették a habsburgokhoz húzó szász város várát. A várfal jelentős részét és a védműveket a XIX. században elbontották. A 28 ezres városban mindössze 200 magyar és 400 német lakik, ennek ellenére a főtéri parkban a magyar és a német zászló is leng.

http://erdely-szep.hu/Szaszsebes/index.html

Tóth Kiadó Erdélyi várak c. albumból: Háromhajós bazilika volt, Ny –i homlokzatán egyetlen hatalmas toronnyal.
57 m hosszú az értékes műemlék épület. Itt Szászsebesen hallt meg János király 1540- ben. A városfalak mind a 4 égtáj felé rendelkeztek bejárati kapukkal. 2 helyen erősített barbakánnal.
A tornyok mint rendesen neveket is kaptak. Csizmadia Szabó, Deák –itt is főleg a céhek feladata volt a város védelme, amit a tornyok neve is szimbolizált.
1438-ban a török ostrom után a havasalföldi vajda “ közreműködésével” – közvetítésével megadta magát a város/ kénytelen volt…., ezt követően hosszú időre berendezkedett a Török porta.

Bagyinszki Zoltán az album fotográfusa.

12►

Az épületben ma a Dák és Római Civilizáció Múzeuma működik, bár kiállításai még nincsenek teljesen készen.
Bár elképzelhető, hogy előzményei akár a 13. században is voltak, az első dévai udvarházról szóló, írott adatunk a 16. századból származik. Ekkor Geszti Ferenc dévai várkapitány – nyilván a várbeli, nehezen megközelíthető rezidencia kiváltására – reneszánsz kúriát építtetett a várhegy alatt, a belvárosban. 1608-ban Bethlen Gábor Hunyad megyei ispán, a későbbi fejedelem kapta adományba a kastélyt, aki lényeges átépítéseket, bővítéseket hajtott végre rajta. A 17. sz elején – gr. Bethlen István feleségeként – lakott a Curiában Széchy Mária, a \”Murányi Vénusz\” is, aki később I. Rákóczi György fejedelemnek adta el azt. Erdély Habsburg kézre kerülése után, több tulajdonos kezén forgott a ház és a birtok, míg végül 1743-ban Haller János erdélyi kormányzónál állapodott meg, aki ismét jelentősen bővíttette a Curiát. Ekkor készültek az épület képét máig meghatározó, a téglalap alaprajzú, egy emeletes épület sarkaihoz illesztett \”pavilonok\”, a reprezentatív díszlépcső, a gazdag faragású erkélyek, rokokó ablakkeretek, a belső helyiségek stukkós díszei. Az épületet egykor díszudvar (benne szökőkutak), park és kert, valamint számos gazdasági épület vette körül, melynek ma már igen kevés hiteles részlete látható.
A ház a 19. század végén városi tulajdonba került, egy ideig vármegyeházaként funkcionált, majd 1934-től megyei múzeumként működik. Gyűjteményének magvát az egykori Hunyad Megyei Történelmi, Régészeti és Természettudományos Társulat gyűjteményei képzik, amelyhez a környék fontos, a 20. században előkerült római és dák lelőhelyeinek régészeti anyagai is társulnak. Az épületet 1996-2006. között restaurálták.

http://muemlekem.hu/hatareset/Magna-Curia-Deva-1071

A kastély terveit Mayerhoffer András készítette, így alaktanilag a Pest környéki ún. Grassalkovich-stílusú együttesekhez kapcsolódik.
A lassan folyó építkezés 1792 táján fejeződött be, előtte azonban a Telekiek egy kertészt szerződtettek a régi várárkok helyébe tervezendő franciakert megvalósítására.
Az épület alaprajza U alakú, egyemeletes, középső része kupolaszerűen kiemelkedik. Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája van és 365 ablaka.
Az emeleti nagy szalonban található rokokó fehér porcelánkályha, az üvegcsillár, a kis szalon márvány kandallója az egykori berendezés szépségére és a Teleki család ízlésére enged következtetni.
Az erdélyi főúri kastélyokhoz hasonlóan a gernyeszegi kastélyt is kozák katonák dúlták fel 1849-ben.
A második világháborúban a front átvonulása után az épületet teljesen kiürítették, a felbecsülhetetlen értékek nyomtalanul eltűntek. A gernyeszegi születésű, református felekezetű gróf széki Teleki Mihály (1908–1988), okleveles mezőgazdász, a Johannita rend lovagja, a kastély utolsó urától 1949-ben elvették, és az épületbe a román Egészségügyi Minisztérium költözött be. 2009-ig egy TBC-megelőző intézet és ehhez kapcsolódó gyermekotthon működött benne. A marosvásárhelyi születésű gróf széki Teleki Kálmán (1947) és fivérei visszaperelték apjuk kastélyát, és azóta részben renoválták, valamint rendezvényeket szerveznek benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából