Kategória Archívum: Fotóim

Nagydisznód – Erődített templom

Erdély - Partium

Szász evangélikus templomvár Brassó közelében. Egyedi impozáns középkori épületegyüttes, 53 m magas toronnyal.
(érdekességként- a közelben található a románkori Kisdisznód műemlék temploma is.) A bazilikás elrendelésű templomvárat 1349-ben említi oklevél. Szent Walburga tiszteletére szentelték fel.
Tornyán helyezték el elsőként a toronyórát Erdélyben. A románkori templomvárat több török támadás éri, a XV. század végén kijavítják és bővítik gótikus stílusban.
Kettős ovális védőfalat kap-belül gyilokjáróval. tornyokkal és vizesárokkal veszik körbe, kettős felvonóhíddal lehet csak a belső udvarba jutni. 1601- ben Basta generális hadai elfoglalják az erődítést. 1658-ban a tatárok égetik fel a falut. Az evangélikus templom sekrestyéjében csodálatos reneszánsz –papi síremlék található.

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Tartalom-szöveg: Csorba Csaba – Tóth Kiadó, Debrecen-Erdélyi templomok c. albumából

- 2021 február 8, hétfő - bzadmin Nagydisznód – Erődített templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kakastarély és környéke 2021.

Erdély - Partium


Téli hangulat Felsőbánya feletti hegyekben – fotó Kerekes Zsóka.
De jó volna nálunk is ilyen..

Bagyinszki Zoltán

- 2021 február 4, csütörtök - bzadmin Kakastarély és környéke 2021. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulán tavasz van – Hóvirág január 30-án.

Gyula városa
- 2021 február 1, hétfő - bzadmin Gyulán tavasz van – Hóvirág január 30-án. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Görgényszentimre – Bornemisza kastély

Erdély - Partium

Székelyföld egyik legszebb kastélya – volt akkor, amikor diára fotóztam 20 éve, Sajnos a mai internetes képek alapján pusztulásra ítélték romániában.
Ez a szépséges és impozáns egykori késő barokk, magyar rezidencia már tönkrement, romlik – csúnya kellemetlen épület lett manapság Maros- Torda vármegyében.
A hatalmas és szépséges angol park szintén fájdalmas látvány nyújt számunkra. a Bornemisza család után Habsburg érdekeltség lett -vadászkastélyként fogadta a nemzetközi történelmi családok tagjait.
(bővítve, átalakítva, a közelmúltig igényes formában várta a látogatókat.)
A XVIII. századi manzard tetős, L. alaprajzú épület a XIX. században többször átalakult-bővült. Hátul közép és oldalrizalitok díszítik. A tornyos, 85 m -hosszú hossz főhomlokzat igazán látványos amelyhez szép kápolna is csatlakozik. Az épület otthont adott a Teleki Sámuel vadászati és trófea gyűjteményének. Híres, látogatott volt a Kárpátok hegyeinek tövében létesített 10 hektáros dendrológiai értékekkel bővelkedő idős parkja.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a a történelmi Magyarországon c. tartalmas képes albumából, Tóth Kiadó.

- 2021 február 1, hétfő - bzadmin Görgényszentimre – Bornemisza kastély bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulai Gyermekmenhely

Gyula városa

Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki megalkotta a Gyermekvédelmi törvényt. Az 1901. évi VIII. törvénycikkelyben a talált, valamint a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított hét éven aluli gyermekek ellátásáról kell az államnak gondoskodnia, míg az 1901. évi XXI. törvény ezt a 15. életkorig kiterjeszti. A miniszterelnök lelkes és odaadó támogatója a gyermekvédelem ügyének. Erről egy 1910-es tudósítás így ír:
„… de egyiknek a sorsa sincs annyira a szívéhez és szeretetéhez nőve, mint a gyermekvédelem. Ehhez nem enged hozzányúlni ellenséges kézzel, ebben mindenki, a ki az elhagyatott gyermek rovására akar takarékoskodni, vele szemben találkozik ellenségül.”

Forrás: Körmendiné Pók Zsófia, könyvtáros, Heim Pál Gyermekkórház: A Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely története és irodalma

A Békésmegyei fehérkereszt egyesületet 1896-ban gróf Almásy Dénesné ügybuzgósága hívta életre. Az egyesületet 1899. július 13-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy Gyulán gyermekmenhelyet létesít. Megvásárolták e célra a Szent István utcán fekvő Follmann-féle házat, melynek megvételére, átalakítására és felszentelésére mintegy 12 000 forintot költöttek.
A gyermekmenhely ünnepélyes megnyitása 1899. október 30-án történt. A fővárost nem számítva ez volt az országban az első gyermekmenhely. Lukács György főispánsága idején Bosnyák Zoltán megbízást kapott Széll Kálmán miniszterelnök-belügyminisztertől, hogy az állami gyermekvédelemről törvényjavaslatot dolgozzon ki. Amikor aztán a törvény létrejött és felállították az állami gyermekmenhelyeket, ezek egyikét Lukács kezdeményezésére Gyulának juttatták.
Gyula ezzel egy nagy jelentőségű intézménnyel gazdagodott. 1912-ben a gyermekmenhely részére új székházat akartak építeni. A város erre a célra megvette özv. Léderer Lajosné 1364 négyszögöles ingatlanát 10 000 koronáért, kedvezményes áron.

Forrás: Scherer Ferenc: Gyula város története, Gyula m. város kiadása, 1938, II. kötet, 289-290. o.

Az 1912 körül tervezett és a világháború után megépült jelentős épület tervezője: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészpáros Gyula rangos város, ami az alábbi listából is nyilvánvaló: tájékoztatásul, a történelmi Magyarországi városok listája, ahol 1904-ben Gyermekmenhely-ek létesültek (a fővárosi mellett): amely a közelmúltig Gyermekkórházként működött.
Aradon (átadva: 1904. május 1.), Gyulán (1904. október 29.), Debrecenben (1904. október 15.), Kecskeméten (1904. október 28.), Kolozsvárott (1904), Nagyváradon (1904. május 11.), Pécsett (1904. augusztus), Szabadkán (1904. július 27.),
Szegeden (1904. április 16.), Veszprémben (1904. október 15.), Kassán (1904. december 1.), Marosvásárhelyen (1904. augusztus),
Munkácson (1905. október 31.), Rimaszombaton (1905. október 1.), Szombathelyen (1904. július 18.), és Temesvárott (1904. május közepe).

Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán

- 2021 február 1, hétfő - bzadmin Gyulai Gyermekmenhely bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csejte – várának romjai

Felvidék

Csejte község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, Kárpátok “titokzatos várkastélyának”, Csejte híres várának romjai.
A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott. A 13. század első felében építették majd a 15. században kiszélesítették.
A vár a 16. és 17. század fordulóján itt élt Báthory Erzsébetnek köszönhetően szomorú hírnévre tett szert. A grófnőt szadista hajlamai miatt “vérgrófnőnek” nevezték el. Állítólag 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg azért, hogy azok vérében megfürödhessen és ezáltal örökre fiatal és gyönyörű maradjon. A vérszerzésre egy vasleány szolgált, amelynek mellkasába hosszú késeket szereltek. Amikor valamelyik leányzó hozzásimult, a kések kipattantak a mellkasából és a vér máris folyt az elkészített fürdőbe.
1611-ben Biccsén Thurzó nádor általános nyomásra a grófnőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1614-ben meghalt “vérgrófnő” történetét több könyv és színház feldolgozta.
Csejte várát 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején Rákóczi Ferenc hadai felégették. Azóta pusztulásnak indult és ma egy festői várrom, amely csodálatos körkilátást nyújt.

https://slovakia.travel/hu/csejte-vara

Jó pár éve- még a diás korszakomban jártam a történelmi Magyarország városait – településeit- és a különböző országrészek hegyormait- várdombjait.
Feladatom volt a közel 100 magyar történelmi vár felkeresése-megtalálása- fotózása.  (Tóth Kiadó, Magyar várak album részére)
Jó pár szervezett vártúrát jelentve számomra, többször egyedül, még többször barátokkal, családom tagjaival. Ez ma már történelem – számomra is. Élményekkel, Pentax gépemmel, sok szép diával, sztorikkal, szerencsés indulásokkal, hazatérésekkel. A 2-3-4 napos intenzív programokat mindig megelőzte a kutatás felkészülés, házi koszt, Kodak diafilm vásárlás – akkor még nem volt az internet segítsége számomra.
Ma már talán nem indulnék el- főleg egyedül nem, mert azért a veszélyek is jelentkeztek, főleg a településeken túli várdombokon, elhagyott romokon- ismeretlen váraink maradványain.
.Mindezt román, szlovák nyelvtudás nélkül.
Azonban a vállalt könyves feladatok motiváltak- “kényszerítettek” a feladat sikeres elvégzésére, no meg imádtam a történelmi Magyarország régióit és a várakat, romokat, históriás évszázadainkat.
Ez a pár felvétel a Felvidék N-i részén készült, a Cseh határ mentén épült váraink, végváraink megörökítésekor. Csejte, Beckó, Trencsén, Berencsváralja, Detrekőváralja, Vöröskő, Dévény, Pozsony.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 28, csütörtök - bzadmin Csejte – várának romjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Noszvaj – De la Motte kastély és parkja

Határon belül - 93.000 km2

Barokk kiskastély a Bükk hegység ölelésében – A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre, mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is. Erről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti. Bizonyára nem Déryné volt az egyetlen művész, aki megfordult a kastélyban.

A De la Motte kastélyhoz tartozó hatalmas zöld park, növény ritkaságaival nem csupán egy átlagos kert. Nem véletlen szerű, vagy pillanatnyi ötletek szülte kompozícióját találhatjuk itt fáknak, bokroknak és virágoknak, hanem nagyon is tudatos tervezés eredményeként egy csodaszép “angol kert” veszi körül a késő barokk építészeti stílus egyik hazai gyöngyszemét a noszvaji De La Motte kastélyt. Az angol stílusú kastélykertek főbb jellemzői mind – mind megtalálhatók itt, a szentimentális hangulatú kanyargó ösvények, nagy gyepfelületek, évelő növények színes kavalkádja, szabálytalan virágágyások és a ligetesen kiültetett fák és cserjék alkalmazkodnak a természet formai szabálytalanságához.

https://delamottekastely.hu/

- 2021 január 25, hétfő - bzadmin Noszvaj – De la Motte kastély és parkja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulai 100 éves öreg kapuk.

Gyula városa

Gyulán még a kapuk is szépek, változatosak, érdekesek, igényesek vegyük észre őket. Közintézmények, templomok, vendéglők, polgárházak, ”társasházak” bejáratai.
– Válogattam egy pár hangulatos régi felvételt, legtöbbjük több mint 100 éve készült az egykori megyeszékhelyen Gyulán. Ezeket vírusmentesen látogathatjuk.
Mutatja az egykori tulajdonos esztétikai igényét, pénztárcája vastagságát és a társadalmi státuszát már messziről is. No meg a készítője szaktudását.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 25, hétfő - bzadmin Gyulai 100 éves öreg kapuk. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Újra magyar kultúra napja, 2021 január 22-én.

Határon belül - 93.000 km2

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Magyarország Alaptörvénye alábbit határozza meg: I) cikk (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Erkel Gyulán született, így szűkebb pátriájában sokkal nagyobb jelentősége van a nevének. A himnuszt ezért is tartjuk még fontosabbnak.

Magyarország egyik legimpozánsabb emlékműve a V. Majzik Mária szobrászművész által alkotott Himnusz-szobor, amely Budakeszin található. 2006 májusában avatták fel. A mű központi figurája egy istenalak, amelynek két oldalán sugarasan helyezkednek el Kölcsey Himnuszának sorai. Az eklektikus stílusban készült emlékmű ezen központi elemének két oldalát stilizált légbeömlő nyílások díszítik. A kompozíció a magyarság pogány és keresztény hagyományait megjelenítő szimbólumainak tárháza. A 3+1+3 felépítésű boltíves szerkezetben harangjáték működik, amely hétköznapokon a delet kongatja, ünnepek alkalmával a Himnusz dallamát játsza el Erkel kottájából.

A közelmúltban Budakeszin gyulai városi delegáció és az Erkel Társaság jelenlétében koszorúzták meg a Himnusz emlékművet, majd ezt követően Erkel Ferenc emléktábláját.

Fodor György és Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 22, péntek - bzadmin Újra magyar kultúra napja, 2021 január 22-én. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Csalapuszta – Kégl kastély a XX. század végén.

Határon belül - 93.000 km2

Egykori, ma lakatlan szépség-főúri rezidencia Székesfehérvártól É-i irányban.
Hauszmann Alajos hírneves építész tervei szerint készült 1876-78 között. Historizáló stílusban.
Diapozitív film segítségével készült fotósorozat.
Tisztelet és köszönet Kégl Miklós úr barátságáért, segítségéért.

Bagyinszki Zoltán

- 2021 január 22, péntek - bzadmin Csalapuszta – Kégl kastély a XX. század végén. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva