Kategória Archívum: Fotóim
Stream szerda – Erkel Művelődési Központ. – 2.rész
Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 2.rész.
Monyorókerék – Erdődy várkastély és Farkasdifalva – Batthyány kastély
Diáról bemásolt régi képek!
Erdődy várkastély:
Kétemeletes, négytraktusú épület, amelyet széles árok vesz körbe. Legősibb magja egy kb. 45×25 méteres, közel szabályos téglaalap területű épület volt, egyik oldalán kaputoronnyal. A középkorban erős vízivárnak számított. Az épületet a XV. század legelején emeltette az Ellerbach família. A főkapu feletti táblán olvasható latin nyelvű szöveg arra emlékeztet, hogy az elpusztított várat Erdődy Sándor építette újjá romjaiból. A négyzetes alaprajzú belső épületnek valamikor hagymakupolás tornya volt. A mai tetőzet az 1772-es újjáépítés idején készült el. Az udvari homlokzat szép reneszánsz árkádsorát időközben befalazták. A gótikus kápolnának, ami a D-i szárnyon volt és 1911-ben bontották le, már csak a nyomai fedezhetők fel a falon, csúcsíves ajtónyílások, címeres zárókövek. 1945 előtt még lakható volt a kastély egy része, itt őrizték az Erdődy família értékes levéltárát is. Az 1945-ös orosz megszállás következtében az épület belső berendezése teljesen elpusztult és a kastély azóta omladozó állapotban van. Napjainkban is az Erdődy família tulajdonát képezi.
Monyorókerék várát a középkor során eredetileg négy vizesárok és három földsánc vette körül. A legbelső sáncon kőfal magasodott, amelynek egy része a gazdasági épületek oldalán még ma is láthatók. A várfalat hét torony és bástya erősítette meg. Közülük már csak egy, a hajdani lőportorony áll.
A középkori települést sáncrendszer vette körül. Ez három vizesárokból és két palánkfallal védett földsáncból tevődött össze. A védőgyűrű nyomai még sok helyen felismerhetők. A főtéren álló nyolcszögletű oszlop – az egykori pellengér – a középkori bíráskodás egyedülálló emléke.
http://muemlekem.hu/hatareset/Erdody-varkastely-Monyorokerek-277
Batthyany kastély:
Egykori kastélyfotós túráim idején a Magyar Történelmi Családok tiszteletbeli tagjaként – budapesti küldetést teljesítve / fotózás céljával jártam itt.
A különleges épület az 1800-as évek közepén épült majd eklektikus stílusban átalakult- kibővítették, a régi téglány alaprajzú épülethez hozzákapcsoltak egy érdekes 3 szintes 8 szög alaprajzú épületrészt, érdekes az összekötésük- szabálytalan az alaprajza. Egy erdős ligetes részen található a Rába folyótól délre, közel az Osztrák – Magyar határhoz.
Impozáns ősparkban, családi tulajdon, nem látogatható.
Bagyinszki Zoltán
Siklós – Malkocs bej dzsámija
A dzsámi építtetője Evlija Cselebi 17. századi beszámolója szerint Malkocs bég, a kilisi (klisszai) szandzsákbég lehetett, valamikor 1543 és 1565 között. Siklós 1686. évi visszafoglalásakor még épségben állt a mecset, de az elkövetkezendő évszázadokban minaretje és előcsarnoka (szahn) elpusztult, az épület pedig többszöri átalakításon esett át. Török építészeti jellegét a piactér és fogadók szomszédságában álló alsóvárosi épület a 19. század derekára jórészt elveszítette. Ebből az időből ismert Rohbock Lajos metszete, amelyen a négyzet alaprajzú épületet sátortetővel fedett kupola koronázza, a nyolcszögű kupoladobot pedig egy-egy újabb kialakítású ablaknyílás törte át. A lakóházként használt épület a 19. század második felében további átalakításokon esett át, az eredeti ablaknyílások részben eltűntek, 1901-ben pedig – amikor több szomszédos házzal összeépítették – kupoláját és falainak egy részét is lebontották.
Az akkor a siklósi művelődési ház udvarán álló, gyakorlatilag elpusztultnak hitt dzsámi régészeti és műemléki feltárása 1969-ben indult meg Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A műemléki helyreállításra az 1990-es évek első felében került sor, s bár a munkálatok csak 1994-re fejeződtek be, az épület 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat. A belső tér rekonstrukciójához nagy segítséget kaptak a szervezők az Ankarai Néprajzi Múzeumtól, amely korabeli szakrális tárgyakat bocsátott a siklósi dzsámi rendelkezésére. Napjainkban a helyreállított, rekonstruált belső terű épület belépőjegy ellenében látogatható, illetve a délszláv háború éveiben Siklóson és környékén letelepedett kisszámú iszlám közösség imahelye.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harina – Református templom
Az Erdély egyik legjelentősebb és legidősebb, fennálló középkori műemléke 1200 körül épült föl kései, érett román stílusban. Eredeti titulusa Szent Péter volt. Alapítói valószínűleg Kacsics nembeli nemesek lehettek. Eredetileg bencés szerzetesek működtek itt, akik a tatárjárás e vidéket különösen súlyosan pusztító ideje alatt vagy elpusztultak, vagy szétszóródtak. Ezután már plébániaegyházként működött tovább.
A három hajós, téglából épült, bazilikális elrendezésű, keletelt tengelyű templom nyugati homlokzatán toronypár áll. Főszentélye félkörös alaprajzú. Oldalhajóinak mellékszentélyei kívül egyenes záródásúak, míg belül félkörösek. Az egész épületen sok román kori műrészlet őrződött meg: ablakok, kapu, ívsoros párkányzat. A 15. sz. második felében készült a szentély gazdagon faragott, gótikus szentségtartó fülkéje.
1834-ben egy erős földrengés alaposan megrongálta a déli tornyot és mellékhajót, valamint a nyugati homlokzatot. Innentől állaga folyamatosan romlott, végül egy időre teljesen használhatatlanná vált. 1891-ben aztán az evangélikusok – minden engedély nélkül – a déli tornyot és mellékhajót elbontották és egy szakszerűtlen terv alapján újjá kezdték építeni. A műemléki bizottság végül a Sztehlo Ottó által \”korrigált\” tervek szerint hagyta jóvá az újjáépítést. E beavatkozásnak köszönheti a templom mai, aszimmetrikus nyugati homlokzatát.
A templom főhajóját félköríves árkádok választják el az alig fele magasságú mellékhajóktól. A templombelső megvilágítását félköríves záródású ablakok biztosítják. A templom belső falfelületein középkori falfestmények maradtak fenn. A kiemelt főszentély alatt nyomott kosáríves, boltozott kripta van, amely a főhajóból nyílik.
http://muemlekem.hu/hatareset/Evangelikus-templom-Harina–1079
Nagymágocs – Károlyi kastély
A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.
Károlyi Zsófia 1896-ban másod unokatestvérével Károlyi György gróf unokájával , Károlyi Imrével kötött házasságot. A házaspár röviddel az esküvő után, 1896 és 1897-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek gróf Károlyi III. Lajos máltai lovag visszaemlékezése szerint “B” betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. Ekkor Szelecz János, a grófi család inasa Budapestről egy darabon együtt utazott a tervezővel, de a nevére már ő sem emlékezett. Felmerült ,hogy 1891 januárjában elhunyt Ybl Miklós tervezte az épületet, de ezt a feltételezés.
A kastély felépítése után a belsőépítészeti munkálatok elhúzódtak, a könyvtárterem kandallójának fa felsőrésze, amelynek készítője Damjanovics László budapesti műbútorasztalos a belevésett dátum szerint 1902. április 24-én készült el, és a rezidencia falikútjait és csapjait Knuth Károly készítette el.
A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén a magyar gyakorlatban egyedülálló módon, kápolnává alakíttatta át, mivel elsőszülött fiukat, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni.
A kastélyparkban több szobrot, és szoborcsoportot helyeztek el. A szobrok közül a legnagyobb a “Szabin nők elrablása” szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. Az udvari részen a “Kisfiú hallal” szökőkút kapott helyet, és a park ezen részén található a “Négy évszak” szoborcsoport is, amelynek talapzatára az 1771-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek az egykor koszorút tartó kezét mára letörték. A parkban azonban volt egy hatodik szobor is, amely “Nimród” alakját mintázta meg. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú filagória közepén is volt egykor szobor. A szobrot 1945-ben összetörték. A parkban 1966-ban egy új szobrot is elhelyeztek.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stream szerda – Erkel Művelődési Központ. – 1.rész
Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 1.rész.
Hajós – Érseki kastély
Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben a hajósi kastély első változatát és melléképületeit.
A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok.
Többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. 1907-ben Haynald Lajos bíborérsek gyermekotthont alapított a kastélyban ami 1998-ig működött.
A kastély teljes felújítása 2009-2010-ben valósult meg.
Állandó kiállítások a kastélyépületben:
Vadászat az Alföldön (19. század)
Hajósi szentbúcsú sokszínűsége
Szőlő és borkultúra a Homokhátságon
Főúri életformát bemutató kiállítóterek-szalonok, háló- és dolgozószoba.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest – Szevera-ház
A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.
Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!
