Kategória Archívum: Fotóim

A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben 950 millió forintból felújították. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen komoly- és könnyűzenei koncerteket is tartanak benne.

A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (1854–1944) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.

A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tegnap remek időnek tűnt, de irtózatosan hideg volt – jó fényekkel persze, fotóscsalogató időben indultam madarakat (vetési lúd és kis lilik rajok) fotózni.
Sajnos még mindig csak jó 400 mm –es objektívvel. Felkészültem , gondoltam mozgás, jó levegő , D vitamin és jó képek is jöhetnek.
Első megálló a kígyósi puszta volt, a tocsogós rét. Már messziről láttam a sűrű barna foltot az út menti övezetben.
Kiszálltam a kocsiból, lassan lehajolva elindultam a kézi állványommal – egylábú a madárkolónia felé, ahol irdatlan sok madár tolongott a sekély belvíz által keletkezett időszaki tóban.
No gondoltam ez az én időm lesz. Közelebb merészkedtem óvatosan, de nem takarásban, sajnos elrepültek, csak ezt a pár képet szinte 1 percen belül készíthettem.
Ez is a lőtávon kívüli lehetőség volt . Azonban jó repülős tömegképek sikerültek. Hihetetlen nagy rajban nyüzsögtek előttem – egy Drón jó lett volna, az egy másik történet lehetne.
Nem panaszkodunk ezt sikerült ott megoldani. A remény megvolt mert indultam tovább Kardoskútra a Fehér – tóhoz. Kár volt, mert ott csak remek felhőkkel és néhány magányos kócsaggal találkoztam.
Majd legközelebb ….. folyt köv.

Bagyinszki Zoltán

Diapozitívról!

A szentélytől északkeletre látszik a harangtorony kő alapfala (maga a középkori toronyszerkezet fából készülhetett). Kívülről a támpillérek, a mérműves gótikus stílusú ablakokat látva jól érzékelhető a középkor hangulata.
A háromhajós (hosszházas és kereszthajós) templomba belépve szembetűnő, hogy a gótikus boltozat helyett barokk csehsüvegboltozatot találunk, amely öt-öt középkori pilléren nyugszik. A középkori boltozat a török időkben ugyanis beszakadt, s azt időlegesen (1709-ben említik) famennyezettel pótolták. A középkori keresztboltozatból csak a gyámkövek és a bordaindítások maradtak meg.
A szentélyben (a helyreállítás óta) síkmennyezetet találunk.
A sekrestyét középkori kápolnából alakították ki. A karzat dongaboltozatos, középkori eredetű csigalépcső vezet föl rá. A templom nem kevés középkori eredetű művészeti emléket mutathat föl. Építtetőjének, Verebi Péter erdélyi alvajdának (+1403) a sírköve, a szentélyben a kisebb kora gótikus, és jóval pompásabb kegyúri kettős ülőfülke, a késő reneszánsz- kora barokk kő-szószék is figyelmet érdemel. A főoltár neogótikus.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rippl-Rónai Múzeum Somogy megye és az ország egyik legjelentősebb múzeuma, Kaposváron a Fő utca 10. (a Megyeháza épületében) és a Fő utca 101. szám alatt található.
A Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat 1877-ben alakult. Régészeti és történeti anyagot gyűjtött, amelyből Gönczi Ferenc (1861–1948) néprajzkutató formált múzeumi egyesületi anyagot 1909-ben. Az anyag néprajzi anyagon túl képzőművészeti anyaggal is gyarapodott – ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték, amely 976 festményt is magába foglalt. Az egyesület anyagát 1936-ban nyilvánították közgyűjteménynek Gróf Széchenyi István Múzeum néven. Az intézmény igazgatója 1948-ban bekövetkezett haláláig Gönczi Ferenc volt.

1951-ben nevezték el a múzeumot Rippl-Rónai József kaposvári festőművészről. Egy időben 39 intézménye volt megyeszerte, amelyekből a rendszerváltás után 13 maradt meg. A gyűjteménynek sokáig a volt Vármegyeháza klasszicista épülete adott otthont, amely 1828 – 1832 között Török Ferenc tervei alapján épült, ám amikor 2011 végén a megye önkormányzata visszaköltözött az egykori Vármegyeházba, a múzeum egy része áttelepült a Fő utca 101-be.

2017. december 29-től 2018. január 21-ig a Seuso-kincseket bemutató, az Anker-házban elhelyezett vándorkiállítást több mint 22 300-an tekintették meg, ami rekordot jelent a múzeum történetében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából