Kategória Archívum: Fotóim

Téglaépítészetünk II.

Határon belül - 93.000 km2

Tégla mindenhol, Tégla mindenkor….

A közelmúltban már válogattam a magyar téglaépítészet remekeiből, olyan sok érdekesség és impozáns épület készült Magyarországon – hogy megosztottam a múlt-század forduló – értékei kerültek fel akkor a honlapomra Téglaépítészet c. Most a román kortól napjaink kortárs építészeti remekei zárják a válogatást- A bőség indokolta a 2 részletben – mappában történő bemutatásukat. (megnevezve a várost és az épület nevét- funkcióját is).
A változatos sokszínű építőanyag, csodálatos szépségeket eredményezett a történelmi Magyarországon. E két részben ismét templomok, középületek, várak, erődítmények, hidak, tornyok, pincék reprezentálják a változatosságot és az élettartamot. A hatalmas szakirodalom, itt az interneten is ad bőséges olvasnivalót, én most is a képekkel szeretném az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlani a témát.
Persze ez egy szubjektív válogatás, de igyekeztem valamennyi kort megjeleníteni és a funkciók is nagyon változatosak / tudjuk leginkább az agyag- ill. a téglagyári közelség segítette a téglaépületek – a tégla alkalmazását.
Fotós körútjaimon sokszor álltam meg egy egy hatalmas téglakémény alatt – megcsodálva a technikai bravúrt, amellyel a mesterek anno kézzel-technikai eszközök nélkül rakták a kisméretű téglát, folyamatosan szűkülő körben professzionális módon. Hiszen még mindig biztosan áll ellen a viharoknak, a gravitációnak a sok téglakémény. Ha megtekintjük a Herendi modern téglaépület művészi formavilágát, láthatjuk még ma is esztétikus és népszerű eleme az építészetnek. Régebben egy logós-téglagyűjtő gyűjteményét tettem fel a honlapomra, azt is érdemes megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

Téglaépítészetünk I.

Határon belül - 93.000 km2

Tégla mindenhol, Tégla mindenkor….

A közelmúltban már válogattam a magyar téglaépítészet remekeiből, olyan sok érdekesség és impozáns épület készült Magyarországon – hogy megosztottam a múlt-század forduló – értékei kerültek fel akkor a honlapomra Téglaépítészet c. Most a román kortól napjaink kortárs építészeti remekei zárják a válogatást- A bőség indokolta a 2 részletben – mappában történő bemutatásukat. (megnevezve a várost és az épület nevét- funkcióját is).
A változatos sokszínű építőanyag, csodálatos szépségeket eredményezett a történelmi Magyarországon. E két részben ismét templomok, középületek, várak, erődítmények, hidak, tornyok, pincék reprezentálják a változatosságot és az élettartamot. A hatalmas szakirodalom, itt az interneten is ad bőséges olvasnivalót, én most is a képekkel szeretném az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlani a témát.
Persze ez egy szubjektív válogatás, de igyekeztem valamennyi kort megjeleníteni és a funkciók is nagyon változatosak / tudjuk leginkább az agyag- ill. a téglagyári közelség segítette a téglaépületek – a tégla alkalmazását.
Fotós körútjaimon sokszor álltam meg egy egy hatalmas téglakémény alatt – megcsodálva a technikai bravúrt, amellyel a mesterek anno kézzel-technikai eszközök nélkül rakták a kisméretű téglát, folyamatosan szűkülő körben professzionális módon. Hiszen még mindig biztosan áll ellen a viharoknak, a gravitációnak a sok téglakémény. Ha megtekintjük a Herendi modern téglaépület művészi formavilágát, láthatjuk még ma is esztétikus és népszerű eleme az építészetnek. Régebben egy logós-téglagyűjtő gyűjteményét tettem fel a honlapomra, azt is érdemes megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Mályvádi erdő, kizöldült Őstölgyes 2021. május

Gyula városa

Gyula – Dénesmajori tavak, Kanalasgémek

Gyula városa

A kanalasgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül az íbiszfélék családjába és a kanalasgémformák alcsaládjába tartozó faj.
A Platalea madárnem típusfaja.
Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta.

Magassága 80-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. Világossárga begye kivételével tiszta fehér, szeme kárminpiros, csőre fekete, hegye sárga, lába fekete, szemgyűrűje sárgászöld, torka zöldessárga. Fejükön tollüstököt hordanak. A tojó valamivel kisebb termetű a hímnél, a fiatal madár a tollüstök hiányában és sárga felsőmellében különbözik az öregebb madártól.

Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeresen fészkel.
Magyarországon 1100-1300 páros fészkelő-állománya van a fajnak, mely európai viszonylatban az egyik legnagyobb populáció. Mind az európai, mind a hazai állomány folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a populációk sérülékenyek, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. Száraz években a populáció egy része nem is kezd fészkelésbe.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Wenckheim palota, Jungfer Gyula művészi kapujával

Budapest

Téglaépítészet – művészet II.

Határon belül - 93.000 km2

Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.

Bagyinszki Zoltán

Téglaépítészet – művészet I.

Határon belül - 93.000 km2


Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Kukoricamalom, ipartörténeti emlék

Gyula városa


A gyulai földművelők gőzmalmának építése 1912-ből datálható, ekkor tettek közzé részvénybejegyzési felhívást. A malom építése Molnár Albert (1878-1952) építész nevéhez köthető. A gyulai gazdák az államosításig voltak tulajdonosok. 1921-ben gabonafelvásárlásra is írtak ki felhívást, hiszen a malom kapacitása nagymértékben megnőtt. Az egyetlen olyan feldolgozó volt, amely saját sütödével, pékséggel, kenyérgyárral rendelkezett. 1958-ban a malom leégett, 1961-ben indult újra búzaőrléssel. Évekig gyakorlati helyszíne volt a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, tanüzemeként is működött. A privatizáció után 11 évig angol tulajdonossal gazdálkodott, de magyar menedzsmenttel. Az 1990-es évek második felében részleges rekonstrukción esett át, a koptató üzemrészt felújították, a régi tisztító vonalat modern gépekre cserélték, valamint megnövelték az őrlőüzem teljesítményét is. 1993-ban az Agrimill Rt. telephelyévé vált, amely 1995-ben a malmot kukoricaőrlésre szerelte át, innentől datálható a nagy sikerű és kiváló minőségű kukoricadarák gyártása, amely alapjául szolgál a közkedvelt kukoricapelyheknek, illetve a „pukinak”. A malom névleges kapacitása 100 tonna/24 óra. Az üzem alapanyag-tároló 2800 tonnás. 2004-ben új tulajdonoshoz került, majd több átalakulás után 2020-ban a régi dolgozók szakértelmére alapozva rendületlenül, egyedüli gyulai malomként működik és őröl tovább. A malom –tó melletti üzemben 4 szinten dolgozik a szakmai gárda, érdekes a falak támpilléres biztosítása.

Lejegyezte: Fodor György

Stockholm – Vasa hajómúzeum

A nagyvilágról

A Vasa első útján felborult és elsüllyedt Stockholmban 1628-ban. A 333 évig a tenger mélyén nyugvó hatalmas hadihajót kiemelték, és útja folytatódik. Ma a Vasa, a legszebben fennmaradt 17. századi hadihajó a világon, Stockholmban, egy különleges építésű múzeumban tekinthető meg. A Vasa egyedi műkincs. A hajó 98 százaléka eredeti elemekből áll, és több száz faragvány díszíti

https://www.vasamuseet.se/hu

A több 100 éve elsüllyedt és konzerválódott hadihajót kerek 60 éve hozták a felszínre.
Számunkra felejthetetlen múzeumi és történelmi élményt jelentve. Legérdekesebb volt, hogy a z ágyúállásokban megtapasztalhattuk – harc nélkül persze,
milyen lehetett onnan tüzelni az ellenséges csatahajókra. Tulajdonképpen az épületet ráépítették a hajóra.

Bagyinszki Zoltán

Zsibó – Wesselényi Miklós kastélya – dia pozitívről másolva

Erdély - Partium

A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. 1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából