Kategória Archívum: Fotóim

Muhi csata 1241

Határon belül - 93.000 km2

Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla, Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
II. András legidősebb fia 1206 novemberében született. Mindössze hétéves volt, amikor anyja, Gertrudis királyné merénylet áldozata lett (ezt az eseményt dolgozta fel Katona József Bánk bán című drámája). Nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, s hatalmi játszmák középpontjába került, apja ellenségei a gyengekezű király ellen próbálták felhasználni. Tizennégy évesen kapta meg Szlavónia, majd 1226-tól Erdély kormányzását, az önálló udvartartással rendelkező Béla e területeken királyi hatáskörrel rendelkezett. 1220-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a nikaiai császár lányát, akivel apja keresztes hadjáratáról hazatérőben jegyezte el, a házasságból tíz gyermek született.

A rendkívül ambiciózus Béla és apja viszonya gyorsan megromlott, a konfliktus András uralkodásának utolsó évtizedére állandósult. A trónörökös ellenezte a királyi birtokok eltékozlását, a zsidók és izmaeliták hivatalhoz juttatását, céljának a királyi hatalom és tekintély megerősítését tartotta. Erdélyi uralkodása alatt kezdődött meg a kunok térítése és 1235 őszén ő küldte Julianus barátot Magna Hungaria, a keleten maradt magyarok hazájának felkutatására.

II. András halála után, 1235. október 14-én másodszor is megkoronázták, ezután leszámolt apja bizalmasaival, belefogott az „indokolatlan” adományok visszavételébe, jelképes intézkedésként megtiltotta, hogy a világi előkelőségek a király jelenlétében leüljenek. Ezzel maga ellen fordította a felháborodott főurakat, holott hamarosan támogatásukra lett volna szüksége.

A keleten maradt magyarokat fellelő Julianus barát 1237-es második útjáról azzal tért haza, hogy Magna Hungariát megsemmisítették a mongolok, és meghozta Batu kán fenyegető levelét is. Béla 1239-ben megengedte, hogy a mongoloktól vereséget szenvedett Kötöny kun fejedelem népével Magyarországra költözzön, abban bízva, hogy a mongol harcmodort ismerő kunok segítségére lehetnek. A kunok megkeresztelkedtek ugyan, de nomád életmódjuk miatt hamar összeütközésbe kerültek a magyarokkal, s Béla még népszerűtlenebb lett.

A mongolok 1240 decemberében elfoglalták Kijevet, majd Magyarország ellen fordultak, a Batu kán vezette fősereg 1241. március 12-én játszi könnyedséggel söpörte el a Vereckei-hágót védő Dénes nádor ötezer katonáját. Béla hiába hordoztatta körbe a véres kardot, serege csak lassan gyülekezett Pesten. Mikor az első portyázó mongol csapatok felbukkantak, a közhangulat a szövetségeseiknek gondolt kunok ellen fordult. Kötönyt a pesti nép felkoncolta, mire a kunok útjukban pusztítva dél felé kivonultak. A magára maradt Béla 1241. április 11-én a Sajó menti muhi csatában döntő vereséget szenvedett, de védelmezői hősiességének köszönhetően életben maradt és Bécsbe menekült, ahol II. Frigyes herceg elfogatta és kifosztotta, végül a dalmáciai Trau (Trogir) várában talált menedéket.

www.magyarnemzet.hu/mozaik/iv-bela-a-masodik-honalapito-750-eve-halt-meg-portre-8064599

- 2022 február 14, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Arad – Neuman villa

Erdély - Partium

Az Arad központjában lévő eklektikus villát br. Neuman Alfréd építtette a XIX. század végén. (a régi zsidótemetőben van a monumentális síremléke), Abban nőttek fel gyermekei, Mária, Ede és Ferenc. Mindhárman az Aradi Katolikus Gimnáziumban érettségiztek. Utolsó lakója, Neuman Ferenc gyáros, a négyszeres bajnok ITA tulajdonosa volt. 1948-ban, a június 14-i államosítást követően, egy délután kijött a kapun, felült a kerékpárjára, s utána Aradon senki sem látta többé. Érdekes zárt épület – egy archaikus görög épület alapformáját mutatja. A négyszögletes zárt udvar kis kertet rejt magában. A gazdagon díszített belső terek valódi luxus kivitelben készültek. A reprezentatív épület jelenleg Arad városi önkormányzat tulajdonában van.

Bagyinszki Zoltán

- 2022 február 12, szombat - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Magyar Zene Háza, külső hangulatok I.

Budapest

A városligeti díjnyertes szuper épület tervezője, a Japán Fujimoto Szoszuke. Már látogatható és megtekinthető díjmentesen a modern zenepalota.

A Magyar Zene Háza hármas osztatú, mind az épületet, mind az intézményi felépítést tekintve. A föld alatti térben egy állandó és egy időszaki kiállítótér kap helyet több mint 2000 négyzetméteren. A park szintjén kialakított két belső terem élőzenei programok, koncertek és workshopok szervezésére ad lehetőséget, míg a tó melletti szabadtéri kerthelyiségben baráti beszélgetések mellett élvezhetjük a szabadtéri színpad koncertjeit, előadásait. Az épület emeleti szintje az elmélyüléshez, a tanuláshoz és az oktatáshoz kínál könyvtárat és klubot elsősorban a populáris zene világából, illetve a zenepedagógiai termekben foglalkozásokkal viszi közelebb a fiatalokat a zenéhez.

https://magyarzenehaza.com/bemutatkozunk

- 2022 február 11, péntek - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyula – 15 éve történt a Kapus-híd rekonstrukció

Gyula városa

- 2022 február 9, szerda - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rárósmúlyad – Szent Erzsébet-templom

Felvidék

A rárósmúlyadi Szent Erzsébet templom Medgyaszay István tervei szerint épült a gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére 1909-1910-ben, aki a falu számára templomot, családja számára pedig temetkezési helyet szeretett volna emelni. A templomépítető 1906-ban hunyt el és 120.000 koronát hagyott hátra az épület megépítésére. A tervezést 1908-ban kezdte Medgyaszay. Az épület merész újításokat alkalmazott: ez volt Magyarország első vasbeton temploma. A templom római katolikus. A mai Magyarország területén a kerekegyházi templom számít a legidősebb vasbeton-templomnak (1913-ból).

A templom szecessziós stílusban épült. Az épület nyolcszögletű alaprajzzal rendelkezik, melyen az oltárrész egy külön kitüremkedő szárat képez. A templom a hajó oldalán helyezkedik el, a bejárat fölött egy sgrafittó freskót láthatunk. A kupola kerülete mentén nyolc angyal szobra (kerubok szobrai) látható, melyeket íves tartóelemek kötnek össze. Az angyalszobrok Sidló Ferenc művei. A kupola gömbcikkely alakú, előre gyártott elemekből lett a helyszínen összebetonozva vasbeton koszorúval. A templomhoz kapcsolódik a karcsú harangtorony nyitott árkáddal, a torony keresztmetszete felfelé szűkül. A tornyot az erdélyi építészet, pontosabban a körösfői templom tornya ihlette. Az ablakrések kialakítása gótikus hatást mutat. A belső térbe lépve, elhagyva a kis méretű fogadócsarnokot, jutunk az oktogonális kupolacsarnokba. Bal oldalon láthatjuk a szinteltolással épült orgonát és kórust, mely a belső tér és a torony közötti kapcsolatot képezi, alatta a sekrestyébe vezető ajtót. A sekrestye, mely szintén a toronyhoz kapcsolódik, egyenes mennyezetű. A sekrestyeajtó mellett látható a fa szószék. Az oltár két oldalán egy-egy ajtó vezet le a családi sírboltba, ahol Kőrfy Rudolf szüleivel és nővérével nyugszik. Az oltár kialakítását Tihanyi Lajos végezte a szecessziós neogótika stílusában. Az oltárkép egy festett dombormű, mely a Szent Erzsébet legenda egy mozzanatát örökíti meg, amikor Erzsébet kenyeret visz a szegényeknek, de amikor lelepleződne, a kenyérdarabok rózsacsokorrá változnak a kötényében. Az eredeti berendezés a mainál jóval egyszerűbb volt, a falak belső festése később készült el, a szentek szobrai pedig a hívek ajándékai.

Medgyaszay ezen művében elérte a modern vasbeton összekapcsolását és a hagyományos népművészeti elemekkel, így:
“a templom egyszerre meghökkentő, tekintélyt parancsoló, népies, meseszerű és formabontó.”

Medgyaszay 1908-ban a bécsi építész konferencián saját művészi hitvallását is megadta, amely erre a templomra is jellemző:
“Törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek, és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék.”

Forrás: wikipédia

- 2022 február 8, kedd - bzadmin Szólj hozzá

Beregvár – Schönborn-kastély

Kárpátalja

A 25 éve készült felvétel – diapozitív másolásával – csak most kerül fel a honlapra….. az impozáns Kárpátaljai rezidencia Kárpátalja legnagyobb tájépítészeti együttese, tavacskával, 500 éves dendrológiai értékű faegyedekkel.
A csodálatos 50 H-os park közepén létesített kastély a régió általunk kevésbé ismert értékének fotózása nem kis szerencsével valósulhatott meg. A Szolyva –völgy menti (Latorca folyó) épületre jellemző számadatok a naptári számadatokra –az asztronómia szellemében vannak “kitalálva”. 365 ablak- 52 helyiség- 12 bejárat.
Az eklektikus neoreneszánsz kastély 1890 – 95 között épült, tervezője: Zuilbrandt Gregersohn. Kápolnája, könyvtára még őrzi az egykori főúri miliőt. A jó állapotban lévő épület egykor, valószínű még ma is szanatóriumként szolgálta, szolgálja az emberek egészségét. A szocializmus abszurditása a vasútállomása- amely egy templomban kapott helyet a közelben.
Az egykori Rákóczi uradalom a császár ajándékaként került a német választófejedelem birtokába gr. Schönborn mainzi érsek számára.

Bagyinszki Zoltán

- 2022 február 8, kedd - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Magyar Nemzeti Múzeum – Nyírbátori stallum / 1511 reneszánsz

Budapest

A történelmi Magyarországról származó legjelentősebb fennmaradt gótikus stallum a bártfai és a nyírbátori, melyeket az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon.
Mátyás király udvarának reneszánsz pompája ösztönözte a nagyhatalmú Báthori család tagjait, hogy nyírségi birtokuk központjában rangjukhoz méltó környezetet teremtsenek. Az 1479. évi törökök felett aratott kenyérmezei győzelem emlékére Nyírbátorban két templomot építtettek. A templomok berendezése, díszítése a legigényesebb műhelyek mestereinek keze munkája.
A XV. század végén, a XVI. század elején Toscana városának, kolostoraiban dolgozott egy sokoldalú művész – építész, szobrász, bronzöntő, intarziakészítő -, Giovanni da Verona olivetánus szerzetes. Az ő műhelyének díszítő eljárásait, mintakincsét fedezhetjük fel a nyírbátori stallumokon. A firenzei Via de’ Servi XV. századi nagyhírű asztalosműhelyeinek művészi gyakorlatát követő és továbbfejlesztő mester legjelentősebb tanítványa szerzetestársa, Roberto Marone volt, a festői hatású intarziaművészet kiváló képviselője.
A nyírbátori stallum egyik berakásos tábláján ábrázolt könyv metszésén F. MARONE felirat olvasható. Az F betű FECIT (készítette), vagy FRATER (szerzetestestvér) rövidítése lehet. A más itáliai mesterekkel együtt feltehetőleg Mátyás király udvarába hívott Maronic mester azonos lehet Giovanni da Verona említett tanítványával, Roberto Maronéval, esetleg testvéreinek egyikével, akik szintén ismert nevű művészek voltak. A nyírbátori stallum részeinek kidolgozásában valószínűleg részt vettek a helyi ferences kolostor asztalosai is.
A berendezések nagy része a XVI-XVII. században elpusztult, de a bútorzat egykori gazdaságát jól mutatja az a két kóruspad, amely a Szent György-templomban és a Nemzeti Múzumban fennmaradt. A padok tölgyfából készültek és a templom szentélyrészében egymással szemben kerültek felállításra. Mindkét padsor két üléssorból állt. A hátsó sorban 12 üléses hátaspad állt, amelyhez derékszögben kétüléses rövid szakasz csatlakozott. Előtte könyöklővel összeépített, átjáróval kettéosztott üléssor húzódott imapaddal, könyvtámasszal. A két stallum eredetileg 25-25, azaz 50 ülőhelyes volt.
1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a megmaradt és hiányos „templombútort” megvásárolta és megkezdődött a helyreállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában látható mellett, a másik un. „csonka stallum” 22 üléssel vált bemutathatóvá 1963-tól Nyírbátorban.

https://mult-kor.hu/20140523_a_nyirbatori_stallum

- 2022 február 2, szerda - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sopronkeresztúr – Nádasdy várkastél

Várvidék

(Másolt diaképek)

Négysaroktornyos, egyemeletes várkastély, udvarán impozáns reneszánsz loggiával. Az eredeti vizivárat a Kanizsaiak emelték 1492-ben. Előbb Nádasdy Tamás végeztetett felújítási munkákat itt 1560-ban, majd mai formájában 1625-re, Nádasdy Pál építtette ki a várkastélyt .
A kastélyt 1492-ben a Kanizsaiak építették lovagvárnak, 1560-ban és 1625-ben a Nádasdyak átépítették. Nádasdy Ferenc lefejezése után 1676-ban a kastély az Esterházy család kezébe került és ezáltal egyre jobban elvesztette a kulturális jelentőségét, úgy hogy gyakorlatilag csak egy gazdasági udvar szerepét töltötte be. A korábban egy vizesárokkal körülvett reneszánsz kastély két szintjét egy négyszögletű belső árkádokkal épített négyszárnyú együttes képezi. A négy alacsony saroktorony, melyeknek egyikében a kastély kápolnája kapott helyet, előre ugranak az egykori vizesárokba. Az épület 1945-ben súlyos károkat szenvedett. 1952-ben egy részét veszélyessége miatt le kellett bontani. Figyelemreméltóak a kiváló észak- olaszországi mesterek kezenyomát viselő stukkódíszek. 1971-óta kulturális örökség védelem alatt áll.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Nadasdy-Esterhazy-varkastely-Sopronkeresztur-60

- 2022 január 31, hétfő - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gemenci erdőben – megtaláltuk a Pörbölyi titánt II.

Határon belül - 93.000 km2

Tavaly októberben, szomorú időben – szemerkélő esőben indultunk a Tesóval megkeresni Magyarország legnagyobb-kerületű fáját.
A Duna menti erdők lakóját a Fekete- nyár impozáns példányát,a “NAGYFÁT”.
A rendkívül csúszós – sáros erdei utakon haladva – megúsztuk a nagy zúgást- nem estünk el, egyensúlyozva közlekedtünk, többször esernyőt is húztunk.
A fotós persze nem kényelmeskedett, ázott végig a több órás kaland idején. Az exponálást sárga, barna, néha zöld színek motiválták. Nem panaszkodtunk, eltökéltük- megszerveztük a találkozást.
A bajai nagy-hídnál, a Potyka csárdától indultunk- végig követtük a a jelzéseket- az idő múlásával már türelmetlen voltam mikor látom meg a hazai giga példányt.
Amikor letértünk az útról a szűkebb erdei ösvényre, sok öreg és vastag törzsű nyárfával találkoztunk a vizes élőhelyen, ekkor már elállt a szemerkélés- gondolta az időjárás felelős ezek a fiúk megérdemlik a vízmentes randevút. Közben a Duna egy keskenyebb mellékága / Móricz-Duna volt a kísérőnk. Majd a tesó kiáltása verte fel az erdő csendjét: Itt van!
Megérkeztünk lepakoltunk – száraz ruhára cseréltük az elázott holmik egy részét és tisztelettel körbejártuk a Fekete -nyár 12 m körkerületű 4 főágra szakadt (ill. összenőtt) dendrológiai csodát.
Érdekes volt a nem beteg- de fura sajátságos csomoros fafelület a maga 35 m magasságával –amely jó 100 éves korával fiatal egyednek számít.
Jó egy órát töltöttünk a fotózással (a szűk tér a magasság és a környező behajló ágak – törzsek… nehezítették a feladatot.), tisztelgéssel, a részletek, a környezet megtekintésével.
Tényleg nehéz volt a visszaindulás, az elválás- hiszen már régóta terveztük a z erdei programot – a titán látogatását.
Visszaindultunk hol szemerkélő, hol párás vizes időben törölgetve a fényképezőgépet, figyeltük a jeleket és gyönyörködtünk a szépséges természetben- a nagyon hálátlan időjárás ellenére.
Tudtuk utunk végén egyedi bajai gasztronómiai csemege lesz jutalmunk- az ebédünk, a híres gyufatésztás halászlé. Így is volt, a sikeres kirándulás végén 8-9 km megtétele után az ízletes forró hungarikum megkoronázta az élményünket.
Jó volna egyszer nyáron napsütötte jó időben is megismételni az erdei programot- viszontlátni a Pörbölyi titánt.

Bagyinszki Zoltán

- 2022 január 28, péntek - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva