Kategória Archívum: Gyula városa

Immár a 8. és a legrangosabb leggazdagabb eseménysor – különlegességekkel- nem mellékesen készül egy 160 oldalas szecessziós album a történelmi Magyarország építészetéről, B. Zoli válogatása. Brunner Attila műv. történész segítségével.
Ismét Arad város – aradi szecessziós barátok bevonásával. Csodálatos alkotói sikerélmény a Luca unokámmal készült egyedi gyulai szecessziós kifestő megvalósítása.Tudjuk nem lehet elég korán kezdeni.
Most sikerül először megismertetni szélesebb körben Pfaff Ferenc gyulai építőmester – tervező munkásságát- életművét. Megköszönve szecessziós aktivitását koszorút helyezünk el a Németvárosi Szent József temetőben a síremlékénél. Igazi nagyrendezvény keretében sok mindent sok mindenki számára szervezünk június 10-11-12-én Gyulán és Aradon.
Külön- külön köszönet a támogatók a családom segítségéért.
Talán a legkomolyabb és legtöbb időt igénylő feladatunknak tettünk eleget Fodor Gyuri és Bálint Imre barátommal közösen – hogy elkészült április hónapban a tanulmányunk
a város szecessziós építészetéről és a kapcsolódó interaktív várostérképünk hozzá. Több mint 40 épület és temetői síremlék 1000 fotóval mutatja be az Alföld egyik leggazdagabb települési épített örökségét.
Érdekességként említem ,hogy a Szecesszió témakörű kiállítás /B. Zoltán-Erkel Műv. Központ fotói segítségével reprezentálja a történelmi Magyarország századfordulós értékeit.
Azért a Székely Aladár fotóklub tagjai által készült Slide Show is különleges élményt jelent majd.
A szecessziós programok nyilvánosak –várjuk a kedves érdeklődő közönséget.

Bagyinszki Zoltán fotográfus,szervező

EMLÉKEZZÜNK VIRÁGOKKAL 2021-ben is!
Gyulai és Gyulavári 56-os személyiségek, HŐSEINK síremlékei, emléktáblái, portréi városunkban, temetőinkben.
Október 23. Alapítvány

Református Új-temető:
Nádházi János
Székely Mihály
id. Petrás János
Breiska Károly

Református Ó-temető:
dr. Gyarmati István
Szilágyi István

Gyulavári temető:
Dandé János
Erdős András
Szántó Lajos
Berár János
Gyöngyösi Károly
Kiss Á Ferenc
Hupli Lajos
Szabó János
Horváth András
Ifjú Horváth András
Erdős József

Szt. József temető:
Radóczi András
Szikes András
Dr. Japport Márton

Szt. Háromság temető:
Simonyi Imre
dr. Bányász Vince
Dr. Csonka István

Békéscsaba, Berényi úti temető:
Mány Erzsébet
Farkas Mihály

Budapest, Óbudai temető:
M. Szabó András

Összegyűjtötte és fotózta: Bagyinszki Zoltán
A 2020-ban megkezdett gyűjtés, a keresés az idén tovább folytatódik.

Pfaff Ferenc
(Gyula, 1878. 01. 18. – Gyula, 1945. 05. 17.)

Építőmesterre emlékezünk, halálának 76. évfordulóján.
Pár nap múlva a Szecesszió Világnapján koszorút helyezünk el a síremlékén.

A neves gyulai szakember 1902-ben kapott építész oklevelet, 1910-től közös tervező- és vállalkozóirodát nyitott Schneider Mátyással. Gyulán jelenleg 15 épület kapcsolódik igazoltan hozzá. Munkássága szorosabban kötődik Lechner Ödön nemzeti stíluskísérletéhez, de egyúttal helyi ízt is ad annak. Síremléke Gyulán, a Szent József temetőben található (I/4.)

Leismertebb gyulai művei a szecesszió világából:
1. 1905: Gyulavárosi Takarékpénztár (Városház u. 1. → Piculás Bank)
2. 1907-1908: Békés Megyei Takarékpénztár (Városház u. 26.) → KÖVIZIG főépület
3. 1911-1912: Állami polgári leányiskola + fiúiskola (B épület) → egykori I. sz. Ált. Isk. (Kossuth L. u. + Károly Róbert u.) → jelenleg zárva
4. 1927-1928: Pfaff-villa →Stéberl hentesüzlet (Béke sgt. 14.) → inkubátorház, Veres Húsbolt
5. Egyesült Katolikus Polgári Kör székháza (Béke sgt. 9-11.) → lebontva
6. Gyermekmenhely (Kárpát u. 11.) → gyerekkórház; átalakítás alatt

Kisebb, eklektikus lakóházak, villák:
1910: lakóház (Scherer Ferenc u. 58.)
1911: lakóház (Bodoky u. 1.)
1924: Faulháber-ház (Városház u. 5.)
Geszner-ház (Jókai u. 17.) → lebontva
Neumann-ház (Árpád u. 28.)
lakóház (Szent István u 33.)
lakóház (Kálvin u 27.)
Szív-ház (Kossuth L. u. 16.)
Józsefvárosi Földmunkás Olvasókör székháza (Scherer F. u.)

1908–1912 között elkészült épületeinek az utcavonalhoz finoman igazodó, elegánsan ívelő homlokzatai, szamárhátíves oromzatai, téglaszalagjai jellegzetesen sgrafittó- technikás, növényi és népművészeti motívumokkal tarkítják a városképet.
A városhoz élete végéig ragaszkodó Pfaff Ferenc egy kiváló gyulai polgár, termékeny építészt ismerhettünk meg munkái által. Mindenképpen nagyobb odafigyelést, további levéltári kutatást érdemel! A javaslatot az épületekről készült fotók is alátámasztják.

Dokumentálta: Bagyinszki Zoltán
Gyula, 2021. március 21.

A kanalasgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül az íbiszfélék családjába és a kanalasgémformák alcsaládjába tartozó faj.
A Platalea madárnem típusfaja.
Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta.

Magassága 80-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. Világossárga begye kivételével tiszta fehér, szeme kárminpiros, csőre fekete, hegye sárga, lába fekete, szemgyűrűje sárgászöld, torka zöldessárga. Fejükön tollüstököt hordanak. A tojó valamivel kisebb termetű a hímnél, a fiatal madár a tollüstök hiányában és sárga felsőmellében különbözik az öregebb madártól.

Márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeresen fészkel.
Magyarországon 1100-1300 páros fészkelő-állománya van a fajnak, mely európai viszonylatban az egyik legnagyobb populáció. Mind az európai, mind a hazai állomány folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a populációk sérülékenyek, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. Száraz években a populáció egy része nem is kezd fészkelésbe.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyulai földművelők gőzmalmának építése 1912-ből datálható, ekkor tettek közzé részvénybejegyzési felhívást. A malom építése Molnár Albert (1878-1952) építész nevéhez köthető. A gyulai gazdák az államosításig voltak tulajdonosok. 1921-ben gabonafelvásárlásra is írtak ki felhívást, hiszen a malom kapacitása nagymértékben megnőtt. Az egyetlen olyan feldolgozó volt, amely saját sütödével, pékséggel, kenyérgyárral rendelkezett. 1958-ban a malom leégett, 1961-ben indult újra búzaőrléssel. Évekig gyakorlati helyszíne volt a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, tanüzemeként is működött. A privatizáció után 11 évig angol tulajdonossal gazdálkodott, de magyar menedzsmenttel. Az 1990-es évek második felében részleges rekonstrukción esett át, a koptató üzemrészt felújították, a régi tisztító vonalat modern gépekre cserélték, valamint megnövelték az őrlőüzem teljesítményét is. 1993-ban az Agrimill Rt. telephelyévé vált, amely 1995-ben a malmot kukoricaőrlésre szerelte át, innentől datálható a nagy sikerű és kiváló minőségű kukoricadarák gyártása, amely alapjául szolgál a közkedvelt kukoricapelyheknek, illetve a „pukinak”. A malom névleges kapacitása 100 tonna/24 óra. Az üzem alapanyag-tároló 2800 tonnás. 2004-ben új tulajdonoshoz került, majd több átalakulás után 2020-ban a régi dolgozók szakértelmére alapozva rendületlenül, egyedüli gyulai malomként működik és őröl tovább. A malom –tó melletti üzemben 4 szinten dolgozik a szakmai gárda, érdekes a falak támpilléres biztosítása.

Lejegyezte: Fodor György

A Fekete-Körös magyarországi szakasza a Tiszántúl egyik legérintetlenebb tája. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóink egyike. A határtól a szanazugi összefolyásig kanyargó 20,5 kilométeres vonalán húsz erős hurkot és ívet vet. Igézően vadregényes. A kanyargó folyót több ezer hektár kiterjedésű erdő kíséri, az ősi erdőszigetek, Keszi,Bányarét, Törökerdő, Mályvád, Sitka erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös medrek. Az erdőgazdaság több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen jelentős részük ma újra vízjárta vidék. A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont.
A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres. A Bányaréti őstölgyes hazánk ezredik védett területe, valamikor legelőhöz kapcsolódó delelőhely volt. Kocsányos tölgyei és vadkörtefái a Körös-vidék egykori ősi tölgyerdőinek maradványaként jelentős genetikai és táji értéket képviselnek.

https://www.gyulavaros.hu/kirandulasok-a-kornyeken/malyvadi-erdo

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 2.rész.