Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Nagymágocs – Károlyi kastély

Határon belül - 93.000 km2

A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

Károlyi Zsófia 1896-ban másod unokatestvérével Károlyi György gróf unokájával , Károlyi Imrével kötött házasságot. A házaspár röviddel az esküvő után, 1896 és 1897-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek gróf Károlyi III. Lajos máltai lovag visszaemlékezése szerint “B” betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. Ekkor Szelecz János, a grófi család inasa Budapestről egy darabon együtt utazott a tervezővel, de a nevére már ő sem emlékezett. Felmerült ,hogy 1891 januárjában elhunyt Ybl Miklós tervezte az épületet, de ezt a feltételezés.

A kastély felépítése után a belsőépítészeti munkálatok elhúzódtak, a könyvtárterem kandallójának fa felsőrésze, amelynek készítője Damjanovics László budapesti műbútorasztalos a belevésett dátum szerint 1902. április 24-én készült el, és a rezidencia falikútjait és csapjait Knuth Károly készítette el.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén a magyar gyakorlatban egyedülálló módon, kápolnává alakíttatta át, mivel elsőszülött fiukat, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni.

A kastélyparkban több szobrot, és szoborcsoportot helyeztek el. A szobrok közül a legnagyobb a “Szabin nők elrablása” szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. Az udvari részen a “Kisfiú hallal” szökőkút kapott helyet, és a park ezen részén található a “Négy évszak” szoborcsoport is, amelynek talapzatára az 1771-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek az egykor koszorút tartó kezét mára letörték. A parkban azonban volt egy hatodik szobor is, amely “Nimród” alakját mintázta meg. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú filagória közepén is volt egykor szobor. A szobrot 1945-ben összetörték. A parkban 1966-ban egy új szobrot is elhelyeztek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hajós – Érseki kastély

Határon belül - 93.000 km2

Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben a hajósi kastély első változatát és melléképületeit.
A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok.
Többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. 1907-ben Haynald Lajos bíborérsek gyermekotthont alapított a kastélyban ami 1998-ig működött.
A kastély teljes felújítása 2009-2010-ben valósult meg.

Állandó kiállítások a kastélyépületben:
Vadászat az Alföldön (19. század)
Hajósi szentbúcsú sokszínűsége
Szőlő és borkultúra a Homokhátságon
Főúri életformát bemutató kiállítóterek-szalonok, háló- és dolgozószoba.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Szevera-ház

Budapest


A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.

Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!

Beremendi Megbékélés ökomenikus kápolna – Csete György alkotásaként, 1998.

Határon belül - 93.000 km2

Nagydisznód – Erődített templom

Erdély - Partium

Szász evangélikus templomvár Brassó közelében. Egyedi impozáns középkori épületegyüttes, 53 m magas toronnyal.
(érdekességként- a közelben található a románkori Kisdisznód műemlék temploma is.) A bazilikás elrendelésű templomvárat 1349-ben említi oklevél. Szent Walburga tiszteletére szentelték fel.
Tornyán helyezték el elsőként a toronyórát Erdélyben. A románkori templomvárat több török támadás éri, a XV. század végén kijavítják és bővítik gótikus stílusban.
Kettős ovális védőfalat kap-belül gyilokjáróval. tornyokkal és vizesárokkal veszik körbe, kettős felvonóhíddal lehet csak a belső udvarba jutni. 1601- ben Basta generális hadai elfoglalják az erődítést. 1658-ban a tatárok égetik fel a falut. Az evangélikus templom sekrestyéjében csodálatos reneszánsz –papi síremlék található.

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Tartalom-szöveg: Csorba Csaba – Tóth Kiadó, Debrecen-Erdélyi templomok c. albumából

Kakastarély és környéke 2021.

Erdély - Partium


Téli hangulat Felsőbánya feletti hegyekben – fotó Kerekes Zsóka.
De jó volna nálunk is ilyen..

Bagyinszki Zoltán

Görgényszentimre – Bornemisza kastély

Erdély - Partium

Székelyföld egyik legszebb kastélya – volt akkor, amikor diára fotóztam 20 éve, Sajnos a mai internetes képek alapján pusztulásra ítélték romániában.
Ez a szépséges és impozáns egykori késő barokk, magyar rezidencia már tönkrement, romlik – csúnya kellemetlen épület lett manapság Maros- Torda vármegyében.
A hatalmas és szépséges angol park szintén fájdalmas látvány nyújt számunkra. a Bornemisza család után Habsburg érdekeltség lett -vadászkastélyként fogadta a nemzetközi történelmi családok tagjait.
(bővítve, átalakítva, a közelmúltig igényes formában várta a látogatókat.)
A XVIII. századi manzard tetős, L. alaprajzú épület a XIX. században többször átalakult-bővült. Hátul közép és oldalrizalitok díszítik. A tornyos, 85 m -hosszú hossz főhomlokzat igazán látványos amelyhez szép kápolna is csatlakozik. Az épület otthont adott a Teleki Sámuel vadászati és trófea gyűjteményének. Híres, látogatott volt a Kárpátok hegyeinek tövében létesített 10 hektáros dendrológiai értékekkel bővelkedő idős parkja.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a a történelmi Magyarországon c. tartalmas képes albumából, Tóth Kiadó.

Csejte – várának romjai

Felvidék

Csejte község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, Kárpátok “titokzatos várkastélyának”, Csejte híres várának romjai.
A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott. A 13. század első felében építették majd a 15. században kiszélesítették.
A vár a 16. és 17. század fordulóján itt élt Báthory Erzsébetnek köszönhetően szomorú hírnévre tett szert. A grófnőt szadista hajlamai miatt “vérgrófnőnek” nevezték el. Állítólag 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg azért, hogy azok vérében megfürödhessen és ezáltal örökre fiatal és gyönyörű maradjon. A vérszerzésre egy vasleány szolgált, amelynek mellkasába hosszú késeket szereltek. Amikor valamelyik leányzó hozzásimult, a kések kipattantak a mellkasából és a vér máris folyt az elkészített fürdőbe.
1611-ben Biccsén Thurzó nádor általános nyomásra a grófnőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1614-ben meghalt “vérgrófnő” történetét több könyv és színház feldolgozta.
Csejte várát 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején Rákóczi Ferenc hadai felégették. Azóta pusztulásnak indult és ma egy festői várrom, amely csodálatos körkilátást nyújt.

https://slovakia.travel/hu/csejte-vara

Jó pár éve- még a diás korszakomban jártam a történelmi Magyarország városait – településeit- és a különböző országrészek hegyormait- várdombjait.
Feladatom volt a közel 100 magyar történelmi vár felkeresése-megtalálása- fotózása.  (Tóth Kiadó, Magyar várak album részére)
Jó pár szervezett vártúrát jelentve számomra, többször egyedül, még többször barátokkal, családom tagjaival. Ez ma már történelem – számomra is. Élményekkel, Pentax gépemmel, sok szép diával, sztorikkal, szerencsés indulásokkal, hazatérésekkel. A 2-3-4 napos intenzív programokat mindig megelőzte a kutatás felkészülés, házi koszt, Kodak diafilm vásárlás – akkor még nem volt az internet segítsége számomra.
Ma már talán nem indulnék el- főleg egyedül nem, mert azért a veszélyek is jelentkeztek, főleg a településeken túli várdombokon, elhagyott romokon- ismeretlen váraink maradványain.
.Mindezt román, szlovák nyelvtudás nélkül.
Azonban a vállalt könyves feladatok motiváltak- “kényszerítettek” a feladat sikeres elvégzésére, no meg imádtam a történelmi Magyarország régióit és a várakat, romokat, históriás évszázadainkat.
Ez a pár felvétel a Felvidék N-i részén készült, a Cseh határ mentén épült váraink, végváraink megörökítésekor. Csejte, Beckó, Trencsén, Berencsváralja, Detrekőváralja, Vöröskő, Dévény, Pozsony.

Bagyinszki Zoltán

Noszvaj – De la Motte kastély és parkja

Határon belül - 93.000 km2

Barokk kiskastély a Bükk hegység ölelésében – A De la Motte-kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zach József, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre, mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is. Erről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti. Bizonyára nem Déryné volt az egyetlen művész, aki megfordult a kastélyban.

A De la Motte kastélyhoz tartozó hatalmas zöld park, növény ritkaságaival nem csupán egy átlagos kert. Nem véletlen szerű, vagy pillanatnyi ötletek szülte kompozícióját találhatjuk itt fáknak, bokroknak és virágoknak, hanem nagyon is tudatos tervezés eredményeként egy csodaszép “angol kert” veszi körül a késő barokk építészeti stílus egyik hazai gyöngyszemét a noszvaji De La Motte kastélyt. Az angol stílusú kastélykertek főbb jellemzői mind – mind megtalálhatók itt, a szentimentális hangulatú kanyargó ösvények, nagy gyepfelületek, évelő növények színes kavalkádja, szabálytalan virágágyások és a ligetesen kiültetett fák és cserjék alkalmazkodnak a természet formai szabálytalanságához.

https://delamottekastely.hu/

Újra magyar kultúra napja, 2021 január 22-én.

Határon belül - 93.000 km2

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Magyarország Alaptörvénye alábbit határozza meg: I) cikk (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. Erkel Gyulán született, így szűkebb pátriájában sokkal nagyobb jelentősége van a nevének. A himnuszt ezért is tartjuk még fontosabbnak.

Magyarország egyik legimpozánsabb emlékműve a V. Majzik Mária szobrászművész által alkotott Himnusz-szobor, amely Budakeszin található. 2006 májusában avatták fel. A mű központi figurája egy istenalak, amelynek két oldalán sugarasan helyezkednek el Kölcsey Himnuszának sorai. Az eklektikus stílusban készült emlékmű ezen központi elemének két oldalát stilizált légbeömlő nyílások díszítik. A kompozíció a magyarság pogány és keresztény hagyományait megjelenítő szimbólumainak tárháza. A 3+1+3 felépítésű boltíves szerkezetben harangjáték működik, amely hétköznapokon a delet kongatja, ünnepek alkalmával a Himnusz dallamát játsza el Erkel kottájából.

A közelmúltban Budakeszin gyulai városi delegáció és az Erkel Társaság jelenlétében koszorúzták meg a Himnusz emlékművet, majd ezt követően Erkel Ferenc emléktábláját.

Fodor György és Bagyinszki Zoltán