Kategória Archívum: Felvidék

12►

A Kis-Kárpátok hegyei közt megbújó, Pozsonytól 40 km-re fekvő, pazar bútorgyűjteményéről méltán híres, teljesen épen fennmaradt Vöröskő vára a régió egyik húzóneve, leglátogatottabb turisztikai célpontja, mely pávákkal benépesített ősparkjával kifogástalan állapotban élte túl a történelem sokszor kíméletlen évszázadait.

A XIII. századi eredetű vár a Magyar Királyságot védő, Pozsonytól Zsolnáig húzódó nyugati védelmi vonal szerves része volt. A jelenleg látható Vöröskő várát középkori elődjére (melyet állítólag III. Béla leánya, Konstancia hercegnő emeltetett) a német bankár-kereskedő Fugger család építtette a XVI. században, azzal a kevésbé nemes, ám annál gyakorlatiasabb céllal, hogy tárhelyül szolgálhasson a környező országokból ki és befutó nagymennyiségű portékának, elsősorban a bányavárosokból áramló nagy mennyiségű réz és ezüst tárolásának.
A vár alatt Európa legkiterjedtebb pincerendszere épült így ki, ami később főleg bor raktározására szolgált. A hagyomány szerint a vár 1536-os reneszánsz stílusú átépítésénél, tervezőként Albrecht Dürer is közreműködött. 1588-ban vette feleségül Pálffy Miklós Fugger Máriát, s hozománykényt kapta Vöröskő várát. Egészen 1945-ig maradt a vár a Felvidék legbefolyásosabb családja, a Pálffyak birtokában. Egy 1645-ös tűzvész után ők alakítják át a várat kora barokk stílusú, kényelmes kastéllyá.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/vorosko-vara

Beckó vára, Stiborici II. Stibor kapitány részlet gazdag, vörös márvány síremléke, aki 1423 – ban halt meg. 1434. a síremlék dátuma.
Értékes középkori gótikus műalkotásunk. Édesapja erdélyi vajda volt. Lengyel származású vitéz – Vágvölgyi kapitány.
A síremlék fedlapja a Budapesti Történeti Múzeumban található.

Bagyinszki Zoltán

Egy felvidéki fotós program keretében régebben készült sorozat a szépséges “ismeretlen” reneszánsz kastélyról. Most fekete-fehérben látható (így talán nem fáj annyira nekünk!)
Sajnos nagyon leharcolt állapotban volt, van – Tudjuk a millió Felvidéki magyar kastélyból kúriából – legtöbb jó állapotban, sok kiválóan megőrizte önmagát…..
Micsoda örökség került odaátra – Trianon.
Sok viszont lepusztult, pusztulóban van lehet persze tudatosan. A Besztercebányához közeli sárga színű épület is ebben a kategóriába tartozik.
Az Árpádkori település Radvánszky kastély (1600 körül épült) belső udvarába a jellegzetes reneszánsz kapun keresztül lehetett bejutni – nekünk ez nem sikerült.
A udvar közel négyszögletes formát mutat, az emelet egyik oldalán szemrevaló oszlopokra támaszkodó loggia fut végig.
A nagyméretű rezidencia hatalmas gondozatlan –megcsonkított- park közepén található, igazán szépséges vörösbarna árnyalatú vastag lombszőnyeg kerítette a fotózás idején.

Bagyinszki Zoltán

A rárósmúlyadi Szent Erzsébet templom Medgyaszay István tervei szerint épült a gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére 1909-1910-ben, aki a falu számára templomot, családja számára pedig temetkezési helyet szeretett volna emelni. A templomépítető 1906-ban hunyt el és 120.000 koronát hagyott hátra az épület megépítésére. A tervezést 1908-ban kezdte Medgyaszay. Az épület merész újításokat alkalmazott: ez volt Magyarország első vasbeton temploma. A templom római katolikus. A mai Magyarország területén a kerekegyházi templom számít a legidősebb vasbeton-templomnak (1913-ból).

A templom szecessziós stílusban épült. Az épület nyolcszögletű alaprajzzal rendelkezik, melyen az oltárrész egy külön kitüremkedő szárat képez. A templom a hajó oldalán helyezkedik el, a bejárat fölött egy sgrafittó freskót láthatunk. A kupola kerülete mentén nyolc angyal szobra (kerubok szobrai) látható, melyeket íves tartóelemek kötnek össze. Az angyalszobrok Sidló Ferenc művei. A kupola gömbcikkely alakú, előre gyártott elemekből lett a helyszínen összebetonozva vasbeton koszorúval. A templomhoz kapcsolódik a karcsú harangtorony nyitott árkáddal, a torony keresztmetszete felfelé szűkül. A tornyot az erdélyi építészet, pontosabban a körösfői templom tornya ihlette. Az ablakrések kialakítása gótikus hatást mutat. A belső térbe lépve, elhagyva a kis méretű fogadócsarnokot, jutunk az oktogonális kupolacsarnokba. Bal oldalon láthatjuk a szinteltolással épült orgonát és kórust, mely a belső tér és a torony közötti kapcsolatot képezi, alatta a sekrestyébe vezető ajtót. A sekrestye, mely szintén a toronyhoz kapcsolódik, egyenes mennyezetű. A sekrestyeajtó mellett látható a fa szószék. Az oltár két oldalán egy-egy ajtó vezet le a családi sírboltba, ahol Kőrfy Rudolf szüleivel és nővérével nyugszik. Az oltár kialakítását Tihanyi Lajos végezte a szecessziós neogótika stílusában. Az oltárkép egy festett dombormű, mely a Szent Erzsébet legenda egy mozzanatát örökíti meg, amikor Erzsébet kenyeret visz a szegényeknek, de amikor lelepleződne, a kenyérdarabok rózsacsokorrá változnak a kötényében. Az eredeti berendezés a mainál jóval egyszerűbb volt, a falak belső festése később készült el, a szentek szobrai pedig a hívek ajándékai.

Medgyaszay ezen művében elérte a modern vasbeton összekapcsolását és a hagyományos népművészeti elemekkel, így:
“a templom egyszerre meghökkentő, tekintélyt parancsoló, népies, meseszerű és formabontó.”

Medgyaszay 1908-ban a bécsi építész konferencián saját művészi hitvallását is megadta, amely erre a templomra is jellemző:
“Törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek, és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék.”

Forrás: wikipédia

12►

Bagyinszki Zoltán

Csejte község felett emelkednek a magasba Báthory Erzsébet vérgrófnő hajdani székhelyének, Kárpátok “titokzatos várkastélyának”, Csejte híres várának romjai.
A vár a Magyarország nyugati határainak védelmét biztosító határmenti királyi várrendszerhez tartozott. A 13. század első felében építették majd a 15. században kiszélesítették.
A vár a 16. és 17. század fordulóján itt élt Báthory Erzsébetnek köszönhetően szomorú hírnévre tett szert. A grófnőt szadista hajlamai miatt “vérgrófnőnek” nevezték el. Állítólag 600 fiatal lányt gyilkoltatott meg azért, hogy azok vérében megfürödhessen és ezáltal örökre fiatal és gyönyörű maradjon. A vérszerzésre egy vasleány szolgált, amelynek mellkasába hosszú késeket szereltek. Amikor valamelyik leányzó hozzásimult, a kések kipattantak a mellkasából és a vér máris folyt az elkészített fürdőbe.
1611-ben Biccsén Thurzó nádor általános nyomásra a grófnőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az 1614-ben meghalt “vérgrófnő” történetét több könyv és színház feldolgozta.
Csejte várát 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején Rákóczi Ferenc hadai felégették. Azóta pusztulásnak indult és ma egy festői várrom, amely csodálatos körkilátást nyújt.

https://slovakia.travel/hu/csejte-vara

Jó pár éve- még a diás korszakomban jártam a történelmi Magyarország városait – településeit- és a különböző országrészek hegyormait- várdombjait.
Feladatom volt a közel 100 magyar történelmi vár felkeresése-megtalálása- fotózása.  (Tóth Kiadó, Magyar várak album részére)
Jó pár szervezett vártúrát jelentve számomra, többször egyedül, még többször barátokkal, családom tagjaival. Ez ma már történelem – számomra is. Élményekkel, Pentax gépemmel, sok szép diával, sztorikkal, szerencsés indulásokkal, hazatérésekkel. A 2-3-4 napos intenzív programokat mindig megelőzte a kutatás felkészülés, házi koszt, Kodak diafilm vásárlás – akkor még nem volt az internet segítsége számomra.
Ma már talán nem indulnék el- főleg egyedül nem, mert azért a veszélyek is jelentkeztek, főleg a településeken túli várdombokon, elhagyott romokon- ismeretlen váraink maradványain.
.Mindezt román, szlovák nyelvtudás nélkül.
Azonban a vállalt könyves feladatok motiváltak- “kényszerítettek” a feladat sikeres elvégzésére, no meg imádtam a történelmi Magyarország régióit és a várakat, romokat, históriás évszázadainkat.
Ez a pár felvétel a Felvidék N-i részén készült, a Cseh határ mentén épült váraink, végváraink megörökítésekor. Csejte, Beckó, Trencsén, Berencsváralja, Detrekőváralja, Vöröskő, Dévény, Pozsony.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Gölnic folyó, Sztracena bányászfalu közelében látványos hasadékvölgyön kacskaringózva tör át a meredek sziklafalak között. A szurdokvölgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban a környék birtokosa, Koburg Ferdinánd herceg emléktáblája található. 1840-ben ő építtette a több helyen is sziklába vájt utat. A Káposztafalvi Karsztvidék legnagyobb tava, a Gölnic-patak 1954-es felduzzasztásával keletkezett Imrikfalvi tározó. A tó és környéke nyáron a fürdőzők és a vízisportok szerelmesei, télen a környék sípályáin sportolók kedvelt üdülőhelye.

https://hazajaroegylet.hu/uticelok/sztracenai-volgy-imrikfalvi-tarozo/

A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra lehanyatlott. 1945 után német és magyar lakossága „eltűnt”.

A város főterén álló plébániatemplom a 13. században épült korai gótikus stílusban. A 14-15. században kibővítették. A ma látható templom a szepességi kéthajós templomok csoportjába tartozik. Gótikus boltozata a 15. században készült. Figyelemre méltó a szentély falán látható, gazdagon faragott szentségtartó fülke (pasztofórium), valamint szintén a szentélyben, a boltozat egyik gyámkövén kivehető, díszítés: egy kardot és pajzsot tartó emberalak.

Barokk toronysisakja és értékes belső faberendezése az 1771-es évekből való. Mellette, kissé nyugatra reneszánsz pártázatos stílusú, külön álló harangtornyot találunk.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Remete-Szent-Antal-plebaniatemplom-Szepesbela-401

123►

A karácsony felemelő ünnepéhez talán ez a szépséges püspöki templom – a gazdagon díszített templombelső illik a leginkább. Csodáljuk, nézzünk körbe a város egyik legértékesebb több mint 300 éves műemlékében, az idei karácsony alkalmával.
Szinte káprázik a szem a különleges színpompás freskókon, stukkókon, szobrokon, oszlopokon, fafaragásokon, a beszűrődő fényeken. A barokk művészei mindent tudtak Nyitrán, hogy az egyház fényűzését, nagyságát reprezentálják a hívők felé.
Telegdy püspök 1640-ben csatolta a barokk dómot a gótikus templomhoz, amelyet 1732-ben alakítottak át. Freskóit A. Galliardi festette 1723-ban. Perényi és Pálffy püspökök hagyatéka, szakrális kincsei láthatóak a várban létrehozott kiállítás keretében.
A közeli Vazul vártorony ismert történelmi emlékünk, Szent István ide záratta rokonát, a lázadó Vazult.

Bagyinszki Zoltán