Kategória Archívum: Felvidék

… Az első dolog, ami a Rákóczi-ház új díszítésénél szemünkbe ötlik, a diszítés motívumainak modern volta, mely ezeket a párkányokat újból mellőzni kezdő modern épületeink díszítésére is alkalmassá teszi. Gróh régi eperjesi épületekről leste el motívumait s csak a díszítéssel járó sajátos körülmények hatása alatt váltak ezek öntudatosan dolgozó művészi keze alatt egészen modern szinűekké. Az eperjesi Rákóczi-ház díszítését ugyanis nagyon rövid idő alatt kellett a növendékeknek befejezniük. Ennek megfelelően Gróh István is kerülte a részletezést, amely régi sgraffito emlékeinknek oly sajátos varázst kölcsönöz, anélkül, hogy ezek mesterei gondos részletezésükkel a stilszerűség ellen vétettek volna. Már a XVI. századbeli olasz mesterek is vétettek ez ellen, akik a ránk maradt emlékek után ítélve, plasztikus hatás tekintetében kezdettől fogva a kőarchitekturával s a korukbeli festészettel igyekeztek versenyezni. Ugyanebbe a hibába estek a sgraffito technika modern mesterei; Budapesten a mintarajziskola épülete s az Andrássy-út körterén az egyik palota a példa erre. E pompás technikájú sgraffito díszítéseknek nem kisebb művészeink voltak mesterei, mint Rauscher Lajos és Székely Bertalan. Az alakos motívumok nagy arányai, az ornamentális részek bravúros árnyalása a monumentális fal kép-festőre, illetve a rézkarc mesterére vall. Ha e sgraffito homlokzatok, nem is mondhatók stilszerűeknek gáncs mestereiket annál kevésbbé értheti, mert mindkét homlokzat díszítése még a múlt század hetvenes éveiből való, amikor a művészet mai evangéliumát kontinensünkön még nem ismerték.

A modern felfogáshoz stilszerűségüknél fogva jóval közelebb állanak régi sgraffito emlékeink, amelyek motívumainak zömét könnyű az olasz, kis mértékben a német renaissance ékítő elemeire visszavezetni. Alkalmazásuk módja azonban egészen eredeti s a XVII. században maguk a motívumok is mind nagyobb számmal válnak eredetiekké.

Sajnos, sgraffito emlékeink kimerítően részletes ismertetésével még |nem rendelkezünk. Maga Gróh István is csak az eperjesi Rákóczi-ház restaurálása után kezdett ezekkel behatóbban megismerkedni. Tanulmányainak eredménye egy másik felsőmagyarországi renaissance épületünk restaurálási terve, amelynek elkészítésével, az első ilynemű rekonstruálás sikerének hírére, Csáky Vidor gróf, az egyik lőcsei Thurzó-ház tulajdonosa bízta meg. Ez emlékünk az eperjesi Rákóczi – háznak mindenképen méltó párja, csak valamivel régibb ennél. Sgraffitóit még a múlt század elején vakolták be. Sajátságosán fantasztikus ormai csúcsán még ott vannak a cifrázott szélű régi vasbádog-zász-lócskák, a vakolat alatt, helylyel-közzel még a régi sgraffito díszítés is lappang. Ennek motívumait, Szepes vármegye egyéb ilynemű emlékeinek ékítő elemeivel kiegészítve, használja föl Gróh István az általa újonnan, de a régiek szellemében tervezett sgraffito homlokzaton, amelynek hófehér ékítményeit vör-henyesbarna alapra szánta s mérsékelt aranyozással fogja kiemelni…

részlet DIVALD KORNÉL írásából
Művészet folyóirat Harmadik évfolyam, 1904 Negyedik szám.
[google-map-v3 shortcodeid=”dc515de8″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eperjes, Szlovákia{}moderntower.png{}Eperjes, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése.

A XVIII. században a város a gabonakereskedelem és a céhes ipar országos jelentőségű központjává vált. 1745-ben Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1763-ban és 1783-ban nagyerejű földrengés sújtotta. A napóleoni háborúk hatására a bécsi udvar felújíttatta a komáromi erődöt s elhatározta, hogy 200 ezer katona befogadására is alkalmas erődrendszerré építi ki. Az erődök építése az 1848/49-es magyar szabadságharc miatt félbeszakadt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi vár különleges szerepet játszott. 1848 tavaszán az esztergomi nemzetőrök merész akciója következtében vér nélkül került magyar kézre. 1848. szeptember 17-én tűzvész pusztította.

1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot. A várost 1849. április 22-én mentette fel a Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg. 4 nappal később, 1849. április 26-án határában zajlott a komárom-szőnyi csata (első komáromi csata), amelynek során sikerült áttörni az ostromgyűrűt.

A második komáromi csata Komárom várának védői, Görgey Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849. július 2-án. A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési kísérlet követte (harmadik komáromi csata). A Duna jobb partján vívott ütközetben Görgey vereséget szenvedett az osztrák seregtől. A vár a továbbiakban Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a fegyverletétel után október 2-án kapitulált. Az 1850-es években tovább erődítették és hatalmas 60 000 katonát befogadó erődítménnyé vált.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

forrás: http://www.travelguide.sk
[google-map-v3 shortcodeid=”4ce160d2″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárom, Szlovákia{}photo.png{}Komárom, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kör alakú, ún. Nagy Bástya. Ez a középkori városok egyik jellegzetes erődítési formája. Bártfán található a Felvidéken a legjobb állapotban és leglátványosabban megőrződött középkori városfal. A fontos szepességi város erődítését először 1352-ben említik, amikor Nagy Lajos vásártartó jogot adományozott a városnak. Majd Zsigmond lengyel ellenes politikája és a huszita támadások miatt újabb erődítési munkákat kellett végezni. Majd a 16. század elején a török támadások hírére erősítették meg barbakánokkal.

(forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu )

[google-map-v3 shortcodeid=”0e962315″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Bártfa, Szlovákia{}moderntower.png{}Bártfa, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Az ógyallai Szent László római katolikus templom 1912–1913 között épült. A magyar szecessziós építészet egyik jellegzetes példája Szlovákia területén. A templomot Medgyaszay István tervezte, aki elsősorban a vasbeton merész alkalmazása miatt vált híressé Magyarországon. Ennek ellenére ezen építményén a vasbeton nem tölt be különösebben lényeges szerepet, mivel ezen építmény új korszakot nyitott meg munkásságában, mellyel elkezdett érdeklődni a fa felhasználása iránt.

Méretei:

A torony magassága: 48 m
A torony alaprajzának területe: 20 m2
A templom teljes alaprajzának területe: 435 m2
Befogadóképesség: 164 személy
Kórus területe: 135,50 m2
Kórus befogadóképesség: 240 személy
Együttes terület: 570,50 m2
Állóhely: 1100 személy
Férőhely együtt: 1550

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

[google-map-v3 shortcodeid=”e63ec83e” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Ógyalla, Szlovákia{}chapel-2.png{}Ógyalla, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Rimaszombatban számos kiemelkedő építészeti és történelmi jelentőségű emlékmű és látnivaló található. A Fő tér közepén az eredeti gótikus bazilika alapjaira épült római katolikus templom és a közelében emelt református templom meghatározó épületei a város központjának, mintegy iránytűként használhatók a Fő tér megközelítéséhez.
A város egyik jelképe a régi Megyeháza épülete, amely a híres Fekete Sas vendéglőnek is sokáig otthont adott. Nem kevésbé mutatós az új Megyeháza, a Grémium, amelyben jelenleg a Matej Hrebenda Járási Könyvtár működik. Megtekintésre érdemes a Rimaszombati Gymnázium épülete és a Városháza, ám bőven tartogat látnivalókat a volt tüzérségi kaszárnya is, melyben napjainkban a Gömör-Kishonti Múzeum székel.
Az épületek a nemrégiben felújított Fő térrel együtt alkotják a város védett, történelmi övezetét.

(forrás: http://hu.rimavskasobota.sk )
[google-map-v3 shortcodeid=”0064a1e7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Rimaszombat, Szlovákia{}photo.png{}Rimaszombat, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A Tompa Mihály Református Gimnázium 1999. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Nem minden előzmény nélkül való, hogy éppen Rimaszombatban jött létre 1945 után Szlovákiában az első református középiskola.

A rimaszombati protestánsok korán csatlakoztak a reformáció kálvini ágához. Ebben az időben vált reformátussá a volt plébániai iskola is. A református egyház iskolájában később, a 17. és 18. században teológiát és filozófiát is tanítottak.

1771-ben egy korábbi sajnálatos incidens következtében a református egyház teljes vagyonát elkobozták, az iskoláját bezáratták és a nyilvános istentiszteletek megtartását betiltották.

Az iskolában az oktatás a türelmi rendelet kihirdetése után indulhatott újra.

A szabadságharc leverése után, 1853-ban a rimaszombati református gimnázium és a Kishonti Evangélikus Esperesség osgyáni gimnáziumának összeolvadásával jött létre rimaszombati székhellyel az Egyesült Protestáns Algimnázium. Ennek az iskolának volt 6 évig a diákja többek között Mikszáth Kálmán is.

1884-ben indulhatott meg a 7. osztályban is a tanítás. Az első érettségizők 1886-ban kerültek ki az akkor már Egyesült Protestáns Főgimnáziumból.

Az I. világháborút követően a csehszlovák állam megvonta az egyházi iskolák államsegélyét, amivel a gimnázium fenntartóit iskolájuk feladására kényszerítették. Az intézményt 1923-ban államosították. Az újabb államfordulatot követően (1938) 1940 január 1-jén kapta vissza felekezeti jellegét. Az Egyesült Protestáns Gimnázium működését a többi magyar iskolával együtt 1945 áprilisában tiltották végleg be .

A Tompa Mihály Református Gimnázium megalakulásától kezdődően az Egyesült Protestáns Gimnázium szellemi örökségét kívánta továbbvinni. Az iskola 1999-ben a nyolcosztályos gimnázium első osztályával indult, 30 kisdiákkal. A négyosztályos gimnáziumba az első diákok 2001-ben íratkoztak be. 2002-ben kezdte meg működését az iskola saját diákotthona, amelyet a legelső egyházi fenntartású internátusként 2004. január 1-jén soroltak be az oktatási intézmények hálózatába.

(forrás: http://www.parokia.hu/lap/tompa-mihaly-reformatus-gimnazium-rimaszombat-felvidek/cikk/mutat/bemutatkozas/ )
[google-map-v3 shortcodeid=”0fcdd41f” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Rimaszombat, Szlovákia{}childmuseum01.png{}Rimaszombat, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Herman Ottó: az utolsó magyar polihisztor

Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus. Ő Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor – halálának 100. évfordulójáról emlékezik meg az ország 2014-ben.
A breznóbányai születésű tudós olyan sokszínű és halhatatlan örökséget hagyott maga után, amelynek megteremtéséhez első pillantásra egyetlen élet kevésnek tűnhetne. Mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára. A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás, de megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát is, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját, s több mint harminc új pókfajt írt le a tudomány számára. Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére, május elején minden évben megtartják a Madarak és Fák Napját. Sokáig vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták.

Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. A nemzet érdekében dolgozó kiváló előadó és aktív közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban.

Az emlékév programjában központi szerep jut a különböző emlékhelyeken tartott, közös megemlékezéseknek, koszorúzásoknak. A helyszínek között, a tervek szerint, szerepelni fog a budapesti Vérmező, a Herman Ottó-emlékkúttal, Breznóbánya (Brezno), Herman Ottó szülőhelye, Miskolc, ahol a polihisztor iskoláit kezdte és életének fontos korszakát is töltötte, valamint Szeged, ahol képviselőnek választották. Az együttműködő partnerek és helyszínek hosszú sorában az ország különböző nemzeti parkjai, múzeumai, emlékhelyei mellett kulturális fesztiválok is szerepelnek.

(forrás: National Geographic Magyarország)
[google-map-v3 shortcodeid=”720c42b1″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szlovákia, Breznóbánya{}bigcity.png{}Szlovákia, Breznóbánya” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A párizsi St. Chapelle a Szepességben. A Szent László templom már messziről szembeötlik a Poprad-Lőcse útvonalon. Román és barokk elemeket is tartalmazó gótikus épülete nem is lenne különösebben kirívó az ilyen templomokban irigylésre méltóan gazdag Szepességben járva, ám a XV. században hozzáépített Zápolya-kápolna még itt is különlegességnek számít. A kettős kápolna a magyarországi csúcsíves építészet legremekebb alkotása. A párizsi St. Chapelle mintájára készült, és gyönyörű látványt nyújt! Fala alig van, ablakai pillértől pillérig érnek. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a XIX. század végén Alpár Ignác végezte. A Szapolyai-család vagy Zápolya-család eredetét Zápolya faluról kapta, amely a török hódoltság alatt pusztult el. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt. A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át. A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367–1375) volt. A család ismert tagjai: Szapolyai György – (1488. k. – Mohács, 1526. augusztus 29.) Szapolyai Imre – (? – 1487. szeptember 12.) Szapolyai István – (? – Pápa 1499. december 23.) Szapolyai János – I. János néven választott magyar király – (Szepesvár, 1487. február 2. – Szászsebes, 1540. július 17/21.) Szapolyai János Zsigmond – II. János néven választott magyar király, majd Erdély első fejedelme (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.)

Forrás: www.utazgato.hu

Eperjes – reneszánsz pártázatok

Eperjest már a tatárjárás előtti oklevél is említi, 1233-ban. A várost valószínűleg II. Vak Béla király alapította 1132-ben. Nevét a földieperről kapta, a gyümölcs a város címerében is benne van. II. Géza idejében flamandok települtek a városba. 1324-ben Károly Róberttől szabad királyi városi jogokat kapott, ekkoriban kerítették körül várfalakkal. A 15.-17. században élte fénykorát, ezért is akarta mindenki elfoglalni. Többször feldúlták a várost, 1441-ben a lengyelek, 1604-ben Basta és Belgoijoso, 1672-ben Thököly hadai. A legkegyetlenebb vérengzést a városban Caraffa császári tábornok hajtotta végre a kuruc párti város ellen, több mint 300 embert kínozatott meg és 24 gazdag polgárt végeztetett ki. 1696-ban tűzvész pusztította. 1704-ben Rákóczi kurucai foglalták el. A város erődítményeit 1751-ben lebontották, egy torony maradt meg. A főtér házainak jelentős része 15.-17. századiak. A reneszánsz pártázatos Rákóczi házban kötötte meg I. Rákóczi György erdélyi fejedelem az eperjesi egyezményt a császár követeivel 1633-ban. Az épületben múzeum van. A gótikus háromhajós Szent Miklós templom több szakaszban, 1330 és 1515 között épült, a torony 1750 körül. 1903-ban Schulek Frigyes tervei szerint építették át. A görögkatolikus székesegyház 1754-ben, a ferences templom 1719-ben, a karmelita templom a 17. században, az evangélikus templom 1642-ben, az ortodox templom 1754-ben épültek. Eperjes a 18.-19. századokban Sáros vármegye székhelye volt.

(forrás: http://www.magyarorszag-szep.hu/Eperjes/index.html )
[google-map-v3 shortcodeid=”a9be112d” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eperjes, Szlovákia{}apartment-3.png{}Eperjes, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

A 14. sz. első felében kezdték építeni, de csak a század végére fejezték be. Az álbazilikális, háromhajós, sokszög záródású szentélyű csarnoktp. a Szepesség legnagyobb gótikus tp-a. Hossza 49,5, szélessége 20,4 m. É-i oldalához épült az 1392: felszentelt Szt György-kpna, benne a lőcsei Szent György-szobor. A tp. tornyát a tűzvészek miatt le kellett bontani, a mai torony 1858: épült. – A főoltár fából készült, festett és dúsan aranyozott, 18,62 m magas és 6,27 m széles szárnyasoltár, 1508-17: →Lőcsei Pál műve. A szentély egész terét betöltő oltár szekrényében középen Szűz Mária a gyermek Jézussal, jobbja felől Szt Jakab, balján Szt János ap. A szárnyak belső mezejében 2-2 dombormű Szt Jakab, ill. Szt János ap. életéből. A szárnyak becsukásakor adódó 8 képmezőn Jézus szenvedéstörténetének képei. – A szőlőindákkal, szőlőfürtökkel és madarakkal díszített predella belső terében Utolsó vacsora-dombormű. – A főoltár oromzatában álló apostolfigurák régebbiek, vsz. a retabulum felállításakor kerültek mai helyükre. Egy korábbi főoltárt díszíthettek, s az építmény lebontása után a kegyelet helyezhette őket az újabb alkotmány oromzatába. Sőt, az új oltár architektonikus formájára talán maguk is alakítóan hatottak, s okai v. ösztönzői lehettek a pártázat-kompozíció gótikus karakterének. A szekrény és az oromzat gótikus faragványokkal ékesített; a szekrény hátfalát késő gótikus, poncolt aranymustra fedi. Más jellegűek azonban a további díszek: a predellafülke felső részét 2 szimmetrikus szerkezetű, reneszánsz ízű, leveles-szőlőfürtös ág koronázza, a szőlőlomb egy-egy hajtásán álldogáló 6 madárkával; reneszánsz formájúak a belső szárnymezők háromszögűen fogazott keretlécei és e domborműves táblák felső részeit ékesítő, stilizált növényi ágak. – Gótikus mellékoltárok: 1420/30: lőcsei Szent Katalin-oltár, 1476-90: a Vir dolorum-oltár Mátyás király és Beatrix címerével, 1507: lőcsei Szent Miklós-oltár, 1520: lőcsei Szent János-oltár, 1520/30: lőcsei Szent Anna-oltár. – 1500 k. készült a lőcsei Jézus születése-csoport. A maga nemében páratlan az 1510/20: készült lőcsei Szent György kompozíció. – A szószék reneszánsz-barokk szószékeink legkorábbi példája. A tp-hajóban 1380 k. készült freskóciklust (irgalmasság cselekedetei, 7 főbűn, Szt Dorottya legendája, bolsenai mise, üdvtörténet) a reformáció idején lemeszelték, a 19. sz. restaurálás során tárták föl.

(forrás: http://lexikon.katolikus.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}photo.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]