Szepescsütörtök – Zápolya kápolna

A párizsi St. Chapelle a Szepességben. A Szent László templom már messziről szembeötlik a Poprad-Lőcse útvonalon. Román és barokk elemeket is tartalmazó gótikus épülete nem is lenne különösebben kirívó az ilyen templomokban irigylésre méltóan gazdag Szepességben járva, ám a XV. században hozzáépített Zápolya-kápolna még itt is különlegességnek számít. A kettős kápolna a magyarországi csúcsíves építészet legremekebb alkotása. A párizsi St. Chapelle mintájára készült, és gyönyörű látványt nyújt! Fala alig van, ablakai pillértől pillérig érnek. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a XIX. század végén Alpár Ignác végezte. A Szapolyai-család vagy Zápolya-család eredetét Zápolya faluról kapta, amely a török hódoltság alatt pusztult el. Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt. A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át. A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (1367–1375) volt. A család ismert tagjai: Szapolyai György – (1488. k. – Mohács, 1526. augusztus 29.) Szapolyai Imre – (? – 1487. szeptember 12.) Szapolyai István – (? – Pápa 1499. december 23.) Szapolyai János – I. János néven választott magyar király – (Szepesvár, 1487. február 2. – Szászsebes, 1540. július 17/21.) Szapolyai János Zsigmond – II. János néven választott magyar király, majd Erdély első fejedelme (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.)

Forrás: www.utazgato.hu