Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

Bagyinszki Zoltán: Reneszánsz sírkövek Nagyszebenből.

A híres történelmi Erdély különleges világa a Szászok földje. A látványos középkori kultúrájuk még ma is több településen markánsan van jelen. (pedig a románok teszik a dolgukat)

Amikor készült a Reneszánsz építészet c. album akkor jártam ott több alkalommal is. Segítségemre volt a helyi magyar főépítész,Ő ajánlotta keressem föl a gótikus püspöki templomot nem akármit láthatok, fotózhatok a témában. Köszönöm javaslatát!

Amikor megláttam a templomban található “kiállítást” szinte elállt a lélegzetem. Változatos színvilágú, nagyon értékes középkori alkotások sorakoztak egymás mellet vagy 40-50 sírkő.

A város történelmének, híres személyiségeinek vezetőinek kő- márvány névjegye. Igényes munkák sora, igazi szobrászati munkák, sűrűn kicsit primitív módon befalazva elhelyezve sorakoznak. A látvány, a részletek, a címerek, a szobrászok, kőfaragó mesterek keze munkáját dicsérik – kár hogy ezt nagyon kevesen látják. Nem tudnak róla az érdeklődő hazai turisták.

Ez igazán méltó Európa – benne Magyarország – Kulturális Fővárosához. Nagyszeben legértékesebb látnivalói közé tartozik.

A kőzet anyagukban is értékes műalkotásokat így utólag közelítően 80-100 cm szélességűeknek és 150-180 cm méretű magasságúaknak becsülöm, vastagságuk 8-10 cm lehet. A fontosabbakat, látványosabbakat bemutatom Önöknek is, a neveket tudatosan nem illesztem a helyükre: helyi polgárok, kereskedők, szenátotorok, polgármesterek voltak:
Michael Agnetler 1645, Johannes Lulay 1521, Albert Huet 1607, Petrus Rihelius 1648, Dominicus Rosenauer 1612, Johann Wajda 1599, Tobias Sifft 1651,Valentin Frank 1648, Georgius Hann 1610 Dorothea Schimmer 1604, Valentin Serafin ??. Augustin Hedwick 1577 , Christophor Greising 1655.

Talán a legismertebb személyiség, akinek a házát a fő téren pár évvel ezelőtt felújították Peter Haller polgármester volt (1560) Impozáns reneszánsz polgárház, csodálatos kapuzattal oroszlánokkal a homlokzaton.

Ezt érdemes felkeresni !

Az első középkori plébániatemplom a mai evangélikus nagytemplom helyén állott. A XII. század második felétől kezdték el román stílusban építeni és a XIII. század elejére készül el. Az alapok alapján megállapították, hogy az ősi nagytemplom háromhajós volt, köríves szentéllyel. Alapjai befolyásolták utódjának építését. Ezt az első templomot teljesen lebontják és építik helyette a mai monumentális gótikus templomot, amely a XIV. század közepére készül el, mert ekkorra zárókövei is készen vannak: Szent Veronika, Szent Farkas, áldást osztó Krisztus. Az északi oldalhajó utolsó ívének zárókövén levő ábrázolás megfejtése bizonytalan: felhők felett talán Mária, amint gyümölcsöt nyújt gyermekének.  (tovább…)

12►

Az erdélyi viszonyok között nagynak számító templomépület fejlődéstörténetéről több, részleteikben nem egyező vélemény született, melyek az 1970-es években lezajlott ásatások eltérő interpretációjára alapoznak. Az ásatások a mai hajóban az első templom poligonális, két oldalsekrestyével ellátott szentélyét tárták fel, amely a 13. század végén épülhetett. Ehhez Entz szerint egy háromhajós, bazilikális, de végül is ki nem épített hosszház tartozott, s a hajó északnyugati sarkán emelkedő tornyot is ezzel egy időben kezdték el építeni (a homlokzatot nyilván toronypárosra tervezték). Ezen korai épület térképzésének a brassói Bertalan-templom tömegéhez hasonló mivolta miatt Entz a kerci ciszterci építőműhelyhez köti, bár annak jellegzetes faragványai nem kerültek elő Medgyesen. Ezek szerint a templom legkorábbi, ma is létező része a torony alja.  (tovább…)

123►

A Kollégium épületegyüttese Nagyenyed szívében egy sarokparcellán áll, a Vártemplom bejáratával szemben. Az L alaprajzú főépület két szárnya a parcella utcai, keleti és déli szélein emelkedik. Az együtteshez egy dendrológiai park is tartozik, mely a telek nyugati oldalán emelkedő dombon terül el, a dombtetőn áll Bethlen Gábor emlékműve. Az együttes műemlékileg legértékesebb épületei a főépület, a laboratóriumok (a régi elemi iskola), a mai elemi iskola, a tornacsarnok és a Bagolyvár.

A Nagyenyed főterén álló középkori eredetű várban található az eredetileg 15. századi, de a 19. században átépített református templom. Ennek a templomnak a karzatán ültek egykor a Bethlen Kollégium diákjai.

Az eredeti gótikus templom belsejét barokk stílusban alakították át, csak a szentély őrizte meg gótikus jellegét.Az egykor háromhajós templomból mindössze a fa hajó maradt fenn. A XVIII. században többségbe jutott magyar református lakosság véglegesen megkapta a német lutheránusoktól a nagytemplomot, akik az ugyancsak a várban levő kistemplomot használják a mai napig.

Forrás: wikipédia, lexikon.adatbank.ro

A napokban hallottam a rádióban az alábbi verset, gyorsan megkerestem a kapcsolódó fájdalmas képeket a gépemben. Gondolom a kép a vers a líra a szavak önmagáért beszélnek. Még a kellemetlen időjárás is a hangulatot a szomorú tényeket igazolja…

Fájdalmas látni az elmúlást, elmúlásunkat térvesztésünket Erdélyben.

Egy híres épület a Marosszentimre határában pusztuló templom, amelyet a hős Hunyadi János emeltetett a török feletti győzelme után.

Jékely Zoltán:
A marosszentimrei templomban

Fejünkre por hull, régi vakolat,
így énekeljük a drága Siont;
egér futkározik a pad alatt,
s odvából egy-egy vén kuvik kiront.

Tízen vagyunk: ez a gyülekezet,
a tizenegyedik maga a pap,
de énekelünk mi százak helyett,
hogy hull belé a por s a vakolat,

a hiuban a denevér riad,
s egy-egy szuvas gerenda meglazul:
tizenegyedikünk az árva pap,
tizenkettedikünk maga az Úr.

Így énekelünk mi, pár megmaradt,
“azt bünteti, kit szeret az Úr”
s velünk dalolnak a padló alatt,
kiket kiirtott az idő gazul.

Forrás: Háromszék független napilap

123►

A szoros kialakulásában legnagyobb szerepe a Sebes-Körösnek van, de azért a művelethez hozzájárultak a felszín alatti vizek is. Míg a folyó felülről rombolta a mészkövet, addig a felszín alattiak belülről bomlasztották és megindult a karsztosodás. A völgy legnagyobb látványosságai a magas, fehér sziklafalak, valamint az itt megtalálható több, mint 70 barlang. A barlangok leghíresebbike a közel 1 km hosszúságú Zichy-cseppkőbarlang, valamint a belőle előtörő patak, mely aztán kisebb vízesést alkotva hull alá a Körös medrébe.

Forrás: www.karpat-medence.hu

Nyárádremete (1899-ig Köszvényes-Remete) község. Neve először 1567-ben tűnik fel írásos forrásokban: Remete. A név a személynévként is használatos remete és a nyárfás vízfolyást jelentő Nyárád folyó nevének összetétele. Ez utóbbit 1907-ben tették hozzá megkülönböztetésül más Magyarországi Remete nevű településektől.

A székelykapuk faragványainak szépsége és impozáns megjelenésük miatt igazi műremekeknek számítanak. Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségnek tekinthetők.

Forrás: wikipédia

123►

Bánfihunyad, Bögöz, Boroskrakkó, Dés, Déva, Farnas, Fogaras, Illyefalva, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kolozsvár, Körösfő, Magyarvalkó, Máramarossziget, Mezőtelegd, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszalonta, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Somkerék, Torda, Zabola, Zilah

A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Kálvinista egyház néven is ismert, ugyanis tantételeinek összessége a kálvinizmus teológiai rendszerére épül. A történelmi egyházak között – a katolikus egyház után – számarányában a második helyet foglalja el. A presbiteriánus egyházak között ez az egyetlen egyház, ahol püspökök álltak és jelenleg is állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal az egyházkerületek élén.

12►

Régebbi fotó-anyag, amely készült 2006-ban. A kastély leromlott állapota tükrözi az egykori román gyermek-intézet odafigyelését.
Az épület jelenleg magántulajdon, szépen felújították , turisztikai célokat szolgál. (sikertörténet)

Zabola talán legismertebb látványossága a Mikes kastély és a 14 hektárnyi területen fekvő Mikes park.

A XV. század körül épített Mikes kastélyt az évszázadok során többször átépítették. 1867-ben nyerte el ma is látható kastélyformáját, amikor gróf Mikes Benedek svájci stílusban alakíttatta át.

Itt született a Mikes család több neves tagja, mint Mikó Imre (1805-1876) államférfi, tudós, író, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Református Székely Mikó Kollégium alapítója, gróf Mikes Benedek (1819 – 1878), a vaskoronarend tulajdonosa, valamint valamint gróf Mikes Kelemen(1820 – 1849) honvédezredes, aki Bem seregében esett el. A kastély tulajdonosai között volt Mikes Pál, Mikes Kelemen édesapja is. Feltehetően itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára.

A kastélyt körülvevő angolpark ma arborétum, ahol közel 170 növényfaj él. A parkban található gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes sírboltja, ugyanakkor itt van Háromszék egyik legmonumentálisabb református templomvára is, XVIII. századi festett mennyezettel.

A kastély ma újra a Mikes család tulajdonába került vissza és szállóként működik a hozzátartozó ún. svájci villával együtt.

Forrás: utazzerdelybe.hu

123►

Altorja Torja nagyközség alsó része a mai Romániában Kovászna megyében. 1899-ben egyesült Feltorjával. Régen temploma védőszentjéről Szentmiklóstorjának is nevezték.

Többször jártam Torján, ez a látogatás kb. 5 éve történt, barátaimmal felkerestük és átadtam Apor Csaba számára azt a könyvet amelyben a korábban fotózott altorjai Apor reneszánsz kúria is megtalálható.

Kézdivásárhely mellett található. A világ egyik legnagyobb Székelykapuján át vezet oda az út, amely 15 m széles és 9,5 m magas építmény.

Egy különleges, fontos kis település Székelyföldön az Aporok fellegvára, ma Apor Csaba rezidenciája.

A falu elején található a szép kis családi kápolna. A házigazda egy nagyon szimpatikus, egykori arisztokrata- leszármazott, gazdálkodó, aki visszaszerezte a családi birtokot. (nagy küzdelem árán, mert magyar volt…)

Sajnos egyedül (pár emberrel a faluból ) gazdálkodik, túl van a 80 éves koron. A család, a gyerekek külföldön élnek, hazatérni nem kívánnak – informált az egykori Báró.

A szebb korokat is látott, formás udvarház talán a jövőben megszépül, még tervezik a jövőt! Végigjártuk az épületet a pincétől a padlásig, remek idegenvezetőt kaptunk. Csaba bácsi fürgén lépegetett előttünk, alig tudtuk követni a tetőgerendák között. Szépen bemutathatóvá váltak a közlépkori falfestmények. Lehet egykor szállodaként működik majd az úri lak.

Biztosan lenne érdeklődés a család, az épület, a falu iránt, hiszen a legismertebb Aporok közé tartozik: Apor Péter író-költő és Boldog Apor Vilmos vértanú püspök, aki sokáig Gyulán szolgált a németvárosi templomban.

Bagyinszki Zoltán

123►

Képek:

– Makovecz ravatalozó
– Szent György szobor
– Székely Nemzeti Múzeum
– Székely Mikó Kollégium
– Háromszéki volt Vármegyeháza- könyvtár
– Református vártemplom
– Régi temető
– Rk. templom
– Szemerjai ref. templom
– Tamási Áron színház
– Sugásfürdő télen
– Lapidárium a múzeum udvaron
– Galéria
– Tanítóképző
– Sörfőzde
– Lábasház
– Székelykapuk
– régi polgárházak
– emléktáblák

Sepsiszentgyörgy város Romániában, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa egyben székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá, ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik. 2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt.

Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332-ben “Sancto Georgio” néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.

1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket kötelező határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédelmi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.

1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található. A város sok évszázados létének legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848. november 16-án a székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. “Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midőn ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétől lelkesülten egy birodalom győztes hadseregének dobta oda a keztyüt, és itt gyült egybe 13 nappal később azon kis csapatja a hősöknek, mely ezen határozatot érvényre emelé s harangjaiból öntött ágyuival, önteremtett fegyverzettel és lőporral síkra szállt, és rendezett hadseregekkel szemben győzelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiotól.” 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.

Forrás: wikipédia