Kategória Archívum: Erdély – Partium

Al-Duna, Lászlóvára környékén

Erdély - Partium

Alduna, a Duna szűk, szoros völgye Báziástól a Vaskapu sellő alsó végéig, kb. Szibbig.

Leírása

A csodás szépségű folyószakasz 131 km hosszú. A Duna esése eleinte csekély, ezért az A. Báziástól Ómoldováig zátonyos, Ómoldován alul esése megnövekedik, és ilyen marad egészen a Vaskapu-szoros aljáig, míg csak ki nem érkezik a Havasalföldre Ez a nagyesésű szakasz Ómoldovától-Orsováig a Kliszura. Itt következnek egymásután a Kozla-, Dojke-, Izlás-, Tachtália-, Greben- és a Juc-sellők. A Plavisevica és Dubova közti rész a Kazánszoros. A Duna itt a legkeskenyebb, medrét meredek sziklafalak szegélyezik. Ez a szakasz barlangi eredetű. A boltozat beszakadásával keletkezett a Kazán-szoros, amit az is bizonyít, hogy feneke a tenger színe alá ér. Az A. utolsó, nagyesésű szakasza a Vaskapu-szorulat, ezt elhagyva, megcsökkent eséssel, kanyarogva folyik tovább a Havasalföldön.

Szabályozása

Az A. szabályozása a folyam Báziástól Orsováig terjedő 114 km hosszú szakaszának és az ez alatt levő Vaskapunak hajózhatóvá tételét biztosította. Ezen a szakaszon a folyam szélességei és mélységei hirtelen változtak; a szorulatokban a normális vízsebesség négy-ötszörösre emelkedett, ami a hajózást csaknem lehetetlenné és a sziklazátonyok miatt rendkívül veszélyessé tette. A szabályozást a magyar állam hajtotta végre 1890-98 között (l. Dunaszabályozás). A szabályozás egy része volt a Vaskapu zuhatagjainak hajózhatóvá tétele.

Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben. Innét irányították Galambóc ostromát. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé, majd a szörényi bánoké volt. 1524 körül a török elfoglalta. Nem tudjuk, hogy mikor pusztult el. Csekély maradványai láthatók a falutól délre magasodó hegy tetején.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(forrás: http://hu.metapedia.org/wiki/Alduna )
[google-map-v3 shortcodeid=”0ecb2fa4″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lászlóvára, Románia{}cruiseship.png{}Lászlóvára, Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Csíkmenaság – Római Katolikus erődtemplom

Erdély - Partium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Csíkmenasági római katolikus templom Alcsík egyik legértékesebb egyházi műemléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.
A késő gótikus stílusú erődtemplom román kori alapokra épült a 15. században, amelyet ablakai, ajtómaradványai és támpillérfedőlapjai igazolnak. A templomot először 1583-ban említették az oklevelek, de a kutatók sokkal régebbinek Árpád-korinak, 13. századinak vélik.

A templom szárnyasoltára 1543-ban készült, amelyet 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. A táblaképek, Dürer metszete nyomán az 1520-as években készülhettek. A templom hajóját 1655-ben átépítették barokk stílusba, lapos mennyezettel, barokk kórussal látták el. 1858-ban barokk oldalcsarnokot toldottak hozzá. A mai tornyot 1836-ban építették.

[google-map-v3 shortcodeid=”700c66dc” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Csíkménaság 537041 Románia{}catholicgrave.png{}Csíkménaság 537041 Románia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kolozsvár – Hunyadi Mátyás emlékműve és a szülőháza

Erdély - Partium

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja Kolozsvár főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált.

A szoborcsoport már első látásra is háromszög alakot alkot. Feltűnik nagy tömege, monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább. Olyannyira így van ez, hogy oldalról, vagy hátulról szemlélve teljesen más képet mutat. Az oldalnézetben a mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik és ezért hátsó nézete jellegtelen. A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll. A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, mely délcegen szegi le fejét, Mátyás arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából. Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve.

Maga a művész a szoborbizottsághoz írt levelében így ír erről: „ A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tiszlelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vígasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.

Az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és Kinizsi Pál, jobbról Báthory István és Szapolyai István. A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal de egyúttal ki is emelik azt. A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban. Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll felnézve a királyra. Szapolyai István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Báthory István jobb kezében felemeli, baljában meghajtja a zászlót. A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák ki, hogy a győztes csata most ért véget, csak Szapolyai visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.

Az emlékmű talapzatát stilizált várfok adja, melyre a magyar címert vésték, felette pedig a Mátyás király felirat állt. A talapzatot Pákey Lajos, a város főépítésze tervezte.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Mátyás király szoborcsoport, Kolozsvár, Kolozs, Románia{}horseriding.png{}Mátyás király szoborcsoport, Kolozsvár, Kolozs, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Református templomok

Erdély - Partium

ERDÉLY – igazán varázslatos vidék sok látnivalóval, magyar örökséggel.

Tisztelettel köszönöm a Debreceni Tóth Kiadónak – a lehetőséget, a szép ERDÉLYI sorozat fotózását. Állítom  igényes munka született a témakörben.

A 4 könyv komoly és sikeres feladat volt mindkettőnk számára. Több mint 100 alkalommal voltam itt a határon túli magyar területeken. Többek között a templomokat kerestem fel kamerámmal, most ebből válogattam egy sorozatot , csak egy felekezetre fókuszálva. Szinte valamennyi egykori vármegye szerepel az anyagban, pár 10.000 km benne van az autómban is.  A fából, téglából, kőből, betonból épült református templomok változatos világa a legnagyobb lélekszámú erdélyi magyar egyház ékességei. Stílusában, változatos formavilágukban, történelmi értékében, a műalkotások száma szerint (- a középkori freskóik, harangjaik, szószékeik, kazettás mennyezeteik, fa tornyaik vonzóak és gyönyörűek ) Készülök egy válogatásra a harangok témakörében is.
Van pici kedves ékszerdoboz- van monumentális hatalmas tornyú egyházi épület. Arányos kecses épületek,  a torony egyben vagy külön épülve mellettük. Kerítve vagy magányosan , netán várfal övezi őket.
Sok estben a magyar nemzeti lobogó- a fehér egyszerű belső adja a református templomok lényegét. 500 – 600 év művészete, építészete a gótikától ( pl. Kolozsvár ) a kortárs ( Vargyas ) építészetig bezárólag.
Néha a város vagy település központjában épült, néha eldugott helyen, néha a temető köríti. sokszor embert próbáló helyre építették a református hívek.
Egy szubjektív vélemény – a Mi templomainkat egy lapon sem lehet említeni a sajnos tömegével épülő ( városképet – tájképet romboló ), sematikus , egyforma és igénytelen román ortodox templomokkal – de legalább Ők demonstrálják a valódi különbséget!!!…
A könyv kapható, címe Erdélyi templomok- Tóth kiadó, szövege 3 nyelven íródott- Tatár Saroltának köszönjük a tartalmas bemutató jellegű épület leírásokat : 160 oldalon közel félezer színes fotó mutatja állításomat- jó,  azért akad egy két szép példa részükről is (Demsus, Temesvár ) ,de én az általánosról beszéltem.
A templomok, a remek lelkészek – egyházi vezetők komolyan segítették a magyarok megmaradását – (” itthon maradását” Erdélyben ) a nagyon nehéz időkben is. Megismerhettem több a templomhoz kötődő református közösséget, kiváló magyar embereket akik segítették munkámat ,  köszönöm Nekik is hiszen manapság nem könnyű bejutni ezen történelmi falak közé.
Élmény – sikerélmény volt számomra a sepsiszentgyörgyi reformátusok templomában előadást tartani a magyar történelmi épületeinkről, vagy kiállítások keretében népszerűsíteni az erdélyi településeken hazánk  építőművészetét.

Kedves olvasó – érdeklődő- böngésző barátom  igazán érdemes megállni,  megpróbálni bejutni – elkérni a bejárati kulcsot, keressék Önök is a magyar szakrális műemlékeink erdélyi példáit.
Az alábbi válogatásom természetesen nem teljes körű – talán egyszer folytatható a program.

üdvözlettel:  Bagyinszki Zoltán

Az alábbi települések református templomai láthatóak a fotókon:

ALGYÓGY
ÁKOS
ARAD
BÁNFFYHUNYAD
BOROSKRAKKÓ
BÖGÖZ
DÉS
DÉVA
ÉNLAKA
FARNAS
FOGARAS
ILLYEFALVA
KÉZDIVÁSÁRHELY
KOLOZSVÁR
KOLOZSVÁR KAKASOS TEMPLOM
KOVÁSZNA
KÖRÖSFŐ
MAGYARGYERŐMONOSTOR
MAGYARVALKÓ
MÁRAMAROSSZIGET
MAROSVÁSÁRHELY
MEZŐTELEGD
NAGYAJTA
NAGYBÁNYA
NAGYENYED
NAGYSZALONTA
ŐRALJABOLDOGFALVA
SEPSISZENTGYÖRGY
SOMKERÉK
SOMLYÓUJLAK
SZATMÁRNÉMETI
SZÉKELYUDVARHELY
TORDA
VARGYAS
ZABOLA
ZILAH

Verespatak a bányászváros I.

Erdély - Partium

Verespatak Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik.
Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.
1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.
1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Verespatak, Fehér megye, Románia{}mine.png{}Verespatak, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Verespatak a bányászváros II.

Erdély - Partium

Verespatakon a 2000 évi Tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai zagytározónál 100-szor nagyobb ciános tározót akar építeni egy kanadai-román vegyes-vállalat. Verespatakon és a környéken már kr. e. 550-450 között aranyat bányásztak a szkítákkal rokon agathürszoszok, később a dákok. A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. Itt találták a kr. u. 131-167 között íródott viaszos fatáblákat. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat újjá akarja éleszteni a ciános technológiát. Hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák “eltüntetése” szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek, bár egyre fogynak a hívek. A Trianon előtt még 50 % körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott. Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska…

(forrás: http://erdely-szep.hu/Verespatak/index.html)

2013. december 10 kedd –
Elvetette a román képviselőház kedden az új bányatörvény tervezetét, ami alapján a verespataki ciántechnológiás aranybányaprojektet is engedélyezhetnék Romániában. A jogszabály keddi végszavazásánál nem gyűlt össze a minősített többséghez szükséges szavazatszám – közölte az MTI.
A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges támogatást.
A tervezet számos olyan elemet tartalmaz, ami a román kormány úgynevezett Verespatak-törvénytervezetében is szerepelt. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai novemberben megállapodtak abban, hogy elvetik a kizárólag Verespatakról szóló tervezetet, de módosítják a bányászat általános előírásait Romániában, a szakbizottságokban kidolgozott tervezetük mégis elbukott a végszavazáson.
A szakbizottságban kidolgozott tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházásokat, amiknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével helyreállítják a környezetet.
Így a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa.

A verespataki bányaprojekt ellenzői abban bíznak, hogy a tervezett kitermelés útjában álló ingatlanjaikat nem sajátíthatja ki egy magáncég, hiszen a magántulajdont az alkotmány védi.

(forrás: http://index.hu/kulfold/2013/12/10/nem_lesz_aranybanya_verespatakon/)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Verespatak, Fehér megye, Románia{}mine.png{}Verespatak, Fehér megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Tordai sóbánya, a világ 25 leg-legjei között!

Erdély - Partium

FRISS HÍR:

Az amerikai Business Insider hírportál “a világ 25 hihetetlen, ritkán látogatott, eldugott turisztikai látványossága” közé sorolta be az Erdélyben található tordai sóbányát!

forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-tordai-sobanya-a-vilag-25-latvanyossaga-kozott/

Bagyinszki Zoltán e program előtt 30 percel kificamított bokával fotózta végig e természeti képződményt.

Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.

Forrás: wikipédia
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Torda, Kolozs megye, Románia{}mine.png{}Torda, Kolozs megye, Románia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Fogarasi havasok, Bilea -tó

Erdély - Partium

A Fogarasi havasok hatalmas lánca légvonalban több mint 70 km, szélességében pedig meghaladja a 40 kilométert. A csúcsok és bércek sokaságában található Románia tizennégy, 2500 métert meghaladó csúcsa közül nyolc. Itt magasodik a Moldoveanu (2544m), Negoiu (2535m), Viştea Mare (2527m), Lespezi (2522m), Cornu Călţunului (2510m), Vânătoarea lui Buteanu (2507m), Hârtopu (2506m) şi Dara (2500m), és még további 42 csúcs, amelyek magassága 2400 és 2500m között van. Ha folytatjuk a kivételes adatok listáját, itt található az ország legsűrűbb vízhálózata, meghaladja a 0.8 km/nkm értéket. Itt a Hărtopul Leaotei glaciáris völgyében található az ország legmagasabban képződött tava. A Mioarelor 2282 méteren van! A hegység legnagyobb tava a Bâlea, területe 4.65 ha. A legmélyebb glaciáris tó, a maga 15.5 méterével a Podragu. A hegység éghajlata zord, szubpoláris jegyekkel. A hőmérséklet fordítottan arányos a magassággal. Az évi átlag eléri a -2 Celsius fokot, +20 és -38 fok között mozog. A Fogaras fölött ritka a teljesen kék ég! A hegy saját felhőket is termel! Itt mérik a legmagasabb csapadék értékeket is. Eléri az évi 1400 mm-t! Télen gyakori jelenség a lavina, megbénítja még az 1974-ben átadott transz-fogarasi műút forgalmát is. De itt, és csakis itt lehet részünk, a hömpölygő köd varázslatos bemutatójában, amely feneketlen mélységet, és sejtelmes kontúrt kölcsönöz a szirteknek, majd egy váratlan pillanatban ablakot nyit a lenti világra, ahol az aranyló napsütésben fürödnek a méregzöld pázsitok. Az évek folyamán turistaházak jelennek meg és tűnnek el, de mindegyikük a jelzek utak támpontját képezik, ezért ha már nem is léteznek, meghagytuk a hely elnevezését. És még valami… a Fogaras-túra tervezése mindig dilemma elé állítja az embert: járjon turistaházról turistaházra, vagy vegye hátára a házát? A turistaházak 1500 méteren vannak, a hátizsákok pedig nehezek…. Így hát válassza mindenki a neki legmegfelelőbbet, hiszen vár és garantáltan felejthetetlen élményekkel ajándékoz meg, a Fogaras.

(forrás: http://www.welcometoromania.ro/Fagaras/Fagaras_Prima_pagina_m.htm)

Piski Gyulay kastély és arborétum

Erdély - Partium

Molnár Tünde: Erdély legszebb arborétuma

„A piskitelepi városközpont felé haladva már a vasúti átjáróról látni lehet a fehérre meszelt régi kúriát. A 19. században épült. Északi oldalán egy Celtis australis (déli ostorfa) látható. A kerítéstől az épület felé Juniperus sabina (nehézszagú boróka) kúszik. A feljárat kőpárkányánál tekomák, az oszlopos oldalán kékakác fut fel a tetőzetig. Mindkét kapu közelében nagy Forsythia suspensa (bókoló aranyfa) bokrok sorakoznak. Nagyok, hiszen már gyermekkoromban is alatta játszottunk.

A kúria északi oldalától kb. 30 méternyire végződik a piskitelepi plató, onnan hirtelen, 15 méteres lejtőn leereszkedünk a Maros árterére. Az arborétumot egy malomárok osztja ketté alsó- és felső-kertre. Ennek vize Batiz falunál ágazik ki a Sztrigyből. Az alsókertet a Maros-kanyar öleli, jobban mondva ölelte körül. Helyesebb múlt időben írnom, hiszen a 70-es árvíz után a Maros új medrét vágott magának. A malomárok és a nagy tó között található a legnagyobb Magnolia acuminata (liliomfa): 1968-ban egy pusztító szélvihar teljesen összetörte a liliomfa koronáját, de azóta, szerencsére, új koronát növesztett.”

Így kezdi a piskitelepi arborétum leírását a park utolsó tulajdonosa Ócskay István fia, Ócskay László, majd folytatja:

„Menjünk most a kúria észak-keleti sarkától kelet felé. Egy öreg óriás Thuja plicata (óriás életfa) mellett haladunk el. Érdekes megfigyelni, hogy alsó gallyai mind legyökereztek és megvastagodtak. Bambuszok következnek. Az 1900-as esztendőben még 13 bambuszfajta volt a kertben, ma már alig tudtam 5 fajtát összeszámolni. Az új virágház előtt, egy keskeny ösvényen lekanyarodunk. A szerpentin első kanyarulatában egy Xantoxeras áll, de talán, érdekesebbnek tûnnek a közeli Pinus strobusok (simafenyők). Túlfelől, bokrokkal és fákkal körülvéve a Chununghamia chinensis egyetlen szabadban élő példányát láthatjuk Románia területén. A malonárokhoz közel a füves térségben, öreg akácfák; koronáik csonkon ülnek; ezek lehetnek az első Robinia pseudacaciák (fehér akácok), amelyeket annak idején Magyarországon ültettek.

A Géjza-forrás felé haladva, egy Magnolia macrophyát láthatunk (egyedi példány), majd egy kék akáccal befutott fiatal Taxodium distichumot (mocsári ciprust). Törpe bambuszok között haladva elérjük a következő tavat. Platánfák, bambusz csoportok, fenyők, magnóliák mindenütt. Feltűnik egy Diospyros virgiana, majd tőle nem messze egy nagy Pinus excelsa (fenyőfa); az út mellett Bambusa metakae. Meg se próbálom tovább sorolni a rengeteg fafajtát és cserjefélét; száz és száz név következne egymás után. Sok részletet kihagytam a felsőkertből az általam annyira kedvelt Thujopsis dolobratákat és szilvafenyőket, Cephalotaxusokat.”

(forrás: http://www.muvelodes.ro/index.php/Cikk?id=279 )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Piski, Vajdahunyad, Románia{}house.png{}Erdély – Piski Gyulay kastély és arborétum” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Szaploncai Vidám Temető

Erdély - Partium

 “Itt nyugszom én idelenn
   Braic Ileana a nevem
   Volt öt legénygyermekem
   Isten tartsa valahányat
   Neked Griga megbocsátok
   Bár a késed belémvágtad
   Mikor leszúrtál részegen,
   De eltemettél tisztesen
   Itt a nagy templom tövében
   Te is megtérsz majd mellém.”

Szaploncai településen található Máramaros megyében, a román-ukrán határon, 80 km-re a magyar határtól a Vidám Temető.
Stan Ioan Patras volt az a személy, akinek a létrejöttét köszönheti a temető, amely kihagyhatatlan és Európában egyedülálló látványosságnak számít.
1935-ben kezdtek megjelenni a fából faragott és olajfestékkel díszített verses fejfák.
Patras népművész 1997-ben hunyt el, de munkáját egy tanítványa folytatta.
Mára már több, mint 800 fejfa van, amiről leolvasható az elhunyt egyénisége, mestersége, életének és halálának a körülményei tréfásan megfogalmazva.
A fejfák nagyon látványosak, tölgyfából készültek Patras mester vésővel faragta ki az egyedi életképeket, majd a helyesírási szabályokat figyelmen kívűl hagyva vicces versikéket írt az elhunytakról.
Ezt követően olajfestékkel, élénk színekkel emelte ki a naív művészi látás jegyeivel készült domborműveket.
A szaploncai kék szín a legjellegzetesebb az emlékműveken.
A Vidám Temető fejfáiról leolvasható a falu egész története, rétegződése, foglalkoztatottsága.

(forrás: http://www.szekelyfoldiinfo.ro )

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szaplonca, Maramureș, Románia{}catholicgrave.png{}Erdély – Szaploncai Vidám Temető” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]