Kategória Archívum: Erdély – Partium

Sepsiszentgyörgy – Református templomvár

Erdély - Partium

A műemlék leírása:

Az épület egykori két védőfalából ma már csak egy, tojásdad alakú, szuroköntőkkel és bástyákkal tagolt várfal veszi körbe a templomot. A körítőfal bejárata felett harangtorony áll. A templom egyterű, a szentélyrészben gótikus hálóboltozattal, a hajóban síkmennyezettel, keleti és nyugati oldalán karzattal. Az épület hossza 30 méter, szélessége 9 méter, a falak magassága 8 méter.

Az egyhajós, világos gótikus teret eredetileg téglabordás hálóboltozat fedte le a hajó teljes hosszában, melynek bordái homokkőből faragott gyámkövekre támaszkodtak. Ma már csak a szentélyrészen láthatjuk az eredeti boltozatot, a hajó 1802-ben beszakadt mennyezetét síkfödémre cserélték. Az évszázadok során épen maradt gyámkövek közül a poligonális szentélyrész északi sarkában levő kő egyik oldalára férfi, másikra női arcot faragtak, míg a vele szemben levő címerpajzsban Hold alakja látható. A hálóboltozat bordarácsa nem csak az erdélyi példák közül emelkedik ki összetett kompozíciójával. A nagyon sűrű szövésű hálómotívum több boltozattípus elemeit ötvözi. A boltozat „fiókjainak” záródásánál, egy jellegzetesen a bécsi építőpáholy gyakorlatában előforduló motívum jelenik meg. A boltozat középrésze homogén rombuszmezőkből felépülő hálóboltozat, míg a záradékon a sorolt rombuszháló boltozatok csillagmotívumai kaptak helyet. A boltozat csomópontjainak alaprajzi vetületben mérhető 90 cm körüli hossza megfelel a bordás boltozás követelményeinek. A boltozat nagy biztonsággal bordás hálóboltozat, a szerkezet a bordás boltozatok szerkesztési elvei szerint modellezhető. A poligonális szentélyt enyhén csúcsíves diadalív választja el a hajótól. Az épületbelső nagyméretű, csúcsíves ablakokon keresztül kapja a fényt, melyek ívmezejét egykor gótikus mérművek díszítették. Feltehetően az átépítés korából való a templom déli bejáratának homokkőből faragott, pálcatagos ajtókerete is. Késő reneszánsz koronázópárkánya a bejárati előcsarnok bolthajtása miatt csak töredékeiben látható.

A Daczók XVI-XVII. századi patronálásának köszönhetően több reneszánsz emlékkel gazdagodott a templom. A szentély déli oldalán, a falba beépítve az 55 évesen elhunyt szentgyörgyi Daczó Ferenc 1602-ben készült sírköve áll. Felső részén a Daczó címer látható – stilizált, indás-virágos késő reneszánsz ornamentika által körülvett mezőben koronából kinövő, jobbjában kardot tartó oroszlán – alatta az elhunyt neve, halálának időpontja. A síremlék latin nyelvű körirata nem olvasható ki teljesen. Kezdősora: Me revocat Patria chara… Újra elszólított engem a drága haza…

A XVI. századtól a templomot kettős falrendszerű, árkokkal kiegészített védőmű fogta körbe. Lebontott külső falsávja – mely az Orbán Balázs által közölt fényképen a déli és keleti oldalon még eredeti magasságában áll – alapjaiban ma is követhető. A védőrendszer belső várfala szokatlanul magas volt. Falgyűrűjének nyugati és déli oldalát a fal szintjétől előreugró, ún. külső tornyok erősítették meg. A nyugati torony ma is áll, 1980-ban állították helyre. A déli oldalon, a bejárat felett a hajdani kaputorony helyén áll a mai harangtorony. Terméskőből felrakott falai felfelé elkeskenyednek, külső falát koronázópárkányban végződő széles támpillérek erősítik meg. A várfal védelmi szerkezete, az egykori gyilokjáróra utaló gerendafészkekkel, rézsútosan nyíló szuroköntőivel és lőréseivel a környék többi XV-XVI. századi vártemplomával rokonítható. Kerülete 136 méter, magassága pedig 10, 5 méter.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=255 – részlet

Nagyszebenből a reneszánsz maradéka …

Erdély - Partium

Nagyszeben első írásos említései: 1192: Cipiniensis, 1199: Zebyn. Talán a hasonló nevű patakról kapta a nevét, de elképzelhető fordítva is, személynévi eredet, és átvonódás a patakra. A várost II. Géza királyunk alapította, Ő telepített először szászokat Erdélybe a XII. század közepén. Az első falusias jellegű települést a tatárok 1241 április 1-én elfoglalták, és elpusztították. A XII.-XIII. században épült háromhajós nagy templomuk is megrongálódott, bár kijavították, a XIV. század második felében elbontották, s helyén felépítették a ma is álló gótikus, a reformáció óta evangélikus, templomot. Nagyszeben szépen fejlődött, szabad királyi város volt. A harmadik, legkülső fal kiépítésével 40 bástyával erősített városfala jelentős védelmet biztosított szász lakóinak. A túlzott hatalommal és önállósággal rendelkező szászok gyakran szemben álltak királyainkkal is, Károly Róbert királyunk meg is szüntette a szebeni ispán hatáskörét, a tartományt szász székekre osztotta.

A XV. század elején a törökök háromszor is ostromolták, 1432, 1438, 1442, de elfoglalni nem tudták.  1442-ben Hunyadi János az ostromra készülő Mezid bég vezette török sereget a város mellett harcra kényszerítette, és megsemmisítette, a közben megérkező Újlaki Dénes csapatai segítségével. 1556-ban és 1571 tűzvész pusztította. 1610-ben Báthori Gábor csellel vette be. 1659-ben II. Rákóczi György fejedelem ostromolta a falak közé húzódott törökbarát Barcsai Ákos fejedelem miatt, de az érkező török csapatok elől elhúzódott, majd Szászfenes mellett ütközött meg a budai pasa csapataival. Vereséget szenvedett, és az itt szerzett sebesülésébe bele is halt. Ezt követte a súlyos lengyel, török és krími tatár megtorlás, pusztítás. Ekkor került Nagyvárad is török kézre. A Rákóczi szabadságharc alatt 1703-ban Rabutin császári generális Gyulafehérvárról Nagyszebenbe költöztette az erdélyi Guberniumot, kormányzóságot, 1790-ig innen kormányozták Erdélyt a habsburgok. Az 1848-49-es szabadságharcban a szebeni szászok a habsburgok mellé álltak, 1848-ban Bem Apó még hiába ostromolta, de 1849 márciusában rövid ostrommal elfoglalta.

1916 augusztus végén a Monarchiát aljas módon hátba támadó román csapatok súlyos harcban elfoglalták, de a magyar-osztrák-német csapatok rövid időn belül visszafoglalták, s december elején már Bukarestben, december végén pedig Konstancában voltak a győztes monarchiás csapatok.

Trianon előtt, 1910-ben 20.000 német, 10.000 román és 7.300 magyar lakosa volt. 2002-ben már 148.000 román, alig 2.500 német és 3.100 magyar lakott a városban. A nagyra nőtt, románná vált város eléggé lepukkant, de 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt, az ehhez kapcsolódó pályázatokból a városközpont jelentős részét sikerült felújítaniuk a szász polgármester vezetésével. Az óvárosban számos szép középkori épület található.

http://www.erdely-szep.hu/Nagyszeben/index.html

Máramarossziget – Református templom

Erdély - Partium

A három toronnyal díszített templomot a 11. század második felében kezdték építeni. Sokkal később, többszöri átépítés során, 1862-ben nyerte el jelenlegi alakját.
A mai is csodálatos pompában tündöklő templomot újromán stílusban újították. Kertjében található Leövey Klára 1899-ben emelt emlékoszlopa és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékműve.

http://www.utazzerdelybe.hu/reformatus-templom-Maramarossziget.html

Gyergyószárhegy – Lázár kastély

Erdély - Partium

A XVI-XVII. században, reneszánsz stílusban épült kastély a falu és a Székelyföld egyik gyöngyszeme. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme.

A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időben készült a homlokzat reneszánsz díszítése is.
1707-ben a labancok felégették a kastélyt, melyet Lázár Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a lovagterem építését is, ahol később, hosszú időn keresztül széki gyűléseket is tartottak.
A épület később még kétszer leégett, a második tűzvészben (1872) állapota nagyon leromlott.
Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, végső cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb építménye.

A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. Az épület udvarára torony boltíves bejáratán juthatunk be.
A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a tatarozott lovagterem, ami leginkább tanácskozások színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is.

www.erdelyiturizmus.hu

Gyergyószentmiklós – Örmény templom és parókia

Erdély - Partium

A források tanúsága szerint az Erdélyt Moldvával összekötő kereskedelmi útvonal mellett elhelyezkedő Gyergyószentmiklóson már a XVII. század első felében éltek örmények, azonban nagyobb arányú betelepedésükre 1672-ben került sor. A templom egy sátortetös hajóból és alacsonyabb tetőzetű, sarkain pillérekkel erősített sokszögzáródású szentélyből áll. Tömegét a sok kis toldaléképítmény teszi mozgalmassá. Az északi és déli oldalon szimmetrikus elrendezésben egy-egy háromkaréjos kialakítású kápolna, illetve portikusz található. Az északi oldalon húzódik a négyszögletes sekrestyeépület, a nyugati oldalon a torony alsó szintjéhez kis előcsarnokot csatoltak. A torony oldalához ívelt vonalú, sarkain törpepillérekkel hangsúlyozott oromzat csatlakozik, mely mozgalmas, barokkos külsőt kölcsönöz az épület főhomlokzatának. A templom berendezését egységes kialakítású, értékes oltárok képezik. A két szélső szoborcsoport közvetlenül kapcsolódik a gyergyószentmiklósi örményekhez, ugyanis a jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós jelenik meg püspöki ornátusban, előtte térdel a három lány, akit a legenda szerint pénzadománnyal segített meg. A baloldalon az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tiridát királyt. A főoltárképen a templom titulusának megfelelően Mária megkoronázásának és mennybemenetelének jelenete kapott helyet.

http://www.utazzerdelybe.hu/ormeny-katolikus-templom-Gyergyoszentmiklos.html

Temesvár – Dauerbach palota

Erdély - Partium

A Győzelem téren lévő Dauerbach palota 1912-1913 között épült, Székely László tervei alapján. Az épületet sokan Place néven ismerik, hiszen rögtön az épület befejezése után a földszintjén kapott helyet a Palace étterem és kávézó. A földszint északi részében egy gyógyszertár is működött. Az épület tér felőli oldala öt része közül három középső magasabb és a tető szintjén csúcsívesen kapcsolódik a három rész. A két oldalsó részen van két-két falpillér, a felső részén egy oromfal és a teteje alacsonyabban van, mint a középső részé.

http://www.welcometoromania.ro/Timisoara/Timisoara_Palatul_Dauerbach_m.htm

Gázvezetés mesterfokon – képriport

Erdély - Partium

Amihez nem kell a kommentár…

Al- Dunán hajóval

Erdély - Partium

Nem is olyan sokkal ezelőtt a hajósok még azt hitték, a víz szeszélyes, és az iránytű a sárkányok birodalmát is megmutatja. Eszembe jutottak azok a felfedezők, akik a világ végét keresték. Hogy félhettek leesni a földkorong szélén, és hogy meglepődtek, amikor a mélység helyett soha nem látott, csodás tájak tárultak a szemük elé.

Jodi Lynn Picoult

Bigéri vízesés

Erdély - Partium

A Krassó-Szörény megyében, a Bigéri Természetvédelmi Területe található vízesést egy patak táplálja, és a víz egy közel 8 méter magas, harang alakú mészkőtufán folyik le. A vízesés nagyon neves mezőnyben érte el az első helyezést, hisz olyan természeti látványosságokat utasított maga mögé, mint a folyó nélküli Asik-asik vízesés, Ausztrália vízszintes vízesései, vagy a New York államban található Eternal Flame Falls, amely mögött egy természetes örök láng ég.

A Bigéri vízesés attól különleges, hogy nem egyetlen széles sugárban ömlik le a víz, hanem 45 apró párhuzamos szálra bomlik a vízfüggöny. A vízesés másik gyönyörű jellegzetessége a sziklán vastagon álló moharéteg, ami lágy, zöldes csillogást kölcsönöz az egyedülálló természeti látványosságnak.

http://www.agraroldal.hu/erdely-vizeses_img-1.html#

 

Buziásfürdő – a szép, de pusztuló magyar fürdő

Erdély - Partium

A Temesvártól 33 kilométerre délkeletre fekvő Buziásfürdő jellegzetessége, hogy valamennyi erdélyi fürdőhely közül itt láthatjuk a legtöbb sétapavilont.

Fürdőtelepének létezését természetes szénsavtartalmú ásványvizének köszönheti. A fürdőtelepet a XIX. század elején kezdték kiépíteni és 1839-ben nyilvánították hivatalosan gyógyfürdőnek. Gyógyfürdőiben és mofettáiban ma is szív-és érrendszeri, idegrendszeri és emésztőrendszeri betegségeket kezelnek.  2002-ben Buziásfürdőnek 5335 lakosa volt, közülük 265 magyar.

Deák Ferenc is több alkalommal időzött, itt gyógyíttatta magát.

http://www.utazzerdelybe.hu/buziasfurdo.html