Kategória Archívum: Erdély – Partium

Arad – Múzeum, az 1848-49 Magyar Forradalom és Szabadságharc relikvia kiállítása

Erdély - Partium

 

Arad: ismét megtekinthetők az 1848-49-es forradalom relikviái

A Ceauşescu-diktatúra idején felszámolt tárlat számos érdekességet vonultat fel.

Az Arad megyei múzeumban kiállítást nyitottak csütörtök délután az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeiből – írja az Aradi hírek portál.

A múzeum négy termében berendezett, állandónak szánt kiállításon olyan ritkaságok láthatók, mint Kossuth Lajos pipája, a vértanú tábornokok egyikének, gróf Leiningen-Westerburg Károlynak a szívurnája,  Damjanich János vértanú tábornoknak a mankója és összecsukható karosszéke, valamint annak a szekérnek néhány darabja, amelyen 1849 október hatodikán a tábornokokat a vesztőhelyre vitték.

A kiállított tárgyak annak az Ereklyemúzeumnak a gyűjteményébe tartoznak, amely egy 1867-es felhívás nyomán, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon. Az 1893. március 15-én megnyitott múzeum gyűjteménye a szabadságharc vértanú tábornokainak a személyes tárgyai mellett több mint 17 ezer tárgyi emléket és dokumentumot tartalmaz. A budapesti Nemzeti Múzeum valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1848-49-es gyűjteménye után az aradit tekintik a korszak legjelentősebb gyűjteményének.

A kiállítás túlélte a román közigazgatás bevezetését, és a második világháborút, csak 1956 után kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor a raktárak mélyére száműzték. Az Ereklyemúzeum anyagát az aradi múzeum szakemberei 2009-ben és 2010-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Budapesti Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal európai uniós támogatással katalogizálták, restaurálták és foglalták gyűjteménybe.

A múzeum egyelőre nem tud magyar nyelvű tárlatvezetést biztosítani.

http://foter.ro – 2015. október 2. péntek, 10:00 – béel

Gyulafehérvár – székesegyház

Erdély - Partium

A középkori tornyok közötti boltozatos előcsarnok barokk stílusú oromzatát a magyar szentek alakjai díszítik. Alatta kora gótikus kapu nyílik. A déli mellékhajóban Váradi Ferenc püspök reneszánsz lépcsőjének közelében többek között Hunyadi János és László síremlékeinek töredéke látható. Közelükben, egy falfülkébe építve az első székesegyházból származó „Maiestas Domini” dombormű található. A „régi sekrestye” a második székesegyház bővítésével keletkezett a 13. század elején. Építésekor lebontották az első székesegyházhoz tartozó keresztelőkápolnát, melynek ma már csak félköríves szentélye emelkedik ki a padozatból. A 17. században ebben, a mellékhajótól is elkülönülő térben őrizték a gyulafehérvári káptalannak – Erdély legfontosabb hiteleshelyének (azaz a korszak „közjegyzőjének” – a levéltárát és a fejedelmi könyvtárat. A hiteleshelyek az írásbeliség elterjedésével a 13. századtól a különböző oklevelek, iratok, adománylevelek stb. hitelesítésével és másolatok őrzésével foglalkoztak. A főszentély több lépésben épült. Oldalfalaiban két késő román kori Szent Mihály-dombormű található. A főoltár felépítménye – Batthyány Ignác püspök megrendelésére – Hoffmayer Simon munkája. A Várdai-kápolna ugyancsak bővítés eredménye. Padozatában a Széchy-családból származó két erdélyi püspök, András és Domokos, valamint Czudar Imre sírlapjai, mellettük Izabella királyné és fia, János Zsigmond fejedelem 1570 táján készült tumbái állnak. A Lázói-kápolna – vagy Lászlai-kápolna – Erdély legkorábbi reneszánsz stílusú építménye. A székesegyház román kori főhomlokzata előtt álló oszlopcsarnokból alakíttatta ki Lászai János kanonok a Hívő Lelkek oltára számára 1512-ben. A kápolna külső díszét bibliai és mitológiai hősöket, illetve a magyar királyokat ábrázoló domborművek emelik.

http://minihungary.eu/makett/gyulafehervari-szekesegyhaz/

Gyulafehérvár – Hunyadiak síremléke

Erdély - Partium

A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajójában három Hunyadi síremléke áll: ifjabb Hunyadi Jánosé (+1440), Hunyadi János öccséé, Hunyadi János kormányzóé (+1456) és Hunyadi Lászlóé (+1457). Hunyadi János síremlékében csak a két hosszanti oldal korabeli, a rövid oldalak és a fedőlap 16. századi. A hosszanti oldalak csatajelenetet és fogolykísérést ábrázolnak.

Az ifjabb Hunyadi Jánosról, a törökverő hadvezér öccséről igen keveset tudni. Születésének ideje ismeretlen, halálának évét 1440-re, vagy 1441-re teszik. János bátyjával együtt viselte a szörényi bán címét 1439–től haláláig. Valószínűleg egy török elleni csatában esett el. Gyulafehérvárott temették el, de földi maradéka nem a síremlékében nyugszik.

http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Tortenelem/tort_alm_2hunyadi.htm

Kolozsvár – Borza Sándor Botanikus kert

Erdély - Partium

Már a XIX század Kolozsvárában megindul a szervezkedés egy nagy, úgynevezett Fűvészkert megalakítására. A hajdani Majális utca 42 szám alatti, az Erdélyi Múzeum Egyletnek, Mikó Imre által adományozott kert, már a XIX század végén melegházzal és külföldi kapcsolattal rendelkező füvészkert volt. A XX. százád elején Richter Aladár vezetése alatt tovább fejlődött.
Sikerült kieszközölnie, hogy a magyar állam fölvásárolja a Majális és a Kert utca közti, a Cigánypatak két partján fekvő, közel tízhektárnyi területet. Aztán jött a háború, és a fűvészkertben élelmiszernövényeket kezdtek termeszteni. Csak a háború után, 1920-tól, Alexandru Borza igazgatósága alatt, kezdhették el a kert áttelepítését a Cigány patak két oldalára.
Jelenleg a 14 hektárnyi területen több mint 10 000 növény él, a föld minden kontinensének legszebb fajtái. Itt rendezték be a Növénytani múzeumot, amely 6 900 tételt foglal magába, de itt található az egyetem herbáriuma is, amely több mint 635 000 növényt tartalmaz. A hat üvegház megfelelő környezetet teremt az ott élő trópusi és szubtrópusi növényeknek.
A Római kertet, ismertebb nevén Pliniu kertjét, Ceres istennő szobra uralja. Ide hozták azt a két koporsót is, amelyek a római város Napoca területén végzett ásatások során kerültek elő. A kertrészben olyan növények élnek, amelyek a római kori településeket díszítették.

http://www.welcometoromania.ro/Cluj/Cluj_Gradina_Botanica_m.htm

Nagybánya – Ásványtani Múzeum

Erdély - Partium

1989-es év a Nagybányai Ásványtani Múzeum megjelenését is jelentette. Az első ásványgyűjtemény 1969-ben állt össze, 1502 darabból állt, de nem vették leltárba, és nem is határozták meg őket. A szebbnél szebb kövek a Megyei Múzeum egyik raktárában várták a szebb jövőt.
Lassacskán, nagylelkű embereknek és sok földalatti órának köszönhetően, a gyűjtemény kezdett növekedni, 1975-ben meghaladta a 3000-et. Ez a következő évben már indokolttá tette a Megyei Múzeum új, ásványtani részlegének megnyitását. Újabb 10 év múlva, 1985-ben, az ásványok száma meghaladta a 14000-et.
A részleg további fejlődése új múzeum kialakítását eredményezte. 1988-ban a múzeum beköltözött a mostani épületbe. A több mint 16000 ásvány Kapnikbámya, Herzsabánya, Felsőbánya, Iloba, Zazár, Miszbánya, Borsabánya és Macskamező környékéről került a felszínre.
A jelenlegi épületben 900 négyzeméteren állították ki az ásványokat. Külön terem van az időszakos kiállítások számára, ezenkívül irodák és raktárhelyiségek is helyet kaptak itt. A Nagybányai Ásványtani Múzeum több ritka ásvánnyal is büszkélkedik. A rendkívül bőséges ásványtani kollekciónak köszönhetően a múzeum több kiállítást szervezett már az országban és a határokon túl is.

http://www.welcometoromania.ro/Baia_Mare/Baia_Mare_Muzeul_Mineralogie_m.htm

Érdekesség!

Az első 4 ásvány az egész világot tekintve csak itt  É- Erdélyben , a  környéken található!
A klebelsbergit Klebergsberg Kúnó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterről van elnevezve! (2. és 3. kép)

Kolozsvár – Kereskedelmi és Iparkamara

Erdély - Partium

A kolozsvári megyeháza épülete az 1989 December 21 (volt Belső-Magyar utca) sugárút 58. sz alatt található. Az épület 1940-ig a Kereskedelmi és Iparkamara székhelye volt. A kétemeletes, manzárdos saroképület szecessziós stílusban épült, reneszánsz, gótikus és népi motívumokkal. Homlokzatát több torony díszíti, ablakai és ajtói szintén gazdagon díszítettek. Tervezője Huber József, és 1910-ben épült fel.
Az épületben 1990 óta működik a prefektúra valamint a Kolozs Megyei Tanács.
Ezen intézmények működési elvei a törvényesség, a nyitottság, a professzionalizmus, az eredményorientáltság és a köz szolgálata.

http://www.visitclujnapoca.ro/hu/atractii-turistice/monumente-si-complexe-arhitectonice/a-kolozsvri-megyehza.html

Köves- Körös / téli kirándulás

Erdély - Partium

A Petroszi- vagy más néven Köves-Körös a Bihari-hegységben található, Galbenai Alsó-kőközében születik és vele egyesülő Bulz-patakkal robog sebesen a Belényesi-medence felé.
A folyó nevéhez méltó sziklás medrében kisebb zúgok és látványos sziklamedencék láthatóak. A hegyek között kacskaringózó vadregényes patakvölgyében sok szurdok és barlang is található.
A folyó több helyi szakaszát érdemes felkeresni, mert szép túrákat tehetünk a Köves-Körös környezetében.

http://csodautak.blogspot.hu/
Kányádi Sándor

Aki fázik

Aki fázik, vacogjon,
fújja körmét, topogjon,
földig érő kucsmába,
burkolózzék bundába,
bújjon be a dunyhába,
üljön rá a kályhára –
mindjárt megmelegszik.

Templomok szószékei- válogatás

Erdély - Partium

Szószék mint templomberendezés

A keresztény templomokban a román korban még szabadon állt. A későbbi korokban szokásos templomberendezéssé, a templom falából kiugró építménnyé vált. A templom középpontjába valamelyik oldalfal középtengelyében a szószéket helyezték el. A szószékek feljáróját, párkányzatát, talapzatát gyakran falazták, nemegyszer művészi módon kőből faragták (pl. a kolozsvári Farkas utcai református templomban). A hangvetők azonban szinte kivétel nélkül fűrészelt, leginkább a famennyezetek stílusában festett díszítésű asztalosmunkák voltak. A református templomokban kedvelt motívum volt a saját vérével fiókáit tápláló pelikán, amelynek alakját gyakran illesztették a szószékkorona csúcsára. Az épített szószékfeljáró, szószéktalapzat és a szószék párkányzata felületein lévő vakolatdíszítés a 19. század elejétől fogva a forrásává vált lakóházak díszítőmotívumainak is, ezek közvetlenül befolyásolták a lakóházak oromzatának, homlokzatának építészeti kiképzését.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Torda – Kisboldogasszony plébániatemplom

Erdély - Partium

Erdély egyik legszebb és legnagyobb középkori temploma áll Torda főterén. A középkorban Szent Miklósnak, a 18. században Kisboldogasszonynak ajánlották. Késő gótika idejéből származó elemei még mai is gazdag történetét hirdetik. Torda az oklevelekben már a 14. században megjelenik. Első temploma is a régészeti kutatások szerint már ebben az időben állhatott, adatok azonban nem maradtak fenn építésére vagy külső megjelenésére vonatkozóan. A késő-gótikus templom a 15. század végén és a 16. század elején épülhetett a korábbi körbeépítésével. Pár évtizeddel felépülése után azonban a reformáció viharos eseményeinek középpontjába került, újabb és újabb felekezetek között cserélődött, majd a 17. század politikai, harci eseményei is komoly károkat okoztak a templomban. A 18. században, miután ismét a katolikusok kezébe visszakerült, megindultak a helyreállítási munkálatok, amelyek során kialakult mai külső megjelenése. A felújítás alatt készültek mai oltárai, míg a templombelső bútorai, orgonái a 19. század elején készültek el.

Erdély egyik legnagyobb gótikus temploma a 18-19. századi átépítések miatt viszonylag kevés részletében őrzi eredeti megjelenését. A régészeti ásatások szerint a templom helyén álló korábbi templom körbeépítésével jött létre a mai tágas, poligonális szentéllyel és emeletes szentéllyel ellátott temploma, amellyel biztosítható volt a folyamatos liturgikus rend. A körbeépítés a szentély északi oldalán kezdődött el, majd a hajó déli oldala, majd az északi oldal következett. A hajót a kolozsvári Farkas utcai templom főkapujával való hasonlatossága és időbeli egyezése révén a kolozsvári mesterek készítették Bár ugyanezek a mesterek készítették az északi kaput is, annak ideje már a 16. század elejére esik. Homlokzatai még őrzik eredeti középkori kialakításukat a nyugati kivételével, amely a 19. századi átépítések során neoklasszicista külsőt kapott, a Kövecsi templomhoz hasonló megjelenésben. Nyugati homlokzata a nagyenyedi temploméhoz hasonló lehetett.
A három hajósra tervezett templom ma egyetlen hatalmas csarnokból áll, valószínűleg az építés során módosították a terveket, mert sem a pillérek, sem a boltozás nyomai nem maradtak fenn. A 19. századi átalakítások során a mennyezet lejjebb került az eredeti gótika idején kialakítottnál, elvágja a gótikus ablakokat.

A szentély északi falában gótikus szentségtartó fülke, a déli falban míves kialakítású hármas tagolású ülőfülke került kialakításra, amely utóbbinak csillagmustrás „boltozata” is megőrződött. Elkészülésük a 15. század végére tehető. A szentély eredeti boltozata a 17. század második felének viharos eseményei során pusztulhatott el.
A templom keleti oldalán elfalazatott karzat található. Mai szószéke 1824-ben készült Csűrős Antal munkájaként. Mária születése főoltára 1724-ben készült, a Nepomuki Szent János oltárral egy időben. A főoltár Keresztrefeszítést ábrázoló szobrait Hoffmayer Simon, Kolozsvár legjobb szobrásza készítette 1794 és 1800 között.

A 15.században épült egycsarnokos, félig gótikus, félig barokk katolikus templom volt a nagy jelentőségű 1568. évi tordai országgyűlés színhelye. Ezen az országgyűlésen iktatták törvénybe a vallásszabadságot (első ízben a világon) kimondva, hogy minden közösség szabadon választhatja meg vallását.

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2492

Nagyvárad – Szigligeti Színház

Erdély - Partium

A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el.
A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén. Mindkét alkalommal eljutottak a helyszín kiválasztásáig, a tervek elkészítéséig, de mindkét próbálkozás (első sorban anyagi okokra visszavezethetően) meghiúsult. Végül is a század utolsó évtizedére értek be azok a feltételek, amelyek lehetővé tették ennek a színháznak a megépítését.
Az épületnek egyértelműen görög ,,arca” van: a hat monumentális jón oszlop valamint a rajtuk nyugvó timpanon önmagáért beszél, és ez utóbbiaknak allegorikus figurái is az épület homlokzatának klasszikus jellegét hivatottak hangsúlyozni. Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanon domborműveit egy Peller Ferenc nevezetű helybéli szobrászművész alkotta meg. Alig 25 évvel az átadás után a szobrok anyaga már peregni kezdett, majd egész darabok is lehullottak. Ekkor döntött úgy a város, hogy kibontatja a szoborcsoportot. Ez a magyarázata annak, hogy a timpanon háromszöge közel 80 éven át üresen nézte a változatlanságban is változó Bémer teret, mígnem most három éve egy nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád újra be nem népesítette azt.
Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. Amikor az építkezések megkezdése után (szinte napra pontosan) 15 hónappal a színházat átadták rendeltetésének, a felemelő ünnepségre a színház földszinti előcsarnokában került sor. Az átadási aktus tulajdonképpen a korban szokásos zárkő elhelyezésében testesült meg. Egy henger alakú fémszelencébe tették a megelőző díszközgyűlés jegyzőkönyvét ,,a színház szellemi és anyagi megteremtőinek névsorát”, az új intézmény alapító okiratát és ezt – ünnepi beszédek és ceremoniális kalapácsütések kíséretében – elhelyezték az előcsarnokban egy erre a célra kiképzett üregben.
A fémszelence a színház közelmúltban lezajlott tatarozási munkálatainak során 2010 augusztusában előkerült, és hiánytalanul benne voltak mindazok az okmányok is, amelyeket az átadók 110 évvel korábban ott elhelyeztek.

http://www.szigligeti.ro/