Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

A kisméretű, egyhajós, sokszögű szentéllyel ellátott, torony nélküli templom Kalotaszeg egyik legteljesebb templomi berendezését rejti. A döntően 18. század derekáról származó bútorzat java része Umling Lőrinc műhelyének munkája. A cinterem kerítéséhez simulva fa harangláb áll, a kerítésbe illesztett kiskapura – vélhetőleg a haranglábat is datáló – 1748-as évszámot faragtak.

A templom tetőzetét a 20. században újjáépítették. Egy 1912-ben készült fényképen még megfigyelhető a magas, gótikus jellegű tetőszerkezet, amelyet sajnos alacsony hajlásszögű, jellegtelen tetőzettel váltottak fel.

A fa harangláb legkorábbi ismert ábrázolása szintén 1912-ből való. E kép lényegében mai állapotát tükrözi, noha az idők folyamán a harangláb megjelenése lényeges átalakuláson ment át: a kalotaszegi tornyokra jellemző, sarkokon elhelyezkedő négy fiatorony egykori létéről ma csupán a gerendákon megfigyelhető szerkezeti kapcsolatok tanúskodnak.

A harangláb zsindelyfedését az 1970-es években készítették újra. Napjainkra a fedés elöregedett, hiányossá vált, beázott. Ideiglenes megoldásként 2015-ben bitumenes lemez védelem készült a tartószerkezet károsodásának elkerülése érdekében. 2016-ban megvalósulhat a zsindelyfedés felújítása.

Szerző: Sarkadi Márton

A nagyváradi románság vallásos és nemzetiségi életének központjaként számon tartott palota alapítója Demetrie Radu püspök volt, aki számos régi épületet is felújíttatott. Nem sokkal beiktatása után kérte fel a palota épületének megtervezésére ifj. Rimanóczy Károlyt, akinek a nevéhez számos épület fűződik Nagyváradon. Az 1903 és 1905 között épült palotát 1948-ban államosították és 1952-től Népművészeti Iskola, majd Könyvtár működött benne. 1992-ben került vissza ismét a görög katolikus püspökséghez, amely 2005-2006 óta használja azt újból.

A Szent László téren álló palota a 18. századi Nagyvárad legjelentősebb területén épült, a korábbi római katolikus püspökség helyén.
A palota földszintjén az irodák, levéltár, a kanonokok szobái, míg az emeleten fogadóterek, a nagy szalon, ebédlő és a gyűlésterem kaptak helyet. Az épület az eklektika jegyében épült, amelyen a romanika, a bizánci építészet, a neogótika és a szecesszió stíluselemei keverednek. Aszimmetrikus kialakítású főhomlokzata a Szent István térre, a jóval egyszerűbb kiképzésű, szintén aszimmetrikus oldalhomlokzata pedig a Pavel utcára néz. A belső udvar az oldalhomlokzathoz hasonlóan visszafogott stílusú, a belső terekkel ellentétben, amelyeket gazdag díszítés jellemez. Az egyes helyiségek különböző történelmi stílusokat képviseltek. Már a földszinti folyosót is stukkók díszítik, de a leggazdagabban az emeleti terek díszítettek. Különböző dekorációs elemeket vonultatnak fel a termek, így megjelenik az intarziás parkett, különböző falburkolatok, stukkódíszek, festések, porcelán- és csempekályhák, vitrók egyaránt.
A kápolna az udvari szárnyban kapott helyet, amelyben a freskókat 1925-ben Augustin Pall készítette bizánci stílusban, amelyből a többszöri átalakítások miatt ma már csak részletek láthatók.

http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=2335

123►

A freskó (olasz a fresco, affresco) a murális művészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték. A festék a habarcsréteg belsejébe hatol, azzal szervesül, együtt köt meg vele. A falfestészet ettől eltérő módja a szekkó (a secco) technika, amikor száraz vakolatra festenek.

A képeken az alábbi települések freskói láthatóak:

Arad
Bögöz
Gelence
Gyulafehérvár
Homoródkarácsonyfalva
Huszt – Kárpátalja
Kolozsvár
Magyarszovát
Máriaradna
Marosvásárhely
Medgyes
Mezőtelegd
Nagyvárad
Nagyvárad – vár
Őraljaboldogfalva
Szamosujvár
Szatmárnémeti
Székelyderzs
Zeikfalva
Nagyvárad – városháza
Erdély – Altorja

Egyre híresebbek ismertebbek ( látogatottak) a középkori magyar  freskók a régi dicső korokat hirdető templomainkban-Erdélyben. Természetesen más technikával ( pl Szekko,  Secco ) készült impozáns falképek is  készültek – főleg a későbbi századok épületbelsőin. Csodáljuk közösen, ajánlom e középkori  virtuális sétát a magyar történelmi festészetünk kedvelői számára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

123►

Nincsenek ugyan műemlékké nyilvánítva, de említést érdemelnek a szalacsi borospincék. A szőlőtermő vidékeken a legrégibb időktől fogva jellegzetes a domboldalba ásott, helyenként szabályos utcát alkotó pincesor. Napjainkban Szalacson megközelítőleg 970 pincét tartanak számon, ezek a domboldalba vájt pincék úgynevezett pinceutcákat alkotnak. Legtöbbjük még a múlt században épült. A legrégebbi 1803-ra datálható.

http://www.salacea.ro/tortenelem.php

12►

A települést délen dombok (Szalacs-Székelyhídi dombvidék), északon pedig az Ér egykori mocsaras, lápos világa fogta közre. A vörös agyaggal fedett dombok kiválóan alkalmasak voltak szőlőtermesztésre is. S hogy a szalacsi emberek mennyire osztották — osztják ma is — az ókori bölcsességet, miszerint borban az igazság, mi sem bizonyítja jobban, mint a domboldalba vájt, nagy gonddal épített és karbantartott pincesorok, melyek napjainkban megközelítőleg 970 pincéből állnak.

http://www.salacea.ro/foldrajz.php

Csak türelem kell a dolgok megértéséhez, a szép kivárásához- Nagybányán.
Tízen éve járok Nagybányára, folyamatosan figyelem a hatalmas épület sorsát,  alakul-  kicsit nehezen, de az erdélyi magyar szecessziós építészet most már egyik legszebb darabja  látható a képeken.

Méltatlan, sajnos  ilyen a világ: A volt szálloda , kulturális központ, ( a híres Berger cukrászda is itt működött ) nem ment tönkre, pár év még és gondolom élettel is megtelik majd.
Igazán szép lett , a részletek a díszítés figyelemre méltó. Köszönjük Jámbor Lajos és Bálint Zoltán műépítészeknek a terveket,  1910 – 2016.
Természetesen a híres nagybányai festők is szívesen időztek az épület falai között ahol rendszeresen szerveztek bemutatkozó kiállításokat is.

Bagyinszki  Zoltán fotográfus

Az István Király szállót Nagybánya Polgármesteri Hivatala építette 1874-ben, Fésüs Menyhért mandátuma alatt. A szállóban volt egy étterem és egy kaszinó is. Az épületet 1901-ben modernizálták. 1989-et követően a szállót eladták. A törvénytelen eladás miatt kirobbant botrány még ma is tart. Hihetetlen, miként sikerült eladnia az Állami Tulajdon Alapnak a Polgármesteri Hivatal egy ingatlanját. A hotel 1998-ban egy lichensteini cég tulajdonába került. A szerződés értelmében az új tulajdonosoknak 3 év alatt 1.2 millió dollárt kellett befektetniük az épületbe.

2000-2001 között megcsináltatták a tetőt és az épület külsejét. Belsejét teljesen kiürítették az évek alatt, a csupasz falak maradtak csupán. Az új tulajdonosok jelzáloggal terhelték , amikor csak szükség volt rá. A város vezetés tehetetlenül nézi a főtér legnagyobb épületének helyzetét.

http://www.welcometoromania.ro/Baia_Mare/Baia_Mare_Hotelul_Stefan_m.htm

123►

A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla.

A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.

A református temetőben a hegyek tövében idegenvezető – szakértő barátunk: Véső Ágoston festőművész volt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”

Aulich Lajos

12►

Várát 1272 és 1275 között Pál szörényi bán emeltette, birtokközpontnak. Később Kán László, majd 1315-ben Károly Róbert foglalta el. A 14. században királyi uradalom központja volt. 1440-ben I. Ulászló hívei foglalták el, 1444-ben Hunyadi János birtokába került. Hunyadi megépíttette a külső falgyűrűt és kibővíttette a palotaszárnyat. Az 1462-es váci egyezményben, felvidéki váraiért cserébe, Lippával együtt Jiskra János kapta meg, majd az ő halála után Mátyás Corvin Jánosnak adományozta. 1514-ben a védősereg lázadásának köszönhetően került a keresztesek kezére. 1541-ben Izabella királyné is lakott benne. 1551-ben a törökök sikertelenül ostromolták, a rákövetkező évben azonban Ferdinánd-párti védői föladták a törököknek, akik ezután 1595-ig birtokolták. 1595-ben Borbély György foglalta vissza. 1602-ben Székely Mózes a temesvári pasával elcserélte Kladova váráért. 1616-ban Bethlen Gábor serege foglalta vissza, de hamarosan ismét török kézre került. 1688-ban Caraffa vette be. A 18. század elején még 130 főnyi őrség állomásozott benne.[2] 1788-ban rendelték el kiürítését és felrobbantását.

Szerb lakosságának legalább egy része 1752-ben valószínűleg az Orosz Birodalom területén létrehozott Új-Szerbiába települt, ahol Solmos néven alapítottak új falut (a mai Sztecivka a Cserkaszi területen). 1761-ben II. József látogatta meg a helységet. 1771-ben száz jobbágy- és nyolc zsellércsalád lakta. 1784 novemberében a vár alatt szenvedett vereséget a császáriaktól Horea egyik, a Maros völgyén lefelé vonuló csapata. A 18. század végén gabonát és bort termelt, két kőbányáját művelték (jól faragható gránit), erdeje az egyik legnagyobbnak és legszebbnek számított Arad vármegyében.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1234►

Biharfüred különleges tisztaságú, ózondús levegőjű klimatikus gyógyhely. Bihar megyében található, Nagyváradtól 80 km és Belényestől 25 km távolságra, 1102 m tengerszint feletti magasságban.
A település a minden oldalról magas hegyekkel zárt, szélvédett Jád völgyben helyezkedik el, köröskörül rengeteg fenyves veszi körül.és számos látványos túraútvonal indul innen.
Régóta és messze földön ismert volt az itteni 5,5 C0-os Csodaforrás (Izvorul Minunilor), melynek a fürdő létrejöttét köszönheti.
A gyógyhatásúnak gondolt hideg vízhez az egész környékről zarándokolt a nép enyhülést keresve bajaira.
Ekkor még csak egy esztena (pásztortanya) nyújtott itt menedéket, innen ered a hely román neve is.
Ez a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye.
Régen a belényesi görög katolikus püspökség birtokát képező pihenőhely volt, ma kiépített üdülőtelep. Télen 5-6 hónapig síelésre alkalmas hó borítja a közvetlen környékén kiépített sípályákat.
Az 1400-1600 méteres hegyekkel körülvett telep ózondús levegője, előkelő csendje, a napsugárzás biztos gyógyulást nyújt vérszegényeknek, tüdőbetegeknek, idegi kimerültségben szenvedőknek, de főleg Basedow-kórosoknak.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.
Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető.
A térség erős vidéki jelleggel bír.
A falvak, a hűen őrzött hagyományok és színes népviseletek igen vonzóak a turisták számára.
Az étel nem is esik jól egy deci, “egy húzás” pálinka nélkül, mondják a helybeliek.

Látnivalók:
Csodaforrás
Ladolina vizesés
Meziad és Medve barlang
a Boga, a Padis és Ponor vára
Vizes barlang és Pokol völgy
Lesu tó

http://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/biharfured-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-biharfured.html