Kategória Archívum: Erdély – Partium

Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. 1896-1901 között építették, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulója tiszteletére. Ez a gyárnegyedi parókia második római katolikus temploma. Az első régebbi, 1726 körül épült a sörgyár közelében. Az új templom felavatásával egyidőben, a régit átadták a görög katolikus egyháznak, mert abban az időben híveik számára nem tudtak egy megfelelő templomot biztosítani. A hatalmas millenniumi templom neo-román és neo-gótikus stílusban épült Ybl Lajos tervei alapján. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg, orgonáját pedig Leopold Wegenstein temesvári mester készítette. A templom befogadó képessége 3000 lélek.

https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Catedrala_Millennium_m.htm

Berecken született Gábor Áron az ágyúöntő, 48-as szabadsághős és a háromszéki önvédelmi harc jeles tüzér őrnagya, 1814. november 21-én.  Egykori szülőháza helyén álló házat emléktábla jelzi (103 szám), 1992-ben felavatott egész alakos szobra pedig a  római katolikus templom közelében áll. E templom harangot nem öntötték ágyúvá 1848-49-ben, egy másik berecki harangot azonban igen.

(forrás: http://www.utazzerdelybe.hu )

Nem éppen szívderítő látvány volt 23 évvel ezelőtt- még diapozitív koromban….
Fájdalmas tisztelet a romantikus (angol gótikus) stílusú épületért és az egykori történelmi magyar családokért.
Mikó-Teleki kastély, tervezte: Kagerbauer Antal. Átalakítás 1860-1862.
Csodás fekvése van az egykori úri laknak, amely a Maros feletti dombon pompázott egykoron Alsó-Fehér vármegyében.
Az épületet a Teleki család visszaszerezte, vajon mit tudnak kezdeni a teljesen lepusztult épülettel?
Több képpel Én nem fájdítanám a kedves látogatókat, érdeklődőket.

Bagyinszki Zoltán

Az Erdély egyik legjelentősebb és legidősebb, fennálló középkori műemléke 1200 körül épült föl kései, érett román stílusban. Eredeti titulusa Szent Péter volt. Alapítói valószínűleg Kacsics nembeli nemesek lehettek. Eredetileg bencés szerzetesek működtek itt, akik a tatárjárás e vidéket különösen súlyosan pusztító ideje alatt vagy elpusztultak, vagy szétszóródtak. Ezután már plébániaegyházként működött tovább.

A három hajós, téglából épült, bazilikális elrendezésű, keletelt tengelyű templom nyugati homlokzatán toronypár áll. Főszentélye félkörös alaprajzú. Oldalhajóinak mellékszentélyei kívül egyenes záródásúak, míg belül félkörösek. Az egész épületen sok román kori műrészlet őrződött meg: ablakok, kapu, ívsoros párkányzat. A 15. sz. második felében készült a szentély gazdagon faragott, gótikus szentségtartó fülkéje.

1834-ben egy erős földrengés alaposan megrongálta a déli tornyot és mellékhajót, valamint a nyugati homlokzatot. Innentől állaga folyamatosan romlott, végül egy időre teljesen használhatatlanná vált. 1891-ben aztán az evangélikusok – minden engedély nélkül – a déli tornyot és mellékhajót elbontották és egy szakszerűtlen terv alapján újjá kezdték építeni. A műemléki bizottság végül a Sztehlo Ottó által \”korrigált\” tervek szerint hagyta jóvá az újjáépítést. E beavatkozásnak köszönheti a templom mai, aszimmetrikus nyugati homlokzatát.

A templom főhajóját félköríves árkádok választják el az alig fele magasságú mellékhajóktól. A templombelső megvilágítását félköríves záródású ablakok biztosítják. A templom belső falfelületein középkori falfestmények maradtak fenn. A kiemelt főszentély alatt nyomott kosáríves, boltozott kripta van, amely a főhajóból nyílik.

http://muemlekem.hu/hatareset/Evangelikus-templom-Harina–1079

Szász evangélikus templomvár Brassó közelében. Egyedi impozáns középkori épületegyüttes, 53 m magas toronnyal.
(érdekességként- a közelben található a románkori Kisdisznód műemlék temploma is.) A bazilikás elrendelésű templomvárat 1349-ben említi oklevél. Szent Walburga tiszteletére szentelték fel.
Tornyán helyezték el elsőként a toronyórát Erdélyben. A románkori templomvárat több török támadás éri, a XV. század végén kijavítják és bővítik gótikus stílusban.
Kettős ovális védőfalat kap-belül gyilokjáróval. tornyokkal és vizesárokkal veszik körbe, kettős felvonóhíddal lehet csak a belső udvarba jutni. 1601- ben Basta generális hadai elfoglalják az erődítést. 1658-ban a tatárok égetik fel a falut. Az evangélikus templom sekrestyéjében csodálatos reneszánsz –papi síremlék található.

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Tartalom-szöveg: Csorba Csaba – Tóth Kiadó, Debrecen-Erdélyi templomok c. albumából

Bagyinszki Zoltán

Székelyföld egyik legszebb kastélya – volt akkor, amikor diára fotóztam 20 éve, Sajnos a mai internetes képek alapján pusztulásra ítélték romániában.
Ez a szépséges és impozáns egykori késő barokk, magyar rezidencia már tönkrement, romlik – csúnya kellemetlen épület lett manapság Maros- Torda vármegyében.
A hatalmas és szépséges angol park szintén fájdalmas látvány nyújt számunkra. a Bornemisza család után Habsburg érdekeltség lett -vadászkastélyként fogadta a nemzetközi történelmi családok tagjait.
(bővítve, átalakítva, a közelmúltig igényes formában várta a látogatókat.)
A XVIII. századi manzard tetős, L. alaprajzú épület a XIX. században többször átalakult-bővült. Hátul közép és oldalrizalitok díszítik. A tornyos, 85 m -hosszú hossz főhomlokzat igazán látványos amelyhez szép kápolna is csatlakozik. Az épület otthont adott a Teleki Sámuel vadászati és trófea gyűjteményének. Híres, látogatott volt a Kárpátok hegyeinek tövében létesített 10 hektáros dendrológiai értékekkel bővelkedő idős parkja.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a a történelmi Magyarországon c. tartalmas képes albumából, Tóth Kiadó.

12►

Még egy kis személyes történet:
A készülő Reneszánsz építészeti album teljesen megbabonázott, az alig ismert- középkori “török időkre vonatkozó” magyar művészet, természetesen a nem bekebelezett és lerabolt területeink csodáira gondolva.
Hirtelen kötelező, fontos feladat lett a kolozsvári reneszánsz fotózása, Zsókával megbeszéltem – a munkahelyemről szabit kértem és fogam magam beültem a kocsiba irány a kincses Kolozsvár.
A múzeumról hallomásom volt. akkor még nem is sejtettem milyen reneszánsz kincseket produkált számomra a város (ismertem már a Szabó bástyát és a Református templomi extra szószéket). De amit láttam a jellegtelen látogatóktól mentes múzeumban az felülmúlta a várakozásomat. Az indulás sem volt akármi – sötét, félig zárva, az igazgató nem volt bent-és hát nem igazán lehet fotózni sem.
Izgalmas, türelmetlen várakozás.
Szerencsémre magyar hölgy volt az intézmény vezetője. A pénztáros segítségével kierőszakoltam egy telefonos elérhetőséget. A vezető t elérve elmondtam mi járatban vagyok, aki hála készséggel bejött és megmutatta a reneszánsz kőfaragásokat, síremlékeket, kapukat, tumbákat, művészeti régészeti étékeket. Emlékszem a meglepetésemre – ilyen dolgokat lehet itt látni az egykori magyar polgárság-nemesség kultúrájából? Hihetetlen!
majd még jött hozzá a Szent Mihály templom- sekrestyéje. Oda bejutni is igényelt egy kis határozottságot. és 20 Euro baksist. Mindössze 2 perc állt rendelkezésemre a szürke díszbejárat rögzítésére.

Bagyinszki Zoltán

a Magyar gótika legelső alkotása, érdekes módon Erdélyben készült és ott sem az ismert nagyvárosok egyikében.
Ez mindenképpen elgondolkoztató , ott valami nagy dolognak kellett lenni az Árpád haza idejében.
A fogarasi –medencében 1202-ben alapította I. Imre királyunk a ciszterci monostort. Európa legkeletibb ciszterci építészeti együttese.
A XIII. század közepén épült, francia betelepített szerzetesek tudásának-jelenlétének köszönhetően. Az érett gótika burgundi stílusában.
A korai főleg faépítmyényt a tatárjárás után újjáépítették. Háromhajós, egyszentélyű, keletelt bazilika, Ny-i homlokzatán rózsaablakkal – ennek csak a helye látszódik.
A közismert bélletes csúcsíves díszes kapuzattal. Jellegzetes kerci kör alakú ablakok díszítik körben a szentélyt. A homlokzati fal mögött az egykori nagyméretű főhajót csak elképzelni tudjuk.
A XIII. században a “kerci műhelyt” –híres kisugárzó,mintaadó építőműhelyként tartották számon A XVI. században indult pusztulásnak – de védelmi szerepét megtartotta.
Tornya 1495- ben készült, 1550 körül alakították szász evangélikus templommá. A templomhoz kapcsolódva látható a z egykori kolostor épület romjai.
Erdélyi templomok –160 oldal /Tóth Kiadó.

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Szöveg: Tatár Sarolta

12►

Ismét azzal a tudattal vagyok-voltam, hogy az erdélyi Marosvécs település a báró Kemény-várkastély, a reneszánsz értékünk a honlapomon van már évek óta. Egy újságcikket olvasva ránéztem – NINCS !- most pótolom, hiszen feltétlen itt a helye.
A két Bagyi Zoli alkotásaiként ajánlom Önöknek. Három alkalommal is jártam a kastélyban és a parkjában – ami nem volt könnyű a román valóságban, csak alkuk sora és reménykedő szerencse, magyar könyörgés hozott sikert. Közben gyorsan kellett körbejárni nehogy baj legyen, amit a magyar portás kért, a diszkréciót, a sietséget. Nem volt szabad látogatni- a trianoni határokon túlra került műemlékben elmeintézet, tébolyda üzemelt évtizedeken át a magyar kultúra fellegvárában Erdélyben. Az Erdélyi Szépmíves Céh, az Erdélyi Helikon a magyar irodalom és történelem krémje találkozgatott és alkotott itt 1926- és 42 között. báró Kemény János szervező munkájának köszönhetően. Akkor még volt Erdélyi gondolat. Legutóbb a borszéki utam során integettem neki a Maros partjáról. A Kelemen-havasok lábánál lévő értékes reneszánsz rezidencia (1537-58), Maros-Torda vármegyéből bekerült a magyar történelmi kastélyokat bemutató könyvem lapjaira is.
A 3-4 szintes saroktornyos, reneszánsz kőkeretes ablakokkal fotózható épület belső zárt árkádos udvarral rendelkezik. A termekben megmaradt a faragott fa mennyezet é néhány szép cserépkályha.
Bővebben olvashatunk a témáról Margittai Gábor legújabb sikerkönyvében Láthatatlan kastély címmel – amely bemutatja a család történeté, a reneszánsz kastély történetét és az örökösök harcát a román állami hatóságok packázást, a küzdelmes közelmúltat.

Bagyinszki Zoltán