Sárbogárdon egy tájház várja azokat a látogatókat, akik érdeklődnek a helyi paraszti kultúra és a település helytörténete iránt. A népművészeti kiállítás hátteréül korabeli bútorok szolgálnak.
https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/sarbogardi_tajhaz/
Bp-től 75 km-re, Nógrád megyében, Szirákon épült fel kb 1748–ra a Sziráki Kastély, melynek helyén már II. Géza idejében erődítmény jellegű ispotály állt.
A mai kastélyszállót – a természet lenyűgöző és kikapcsoló közelségén, valamint a számtalan programlehetőségen kívül – különlegessé teszi, hogy valaha a Teleki család tulajdonában állt. A kastélyt egy öt hektáros őspark veszi körül. Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte.
Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.
Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett. Az épület romantikus hangulata ideális helyszínt adhat esküvőknek, családi rendezvényeknek, de ha csupán a hétvégi kirándulásunkhoz keresünk egy kellemes szállást, akkor is érdemes ide ellátogatni, ugyanis a park területén lovagló-, tenisz-, teke- és lőpálya várja az itt megszálló vendégeket. A kastélyt övező hatalmas, öthektáros ősparkban pedig kellemes sétákat tehetünk, vagy az előbb említett szabadidős tevékenység valamelyikének hódolhatunk.
Kastélytörténet: Az első írásos emlékek 1219-ből valók, mely okmányokban arról olvashatunk , hogy ezen a helyen egykor a Johannita lovagok ispotálya állt. Az ispotály erődítmény jellegű lehetett, amely 300 éven keresztül működött. Ezt igazolja a kastély alatt húzódó, részben feltáratlan pincerendszer, a már feltárt, részben jól felismerhető zömök falak és alacsony boltívek.
http://www.elmenyekvolgye.hu/kastelyok/177-sziraki-teleki-degenfeld-kastely
A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt. Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak.
A Bercel Kastély Budapesttől 65 km-re, a Cserhát lábánál, gyönyörű erdős-dombos, nyugodt és csendes környezetben található. A kastély a Kállay család tulajdonában volt a századfordulón. A Kállay család egykori kastélyában a helyi önkormányzat évtizedeken keresztül általános iskolát működtetett, majd 10 éve, egy francia és magyar magánszemélyekből álló társaság álmodta meg a zártkörű tréninghelyszín gondolatát, mely máig töretlen sikerrel működik.
Bagyinszki Zoltán
Több mint 110 éves kézimunka- csodálatos enteriőr Aradon. egy igazi szecessziós palota, benne a patika
amely Budapesten is megállná a helyét, a mai Partiumban található Arad belvárosában.
Végigfotóztam a a történelmi 63 vármegyét de hasonlót keveset láttam. Igazán kiváló minden szempontból.
Ahogyan beléptem ahogyan kedvesen fogadva – fotózhattam a sok szép részlet lenyűgözött.
A SZECESSZIÓS BÚTOROK IGAZAI MESTERMUNKAKÉNT DÍSZELEGTEK. Majd a szemem megpihent a járólapokon.
A kerámia mintázata egyszerű és nagyszerű volt, amelyre azután már rálépni se nagyon mertem.
Patikatisztaság mondja a közmondás, hát igen itt a Földes patikában patikatisztaság volt – nem úgy a város utcáin terein sajnos……
Gratulálva a tervezőnek, Tabakovics Milánnak , az épület külső szecessziós részleteihez és a bútorzat csodás íveihez, faszobraihoz egyaránt.
A kovácsoltvas díszítés, a szép erkélyek részletei még a számítógép rejtett zugaiban várják a bemutatkozás lehetőségét.
Köztudott azért a palota építési költségéhez a kiváló termékeik, elsősorban szépészeti repertoárjuk, testápoló krémjeik segítette a családot.
Bagyinszki Zoltán
Endrődi Salacz Gyula (Gyula, 1832. január 31. – Arad, 1915. július 28.) polgármester.
A gimnázium I. és II. osztályát mint magántanuló, a III-VI.-et Aradon végezte. Az 1848-49. évi szabadságharcban mint hadnagy vett részt. 1849-től a jogi tanfolyamot Nagyváradon, Pesten és Bécsben végezte. A politikai államvizsga letétele után 1855-től 1860-ig a bíróságnál szolgált. 1861. november 21-én az ügyvédi vizsgát letevén, mint gyakorló ügyvéd Aradon telepedett le. 1872-től 1875-ig Arad szabad királyi város tiszti főügyésze, 1875. március 10-től 1901-ig pedig polgármestere volt. Közszolgálati érdemeinek elismeréseül 1900. október 24-én a III. osztályú vaskoronarendet, majd királyi tanácsosi címet s végül “Endrődi” előnévvel magyar nemességet nyert. Képviselővé az 1901-1906. országgyűlésre Arad szabad királyi város választotta meg.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gyulán született és Arad kiváló polgára lett a sikeres városvezető és városépítő – az aradi románok is elismerték városépítő munkáságat.
Gyulán emléktáblát, Aradon szobrot emeletek emlékére. Az aradi városházán kiállításon –archív fotókon is látható Salacz Gyula polgármester alkotó pályafutása.
Sokat járok Aradara, a Városházára is – jóleső érzés ilyen nagyszerű történelmi személyiségekkel találkozni. Tisztelgő találkozásunkat képeken is megörökítettük.
Bagyinszki Zoltán
A gótikus Palácio Nacional de Sintra a térség szívében helyezkedik el és királyi rezidencia volt a XV.századtól egészen a monarchia 1910-es bukásáig. A Pena kastély mellett a másik jól felismerhető ikonikus helye Sintrának a két hatalmas kúp alakú kéményével. A kastély története a VIII. századi mór időkre nyúlik vissza, mikor Umayyad meghódította a hispán félszigetet. Ekkor 2 kastély építettek. Az egyik a hegytetőn volt rálátással az egész környékre ami a mór vár. A másik a völgyben feküdt, ahol a mór uralkodók tábora volt. Első történelmi emlék az arab földrajztudóstól, Al-Bacr-tól származik a X. századból. A XII.században foglalta el I.(Hóditó) Alfonz. A mór uralkodás és az első portugál királyok idejéből nem maradt fennt semmi. A palota legrégebbi része a királyi kápolna, ami valószínűleg I.Dénes uralkodása idején a XIII.század elején épülhetett. Sintra fontossága több okból is megnőtt: például közel volt Lisszabonhoz és szinte kifogyhatatlan vadászterületei voltak. Az első nagyobb mértékű építkezések I.János idejére datálhatóak és ebből az időből származik a palota legnagyobb része, mint például a középső udvart övező épületek. Ide tartozik a homlokzat főépülete a bejárati boltívekkel, a mór stlusú szökőkutas terem vagy a hatalmas kúpos kéményekkel rendelkező konyha.
Két szoba aminek történetét mindenképpen érdemes megismerni. Az egyik a hattyúk terme (Sala dos Cisnes), amit a mennyezetre festett hattyúkról kapta a nevét. A hattyúk III. (Jó) Fülöp házának jelképe, míg a 30-as szám megegyezik a leendő ara Izabella királynő életkorával. A másik a szarkák terme (Sala das Pegas), ami arról híresült el, hogy Philippa királynő rajtakapta I. János királyt, ahogy megcsókolja az egyik udvarhölgyet. Hogy megállítsák a pletykát, kidekorálták ezt a szobát annyi szarkával, ahány nő volt az udvarban, tehát 136-al. Érdekes reakció. A mennyezeten lévő szarkák I. János védekezésének mondatát lobogtatják kis zászlókon azaz “Por Bem – ami annyit tesz: “Így a legjobb mindenkinek”, addig a szarkák lábain lancasteri rózsa van. Philippa válaszát viszont nem tudjuk meg soha. I. János fia, I Eduárd meghagyta a palota részletes leírást, amiből tudjuk, hogy a palota nagy része nem sokat változott az építése óta.
A második nagy építkezési időszak I. Mánuel idejében volt, mikor egy teljes szárnnyal megtoldották az épületet 1497 és 1530 között. Az Arabok terme (Sala dos Arabes) különösen figyelemre méltó a kecses, márvány mór kútjával és a XV. századi csempéivel. Ő építette a címertermet is (Sala dos Brasoes), ami egy lélegzetellálító helység a hatalmas aulejokkal és a fakazettás kupolájával, amin a király és a fő portugál nemesi családok 72 címere van. Vagyis egy már nem, mikor leszedték a Távora család címerét, akik I.József elleni merénylet elkövetésében vettek részt. A következő évszázadokban a nagy földrengésig jelentős átépítés már nem történt csak kisebb felújítások. Szomorú történet, de a palota VI Alfonz király (1650-es években) börtöne is volt egyben, mikor testvére úgy ítélte, túl instabil ahhoz, hogy uralkodjon az országban. Az épületegyüttes az 1755-es lisszaboni földrengés alatt komoly károkat szenvedett, de a beszámolók szerint “régi módon” helyreállították. A nagy földrengés legnagyobb vesztesége az arab szoba feletti torony volt, amely összeomlott.
https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2018/04/14/sintra_kulturtaj_portugalia_744
A romániai Király-erdő délkeleti részén fekvő Mézgedi-cseppkőbarlangot a 20. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Egyéb elnevezései: Czárán-barlang, Czárán-cseppkőbarlang, Meziádi-barlang, Meziádi-cseppkőbarlang, Mézegdi-cseppkőbarlang.
A barlang feltárása a 19. században élt Czárán Gyula (1847–1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.
A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkőalakzatok láthatók itt.
A legnagyobb különlegessége azonban hogy három emelete van, melyek egymás fölött keresztben húzódnak, s e barlangból ered a Meziád-patak is.
A barlang hossza a későbbi feltárásoknak köszönhetően mára már 4774 méter.
A 20. század elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett „csontteremben” sok őskorból származó csontleletet találtak, amelyek a mára már kihalt barlangi medvétől származnak.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A templomot a XIII. században emelték román stílusban, az ezt követő évszázadban már átépítések sorát éli meg. Csúcsíves szentélye az akkori gótikus ízlésnek megfelelő. Ekkortájt kerültek nevezetes freskói is falára. A XIX. században levakolásra és elfestésre kerülnek, ezt követően 1927-ben felfedezik, de ismét eltűnnek, lefedésre ítéltetnek. Mi az oka a sok titoknak és a freskók körüli vitáknak? A reformátusoknál szokatlan élénk templombelső nem minden hívőt hagyott sem a múltban, sem a jelenben nyugodni, így viszontagságai elsősorban ezzel magyarázhatóak.
A hajó, a karzat és a harangláb tornyának földszinti része értékes falfestményeket őriz. A XIV. században festett freskók bibliai és történelmi személyiségeket ábrázolnak. Központi alakjai Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint Mihály arkangyal (az emberi cselekedetek mérlegével) az alsó sorban, valamint a 12 apostol a felső sorban. Jézus ostorozása, az olajban megsütött Szent János, döbbent arckifejezéssel Tamás apostol – különös képek ezek egy református templomban. Az értékes freskók nemcsak a templomhajóban, hanem a szentélyben és a toronyaljban is láthatóak. Ez utóbbiak bizánci stílusban készültek, feltárásuk az egykori lefedés és felfedezés után 2002-ben kezdődött el.
A 2007-ig tartó feltárás során a Szent László legenda egyes részleteit is megtalálták, de a kutatás nemcsak a faliképekre terjedt ki; a hajó egykori ablakának részletei, a sekrestyebejárat és két szentségtartófülke, valamint az egykori elbontott diadalív lenyomata is „felszínre került”. A fakazettás mennyezetet is szépen felújították. A remetei leletek fontosságával szerencsére nemcsak a magyar, de a román kollégák is tisztában vannak már, így remélhetően az utókor számára a költséges állagmegóvás és a még magára várató teljes feltárás is megtörténhet.
A templomudvaron kopjafa emlékezik az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra. Magyarremetén a templom meglátogatásán kívül érdemes ellátogatni 1642-ben épített, napjainkra teljesen felújított vízimalmához is. Izgalmas és látványos föld alatti utazást ígér a közelben található mézgedi cseppkőbarlang is, ide vaslépcsőn elemlámpával csoportos látogatás keretében van lehetőség alászállni.
https://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/magyarremete-reformatus-templom
Vulkán Gyógy- és Élményfürdő Celldömölkön található, Szombathelytől 45 km-re és Pápától 30 km-re. 2005 őszén nyitotta meg kapuit.
A fürdőt zöld övezet veszi körül, hátterében a vulkanikus Ság hegy látható.
A gyógyvíz összetétele: nátrium-hidrogénkarbonátos-, kloridos típusú lágy víz, kis mennyiségű kalciumot, magnéziumot és magas fluorid tartalmú kissé szulfidos meleg víz. A víz mozgásszervi panaszok enyhítésére és betegségek kezelésére alkalmas.
A fürdő külső medence parkját szeretné a város bővíteni kültéri, különféle szolgáltatásokkal felszerelt élménymedencékkel. A fürdőt körülvevő területen szeretnének létesíteni kemping övezetet és szállodaláncot éttermekkel és szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítményekkel.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A közeli vulkánok – egykor és ma aktívan működő belső lávaképződés biztosítja a minősített GYÓGYVIZÉT.
A nagy mélységből érkező természetes 38 fokos gyógyvíz kedvelt a vendégek körében. Az 1600 m2 vízfelület a kültéri és beltéri medencék (8 db.) a szép faborítás családias hangulatot biztosít.
A meleg “beszélgetős” medencék mellett természetesen az uszoda is rendelkezésre áll. A Vulkánban a fiatalok kedvére-igényéra a csúszdák is rendelkezésre állnak.
Bagyinszki Zoltán
