bzadmin archívuma

Küzdelmekkel teli két év után végre a helyére került Attila hun király mészkőszobra, az öt méter magas alkotást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának előterében állították fel és leplezték le pénteken délelőtt, egy nappal az államalapítás ünnepe előtt. Az ünnepségre a határon túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is érkeztek vendégek.

Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte: az eredetünkkel kapcsolatban teljesen egységes és folyamatos ismeretünk és tudásunk volt arról, hogy szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk. A volt tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar hagyományokban és legendákban, a délnémet gesztákban Attilát bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják, aki ha lehetett, megkímélte az ellenséget.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/unnepelyesen-felavattak-attila-hun-kiraly-szobrat-opusztaszeren-fotogaleria

12►

Az idén augusztus 20-án jártam a királyi városban Fehérváron. Valódi ünnepi hangulattal, virágokkal, rendezvényekkel és az osszárium megtekintésének lehetőségével.
(Csak ezen az egy napon nyilvános a csontkamra megtekintése – fotózása.) Éltem az alkalommal készültem rá, érdekes volt a sok száz bedobozolt csontmaradvány között tartózkodni, nézelődni, exponálni.

Illő záróképnek gondoltam a fehér virágokkal dísztett Szent István királyunk, az államalapító uralkodó szarkofágjának ide szánt képeit. Elgondolkoztam az impozáns bazilika méretéről, a sok királyi síremlék gazdagságáról, művészi kiviteléről. Tragédiaként éltem meg hiányukat, hiszen az ország középkori uralkodóinak művészi síremlékeik megtekintését jogos igényként éltem meg itt Székesfehérváron. – De abból mára sajnos csak a csontkamra maradt. Krakkóban, Párizsban, Londonban a királysírokon szinte az egész történelem követhető. Talán egyszer nálunk is… Kevesen tudják, hogy az ország mai területén a sok sok királyi síremlékből talán csak kettő látható, látogatható – Tihanyban és a Budán.

Bagyinszki Zoltán

12►

Dobozi Rk. Szent – Kereszt kápolna és a Wenckheim kripta az egyik legszebb kistemplom és családi mauzóleum Békés megyében található. Neoromán stílust képvisel a múlt század fordulójáról.

A gr. Wenckheim családi kripta felszentelésére az 1900 -as évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt. A kupola szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek. A templom nem különben sok értékkel rendelkező műalkotás, szintén az Ő műveként létesült. a grófi család kápolnájaként létesült. Szerencsénk, hogy a tehetős Wenckheim arisztokrata család ilyen mértékben támogatta és igényelte a művészetek jelenlétét.
Az angol stílusú kastélyparkot 1850 körül telepítették az egykori Fekete- Körös mentén. Sok impozáns lombhullató került a területre dendrológiai értékeket is képviselve. A közelben lévő ipari műemléket, a nagyméretű magtárt és a zabsilót Ybl Miklós tervezte.
A templom főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát.
A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják.
Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé.
A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.

A templom és a kripta kupolája egyaránt egyedi velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak.

Internetről válogatott információk, személyes esztétikai élményekkel.

Bagyinszki Zoltán

12►

A közelmúltban Válaszúton és Gödöllőn jártam kamerámmal.

Erdélyben Válaszúton élt alkotott egy különleges arisztokrata aki tisztelte és csodálta- majd megtanulta Ny. Európában és Kalotaszegen a népi mesterségek 2 válfaját a fafaragást -és a fazekasságot. Ezt követően a báró (1847-1887) hobbiból mesterműveket készített saját barokk kastélya berendezésével – dekorálásával. -ezt a kevésbé ismert csodakastély belsőt most a “nemzet asztalosa” Rostás Árpád barátom rekonstruálja kis csapatával – közben zajlik az értékes épület megmentése teljes felújítása. Kolozsvártól É- ra található a kis falucska -ahol Kallós Zoli bácsi is tevékenykedett.
Feltétlen megemlítendő Gróf Grassalkovich I. Antal egykori kastélyépítő-építtető mecénás arisztokrata is akinek a gödöllői Grassalkovich stílusú kastélyt köszönhetjük.Továbbá Hatvan és Pozsony barokk kastélyait is-e mellett még több mint 30 templomot hazánkban.
A gödöllői királyi kastélyt előbb a szovjetek katonái, majd a kommunisták barmolták szét……többek között szétverték és eltűnt a kastélyban lévő – a bárótól ajándékaként kapott szépséges remekmű, a kandalló-/ kályha is. Szerencsére a válaszúti kastélyban lévő mázas művészettörténeti érték épségben megmaradt- a párja amit szépen lemásolva rekonstruáltak és most a Sisi -kastélyban ismét megtekinthető, itt a honlapon is ( köszönet az országos kastély és várrekonstrukciós programnak!). Válaszúti kastélyban jövőre szintén – amikor befejeződik a nagy felújítás és látogathatóvá válik Erdély- Válaszút egyik legszebb legértékesebb kastélybelsője. Addig csodáljuk a képeket itt a honlapon.Hamarosan egy képsor bemutatja a z alakuló szépséges falépcsőházat-a fogadó teret, faszobrokat korlátokat és a faburkolatokat- a beruházóknak és Árpádnak köszönhetően.

Bagyinszki Zoltán