Egy sikertelen reformkori próbálkozás után az 1850-es évek második fele hozta meg a lehetőséget a Rikánbelőli Kommunitásnak, hogy Háromszéken középiskola létesítését szervezze. Elsősorban a Kommunitás tagjai – a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek –, de főurak, tanítók és hivatalnokok vettek részt a munkában, melynek helyi mozgatója Gödri Ferenc esperes volt. Már 1855-ben felkérték báró Kemény Ferencet és gróf Mikó Imrét, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokait és Bodola Sámuel püspökhelyettest az iskola ügyének pártolására az Egyházkerületi Közgyűlésben.
Gróf Mikó Imre hamar felismerte az iskola alapításának szükségességét és latba vetette befolyását, illetve jelentős pénzadományokkal támogatta az ügyet már kezdetektől fogva.
Több település versengett, hogy otthont adhasson az iskolának. A nemes versengésből a központi fekvésű Sepsiszentgyörgy került ki győztesen, mivel telket és jelentős pénzbeli hozzájárulást ígért. Az iskolaalapítók több pártra szakadtak abban a kérdésben, hogy ipariskola, reáliskola vagy gimnázium létesüljön-e, végül a gimnázium mellett döntöttek, mely értelmiségi pályára készít.
https://szekelymikokollegium.ro/index.php?vm=1
Sajnos a helyi magyaroknak – komoly harcok árán sem volt módja visszaharcolni a méltán híres iskola impozáns épületét.
A román kormány visszaállamosítja az abszolút jogosan őket- a székelyeket illető, egykori magyar Református intézményt, az ügy ismereteim szerint az EU bíróságán folytatódik.
Bagyinszki Zoltán