A Bódva völgyében fekvő, mintegy 2300 lelkes falu, Boldva központjában lévő téren áll a szép arányú, háromhajós református templom, s mellette fölfalazva látszanak a templomhoz egykor északról csatlakozó bencés kolostor falmaradványai. A templomtól délkeletre pillanthatjuk meg a körtemplom (rotunda) föltárt alapfalait is.
Becses nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódexnek egy 1203-as bejegyzése említi először a bencés kolostort, amely ennél korábban épült. A kolostor templomával egy időben (1175-1180 körül) emelték hazánk legnagyobb méretű (átmérője 12 m) körtemplomát, amely a világi hívek lelki gondozását szolgálta (tégláit az 1770-es években hordták el építkezésekhez).
A bencés kolostor nem volt hosszú életű. A második tatárjárás (1285) időszakában fölégették, s az apátság végleg megszűnt, viszont a helyreállított kolostortemplom ettől kezdve a falu plébániatemploma lett. A 16. század közepe óta a reformátusok birtoka lett. 1755-ben tűzvész pusztította a templomot és a falut is. A sérült északi tornyot ezután visszabontották, és csak a délit állították helyre.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából