Havi Archívum: 2016 szeptember 14, szerda

Ravenna – Di Galla Placidia császárnő mauzóleuma (Olaszország)

A nagyvilágról

Galla Placidia mauzóleuma az olaszországi Ravenna kora keresztény műemlékeinek sorát gazdagítja.

A ravennai épületek legtöbbje az 5. század elején a római – milánói ókeresztény hagyományokat folytatta. E vegyes stílust követte a San Vitale-templom (402-425). Ehhez az épülethez kapcsolódik a Galla Placidia-mauzóleum, mely nagyrészt a milánói irányzathoz igazodott.

Galla Placidia Theodosius lánya volt, akit a gótok elraboltak és feleségül adták Athaulf nyugati gót királyhoz (414-ben). Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment III. Constantius császárhoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450).

A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, centrális elrendezésű mauzóleum. Az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentinianus, III. Constantius és Galla Placidia nyugszanak.

Galla Placidia mauzóleumának alaprajza még nyomon követhető Theoderik síremlékén és az Ariánus keresztelőkápolnán – ugyancsak Ravennában.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ravenna – Sant’ Apollinare Nuovo-bazilika (Olaszország)

A nagyvilágról

A Sant’Apollinare Nuovo-bazilika ókeresztény templom Ravennában és – mint Ravenna többi bizánci eredetű temploma is – a belső falakat díszítő mozaikokról híres. Ravenna más ókeresztény templomaival együtt a Sant’Apollinare Nuovo is az UNESCO kulturális világörökség védelme alatt áll.

Története:

A ariánus templomot a keleti-gót király Theoderik emeltette saját sírkápolnájának a 6. század első negyedében (így van lejegyezve a Liber Pontivicalisban) Az templom eredetileg Kr.u.504-re van datálva.

Kr.u. 540 után, mikor a bizánciak elfoglalták a várost, minden ariánus keresztény templomot átvett a katolikus egyház és ezt a templomot Tours-i Szent Mártonnak szentelték. A 9. század közepén kapta a bazilika mai nevét, mikor Ravenna első püspökének Ravennai Szent Apollinárisz relikviáit a Sant’Apollinare in Classe templomból ide áthelyezték, a másik templom ugyanis a városon kívül volt és fosztogatók könnyebben hozzáférhettek volna. A kiegészítő Nuovo jelzőt azért kapta a templom, hogy megkülönböztessék egy másik kisebb és régebbi templomtól, amelynek San Apollinare in Veclo volt a neve.

Az épület:

A homlokzatot ma egy 16. századból származó márvány oszlopsor takarja el. A cilinderformájú, 38 méter magas harangtorony a 9. vagy 10. századból származik. Az alsó szinten egyíves, a felsőbb szinten kétíves, legfelül pedig háromíves román korszakbeli ablakok találhatóak, ennek következtében a torony karcsúbbnak tűnik.

Belső tér:

Belül (42 × 21 m) három hajóból áll, 24 korinthoszi oszlop. a 16. században az oszlopokat 1,2 méterrel megemelték. Az apszist 1950-ben felújították. Valószínű, hogy eredetileg mozaik díszítette, amely azonban egy 7. századi földrengés során elpusztult. A mostani kazettás mennyezet a 16. századból származik, és az eredeti mennyezetet helyettesíti.

A mai mozaik nagy Nagy Teoderik idejéből származik. 13 négyzet található minden falon, amelyek Jézus életének részelteit mutatják be. Balra látható a 22 szűz processziója aranyszövésű tunikában fehér fátyollal, akik a három királyokat követik. Ők a trónoló, Jézust ölében tartó Máriához sietnek. A jobb oldalon a 26 mártír processziója látható, akik egyszerű fehér köntöst hordanak. Csak az elöl haladó Szent Márton öltözött lilába a templom patrónusaként. A mártírok Krisztushoz közelednek, aki angyalok között trónol. Krisztus kezében 1860-as restauráció óta van jogar. Eredetileg nyitott könyvet tartott a kezében Ego sum Rex gloriae (Én vagyok a dicsőség királya). Figyelemreméltó még a mozaik, amely a templom bejárata fölött Theoderik palotáját illetve a város Classe nevű kikötőjét mutatja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyula – Nyári Művésztelep kiállítása 2016. Kohán Képtár – válogatás

Gyula városa

Immár 35.000  fotó tekinthető meg rendszerezett formában a bagyinszki.eu honlapon!

A sort a Gyulai Művésztelep nyári vázlatkiállításának bemutatása kezdi (zárja).
Néhány év távlatában már sikernek érzem a napi átlag 3-400 látogatót 5-600 letöltő érdeklődőt az értékek bemutatására törekvő bagyinszki.eu honlapon.
Sok idő, sok munka, sok szervezés, sok km, sok energia amit a fenti 35.000 -es szám feltételez.
ELSŐDLEGESEN A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG – HAZÁNK VONZÓ LÁTNIVALÓIT, TÖRTÉNELMÉT, MŰEMLÉKEIT, MŰVÉSZETÉT, FONTOSABB RENDEZVÉNYEIT, ÉRTÉKEIT, TERMÉSZETI ÉRDEKESSÉGEIT REJTI A WEBSITE SZÍNES KÉPANYAGA. ( Gyula a kellemes alföldi kisváros a lakóhelyem, érthetően kitüntetett helyet foglal el a képek, városok, települések sorában).
Népszerű a dolog, sokan keresnek itthonról külföldről, e-mailen kérnek képeket, gratulálnak , értékelve a munkát, a képeket, a fotókat-  további jó utat kívánnak a folyamatos tartalmi bővüléshez. Bízom benne , hogy a határon túli barátaink honfitársaink is rátalálnak a mi közös szépségeinkre Európán kívül a tengeren túl is.
A népszerű ismeretterjesztés mellett számomra fontos, és valódi motiváció: tudatni- megmutatni a nagyvilágnak 1000 év tágabb körben értelmezett magyar kultúráját a Miáltalunk létrehozott értékek magyar mivoltát, elsődlegesen itt a Kárpát-medencében !

Köszönöm az érdeklődést, a megerősítést, a barátok kollégák segítségét, a család türelmét.

tisztelettel: Bagyinszkli Zoltán fotográfus a történelmi Magyarországról  / folyt. köv.

2016. szeptember 08.

 

Békéscsaba – Erkel utca – táblás ház

Határon belül - 93.000 km2

Erkel Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulóján avattak emléktáblát Békéscsabán az Erkel utca 16. számú ház falán.

A márvány emléktáblán Erkel Ferenc bronz plakett látható.
A plakett bal alsó szélén MB alkotói szignó, fölötte ívben MCMXXXVI

Az emléktábla szövege:

Hirdesse e tábla
Erkel Ferenc
Gyula, 1810. november 7. — Budapest, 1893. június 15.
zongoraművész, zeneszerző, karnagy,
a Magyar Nemzeti Opera megteremtője
emlékét, születése 200. évfordulóján!

“Isten álld meg a magyart …”

Állíttatta: A Magyarok Világszövetsége,
2010. november 7.

https://www.kozterkep.hu/~/26650/Erkel_Ferenc_emlektabla_Bekescsaba_2010.html

Trieszt – belváros (Olaszország)

A nagyvilágról

A város arculatát két monumentális épületegyüttes szabja meg, az egyik a Trieszt felett magasodó San Giusto Katedrális a San Giusto Erőddel, melyet a 15. században kezdtek építeni s közel 160 évig épült, a másik a belvárostól csupán három kilométerre fekvő, szépséges, XIX. századi, romantikus Miramare-kastély (Castello di Miramare). Utóbbi Habsburg Miksa osztrák főherceg és felesége, Sarolta hercegnő részére épült, de Erzsébet királynénak, Sissinek is kedvenc nyári tartózkodási helye volt. A San Giusto erőd kupoláiból fenséges látvány tárul a városra, környező hegyeit és a tengert is beláthatjuk odafentről. A katedrálishoz tartozó templomon túl, érdemes a Lapidáriumot is felkeresni, ahol a városban felfedezett római és középkori relikviákat is megcsodálhatjuk. A vadregényes Miramare kastély nemcsak kívülről nyújt felejthetetlen látványt, korhűen berendezett, belső szobáit, a tróntermet és a kastélyparkot is érdemes bejárni. Míg az egykori istállóépületek ma időszakos kiállításoknak adnak otthont, a régi üvegház épülete patinás bájt sugároz magából.

Trieszt múzeumainak sorából kiemelkedik a Museo Revoltella. Az intézményt 1869-ben Baron Pasquale Revoltella ajándékozta a városnak, aki nagy patrónusa volt a művészeteknek, s imádta avantgarde munkákkal körbevenni magát. A Múzeum 19. századi, olasz gyűjteményén túl, érdemes a modern és kortárs műveiből nyílt tárlatot is végignézni. A trieszti művészettörténeti múzeum a környéken feltárt prehisztorikus és előember maradványok bemutatására szakosodott, de kínálatában találunk római korabeli és középkori szobrokat, egyiptomi, görög és római régiségeket, sőt egy jelentős érmegyűjteményt is. Végül a Vasútmúzeum érdemel említést még, ahol az egykor Triesztben közlekedő, ló vontatta gőzös prototípusát is szemrevételezhetjük.

A város római eredetére utal a San Giusto hegy lábainál fekvő, tengerre néző Római Színház. Színpada feltehetőleg fából épült, a színházat díszítő szobrokat ma a Városi Múzeum őrzi.

A Győzelem Világítótornya, a trieszti építész, Arduino Berlam, és a szobrász, Giovanni Mayer, kifejező alkotása. Két fontos funkciója van. Egyrészt a tájékozódást segítve megvilágítja a trieszti öblöt, másrészt az első világháborúban elesettek számára állít hősi emlékművet. A látnivalók közül a világítótorony arról is nevezetes, hogy Giovanni Mayer győzelem szobra alatt rögzítették az Audace torpedóhajó horgonyát, az első olasz hajóét, mely Trieszt partjait 1918. november 3-án elérte.

Ugyancsak a római építészet kiemelkedő darabja az „Arco di Riccardo” egy augusztiánus kapu, melyet a római korabeli falakkal egy időben, Kr. után 33-ban építettek, az óváros szűk utcácskáján, a Piazzetta Barbacanon magasodik.

Trieszt nem különösebben nagy, így, ha nincs sok csomagunk, nem érdemes buszra szállni, inkább gyalog fedezzük fel a várost. A buszok egyébként szigorú menetrend szerint járnak, igaz a menetsűrűség elég ritkás, egyes járatok akár 30 percenként is közlekedhetnek. A buszjegyek ára 1 euró, és a trafikokban válthatjuk meg őket.

A helyi büfék kínálata sokszínűséget tükröz, az osztrák és a szláv tradíciók nyomát őrzi. Érdemes megkóstolni a caldaiat, a helyi főtt disznóhúst, a gnocchit, valamint a rizottókat. A helyi pékségekben a leghíresebb osztrák sütikből is falatozhatunk. A Sacher torta mellett a helyi rétes variációk népszerűek, és a chiffeletti olajban sütött, fánkszerű tésztájával.

Trieszt kávéházai az 1700-as évek óta jelentősek. Az 1914-ben nyitott Caffé San Marco ma is a legnépszerűbb a fiatalok és a turisták körében. A bécsi bájt sugalló Caffé Pasticceria Pironában James Joycera emlékezve, aki egykor lelkes látogatója volt az egységnek, ugyancsak finom süteményeket kóstolhatunk.

http://szallashelyek-utazas.info/trieszt-latnivalok/

Mezőhegyes – Nóniusz ló-szerszám

Határon belül - 93.000 km2

A lovak használatakor alapvetően a következő felszereléseket használjuk: kötőfék, kantár, zabla, nyereg, illetve fogatolás esetén a hám. A felszerelésekkel kapcsolatban vannak bizonyos követelmények, amelyek elsősorban az anyagukat, a tárolásukat és karbantartásukat illeti. Célszerű, ha a felszerelés jó minőségű bőrből készül (kivétel a zabla), melyeket rendszeresen karban kell tartani és ellenőrizni, hogy nem repedezett, töredezett-e a bőr, mert az komoly baleseti forrás lehet. A nem rendszeresen ápolt és karbantartott szerszám sokkal gyorsabban elhasználódik és tönkremegy. A nem kellően karbantartott felszerelések, a kemény, repedezett bőrszíjak, az izzadságtól megkeményedett filcek (nyeregalátétek, izzasztók) „feltörhetik” munka vagy lovaglás közben a lovat.

Fontos, hogy a szerszámokat száraz helyiségben (szerszámoskamra, nyerges) tartsuk, mert ellenkező esetben magukba szívják a nedvességet. A helyiségek legyenek világosak, tágasak, és legyen bennük egy kialakított rend, amely biztosítja a gyors és könnyű kezelést, a szerszámok áttekinthetőségét és elkülönítését. Minden lónak külön felszerelése legyen. Ez azért fontos, mert a szerszám beállítása és csatolása egy-egy adott lóra történik. Használata után, amikor a lovat lenyergeltük, illetve kifogtuk a nyeregből, a hámot tegyük állványra, a kantárt pedig akasszuk fel. A szennyeződött részeket nedves ruhával töröljük át és hagyjuk megszikkadni. Szikkadás után nyeregszappannal, bőrápoló pasztával kenjük át a bőrrészeket, de amikor azt a bőr beszívta, puha ruhával töröljük fényesre. A zablát és a kengyelt töröljük szárazra. Az izzasztófilcet, nyeregalátétet hagyjuk megszáradni, majd száradás után gyökérkefével keféljük át, hogy puha maradjon. A naponkénti karbantartás ellenére időnként ki kell mosni, hogy a beszívott izzadtságot eltávolítsuk.

A Nóniusz (lófajta):

A fajta az angol félvér jellegűek egyik legtömegesebbike. Két típusa alakult ki, a nagyobb testű, jórészt fekete mezőhegyesi, valamint a kisebb, szikárabb, többnyire pej színű hortobágyi. A sárga színű egyedeket nem törzskönyvezik. Bottal mért marmagassága 155-165 cm.

Munkakészsége páratlan. Nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes igásló és fogatló valamint nagyszerűen bevált az ugrósportban. A hobbi lótartásban is bizonyított, mint mindenes.

A fajtát jelenleg megpróbálják könnyedebbé és gyorsabbá tenni, angol telivérek tenyésztésbe állításával (cseppvérkeresztezés). Ezek a nóniuszok már inkább megfelelnek a mai fogatsport követelményeinek.

http://www.georgikon.hu/tanszekek/takarmany/TAMOPLoteny/ch03s03.html – részlet

Gyulai Almásy – kastély látogatóközpont

Könyvek

 

 

Gyulai Almásy – kastély látogatóközpont

Trieszt – Trieszt és a tenger (Olaszország)

A nagyvilágról

Trieszt 1918-ig a Habsburg Birodalom része volt, annak legfontosabb hajózási és hadikikötőjeként. Itt határozták meg az Adria feletti magasságot, mint a korábbi magyar magasságmérés alapját is. A város a saint-germaini békeszerződéssel került aztán 1918-tól Olaszországhoz, így bármerre megyünk, a Monarchia visszaköszön.

Nézzük meg a kikötőt, ahol – ha szerencsénk van – éppen parkol egy méreteivel is tiszteletet parancsoló tengerjáró.
Mindenképpen érdemes végigsétálni az Audace mólón, melyről – miközben körülvesz a tenger illata – igazán szép látványt nyújt a város. Sötétedés után pedig az elegánsan kivilágított Piazza dell’Unità d’Italia fényei innen csak igazán szemet gyönyörködtetőek.

A stand sziklás és hosszú, a sötétkék, sós víz hamar mélyül, van ahol eleve 1,60 méternél kezdődik.  A parti sétány járdáján, amely nyáron a strand része, szinte talpalatnyi hely sincs: az itt pihenők nagy része nem turista, hanem helybéli. Jönnek a helyi járatos buszokkal egy késő délutáni fürdőzésre. Vállukon egy-egy kisebb méretű táska vagy csak törülköző. Az ember minden generációval találkozhat, de feltűnően sok az idős ember. Jól megférnek egymás mellett itt a parton: Fürödnek, napoznak, olvasgatnak, labdáznak, kártyáznak, isznak egy sört a bárban, esznek egy könnyű snacket, békésen beszélgetnek… mint egy nagy-nagy olasz család.

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/5529/trieszt_light-egy_nap_az_eszak-olasz_kikotovarosban/ – részletek (2012.08.10. – 00:15 | Nora)

Gyula – Íjász VB.2016. – verseny a “gyulai őserdőben”

Gyula városa

Gyula – Íjász VB.2016.  –  verseny a “gyulai őserdőben”

A Kerecsényi László Íjász és Szabadidősport Egyesület által szervezett íjász-világbajnokság nyitóünnepségét augusztus 30-án a várkertben tartották meg. A ceremóniát megtisztelte jelenlétével dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere és Vánky Sebastian, a Magyar Íjász Szövetség elnöke is.

Vánky Sebastian, a Magyar Íjász Szövetség elnöke ünnepi szavaival nyitotta meg a sportrendezvényt. Köszöntötte az első ízben megrendezett Történelmi Íjász Világbajnokság versenyzőit. Kiemelte, hogy ebben az évben már a második íjász-világbajnokság zajlik hazánkban, hiszen két héttel ezelőtt Sopron városa adott otthon a háromdimenziós íjász-világbajnokságnak. Külön köszöntötte a bhutáni csapatot, amelynek tagjaival nagyon szoros kapcsolatot ápol a magyar szövetség. Nemrég az ázsiai ország meghívását élvezhette a magyar delegáció, amelynek tagjai több versenyen is részt vehettek. A versenyen a mennydörgő sárkány országának egykori miniszterelnöke, dr. Kinzang Dorji is részt vesz, aki ajándékot vehetett át dr. Görgényi Ernőtől.

A Történelmi Íjász Világbajnokság augusztus 30. és szeptember 3. között zajlik a Göndöcs-kertben, a várkertben és a Thermal Camping területén. A legérdekesebb programnak a Gyulavár bajnoka íjászpárbaj ígérkezik, ahol a 14 méteres várfalról lőnek majd a versenyzők.

GYULAI HÍRLAP • B. L. • SPORT • 2016. augusztus 31. 11:00 – részlet