KÖNYVTERV!!! Útikönyv a magyar szecessziós építészetről
Egy különleges, érdekes és hiányt pótló könyv elkészítésére vállalkozik Bede Béla és Bagyinszki Zoltán. Céljuk: a hazai szecessziós építészet bemutatása, népszerűsítése. A pozitív ország kép erősítése, tudatosítása a művészet segítségével. (tovább…)
KÖNYVTERV!!! Útikönyv a magyar szecessziós építészetről
Egy különleges, érdekes és hiányt pótló könyv elkészítésére vállalkozik Bede Béla és Bagyinszki Zoltán. Céljuk: a hazai szecessziós építészet bemutatása, népszerűsítése. A pozitív ország kép erősítése, tudatosítása a művészet segítségével. (tovább…)
ÁPRILISI KÖNYVAJÁNLÓ
(Bagyinszki Zoltán és Csorba Csaba – Tóth Kiadó)
Tisztelt Várbarát, Kedves Olvasó!
Nekem a legvonzóbb történelmi műemlékeket, turisztikai látványosságokat, klasszikus fotótémákat a várak, várkastélyok, erődítmények, vártemplomok jelentik: Vajdahunyad, Gelence, Prázsmár, Segesvár, Déva, Arad, Torda, Nagyenyed, Nagykároly igazi nagyágyúk Erdélyben. (tovább…)
Kellemes emlékek, remek műalkotások, csábító utazások Erdélyben.
Megjelent a debreceni Tóth Kiadó gondozásában az „Erdélyi templomok” című album.
A már elkészült fotók és a kiadó tervei alapján a 4 kötetesre tervezett sorozat első részét tartja kezében az olvasó. Templomok, várak, városok, és természeti érdekességek a sorozat tagjai.
Bagyinszki Zoltán-fotó- és Tatár Sarolta- ismertető szöveg- munkája bizonyosan örömet okoz majd Erdélyország barátai számára.
A 3 nyelvű ( magyar, angol, német ) könyv, közel 450 színes felvétel segítségével 160 oldalon ismerteti a 61 templomot. ( Református, Római Katolikus, Evangélikus, Unitárius, Görög Katolikus, Ortodox, Zsidó felekezetek ismert és ismeretlen hajlékait )
Néhány építészeti unicum a könyv lapjairól: Gelence, Brassó, Ákos, Demsus, Énlaka, Fogaras, Máriaradna, Gyulafehérvár, Kolozsmonostor, Csíksomlyó, Nagyszalonta, Somkerék, Segesvár, Torda, Magyargyerőmonostor stb.
Több világörökség is bemutatásra került, mint: Berethalom, Dióshalom, Prázsmár, Szászkézd, Székelyderzs, Szászfehéregyháza – a vár-templomok jelentős része a következő albumban láthatóak majd.
Az igényes képanyag és a tartalmas ismertető szövegek közel 1000 év történelmét , építészetét, díszítőművészetét reprezentálják , valamennyi művészeti-építészeti stílust képviselve. Sok, sok gyönyörű freskó mutatja be e vallásos nép történelmét.
A renovált erdélyi épületek, a kijavított templom belsők a harmadik évezred küszöbén talán kevesebb fájdalmat jelentenek számunkra – vagy most látjuk mit is veszítettünk!?
A keményfedelű, B/4 méretű, térképpel kiegészített első rész a Tóth Kiadó révén novemberben kerül az üzletekbe – kiváló karácsonyi meglepetésként megvásárolható: a kiadó honlapján – www.tkk.hu – található könyvesboltjaiban
2500 Ft, vagy on-line 2000 Ft-os áron.
1500 év a történelmi Magyarország területén.
Fitz József-díjjal kitüntetett sorozat!
Nap mint nap épületek sokasága mellett megyünk el, és észre sem vesszük szépségüket. Új, hatkötetes sorozatunk ezen kíván segíteni, amikor közreadja a magyar építészet történetének gazdagon illusztrált köteteit. Nem titkolt célunk: felhívni a figyelmet hazánk épületeire – mind a történeti, mind pedig az első világháború utáni Magyarország építészeti kultúrájára.
A fotók sok esetben az épület belső terébe is bepillantást engednek, egy-egy motívumot külön kiemelnek. A válogatás összeállításakor a szerzők arra törekedtek, hogy az egyes stílusokat a magyar építészettörténetben betöltött szerepük és a megmaradt emlékek száma szerint súlyozva mutassák be. A kötetek szerzői egy-egy tágabb építészettörténeti korszak kiváló magyar szakértői. Főszerkesztő: Ritoók Pál
A sorozat képeinek zömét ( közel 2000 fotót a történelmi Magyarország területéről ) Bagyinszki Zoltán fotográfus sokévi munka során készítette. A kötetek előszavát Finta József építész írta.
A SOROZATBAN MEGJELENT:
1. A RÓMAIAKTÓL A ROMÁN KORIG
Magyarországi építészet a kezdetektől 1241-ig
2. GÓTIKA ÉS KORA RENESZÁNSZ
A tatárjárástól Buda elfoglalásáig (1241-1541)
3. KÉSŐ RENESZÁNSZ ÉS KORA BAROKK
Buda elfoglalásától a szatmári békéig (1541-1711)
4. A BAROKK, A ROKOKÓ ÉS A COPF
(1711-1808)
5. KLASSZICIZMUS, HISTORIZMUS
A Szépítő Bizottmánytól az Ezredéves kiállításig (1808-1896)
6. A HUSZADIK SZÁZAD
Az Ezredéves kiállítástól a hannoveri magyar pavilonig (1896-2000)
120 oldalon több, mint 200 fotó, Búzás Gergely szakszerű szövegével készült.
A reneszánsz építészet megjelenése Magyarországon egyértelműen a királyi udvarhoz köthető. I. Mátyást Itáliából érkező felesége, Aragóniai Beatrix ösztönözte az építészeti reprezentáció eszközeinek alkalmazására, bár ebben szerepet játszhatott Hunyadi Mátyás nagy elődjének, Luxemburgi Zsigmondnak a példája is. Ez azonban önmagában még nem szükségszerűen eredményezte volna a reneszánsz formák megjelenését a királyi építkezéseken. Ebben – úgy tűnik – nem Beatrix közvetlen befolyását kell feltételeznünk, hiszen egyetlen adatot sem ismerünk, amely arra vallana, hogy ő maga hívott volna itáliai mestereket Magyarországra. Jelentősebb lehetett a közvetett szerepe: talán az építőmesterek között is akadtak olyanok, akik – a humanista Antonio Bonfinihez hasonlóan – az olasz királyné hírére indultak el szerencsét próbálni a magyar királyi udvarba.
Ez azonban valószínűleg önmagában kevés lett volna az itáliai stílus magyarországi meghonosodásához. Szükség volt arra az eleven kapcsolatra, amely már Beatrix érkezése előtt, elsősorban hadiépítészek magyarországi tevékenysége révén kialakult, csakhogy I. Mátyás nagy palotaépítkezéseinek beindulásával egy új műfajra is kiterjedhetett. Mindemellett a Mátyás-kori reneszánsz meglehetősen korlátozott jelenség volt. Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon, jelenlegi ismereteink szerint, egyetlen tisztán reneszánsz stílusú épület sem épült. A reneszánsz stílusban dolgozó kőfaragók, ácsok és más mesterek, gótikus stílusban dolgozó társaikkal együtt, főleg régebbi épületek átalakításán, díszítésén tevékenykedtek. A kor két modern stílusirányzata, a késő gótika és a reneszánsz ugyanazon építkezéseken, egymás mellett élt, de nem keveredett egymással. A két stílust alkalmazó kőfaragócsoportok egyelőre még nem tanulták meg egymás formakincsét. Az épületek sokkal inkább tekinthetőek késő gótikusaknak; rajtuk a reneszánsz elemek elsősorban ornamentumok voltak. Ugyanakkor szembeötlő az a folyamat, amely már a Mátyáskoron belül is a reneszánsz motívumok szerepének fokozatos megváltozásáról tanúskodik. Míg Visegrádon és Tatán még nincsenek reneszánsz homlokzati elemek, csak szobrászati művek, illetve lodzsák, addig a kissé későbbi budai építkezéseken már nagy számban készültek reneszánsz nyíláskeretek, sőt – legalábbis a tervek szintjén – teljes homlokzatok is.
Csak Mátyás király halála után teljesedett ki az a folyamat, amely elvezetett az első, teljes egészében reneszánsz épületek, a nyéki királyi villa és az esztergomi Bakócz-kápolna megszületéséhez. Emellett a minőségi változás mellett azonban egy mennyiségi változás is végbement a Jagelló-korban. Hunyadi Mátyás korában az erős királyi hatalom, a magas adók nemigen tették lehetővé, hogy a király és néhány gazdag főpap mellett más is túlságosan költséges luxusépítkezésekbe fogjon. Ezek a politikai és gazdasági körülmények azonban 1490-ben megváltoztak. A király politikai és gazdasági erejének hanyatlásával fordított arányban növekedett az arisztokrácia, a nemesség, az egyház és a városok gazdagsága és építőkedve. Ezért míg a Mátyás-korban a reneszánsz jobbára csak a királyi udvarra és annak legszűkebb környezetére: a királyné és néhány humanista műveltségű főpap udvarára korlátozódott, a Jagelló-korban az új stílus fokozatosan teret nyert az egész országban. A reneszánsz építészet iránti igény növekedésével először a királyi építkezéseken működő kőfaragók, építőmesterek megrendeléseinek a száma nőtt.
Tartalom
Bevezetés
Mátyás király kora
Visegrád és Tata
Buda
Beatrix királyné esztergomi építkezései
Egyházi központok
A Jagelló – kor
A nyéki királyi villa
A budai-nyéki műhely hatása
A simontornyai vár
A siklósi vár
Esztergomi építkezések a XVI. század első negyedében
A Jagelló-kor vidéki építészete
A Jagelló-kor hadiépítészete
Síremlékek
A késő reneszánsz
I. (Szapolyai) János király kora
A XVI. század második fele és a XVII. század
Összefoglalás
Irodalom
Szöveg: Búzás Gergely – magyar
Fotó: Bagyinszki Zoltán
Műszaki vezető: Juhász Valéria
Kiadó: Tóth kiadó Debrecen-Tóth Csaba
Címlap: Sárospataki vár
Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának – egyben a kötet szerkesztőjének – kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel.
Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni.
Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak, és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.
TARTALOM:
SZERBIA
Apatin
Városháza
Újvidék
Zsinagóga, tanácsház és iskola
Újvidéki Takarékpénztár
Magyar Katolikus Gimnázium
Nagykikinda
Villa
Zenta
Tűzoltólaktanya és szertár
Magyarkanizsa
Kaszinó és Takarékpénztár
Palics
Fűrdő-együttes: Női fürdő, Vigadó, Víztorony
Szabadka
Raichl palota
Raichl bérház
Sonnenberg-ház
Városháza
Szabadka vidéki Kereskedelmi Bank
Zsinagóga
MAGYARORSZÁG
Szeged
Raichl-palota
Reök-palota
Beregi-ház
Új zsinagóga
Márer-ház
Deutsch-palota
Gróf-palota
Lechner téri ikervillák
Hódmezővásárhely
Zsinagóga
Első Takarékpénztár
Susáni református templom
Üzletház
Református Bethlen Gábor Gimnázium
Úri Kaszinó
Polgári leányiskola
Békéscsaba
Állami polgári fiúiskola
Békés megyei Gazdasági Egyesület székháza
Szarvas
Gazdasági szakiskola
Kunszentmárton
Zsinagóga
Petőfi Szálló
Felsőpárti református templom
Református Kör
Csongrád
Polgári fiúiskola
Kiskunfélegyháza
Városháza
Kiskunhalas
Városháza
Elemi iskola
Kecskemét
Városi bérház és kaszinó, „Cifrapalota”
Iparos Otthon
Luther-udvar
Főreáliskola
Városháza
Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium
Kerekegyháza
Római katolikus (Szent István király) templom
Nagykőrös
Arany János Református Gimnázium
Gaál-kúria és Jakabházy-Eötvös kúria
Cegléd
Iparbank
Kossuth Lajos Gimnázium
Szolnok
Kádár-cukrászda
Törökszentmiklós
Községháza
Poroszló
Községháza
Tiszafüred
Kossuth Lajos Gimnázium
Városháza
Balmazújváros
Városháza
Debrecen
Megyeháza
Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet
Református Főgimnázium
Rendőrség
ROMÁNIA
Szatmárnémeti
Pannónia-szálló
Nagyvárad
Fekete Sas-Palota
Adorján-házak
Deutsch-ház
Füchsl-ház
Poynár-ház
Stem-ház
Nagyszalonta
Városháza
Tövisegyháza
Kintzig kastély
Arad
Jakabffyné bérháza
Bohus-palota
Kultúrpalota
Porcia bérpalota
Temesvár
Állami Felsőbb Leányiskola
Kegyesrendi Főgimnázium, rendház és templom
Lloyd- palota és a kávéháza
Piszika Sándor bérpalotája
A Városi Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza
Hungária-fürdő
Liget úti Béga-híd
A kötet szerzői:
Gerle János
Demeter Gábor
Gerle János
Novák István
O. Csegezi Mónika
Ozsváth Gábor
Szekernyés János
Fotó: Bagyinszki Zoltán (Alföldi szecesszió)
Nem mindennapi kötetet tart a kezében városunkról, valamint a környező településekről.
A szerzők, szerkesztők jóvoltából megismerheti Gyula város legkellemesebb sétaútjait, olvashat mindazon szellemi örökségünkről, amely a városunk utcáinak, épületeinek, a benne lakóknak a szellemiségét tükrözi.
Gyula hangulatos kisváros a magyar-román határ mellett, ahol egyaránt nagy számban élnek német és román származásúak is a magyarok mellett. Ma már szabadon használhatják nyelvüket, őrzik és ápolják hagyományaikat. Jól érzik magukat itt, sajátjuknak érzik a várost. Gyula szegényebb lenne az itt élő nemzetiségek nélkül.
A város történelmi levegője, épségben maradt középkori téglavára a látványos múzeumával nagyszámú turistát vonz. A Gyulára érkező külföldi vendégek többsége német és román. A vendégek kedvelik a város romantikus arculatát, a folyókkal szabdalt környéket, a vonzó természeti környezetet és a barátságos gyulaiakat. Sokan az egész nyarat itt töltik, hogy Magyarország egyik legszebb meleg vizű fürdőjében gyógyíttassák reumatikus és egyéb betegségeiket. Mások beülnek egy-egy előadásra az ódon vár falai között működő nyári várszínházba, hogy élvezhessék Shakespeare-t vagy egy kellemes zenés darabot.
Gyulán született a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc és a város Kossuth-díjas festője Kohán György is, akinek képeiből állandó kiállítás látható Gyulán. Albrecht Dürer Gyuláról elszármazott család sarjaként vált világhírűvé. Hagyományainkat ápoljuk és tovább gazdagítjuk. Számos rendezvényünk van, amelyeket februárban a Reneszánsz Karnevál vezet be.
Forgassa haszonnal e kiadványt, járjon utána a leírtaknak, s élvezze mindazt, amit városunk és környéke nyújtani tud sok-sok téren.
Dr. Perjési Klára Gyula polgármestere
200 oldalon majd 300 fotóval – Gyula és környéke útikalauz.
Fotók, fotószerkesztés: Bagyinszki Zoltán, Dr. Havassy Péter
Múzeum és rendezvényfotók: Nagy Imre, Gyulai Várszínház, Rusznyák Csaba
Kiadó: HISZI – MAP KFT. 2008.
Terjedelem: 206 oldal, 9 fejezet, B/5 méretben
Szerkesztette : Göndöcs Péter és Molnár Ferenc
Fotó: Bagyinszki Zoltán kb. 300 felvétel
Szöveg: Dr. Czeglédi Imre ( magyar, angol, német, román)
Tipográfia: Tóth Attila
Nyomda: JAVIPA Békéscsaba
Bagyinszki Zoltán, dr. Havassy Péter és Rusznyák Csaba munkájaként az első gazdagon illusztrált magyar angol nyelvű – zenés információs anyag a Gyulai vár építészeti, történelmi, művészeti és turisztikai bemutatásával. A várbarátokat és az olvasókat-nézőket a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora Kőnig Frigyes DLA köszönti a bevezetőben.
A XV. században épült síkvidéki téglavárról 11 fejezetben több mint 1000 fotó látható.
A közelmúltban rekonstruált, szépen berendezett védelmi rendszer és a múzeumi termek, (a ruházat, a fegyverek és használati tárgyak) képeit Bagyinszki Zoltán készítette.
E képes krónikában a tartalmas szövegek (dr. Havassy Péter) bőven informálnak a várról és a vár történetéről. A múzeumi kalauz érdemben segíti az érdeklőket, hiszen a kápolnától a börtönön át a fegyverszobáig valamennyi terem – részletesen megtekinthető a „DVD- oldalain”. Térbeli és időbeli tájékoztatást is nyújt az adathordozó.
Városképek és régi metszetek, a tervezett jövőkép és a várkert, ill. a lovagterem híres rendezvényei egészítik ki a vár bemutatását.
Számítógépen és DVD lejátszón ajánljuk a megtekintést. A műszaki, számítógépes feladatok Rusznyák Csaba hozzáértését dicsérik.
Zene: Halmos Béla, Áchim Erzsébet, Kepenyes Pál
Kedvezményes ára 1990 Ft – kapható a Gyulai vár pénztárában.
Auth Henrik a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
“Magyarország építészeti arculatának egyik fő meghatározója épített örökségünk azon része, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idején keletkezett. Ezt a kort az erőteljes gazdasági fejlődés és kulturális pezsgés jellemezte. A prosperitás igényelte a modern pénzügyi szolgáltatásokat, sorra alakultak a bankok és a takarékpénztárak. A bankszakma presztízse egyre növekedett és a bankárok meg is akartak felelni a társadalmi elvárásoknak, ez többek között abban is megmutatkozott, hogy méltó székházakat építtettek, legismertebb épületeik ebben az időben jöttek létre. Ezek a paloták egyszerre hagyományőrzők és modernek.
Az építész feladata volt kifejezni a stabilitást és az erőt, amelyet egy szilárd bank sugároz, ugyanakkor meg kellett teremtenie azokat a feltételeket, amelyeket a korszerű banküzem megkíván. Ebben a folyamatban alakult ki a bankszékház mindazon jellegzetességekkel, amelyeket ma természetesnek veszünk. Az új iparág elvárásai nehéz feladat elé állították az alkotókat, esztétikai, biztonsági és logisztikai igények sorát kellett úgy kielégíteni, hogy egyik terület se szoruljon háttérbe a másik rovására.
A korabeli szaksajtóban jól nyomon követhetők azok a viták, amelyekben a trezorelhelyezés, a pénztárcsarnokok kialakításának, az irodák elhelyezésének problémáit tárgyalták a szakemberek. A magyar építészek megértették az idők szavát és megfeleltek a kihívásoknak. Erre talán az egyik legszebb példa a Magyar Nemzeti Bank épülete.
Az akkori építtető, a monarchia jegybankja, az Osztrák-Magyar Bank nyolc igen neves osztrák és ugyanennyi híres magyar építészt kért fel a tervpályázatra, s az első díjat Alpár Ignác nyerte el, az ő tervei alapján készült el a ma is központi bankként működő épület. A győzelmet a korabeli magyar sajtó igen büszkén ünnepelte, de mindez arra is fényt vetett, hogy a századfordulóra már teljes vértezetükben mutatkoztak meg a banképítés hazai mesterei. Munkáik építőművészetünk kiemelkedő emlékei, a pénz és a kultúra nagyszerű találkozásai.
A pénz világa ma még kicsit idegen, kicsit misztikus honfitársainknak. Kulturális és gazdasági szempontból egyaránt fontos, hogy ez jó irányba változzon és az emberek bátrabban és hozzáértőbben közelítsenek a pénzügyekhez. Ebben segít, ha látják, a pénz szerves része a kultúrának. Ez a könyv éppen ezt az összefüggést mutatja meg.”
E könyv szeretné bizonyítani, s erősíteni bennünk a hitet ahhoz, hogy Magyarország szellemi értékei, építészeti kincsei mindig is európai színvonalúak voltak. Az album témája a magyarországi banképületek, bankpaloták. A kiadványban található fotók elkészítése nagy kihívást jelentett számomra, hiszen bizonyos értelemben egy zárt (bank) világ kapui mögé kellett fényképezőgéppel a kezemben belépni, egy olyan világba, ahol a biztonság és ebből fakadóan a jó értelemben vett bizalmatlanság a legfontosabb. Tavaly előtt, amikor egy tavaszi délutánon, a gyulai várkertben pihenve ezt a témát kiválasztottam, jól tudtam, hogy a pénz világa sokunk számára misztikus, ugyanakkor vonzó és érdekes.
Köszönöm Kégl Miklós úr támogató segítségét.
Bagyinszki Zoltán szerkesztő-fotográfus
Megjelenés éve: 2005.
Kiadó: Bristol 94. ZRT.
Nyomdai előkészítés: Wellcom Grafikai Stúdió Budapest
Fotó:Bagyinszki Zoltán
Szöveg: Gerle János és Szegő György
magyar, angol, német
A könyvet tervezte:…
Archív képeslapok 30 db. Bognár Béla Sopron
Fő támogató: MNB.
Főbb tartalmi elemek:
– történeti áttekintés
– Alpár Ignác ( a „banképítő” ) munkássága
– Bank palotáink: MNB., Tőzsdepalota, Postatakarék,OTP. Bank épületei
Bankcenter, Magyar Külker. Bank, ING Bank, HVB Bank, stb.
– Vidéki bank épületeink
– Archív képek, további vidéki bankok bemutatása
- Pénzverő Rt tevékenysége
– Papírpénzek, fémpénzek, régi dokumentumok
