A főépítészi villa Mezőhegyes egyik műemlék épülete, a Mezőhegyesi Állami Ménes valamikori főépítészének háza. A Kossuth Lajos utca 12. szám alatt található.
Az 1850-es években, más források szerint 1864-ben épült romantikus stílusban; az 1870-es években bővítették.
1989-ben Tihanyi Judit építész tervei alapján felújították és átalakították. Jelenleg idősek otthona és családsegítő központ működik benne.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvason a különleges, de egyre ismertebb érdekes szélmalom forma emlék – ma már szimbolikusan is az egykori tragédiánk, a Nemzeti összetartozásunk kiemelt emlékműve.
Már 101 éve történt a szörnyű ország csonkítás –és még ma i s több helyen nagyon keserves dolog határon túl magyarnak lenni. Ukrajnában borzasztó mit művelnek a kis csokor magyarsággal.
Kevesen tudják , Gyula városa is reménytelen helyzetbe került- elcsatolták határa mellett a partiumi területeket, ezzel évtizedekig a reménytelenség helyzetét örökölte. Viszont örüljünk, hogy mi is nem kerültünk a másik oldalra… Örülünk!
Az egykori óriási keleti, délkeleti történelmi régiója – amelyek sok sok településsel földrajzilag – gazdaságilag kötődtek az egykori megyeszékhelyhez teljesen ellehetetlenültek.
Érdemi elmozdulás, fejlődés csak a rendszerváltozást követően tapasztalható.
Bagyinszki Zoltán
A záró székelykapu után, egy kis dombon áll a millenniumi emlékmű, a malom. A 6,5 m-re kicsinyített szimbolikus malom 1939-re készült el az eredeti országközéptől 500 méterrel délebbre. A tényleges középpont telkén régen egy szélmalom állt. Másik megközelítést adott az eredeti emlékmű felirata, mely szerint Isten malmai ugyan lassan őrölnek ugyan, de volt és lesz Szarvason országközép.
Forrás: kvte.hu
Tihany-Sajkod, bárhonnan érkezünk is, elbújik a szem elől, talán részint ennek köszönhető, hogy nincsen tele nyaralókkal. Vonat, busz errefelé nem jár, csak a 71-es főút felől közelíthető meg egy kis mellékúton keresztül. Nem csoda, hogy a túrázók és a biciklisták körében örvend a legnagyobb népszerűségnek, hiszen olyan rejtett kincs, amit gyalogszerrel a legegyszerűbb felfedezni.
A pár apró utcából álló faluban többnyire üdülőházak sorakoznak, az itt nyaralókat valószínűleg a természet szépsége vonzza, mert a település a sötétzöld, vastag erdővel borított Csúcs-hegy lábánál fekszik, és elterül előtte a Balaton sima vizű öble, tökéletes kilátással mindkét partra.
A sajkodi strandnak kultikus értéke van. Ez a keskeny földsávon elterülő, füves partszakasz egyre népszerűbb, de még mindig bőven találni helyet a törölközőnek. Két büfé gondoskodik arról, hogy a fürdőzők ne maradjanak étlen-szomjan. A törzsvendégek esküsznek az itt kapható lángosra és hekkre. Az autóval érkezőknek fenntartanak egy kis parkolót, és bérelhető itt vízibicikli, illetve egyéb strandeszközök is, bár a főszerep a vízé és a napé. Aki egyszer megfordult itt, az biztosan visszavágyik. A strand fölé magasodó hegy, a dús nádas és a sziklás part vadregényes hangulatot áraszt.
Tégla mindenhol, Tégla mindenkor….
A közelmúltban már válogattam a magyar téglaépítészet remekeiből, olyan sok érdekesség és impozáns épület készült Magyarországon – hogy megosztottam a múlt-század forduló – értékei kerültek fel akkor a honlapomra Téglaépítészet c. Most a román kortól napjaink kortárs építészeti remekei zárják a válogatást- A bőség indokolta a 2 részletben – mappában történő bemutatásukat. (megnevezve a várost és az épület nevét- funkcióját is).
A változatos sokszínű építőanyag, csodálatos szépségeket eredményezett a történelmi Magyarországon. E két részben ismét templomok, középületek, várak, erődítmények, hidak, tornyok, pincék reprezentálják a változatosságot és az élettartamot. A hatalmas szakirodalom, itt az interneten is ad bőséges olvasnivalót, én most is a képekkel szeretném az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlani a témát.
Persze ez egy szubjektív válogatás, de igyekeztem valamennyi kort megjeleníteni és a funkciók is nagyon változatosak / tudjuk leginkább az agyag- ill. a téglagyári közelség segítette a téglaépületek – a tégla alkalmazását.
Fotós körútjaimon sokszor álltam meg egy egy hatalmas téglakémény alatt – megcsodálva a technikai bravúrt, amellyel a mesterek anno kézzel-technikai eszközök nélkül rakták a kisméretű téglát, folyamatosan szűkülő körben professzionális módon. Hiszen még mindig biztosan áll ellen a viharoknak, a gravitációnak a sok téglakémény. Ha megtekintjük a Herendi modern téglaépület művészi formavilágát, láthatjuk még ma is esztétikus és népszerű eleme az építészetnek. Régebben egy logós-téglagyűjtő gyűjteményét tettem fel a honlapomra, azt is érdemes megtekinteni.
Bagyinszki Zoltán
Tégla mindenhol, Tégla mindenkor….
A közelmúltban már válogattam a magyar téglaépítészet remekeiből, olyan sok érdekesség és impozáns épület készült Magyarországon – hogy megosztottam a múlt-század forduló – értékei kerültek fel akkor a honlapomra Téglaépítészet c. Most a román kortól napjaink kortárs építészeti remekei zárják a válogatást- A bőség indokolta a 2 részletben – mappában történő bemutatásukat. (megnevezve a várost és az épület nevét- funkcióját is).
A változatos sokszínű építőanyag, csodálatos szépségeket eredményezett a történelmi Magyarországon. E két részben ismét templomok, középületek, várak, erődítmények, hidak, tornyok, pincék reprezentálják a változatosságot és az élettartamot. A hatalmas szakirodalom, itt az interneten is ad bőséges olvasnivalót, én most is a képekkel szeretném az érdeklődő közönség figyelmébe ajánlani a témát.
Persze ez egy szubjektív válogatás, de igyekeztem valamennyi kort megjeleníteni és a funkciók is nagyon változatosak / tudjuk leginkább az agyag- ill. a téglagyári közelség segítette a téglaépületek – a tégla alkalmazását.
Fotós körútjaimon sokszor álltam meg egy egy hatalmas téglakémény alatt – megcsodálva a technikai bravúrt, amellyel a mesterek anno kézzel-technikai eszközök nélkül rakták a kisméretű téglát, folyamatosan szűkülő körben professzionális módon. Hiszen még mindig biztosan áll ellen a viharoknak, a gravitációnak a sok téglakémény. Ha megtekintjük a Herendi modern téglaépület művészi formavilágát, láthatjuk még ma is esztétikus és népszerű eleme az építészetnek. Régebben egy logós-téglagyűjtő gyűjteményét tettem fel a honlapomra, azt is érdemes megtekinteni.
Bagyinszki Zoltán
Válogatás a hazaiból. Ez nem egy fél tégla……Egy kis – inkább nagy, válogatás 2 részletben a jó 100 évvel ezelőtti értékeinkből, a teljesség igénye nélkül.
Képek sora mutatja be a változatos téglaépítészeti értékeinket. (bőven van, csak néhány épület a rengetegből…..)
Nem is gondolná a z ember, hogy a megrendelők és tervezők milyen szívesen választották anno a téglát. Persze az is kellett hozzá, hogy a közelben nem volt olcsó kő, nemes kőzet.
Viszont sok agyag volt és több téglagyár is működött. A jó minőségű tégla, 100 év után is kőkemény és nem porlik szét- az időjárás nem teszi tönkre.
A művészi tégla formavilága a szecessziós épületeinknél. Rendkívül változatos szín és formavilág jellemezte az akkori alkotásokat. Komoly építkezések- nagy közintézmények, templomok, kastélyok városi paloták épültek egykoron. Egy szubjektív kiemelés Lechner Ödön, Györgyi Dénes, Lajta Béla, Hegedűs Ármin, Petz Samu tervezőművész munkássága mindenképpen kiemelendő.
De vidéken – Gyulán Pfaff Ferenc i s szívesen alkalmazta a téglát.
Lásd a volt Polgári Leányiskola épülete- amelynek egyik jellemzője a téglaszalagokkal díszített homlokzat. A tartalmi válogatás a történelmi Magyarország területére vonatkozik, érdemes gyönyörködni bennük.
Bagyinszki Zoltán
Bagyinszki Zoltán
A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. 1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
